Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

A TALÁLMÁNYI HIVATAL ELFOGADTA Új libakeltető a MEZŐGÉP-nél Néhány hónappal ezelőtt a Monori MEZŐGÉP Vállalatnál új gép építéséhez kezdtek hoz­zá. Akkor még nem kaptunk részletes információt: „csak kísérlet” — mondták a veze­tők —, „de majd februárban, márciusban lesz talán ered­mény is!” Március van — és eredmény született. A MEZŐGÉP új konst­rukcióját, a libakeltető gé­pet a Találmányi Hivatal elfogadta, a prototípus né­hány napon belül teljesen elkészül, s a tatabányai vagy a bicskei állami gazdaságba kerül ki­próbálásra. Az új gépről Sut- ka József főmérnöktől kér­tünk tájékoztatást. Érdemes beszélni róla nemcsak azért, mert nem mindennap szüle­tik szabadalom a monpri ME- ZÖGÉP-nél, hanem azért is, mert a gép valóban régi gon­dot old meg, s rendkívül hasz­nos. — A libakeltető gépbe kö­rülbelül hétezer tojás kerül. A libatojások különleges bánás­módot igényelnek, ami a ré­gebbi konstrukciójú géppel fá­radságos volt: minden tojást naponta kétszer kézzel kellett megforgatni, vízzel leperme­tezni. Bizony, belefáradt az ezzel foglalkozók csuklója. Ez a gép viszont önműkö­dően végzi a forgatást, a permetezést, szabályozza a fűtést, a páratartalmat. — Hogyan jött az ötlet, hogy ilyen gép szerkesztését oldják meg? — Ez a feladatunk: a mező- gazdaság gépesítésének tökéle­tesítése. Egyébként a MÉM a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatási programjába utalta a libakeltetés tanulmá­nyozását, az agráregyetem tá­jékoztatott bennünket, milyen is a „tökéletes” libakeltetés — s mi ennek alapján csináltuk meg a libakeltető gépet. — A mezőgazdaságban te­hát vitathatatlanul hasznos ez a találmány. Hasznos-e a MEZÖGÉP-nek is? v — Az értéke körülbelül 150 —200 ezer forint. Óriási az érdeklődés irán­ta, már azt is szívesen ven­nék, ha árusítanánk. De hát egyelőre csak a proto­típusnál tartunk. — Van-e ötlet új szabada­lomra? — Szükség és igény lenne a libák tömésének gépi megol­dására is. Valószínűleg ez lesz a következő ... De egyelőre a libakeltetéssel vagyunk elfog­lalva, ez természetes. Az új gép napokon belül út­nak indul, hogy igazolja: a MEZŐGÉP konstrukciója hasznos és tökéletes. (k. zs.) Negyven ország 900 kiállítója Brnóban Az idei bmói vásár március 28-án kezdődik és május 5-ig tart. 40 országból eddig több mint 900 kiállító jelentette be részvételét. A vásár legrepre­zentatívabb pavilonjában a KGST-országok 9 szakcso­portban mutatják be kiemel­kedő gyártmányaikat. A leg­nagyobb kiállítással egyéb­ként a Szovjetunió és Olasz­ország szerepel. MONOR, GIMNÁZIUM Előképzés a végzős nyolcadikosoknak Miéri gyér az érdeklődé* ? Érdekes kezdeményezés a monori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskolában: körlevélben értesítették a já­rás általános iskoláit, hogy szívesen foglalkozik a végzős nyolcadikosokkal, a leendő gimnazistákkal. A terv meg­valósult. Tizenhét általános iskolából jelentkeztek a gim­náziumi előképzésre. Talán furcsának tűnik, mégis, a há­rom monori általános iskolá­ból mindössze 11-en jelent­keztek. Gyömrőről viszont egyetlen nyolcadikos sem. Matematikából Kékesi Klá­ra, Mészáros Imre, Pénzes János és Rágyánszki Pál ta­nárok foglalkoznak heti két órában az idejárókkal. Szen­de Zsuzsanna a kémiára, Po- mázi Gizella pedig az orosz nyelvre készíti fel a leendő középiskolásokat. Nagy sikere van az előkép­zésnek, a lemorzsolódás mini­mális, a nyolcadikosok rend­szeresen eljárnak a foglalko­zásokra. Az előkészítés célja, hogy megismerkedjenek a gimnázium és szakközépisko­la első osztályának anyagá­val. Beszélgettünk néhány tanu­lóval. Elmondták, elégedettek az előképzéssel, szívesen jár­nak a monori gimnáziumba. Kis közvéleménykutatást is végeztünk a több mint száz előkészítőre járó diák között: ki akar a monori középiskolá­ba járni? Nos, mindössze 33- an adják majd be jelentkezé­süket Monorra, a többiek fő­városi iskolákba jelentkeznek. Az ingyenes oktatás beveze­tése jó kezdeményezés volt. A végzős nyolcadikosok látják majd hasznát szeptembertől, «mikor a gimnázium vagy ta szakközépiskola első osztályá­ba kerülnek. (gér) MOHOR'VDÍD XIV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1972. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Gyömrő, PEVDl-vegyiüzem Bővülő exportieliefőségek NYOLCMILLIÓS NYERESÉG - ÚJ PARTNER: SVÉDORSZÁG ELKÉSZÜLT AZ ÚJ LABORATÓRIUM Jól zárta az elmúlt évet a PEVDI gyömröi vegyiüzeme. A nyereségtervet 103 százalékra, míg a termelési tervet 102 szá­zalékra teljesítették. Ötvenkét- millió forint értékű árut ad­tak piacra. A gyömrői üzem exporttevékenysége jelentős. Tavaly 300 ezer dollár volt az exportból szárma­zó bevételük. Többek között az NSZK-ba, Belgiumba, Ausztriába, Török­országba és Líbiába szállítot­tak. Az üzem fő profilja to­vábbra is a különböző gyanta­féleségek gyártása. Gyomron készítik az epoxigyantát, amely a termelés jelentős részét tet­te ki. Gyártanak még ezenkí­vül fenyő- és' egyéb kemény­gyantát is. Tavaly tervezték, az idén kezdték gyártani a külön­leges minőségű keménygyan­tát. A megrendelés az NSZK- ból érkezett. Az említett gyan­tát a konzervdobozok belső ré­szének bevonására használják majd fel a nyugat-európai or­szágban. Jelentős mértékű a lakos­ságnak végzett szolgálta­tás. Mintegy kétmillió fo­rint volt tavaly ennek az értéke. Főleg asszonyok végzik a mos­dótámaszok, ajtókilincsek és 1972-ben 809 ezer dollár értékű exportmegrendelés érkezett. A vegyiüzem idei termelési értéke eléri a 70—75 millió fo­rintot. Hogy eleget tudjanak tenni a nagyarányú megrende­lésnek, hétmillió forintos be­ruházással korszerűsítik az üzemet. Beszerelnek két darab hétezer literes autoklávot. El­készült — ma már dolgoznak is benne — az új laborató­rium. Az üzemből kikerülő anyagokat minőségvizsgálat­nak vetik alá. Eddig még nem érkezett panasz a partnerektől a gyömrői készítményekre. A száz méter hosszúságú be­kötő út építését is megkezdték, még tavasszal be is fejezik. Nyolcmillió forint a múlt évi nyeresége a gyömrői üzemnek. A dolgozók átlag ötheti fizeté­süknek megfelelő nyereségré­VITATHATÓ ÉRDEKEK Kevesebb, de jobb utat Hazánkban sok a szélesítés­re, felújításra váró út. A mo­nori járásra a felújítás, s a tervezés jellemző __Erről a le gilletékesebb, a Pest megyei Közút- és Hídépítő Vállalat monori kirendeltségének ve­zetője, Somfai László adott tájékoztatást — Kezdjük talán azzal, a megrendelők körében téves szemlélettel, miszerint „min­den útnak nevezhető, ami fe­kete”... Vagyis: elég vagy el­fogadható, ha az útnak a fel­színe, látszat szerint sima, tet­szetős, betonfényű. De, hogy ez a felszín mit takar, milyen a belső szerkezete, összetéte­le, egyáltalán megfelel-e a műszaki előíi ásnak, szabvány­nak, az már a legkevésbé fon­tos. Elsődlegesen is a községi tanácsok megrendeléseire jel­lemző ez. Abból fakad, hogy a tervezett úthossznak megfele­lő pénzük nincs meg, mégis a legtöbbet igyekeznek úgymond „kihozni” belőle. Mondanom sem kell, a minőség rovására. Holott a községi bekötő utak az egyre emelkedő forgalom, a teherbírókéfesség figyelem- bevételével 5—15 év időtar­tamra készülnek. Hivatalo­san ... A gyakorlatban így ELŐADÁSON Rettentően unal­mas és hosszú az előadás. Az utolsó sorban ül Andris bácsi, akiről köz­ismert, hogy igen nagyot hall. Hal­lókészüléke van. De közismert az is, hogy van egy zsebrádiója is, amelyet állan­dóan magánál hord. Mellette ásítoznak, beszél­getnek, de ő erő­sen figyel, köz­ben félhangosan morogja: — Nagyon jó, teljesen igaza van, úgy van — és helyeslöleg bólo­gat • ■ , Valaki meg­jegyzi mögötte: — Ez biztos a zsebrádiója fül­hallgatójának és nem a hallóké­szülékének a du­góját nyomta té­vedésből a fülébe. Ha jól tudom, most éppen a Bu­ga doktor reggeli előadását ismét­lik meg a Petőfin. (ács) csak néhány évre. Az építők, kivitelezők szakmai köteles­ségből ugyan felülvizsgálnak minden megrendelést, taná­csot, szerkezed leírást adnak, de az esetek többségében még­is tehetetlenek. A tervek és lehetőségek egyeztetésénél szinte mindig ugyanaz derül ki: az út a betervezett össze­gért az eredetileg megrendelt hosszúságban nem épülhet meg. A szakemberek ilyenkor javasolják, hegy inkább rövi- debb, „pénztárcához” mérete­zett, de időt álióbb, szilárdabb úttal „érjék’ be. A tanács azonban a községfejlesztés — ilyen érteleml>en vitatható — érdekeire hivatkozva kitart eredeti álláspontja mellett. S így aztán kényszerhelyzelben, tudatosan olyan utak készül­nek sorra, amelyek már eleve nem felelnek meg a követel­ményeknek. Általában könnyű aszfalttípusnak, kevésbé ko- pásállóak, „kátyúgyártók”. Természetesen elég baj ez is, de méginkább akkor, ha az építtetők hajlamosak megfe­ledkezni az út „születési” kö­rülményeiről, hosszan tartó­nak minősítik, nem fordítanak gondot karbantartására. Még akkor sem, ha erre egyébként lenne anyagi fedezet. Pedig mennyire drágább, ha a ha­nyagság miats később már a felújításra keli költeni. Nem kevesebb visszásságra, ellentmondás, a „derített' fényt Somfai László, amikor a fenti általánosítást járási szinten vizsgaita. Azt hinné az ember, hogy útügyben kizáró­lag ez a kirendeltség illetékes — mondhatnánk: monopol helyzetben vari S akkor ismét kiderül, hogy korántsem. Ezt úgy fogalmazta meg: — Napjaink egyik legjobb üzlete az útépítés. Tapasztal­va, hogy a tanácsok a kény­szermegoldásokba nek. beleegyez­napban. Gér József egyéb, háztartásban használa- J szesedést kapnak ebben a hó- tos cikkek műanyag bevonását. Idén már 8 millió forint érték­ben végeznek ilyen munkát. Az idén bővülnek az export- lehetőségei is a gyömrői üzem­nek. Üj partnerként jelentke­zett Svédország. Jelentős mennyiségű gyantát szállíta­nak majd a skandináv ország­ba. CIKKÜNK NYOMÁN Ismét szállítsnak gázt Monori-erdőre Lapunkban többször fog­lalkoztunk a monori-erüei gázpalackszállítás problémá­jával. Legutóbb éppen elma­rasztaltuk az Üllő cs Vidéke ÁFÉSZ-t, mert megszüntette a szállítást. Nos, cikkünknek és az ezt követő igazgatósági értekez­letnek kedvező hatása volt: kedden ismét megjelent az üllőiek kis teherautója Mo- nori-erdőn. Egy kérésük van az erdei lakossághoz: kedden és pén­teken délben szállítanak, a lakosok minél nagyobb szám­ban vegyék igénybe ezt a szolgáltatást, hogy a tele pa­lackokat ne kelljen vissza­szállítani. Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága dicséretes mó­don reagált észrevételünkre. Sz. A. Kinek az érdekében? Rendezték az orvosi körzeteket A járási főorvos nyilatkozata egyes üzemek úgy vétók, hogy ennek ők is képeseik eleget tenni. Hivata­losan, félhivatalosan, mellék- tevékenységként, utat épít így például a Monori Állami Gaz­daság, a gyömrői TÖVÁLL, a Ceglédi Építőipari Vállalat monori kirendeltsége, néhány tsz házi brigádja. Hozzáérté­sük, létszámuk, felszerelésük megbízhatósága vitatható. Megtörtént már, hogy szak­maii tanácsért, anyagért, fur­csa mód éppen, a kirendelt­séghez fordultak! Egyetlen előnyük, hogy olcsón dolgoz­nak. Következtetve, előszere­tettel keresik fel őket megren­deléssel, sokszor erejükön, le­hetőségükön felül végzik mun­kájukat. S így még csak azt sem lehet mondani, hogy ki­zárólag a kisebb „rangon alu­li” utak tartoznak „hatáskö­rükbe”. Hogy ezek az érdek- ellentétek — a kirendeltség és a vállalkozók között — ne éleződjenek ki, kompromisz- szumot kell kötniük. Tárgya­lás, egyeztetés, megegyezés egymás területi sérthetetlen­ségébe ... A célravezető azonban mégis az lenne, ha a községi tanácsok nem szét­szórtan — ki ide, ki oda —, hanem központi intézkedés alapján nyújtanák be igé­nyeiket. Annál is inkább, mi­vel a kirendeltség megrende­léseinek fele tőlük származik. Ami az ez évi terveket il­leti, megtudhattuk, hogy Üllő és Pilis kap új, illetve felújí­tott utakat. Jelenleg a szer­ződés készül, a munkakezdés a második félévre várható. Addig is érdemes elgondolkoz­ni a kirendeltség tanácsán: kevesebb, de jobb utat. Baky László Nyugtalanok az emberek Monoron a békási részben: „— Hát megint új körzeti or­voshoz tartozunk elsejétől! Az egyik orvost megszokjuk, meg­szeretjük, ő megismeri az itte­ni betegeket, és akkor átren­dezik az egészet, hol ide tarto­zunk, hol oda. Lehetetlen álla­pot! Most például Rados dok­tornőtől „vettek el” bennün­ket. Miért?” A kérdésre dr. Diká István járási főorvostól kértünk vá­laszt. Ügy tűnik, a panasz jo­gos, hiszen ez a körzet már Monornak csaknem valumeny- nyi orvosához tartozott. Dr. Rados Mária volt a legutóbbi körzeti orvos. A békásiak ra­gaszkodnak hozzá, s most azt mondják, „visszakövetelik” őt. — A körzethatár-rendezés már nagyon régen aktuális volt Monoron, s nem az a baj, hogy most megtörtént, hanem az, hogy nem történt meg már sokkal előbb! A községben öt körzeti orvos dolgozik. Egyi­kük területe aránytalanul nagy — például Rados doktornőé, akihez körülbelül négyezer ember tartozott — a másika­ké kiesd, így dr. Bató Lászlóé, akinek Monori-erdő „leszakí- tása” óta 1200-as a körzete. Ezt az aránytalanságot kellett megszüntetni éppen a betegek érdekében! Hiszen az orvosok túlterheltsége az ő kárukat okozza. Maximális túlterhelt­ség esetében a hibák előfor­dulása természetes. A hibák azonban ezen a munkaterüle­ten végzetesek — és ezt kell megelőzni. Szükséges volt te­hát Monor körzeteinek rende­zése. A magyarázat elfogadható, érthető. Az országos irányelv szerint egy körzeti orvoshoz 2500 ember tartozik. A jelen­legi állapot: átlagban 2700 be­teg jut egy orvosra. Sok. Még ez is sok. Az azonban tény, hogy a gyakori változás nem kellemes a betegek számára. — Annyira nem, hogy vál­tozás esetén óriási a „vándor­lók” jelentkezése. Most pél­dául egy monori járásbeli kis­községünk új orvost kaprait, a régi kettő mellé egy harmadik körzetet. Az új orvost még nem is ismerték, amikor tö­megesen vissza akartak jelent­kezni régi orvosukhoz. Ha ezt megengedjük — az új körzet teljesen kiürül. Pedig éppen az ottani lakók érdekében bőví­tettük a körzetek számát! Kétségtelenül nehéz meg­szokni az újat, a változást. Monoron most várhatóan 3—4 évig nem lesz körzetváltozás. A mostanira szükség volt. k. zs. Többet szállított a MÁV Töretlenül folytatja tavalyi jó munkáját a vasút. Ezt tük­rözi a MÁV Vezérigazgatóság gyorsmérlege, amely szerint a vasút januárban 8,7 millió tonna árut — a múlt év első hónapjához képest 1,2 millió tonnával többet — szállított Az eredmény annál örvende- tesebb, mert a szűkös vagom- kapacitás ellenére ki tudták elégíteni a fuvaroztatók igé­nyeit. Igaz, hegy a téli időszak átlagánál magasabb szállítási teljesítményekhez hozzájárult a szokatlanul enyhe időjárás is. MAI MŰSOR Mozik Monor: Nyulak a ruhatár­ban. Nyáregyháza: Kockázatos akció. Vecsés: Eper és vér. Kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Üt- törőház: Rákóczi-kiállítás, 1 nyitva 9-től 14 óráig. LEVEL BYTOMBOL Nagy szeretettel fogadtak... Vasas Mihály volt többszö­rös válogatott labdarúgó, aki tavaly a vecsési labdarúgó­együttes edzéseit irányította — idén a Sombieski Bytom len­gyel 1. osztályú csapat edzé­seit vezeti. Hogyan fogadták? Lát-e kü­lönbséget a lengyel és magyar labdarúgás között? Milyen ér­zésekkel gondol vissza Vecsés- re: — ezekre a kérdésekre vá­laszolt legutóbbi levelében. „Őszintén meg kell monda­nom, hogy a vártnál nagyobb szeretettel fogadtak. Sok já­tékos még játékos koromból emlékszik rám és ez megköny- nyíti a dolgomat. Teljesen sza­bad kezet kaptam, a csapatért én felelek. A játékosok min­den juttatását és határozom meg. Ilyen körülmények kö­zött persze, hogy mindenki úgy dolgozik az edzésen, ahogy én diktálom. Sajnos a nyelvi nehézségek még nagyon zavarnak, pedig szívósan tanulok. Az biztos, hogy igen szorgalmasak a len­gyel fiúk, de véleményem sze­rint, a mi élvonalbeli játéko­saink képzettebbek. Létesít­mények dolgában jól állunk, a sport igen nagy állami támo­gatást kap Lengyelországban. A magyar labdarúgásnak még mindig nagy a varázsa itt Lengyelországban. Biztos továbbjutónak tartják együtte­sünket Románia ellen. Örülök, hogy a vecsési fiúk visszakapták a két pontot. Kí­váncsian várom, vajon hogy fognak szerepelni, remélem jól. Több van a csapatban, mint amit az utóbbi időben mutatott. Vecsésre, a vecsési fiúkra sok szeretettel gondo­lok innen a távolból is”. ü-i. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom