Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
POLGÁRI VÉDELEM 3 Kapcsolat a fegyveres alakulatokkal Nagyon fontos feladat az ellenséges atomcsapások következményeinek felszámolása érdekében, hogy az atomtámadás alá került területeken folyamatos és megbízható legyen a vezetés. Elsőrendű feladat a hírközlő rendszerek üzemzavarának kijavítása. A folyamatosság érdekében ezeket a zavarokat azokkal a készülékekkel szüntetik meg, amelyeket a fegyveres erők alakulatai ideiglenesen a polgári védelem szervei rendelkezésére bocsátanak. A vezetés biztosítása érdekében a polgári védelem a mindenkori szükségnek megfelelően bevonja a munkába a harcoló csapatok technikáját, a harckocsikat, az úszókat, a pámeélozókat, a szállítókat, a mentőket és az egyéb technikai felszereléseket. Súlyos bonyodalom származhat aibbób ha az atomesa- pás a hátország mélyén fekvő környékre esik. Ilyenkor a vízhálózat kikapcsolása nehézséget okoz a lakosságnak. Ennek elkerülése érdekében célszerű már korábban — békeidőben a tartalék-vízhálózat felállítása. Természetesen a polgári védelem erői is segítséget nyújtanak a harcfeladatokat teljesítő fegyveres erőknek. Ez fontos azért is, mert a katonai alakulatok személyi állományát nem kell a főfel adatok végrehajtásától elvonni. A polgári védelmi erők történetesen bevonhatók a harcoló alakulatokat veszélyeztető tűz oltására. JO MEMORIAJU GÉP Lengyel katonai kutatók és konstruktőrök nemrég olyan speciális adatfeldolgozó berendezést szerkesztettek, arpeiy másodpercenként 120 ezer adatot képes lyukszalagra rögzíteni, vagy „lehívni” a memóriaegységből. A berendezést különféle klimatikus és vibrációs hatásoknak vetették alá. Az UDT—1200-as mintájú gép kitűnően vizsgázott. / A megyei pv-parancsnokság főtisztjei Pest megye katasztrófavédelmi feladatait jelző térképet tanulmányozzák VETÉLKEDŐK Általános iskolások és szakmunkástanulók — A munka méreteire jellemző, hogy csak az előzetes kutatás hat hónapot vett igénybe. Ennek során áttanulmányoztuk több emlékezetesen nagy katasztrófa — például a skopjei földrengés — mentési munkálatait, megvizsgáltunk néhány Pest megyei balesetet, így a tavalyi budaörsi gázrobbanás körülményeit. Igen komoly segítséget kaptunk a különböző szervektől. A Tudományos Akadémia Földrengéstani Kutató Intézete külön tanulmányt bocsátott rendelkezésünkre a megyében történt földrengések területi megoszlásáról, jellegéről, ciklikusságáról. — Emlékezve az 1970. évi eseményekre, hogyan foglalkoztak az árvízvédelemmel? A Középdunavölgyi Igazgatóság segítségével behatóan foglalkoztunk a Duna megyei szakaszának veszélyeztetett területeivel, a fő- és másodrendű védvonalakkal, az ár- vízvédelmi szakaszokkal. Ennek alapján számítottuk ki, mekkora apparátust, mennyi technikai eszközt igényel egy- egy szakasz védelme. Az 1-es és a 20-as Volán vállalatoktól megtudtuk: hány járművet lehet felhasználni adott esetben a veszélyeztetett területen levő lakosság, állatállomány és anyagi javak kimenekítésére, illetve 'az árvízvédelemben részt vevő mentőcsapatok oda- szállítására. Felmértük továbbá a nem veszélyeztetett területeken milyen középületeket lehet hasznosítani a kitelepített lakosság befogadására, hol vannak étkeztetőhelyek, ahol a kitelepülteket hideg és meleg élelemmel láthatjuk el. Tanulmányoztuk még a tiszai árvizek tapasztalatait is. Az 1970. évi árvíz mutatta, hogy sor kerülhet Szolnok megyei lakosok Pest megyei községekbe való menekítésére, befogadására. — Az impozáns tervek milyen további feladatokat rónak a polgári védelmi, illetve államigazgatási szervekre? A soron következő feladat, hogy az érintett járások, városok, községek saját közigazgatási egységük területére dolgozzák ki a részletes védekezési terveket, mérjék fel pontosan a veszélyeztetett területeket, állapítsák meg a mentésbe bevont polgári védelmi egységek feladatait, a kitelepítés menetrendjét és így tovább. A veszélyeztetett területekkel szomszédos járások — városok, községek — szintén feladatot kapnak, a segélynyújtást kell megtervezniük. A nagyszabású munka már megkezdődött, a polgári védelmi és államigazgatási szerveink igen kedvezően fogadták kezdeményezésünket. Ügy érezzük, elértük a célt: ismételten bizonyíthattuk a polgári védelem jelentőségét, és megerősítettük a lakosság biztonságérzetét. Újabb lépés a kiképzésben A z elmúlt években az államigazgatási és az illetékes üzemi szervek munkájának eredményeképpen létrejöttek azok a polgári védelmi szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok és önvédelmi csoportok, amelyek létszámuknál fogva képesek elsődleges mentő és mentesítő feladatok végrehajtására. A pv-szervezetek eredményes működésének előfeltételével, a kiképzéssel, a különböző szervek már többször foglalkoztak. A honvédelmi miniszter rendelkezése, valamint a polgári védelem országos törzsparancsnokának utasítása meghatározta a tennivalóitat, s kijelölte a végrehajtásért 1 felelősök körét. A kiképzés jelentőségét nem szükséges hangsúlyoznunk, hiszen nyilvánvaló, hogy nem elégséges egy szervezetet vagy alakulatot létrehozni, oktatással fel is kell készíteni feladatainak ellátására. Több szót érdemes ejteni arról, milyen formában, milyen ütemezéssel tervezzük eziftán a kiképzést, amely most a polgári védelmi feladatok előterébe került. Parancsnokokat és beosztottakat egyaránt foglalkoztató kérdések ezek, általános igény, hogy a követelményeknek megfelelő szintű, korszerű kiképzés keretében sajátíthassák el a polgári védelem fontos tudnivalóit; mindenki olyan szakismeretekkel rendelkezzék, amelyek alkalmassá teszik feladatai teljesítésére. Nincs szándékunkban a korábbi kiképzést általában vagy egy-egy formáját bírálgatni. Azt is mi csináltuk, s azt is eredményként könyvelhetjük el, hogy például nem tartja az atombombát feltétlenül végzetszerűnek, aki az oktatásokon egy kicsit is odafigyelt. Az új ciklusban, a IV. ötéves terv időszakában azonban ennél többet akarunk elérni. korszerűbbé kívánjuk tenni kiképzési rendszerünket. Elsődleges szempontként említem, hogy differenciált kiképzést tervezünk, vagyis mindenki csak azt tanulja meg, amit a védekezéshez, feladata végrehajtásához tudnia kell. Az önvédelmi csoport beosztottjának például nem kell olyan ismeretekkel rendelkeznie, mint a vegyvédelmi szakasz parancsnokának, és a befogadásban részt vevő lakosnak nem betéve tudnia az atombombában végbemenő folyamatokat. Elég, ha a hatásokat és a védekezés módszereit ismeri és betartja. Az elmondottakból mintegy következik, hogy a jövőben megszűntetjük a végnélküli kiképzést. N éhány szót az ütemezésről. A megye polgári védelmi törzsparancsnoka által kiadott „Kiképzési intézkedés” részleteiben tartalmazza a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok parancsnoki állományának oktatási feladatait, amelyeket 1972-ben valósítunk meg. Ugyancsak az idén képezzük ki azokat, akik majd a lakosság és az üzemi dolgozók felkészítésére kapnak megbízást. Jövőre már sor kerül a beosztott állomány, a lakosság és az üzemi dolgozók kiképzésére is, mint említettük: differenciáltan. Pest megye sajátos helyzetéből adódik, hogy a lakosság kiképzésére a befogadási szolgálat előadói képességű tagjait tartjuk alkalmasnak. Az üzemi dolgozók oktatásával a soron következő pv-mellékletekben még foglalkozunk. Ezúton is kérem a szak- szolgálatok törzseit, parancsnokait, hogy jó előkészítéssel gondoskodjanak a kiképzési feladatok teljesítéséről. Meggyőződésem, hogy a beosztott és a parancsnoki állomány e téren is egyöntetűen foglal állást és veszi ki részét a felkészítés munkájából. DR. OROSZ ZOLTÁN alezredes, megyei törzsparancsnok Gyári verseny - üzemvédelemből A sugárszennyezettséget mérő műszerek előkészítése a szakmunkástanulók visegrádi pv-versenyén. Pillanatkép az isaszegi általános iskolások polgári védelmi vetélkedőjéről. A versenyfeladat: ki húzza fel magára gyorsabban a védőruhát? Tudnivalók a ki- és betelepülési kötelezettségről A kitelepülési kötelezettség azt jelenti, hogy a kitelepítés elrendelése esetén a kijelölt városok lakói kötelesek a lakhelyüket a meghatározott irányokban elhagyni és a kijelölt befogadási területen letelepülni. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket munka- vagy szolgálati viszonyuk alapján külön rendelkezések a kitelepítés végrehajtásának időszakában a városban maradásra köteleznek. A befogadási kötelezettség azt jelenti, hogy a megyei, városi tanács, járási hivatal végrehajtó bizottsága által a befogadásra kijelölt települések lakói kötelesek a kitelepülőket befogadni. A befogadó köteles a tanács által meghatározott számú kitelepülő részére lakásának kijelölt részét, vagy lakás céljára használható egyéb helyiségeket a kitelepülök elhelyezésére átengedni, továbbá a kitelepülök számára a használatban levő tisztálkodási, főzési és egyéb lehetőségeket biztosítani. Polgári védelmi vetélkedőt rendezett a váci Heuréka Gumigyárban az üzemi KISZ- és pv-szervezet. A versenyre 3—3 taggal tíz csapat nevezett be. A városi pv-törzspa- rancsnokság segítségét igénybe véve a versenyzők — fiatal munkások, technikusok, adminisztrátorok, mérnökök — már hetekkel az esemény előtt készültek a vetélkedőre. A zsűriben foglalt helyet Gémes István őrnagy, a megyei pv-törzsparanésnokság képviseletében, Kövesdy György, a gyár igazgatója, Gados János őrnagy, a városi pv-törzsparancsnok, Vitéz Attila őrnagy, a váci járási törzsparancsnok és Józsa János, az üzemi pv-szervezet törzsparancsnoka. A csapatok tagjai mintegy negyven kérdésre válaszoltál!, a kérdések nagy része az üzemi polgári védelmi feladatokra vonatkozott. A kitűnő felkészültségről tanúskodó feleletek alapján a győzelmet a 2-es számú csapat szerezte meg, második a 9-es, harmadik a 8-as számú csapat lett. Az egyéni versenyt Frúzsa Zsuzsa, a gyár KISZ-titkára nyerte meg, s vette át a városi törzsparancsnokság tárgyjutalmát. A csapat- és egyéni helyezetteket ugyancsak értékes díjakkal jutalmazták. KIS LEXIKON MIKROBA, MIKROORGANIZMUS: csak mikroszkóppal látható egysejtű élőlények (baktériumok, protozoónok, egyes gombák), valamint a közönséges mikroszkóppal sem látható vírusok, fá- gok stb. elnevezése. JÁRVÁNY: az az állapot, amikor a fertőző megbetegedések száma hirtelen, robbanásszerűen fölülmúlja a szóban forgó betegség egyébként előforduló eseteinek a mértékét. VÍRUS: az élő és élettelen világ határán elhelyezkedő legegyszerűbb élőlények. Önmagukban az élettevékenység legkisebb jelét sem mutatják, de ha megfelelő élő szervezetbe kerülnek (vírusfertőzés), a gazdasejtek anyagcseréjének felhasználásával a szövetekben elszaporodnak, és ott jellegzetes elváltozásokat hoznak létre (vírusbetegségek). KIMERÜLÉS: a legvalószínűbb és a leggyakoribb idegrendszeri elváltozás tömegmozgás alkalmával a kimerülés. A végsőkig feszített fizikai és pszichikai megterhelések olyan idegrendszeri elváltozásokat hoznak létre, amelyek teljes testi és lelki fáradtságot, ingerlékenységet, fejfájást, szédülést, remegést, egyes testtájak zsibbadását (zsigeri szervek működésének zavarát stb.) eredményeznek. Ezek a kimerültségben szenvedők ugyan nem jelentenek veszélyt a környezetükre, és nem is válnak pánikhangulat kezdeményezőivé, mégis, tehetetlenségüknél fogva a kitelepítés során nagy gondot okoznak. PÁNIK: a kitelepítés szempontjából szinte a legfontosabb pszichológiád kórkép. A pánik fogalmán általában tö- megrémületet értenek. Lényege, hogy egy szokatlanul erős testi vagy lelki inger hatására keletkező káros reakció, melynek következtében minden józan idegrendszeri irányítás megszűnik, azaz az értelem szinte teljesen elveszti uralmát az akarati cselekvések fedett, és az érintett személy „fékeveszetté” válik. A pánik mindig egyes embereken kezdődik, de igen gyorsan átterjed a tömegekre is. DEZORIENTÁLTSÁG: a dezorien- táltság, azaz a rosszul tájékozottság olyankor jelentkezik az embernél, amikor számára áttekinthetetlen helyzetbe kerül, rendszertelenül kap értesüléseket, tájékoztatást, a gyors fordulatok váltják egymást, és az egymásnak ellentmondó, zűrzavaros és hiányos hírek hatása alatt a környezetről és az egész helyzetről hamis kép alakul id benne. A megyei pv-parancsnokság újszerű kezdeményezése Katasztrófavédelmi tervek Hathónapos előtanulmány — Skopjéi, budaörsi tanulságok — Szervezett mentés Az utóbbi évtizedekben világszerte emelkedett a természeti és egyéb katasztrófák száma, s az is megfigyelhető, hogy az embert és anyagi értéket pusztító árvizek, földrengések, ipari robbanások stb. méretei növekedtek, következményeik mind súlyosabbal!. A tapasztalatokat értékelve a szakembereket egyre többet foglalkoztatja: milyen szerepet tölthetnek be a polgári védelmi szervezetek a katasztrófák következményeinek csökkentésében, az emberi élet és a gazdasági értékek védelmében. A nagyfokú érdeklődésre jellemző, hogy a Polgári Védelmi Világszervezet (OTPC) legutóbbi, február 22—29. között tartott genfi konferenciáján a katasztrófavédelem egészségügyi feladatait is napirendre tűzték. A világméretű probléma tükrében joggal tarthatjuk különös jelentőségűnek a Pest megyei polgári védelmi parancsnokságon most elkészült újszerű tervezetet, amelyben a katasztrófavédelem hatékony módszereit dolgozták ki. A tervezetet készítő csoport vezetője, Kovács Ferenc őrnagy számolt be munkájukról: — Mint hazánkban is nem egy természeti csapás alkalmával bebizonyosodott, a polgári védelemnek a béke időszakában is rendkívül jelentős szerepe van az állampolgárok és anyagi javaik, népgazdasági értékeink védelmében, a veszély elhárításában, csökkentésében. Pest megyében e védekezés szervezettségét kívántuk tovább fokozni, amikor árvizek, földrengések és ipari szerencsétlenségek esetére kidolgoztuk az ún. katasztrófa- védelmi tervet. A munkában részt vett a megyei pv-pa- rancsnokságról Weisz Lajos őrnagy, Márkus Tivadar őrnagy, valamint Dobróczki János őrnagy, a gödöllői járási pv-törzsparancsnok. — Milyen előtanulmányok előzték meg a tervkészítést? Kitűnőre vizsgáztak a Heuréka fiataljai
