Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
1972. MÁRCIUS 10., PÉNTEK rust MEcrei 3 EGY FALU - KÉT SZÖVETKEZET (2) Vánámzászló a kgpbbakmk Gyarapodás a pomázi Felőli Termelőszövetkezetben Nőnapi ünnepség - kitüntetések A nemzetközi nőnap alkalmából bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságán. Az ünnepségen megjelent Nagy József- né, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nőbizottságának elnöke, valamint a Pest megyei üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek, hivatalok, intézmények nődolgozói képviseletében a nőmozgalom mintegy 40 régi aktívája. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára mondott köszöntőt. A nemzetközi nőnapon a megye sok vállalatánál és intézményénél kaptak elismerő kitüntetést a legkiválóbb nődolgozók. Amint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, a nőmozgalomban kifejtett eredményes munkájáért számos nőt részesítettek kormánykitüntetésben is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta többek között Pleyer Jánosnénak, a Csepel Autógyár autóvillamossági szerelőüzeme csoportvezetőjének, s a Munka Érdemrend bronz fokozatát Deme Pál- nénak, a Gödöllő és környéke Háziipari Szövetkezet szocialista brigádvezetőjének. A közlekedéspolitikai koncepció és a közúti közlekedés összefüggéseivel, eredményeivel és további tennivalóival foglalkozik az érintett társadalmi és állami szervek, a közlekedés mintegy 350 vezetőjének részvételével a KPM kétnapos közúti közlekedési munkaértekezlete. Az országos tanácskozást csütörtökön dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg az ÉDOS'Z székházában. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes bevezető előadásában kiemelte a közúti közlekedés mindinkább növekvő társadalmi szerepét, népgazdasági jelentőségét. Az országúti, a közúti közlekedés eddig a közlekedéspolitikai koncepció előírásainak megfelelően fejlődött. A közúti közlekedés nemzetközi kapcsolata, tranzitforgalma is fejlődött az elmúlt esztendőkben. A viszonylag alacsony személygépkocsi-forgalom mellett a múlt évben 1800 halálos áldozata és 40 ezer sérültje volt a közúti közlekedési baleseteknek. A forgalom rendszeres és szigorú ellenőrzése, amely éppen az elmúlt hetekben szolgáltatott jó példát a balesetek elleni hatásos védekezésre; Budapesten egy Nézőpont dolga, vajon a dr. Králik Istvántól említett hárommillió forint indulási tőke — pontosabban: hitel- szükséglet — nagy pénz-e, avagy sem. A közgyűlésen, ha akadtak is jelei a közönynek, bizonytalankodásnak, egészében mégis a támogatás, az összefogás hangjai domináltak. Dr. Korsós László, a Szentendrei Járási Hivatal elnöke épp úgy a perspektíva fölnyitogatására törekedett hozzászólásában, miként Bogács Dezső, a Budapest-kör- nyéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének szövetkezetpolitikai munkatársa is segítséget ígért. Volt azonban egy többször visszatérő momentuma a közgyűlésnek, ami lényegében mindmáig érthetetlen lenne számomra, ha később magát az érintettet erről meg nem kérdezem. Az volt ugyanis talányos számomra, hogy a szakszövetkezet tagjai miért fordulnak olyan elismerően a helybeli termelőszövetkezet, ha úgy tetszik, a konkurrens gazdaság elnöke felé? Schiffer hónap alatt 25 százalékkal csőikként a balesetek száma. A gépk öcsi álloméin y növe- kedáeével összhangban gondoskodni kell az autó- és alkatrészkereskedelem, az üzemanyag-ellátó hálózat, a karbantartó és javító ipar, a közúti hálózat és a közúti közlekedéshez kapcsolódó valamennyi egyéb népgazdasági ágazat arányos fejlesztéséről. Mintegy 30 ezer teherautó érett meg például a kiselejtezésre, s ez a gépjárműállomány nagy javítási kapacitást köt le. A rossz járművek gyors cseréjével a számítások szerint például 10 ezer ember szabadulhatna fel a javítási munka alól. A munkaerő-gazdálkodás javításéit segíthetné annak a régebbi javaslatnak a megvalósítása is, amely szerint az állami személyautókat, a kis teherautókat azokra bízzák, akik használják. Sok a tennivaló, s ugyancsak sok a lehetőség arra, hogy a közlekedéspolitikai koncepciónak a közúti közlekedésre háruló feladatait a kívánt szinten valósítsák meg. A kétnapos országos munka- értekeidet is azit a, célt szolgálja, hogy az érdekelt vezetek egységes szemléletet alakítsanak ki a végrehajtás módozataira, eszközeire. Andor ott ült az elnökségben, s másokhoz hasonlóan, ő is sok sikert kívánt az Árpád Szakszövetkezet vezetőinek és tagjainak az újbóli nekilendüléshez. „Segítséget is kérünk!" — rikkantott közbe egy férfiú és a termelőszövetkezet elnöke — gondolom, nem pusztán formaságként — valóban meg is ígérte a támogatást. Ezt megelőzően pedig Hölczli Ferenc bácsi, az egyik fölszólaló jegyezte meg: — Ha olyan elnökünk lett volna, mint Schiffer barátunk, nem itt tartunk. A gazdálkodás dokumentuma Vajon miért övezi ilyen tisztelet a másik szövetkezet vezetőjét? — fészkelődött belém a kérdés. Bizonyára ele- mezhetetlenül tömérdek oka van ennek, aligha tévedek azonban, ha azt mondom: nem, vagy nem elsősorban az elnök személye-magatar- tása a döntő e hangulatban, hanem amit képvisel, vagyis a termelőszövetkezet fejlődése, tagjainak boldogulása. Elmegyünk a tsz-irodára, közben megnézzük az istállóban a versenylovakat. Az irodán is lószobor mered ránk, de túlzás lenne azt állítani, hogy a gazdálkodást megszabó jelképről van szó. A pomázi Petőfi hírét ugyan sokfelé elvitte már lovasiskolája, ám ez jobbára a „civil népet” érinti, érdekli, a „vasárnap lovagolok egyet Pomázon” hob- bystákat, akiket, persze, nincs miért alábecsülnöm eme hobbyért. Ketten vagyunk az irodában az elnökkel; föl-fölugrik, jár a szobában, coca-colát tölt, perecet morzsol, úgy várja, hogy átrágjam magam a „Gazdasági beszámoló” föliratú dokumentumon, vagyis a tsz zárszámadó közgyűlésén elmondott szövegen és adat- dzsungelen. A 15 gépelt oldal elején mindjárt olyan kuriózumra bukkanok, hogy a legjobb gépkocsivezetőnek, állat- tenyésztőnek, fogatosnak, traktorosnak vándorzászlót adtak, ezer forinttal egyetemben, ismét mások törzsgárda- jelvényt kaptak a közgyűlésen. Kitűnik, hogy viszonylag kis területen gazdálkodik a szövetkezet, mindent összevetve is csak 950 holdon, ami kevesebb a szakszövetkezet földterületénél. Ám — vagy éppen ezért! — „fölfelé építkeznek”, miként az amerikai felhőkarcolók kiötlői. Ez a fölfelé: 28,21 mázsa búzahozam, ami bízvást országosan is az elsők közé emeli a tsz ebbéli produktumát. „Kitartunk bátor céljaink mellett és... folytatjuk szarvasmarha-állományunk fejlesztését". Hogy ehhez ugyan miért kell bátorság? Mindenki tudja, aki tájékozott, a szarvasmarha-tenyésztés közgazdasági helyzetéről. Bár Pomázon kiparírozzák a hátrányokat, hiszen 3688 liter a tehenészeti lejhozam, ami igencsak magas. (Más vetületben: a tsz holdanként majdnem ezer liter tejet produkál!) Termelőszövetkezeti lakótelep? Egy önkritikus mondat: „Gyümölcstermesztési tervünket mélyen a tervezett alatt teljesítettük.” A gyümölcsöt azonban pótolja — pótolja? — a gomba, amely ágazatból a bevétel megugrott tavaly. A beruházások — új tehénistálló, hat új traktor, nyolc új teherautó és így tovább — között ilyen tételt is megpillantok: központi szociális épületre 451 ezer forint. A Petőfi taglétszáma 220 ember, van 222 alkalmazott ezenfelül. A szociális jobbítás nem új keletű törekvés, hiszen már tavaly megszavazta a közgyűlés, hogy a nyugdíjasok, járadékosok pénzét 800 forint erejéig kiegészítik. Áll a kocsifészerben egy Ikarus autóbusz, ezt kirándulásokra, színházba használják; még arra is kiterjed a tsz figyelme, hogy a tagok jól tanuló gyermekeit megjutalmazzák, s anyagilag segítik a mezőgazdasági középiskolába, főiskolára iratko- zókat. Hosszabb ideje tervezik, s a tavaszon megkezdhetik a tsz lakótelepének építését; elsősorban a családosok kapnak különféle kedvezményeket (5 gyermek után például már 35 ezer forint a vissza nem térítendő kedvezmény). Továbbá ilyen fogalmakba ütközöm: hűségjutalom, üdültetési hozzájárulás, jövedelemkiegészítés. „Gondoskodunk arról, hogy dolgozóink részére minden állandó munkahelyen biztosítsunk meleg vizes fürdési lehetőséget.” Ezt a mondatot kiváltképpen azért másolom örömmel ide, mert némelyek szívesen állítják: a tsz-ek csak a teljesítményre törekednek, s nem törődnek tagjaik szociális körülményeivel. Növekvő nyereség Nos, ha itt-ott helyénvaló is tán az említett észrevétel, a pomázi Petőfiben aligha. Hogy van miből ? Csakugyan van, lévén a szövetkezeti nyereség 1969- ben hétmillió 402 ezer, 1970- ben 11 millió 621 ezer, s 1971- ben már 14 millió 793 ezer forint. Érthető ezek után, hogy Schiffer Andortól egészen más hangsúllyal kérdem meg: hogyan tovább? — mint előző riportomban a szakszövetkezet elnökétől, dr. Králik Istvántól kérdeztem ugyanezt. Minőségében máshol tart immár ez a szövetkezet, akárha nem is egyazon faluban lenne az Árpád és a Petőfi. — A beszámolóból is láthatta, most a tagok szociális körülményeinek megjavítása van soron — válaszolja Schiffer Andor. — Fürdőt, öltözőt építünk, a busz kéthetente viszi a népet színházba. — Mennyi a kulturális alap összege? — Száztizenháromezer forint, s mi tagadás, ez valamivel kevesebb az egy évvel korábbinál. Hogy miért? 1970- ben még volt egy Balatonon bérelt üdülőnk, de nem igényelték, így ezt megszüntettük. A kulturális alapba azonban nem tartozik bele a busz fenntartása, a sofőr fizetése. Ha lehetséges — bár ezúttal aligha indokolt — a kákán is csomót keresni, úgy most rosz- szallóan vehetném tudomásul ezt az adalékot. De tudom, sokaknak fontosabb a lakás, az anyagi gyarapodás, mint az üdülés. Mégis ha túl lesznek az anyagi fejlődés után a szociális jobbítás korszakán, alighanem sort keríthetnek a harmadik fázisra: a kulturális alap s ennek erejével a kulturális színvonal növelésére. Ez azonban a távolabbi jövendő, most megelégszem annak lejegyzésével: értem már, miért áradt oly látványosan az elismerés Schiffer Andor irányába a másik — bizony, korántsem konkurrens — szövetkezet tagsága részéről. Keresztényi Nándor (Vége) ÁPRILISBAN: NYITÁS Vácon, a Széchenyi utcában boltot építenek. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat új üzlete a tervek szerint április 4-én nyílik. Foto: Gábor Ma már kMégíihetök a fuvarozási igények Országos közüli közlekedési munkaértekezlet Átgondoltan! TJ ét-nyolc éve lehetett. A •*"*- szentmártonkátai-újte- lepi iskola előtt megállt egy teherautó, töméntelen facsemetével. Bizonyos reális határokon belül számlálha- tatlanul és ingyen vihette a csemetéket gyermek, felnőtt. Vitték. Valóságos népünnepély volt az az osztozkodás. Az élelmesebbje később újból a sor végére került. A csemetéket elültették az újtelepiek, állítom, mind egy szálig, locsolták, gondozták, védték. Ma kanadai nyárfasorok övezik a tereket, udvarokat, utcákat. Az, hogy meglehetősen kopár volt azelőtt ez a település, ma már lassan feledésbe merül. Fásítunk. Pontosan húsz éve. Fásítunk ma is. Jogos büszkeséggel említette beszámolójában a minap a százhalombattai népfrontválasztási nagygyűlésen a titkár, hogy az új lakótelep körül a több ezer facsemete a lakosság társadalmi munkája nyomán került a földbe. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács által meghirdetett községfejlesztási és -szápí- tési versenyek összesítéseinél évről évre sok millió forint a fásítás, a faápolás értéke. Fásítási mozgalom. Emlékszünk még erre a kifejezésre? Olyannyira népszerű tartalmat takart, olyannyira mindennapjaink része lett, szinte észre sem vettük, hogy az utóbbi néhány évben nem, vagy alig hangzott el. És nem véletlenül. TV em lehet eléggé méltat- ■L’1 ni az elmúlt két évtizedben végzett falufásítások jelentőségét. S itt nemcsak arról van szó, hogy poros, kopár falvaink többsége árnyas utcájú, üde levegőjű falu lett, legalábbis fel-fel- csillant valamit ebből a képből. Egy-egy facsemete elültetése, gondozása azt is jelezte, hogy sok emberben megvan a lakóhelyért, a közösségért való cselekvés készsége. Éppen ezért nincs szó arról, hogy ezután ne fásítsunk! Sőt! Ám egy fokkal igényesebben. Korunk, életünk követelményeinek megfelelően. Ez pedig: így hangzik: ültessük a fákat — terv szerint! Kezdetben egyszerűen csak az volt a cél. akkor helyes cél, hogy falvaink- ban legyenek fák! Kössék meg a homokot, nyújtsanak árnyat, gyönyörködtessék a szemet. A jó szándék mindenütt megvolt, de ez, aztán a befektetett hatalmas energia, és nem utolsósorban a pénz — sok kis csemete ára sokra megy — nem mindenütt hozta meg a jogosan várt eredményt. A tíz, húsz évvel ezelőtt elültetett fák mára már nagyra nőttek, közben egynémely dolog kiderült. P yakran gondot is okoz ^ a fa, amely — ha nem is az égig, de — az időközben kifeszített villanydrótokig ér. Több községünkben előfordult, hogy a nagy gonddal elültetett, ápolt fácskákat egy-két év múlva ki kellett vágni, mert kezdődött az utcában az árokásás vízvezetéknek, csatornának. Mindez anyagi kár, erkölcsi kár. Joggal kérdezhetik az emberek: a tanács, vagy éppen a népfront, amely pedig a fásítás leglelkesebb szorgalmazója, nem tud tervekben gondolkodni? De tud! Pest megye távlati fejlesztési terve rögzíti: készüljenek a községekben, városokban fásítási, azaz — zöldövezeti tervek. A negyedik ötéves terv idősza- szakábain Pest megyében 150 község zöldövezetét tervezik meg. Nagy szám ez, megvalósítása nagy, de megoldható feladat. És a legnagyobb szerep a helyi népfrontbizottságoknak jut! íme, a sok közül egy olyan terület, ahol kézzel foghatóvá válhat a tanácsok és a népfront együttműködése. Hogyan, mi módon? Lás- ■ sunk példát! f A budai járásban a nép- ' front keretében működő . budai természetvédelmi és fásítási bizottság legutóbbi ülésén a községek fásítási tervéről tárgyalt. A Telki Állami Erdő- és Vadgazdaság mérnökei Nagykovácsi, Biatorbágy és Solymár, a Kertészeti Kutatóintézet mérnökei Törökbálint, a Budapesti Erdőfelügyelőség mérnökei Budaörs fásítási tervének elkészítését vállalták — társadalmi munkában. Készül a terv Szentendrén is. Társadalmi munkában. A ráckevei járásban a Duna menti községek is elindultak ezen az úton. Cegléd, Nagykőrös és Vác szintén. A lakosság ugyanolyan lendülettel és energiával vesz részt a ma már folyamatos fásítási mozgalomban, mint évekkel ezelőtt. Különbség persze van, s nagyon is jelentős. A terv figyelembe vette és meghatározza a \ többbi között azt, hogy milyen talajba milyen fafajta való, milyen alakú fa mutat az adott utcaképben, vagy ' városképben- a ■ legszebben,' meddig szép az egyfajta fa, s álljt parancsol, mielőtt az egyforma egyhangúvá válna. A terv elkészítésénél figyelembe vették a település jellegzetességeit, hagyományait, és a település fejlesztési tervét, figyeltek arra, hogy tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Hogy — maradjunk a fent idézett példánknál — ne fordulhasson elő, előbb fásítanak és utána vágnak, mert csatornáznak. A lakosság nagyobb L lendülettel és energiával segíti a fásítást, mint régen, mert az ésszerűség, a tervszerűség a legrokonszenvesebb propaganda valami mellett. A z eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az erdészeti szakemberek szívesen vállalják egy-egy község, város, lakóhely zöldövezeti tervének elkészítését társadalmi munkában, ha felkéri őket erre a népfront. Nagy lehetőség ez. Csupán Pest megye terme- ' lőszövetkezeteiben 6 erdőmérnök és 60 (!) technikus dolgozik és akkor még nem számoltuk az öt nagy erdő- és vadgazdamg, valamint a tanácsok és hivatalok szakembereit! S ha még mindez kevés lenne, készséggel segít a Sonroni Erdészeti és Faipari Egyetem, volt rá példa. Fásítunk, az idén pontosan húsz éve. Maradjon ez a szép munka mindennapjaink része, ültessünk fákat továbbra is. de terv szerint! Ezt követelik a mai — megnövekedett — igények. Deregán Gábor Sajtótájékoztató a ronrr, nagykcvclségen Március 19-én ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját Románia Kommunista Ifjúsági Szövetsége. A jubileum alkalmából loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete sajtó- tájékoztatón számolt be Románia ifjú nemzedékének az ország újjáépítésében, a szó« cialista társadalom kialakításában végzett munkájáról. Hangsúlyozta: a román ifjúság szolidáris a világ különböző részein küzdő ifjú forradalmárokkal, bővíti kapcsolatait a haladó szervezetekkel.
