Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

FIN-PROGRAM Körzeti ifjúsági találkozó Ifjú KISZ-esek fogadalom tétele A manód járási KISZ-bi- zottüágon. elké&züLt az idén is megrendezésre kerülő forra­dalmi ifjúsági napok progam- tervezete. A FIN-megnyitója március 14-én Monoron lesz, ezen a napon a járási műve­lődési házban ünnepélyes nagy gyűlést rendeznek, s a fő­téren levő Kossuth-szobrot megkoszorúzzák majd a KISZ- Satalok. Március 19-én Gyömrőn is­mét megrendezésre kerül a ha­gyományos körzeti ifjúsági ta­lálkozó. A délelőtt a sporté lesz. Kispályás labdarúgás, lö­vészet, sakk- és asztalitenisz­versenyen mérik össze erejü­ket a fiatalok. Délután a mű­velődési házban szellemi vetél­kedőt tartanak Dózsa György fél évezredes jubileuma alkal­mából. Este ifjúsági bál zárja az egész napos programot. Március 21-én, a Tanácsköz­társaság 53. évfordulója tiszte­letére mezei futóverseny lesz Mondén és Monori-erdőn. Áp­rilis 1-én zárul a FIN idei programja. Ekkor rendezik az ifjú KISZ-esek ünnepélyes fo- gadalomtóteiét a monori főté­ren. \' (g. J.) ÚJDONSÁG A gyorsan sikert' aratott „somogyi csípős” és a „somo­gyi turista” szalámi után is­mét újdonságot adott piacra a Kaposvári Húskombinát, a baromfihúsból gyulai módra készített kolbász. A gyár ter­vei szerint olcsóbb lesz a ser­téshúsból készült gyulainál. MAI MŰSOR r MOZIK Gyömrő: Diploma előtt. Maglód: ZabrisJiís Point. Mende: Hangya­boly. Monor: A keselyű vére. Nyáregyháza: Furcsa pár. Pilis: Zöld rakéták. Üllő: Salud Marija I—II. Vecsés: Csermen. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttőrő­ház: Rákóczi kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. Zárszámadó mosolygások — Ki szól hozzá, tagtársak? i — teszik fel a kérdésit az el- | nökí beszámoló után a zár-1 számadó közgyűlésen, s kis no- szogatásra karok lendülnek a magasba. Az egyik ceglédi zárszám­adáson idős bácsi méltatja a traktorosok munkáját. — Látom én, ezzel a nyug­díjas szememmel, hogy nem­csak a traktort, hanem a trak­torost is ki kéne néha javítani. Nem jóhiszemű, hanem jóüze­mű emberekre van szüksé­günk. A tbc-mentes tehenészetre büszke a tsz. Igenám, de az egyik állatgondozó kevesli, ami dicséret erről a tehenészetről elhangzott. Hozzá is fűzi a ma­ga mondokáját: — Az biztos, hogy nem pusztít a mi tsz-ünkben az a népbetegség, ami régen még az embereket is sírba vitte. A mi tehenészetünk nem szanató­rium, hanem egyenesen üdülő! ★ És végül: — Külön felhívom a figyel­met agronómusunkra, aki jó tudású, lelkiismeretes, és nem utolsósorban még hajadon nő — hangzott el, közderültséget keltve, az egyik zárszámadá­son. A csévharaszti erdőben Öt-hait fős kis munkacsapa­tok dolgoznak a csévharaszti erdőgazdaság hatalmas akáco­séiban. Ókét kellett megkeres­nem Valahol az erdőben. — Majd fogja hallani a nagy zajt — mondta útbaigazítóm. Kemencei József vágásvezető erdészruháját már messziről Szöveg és foto: Péterffy megláttam, kezében buzogány­szerű jelzőkalapáccsal, a dél­előtti teljesítményt ellenőrizte. — Huszonnégy éves akácos­ban dolgozunk, vagy ahogy mi mondjuk, véghasználjuk az er­dőt. Két szállítócsapat van és négy vágó, mert ennyi Contra Stihl kézi fűrészgépük van. Egy csapat napi teljesítménye 13 köbméter. Szinte mi is meglepődünk, hogy milyen gyor­san lesz az erdő­ből tisztás. Gépe­sítésünk is jónak mondható. Fél perc alatt a leg vastagabb fa is ki­dől. De ilyen vé­konyát, amit itt látunk (1. kép) egy pillanat alatt kidönt Kun Sán­dor és Verecki Já nos. A fa nem so­káig marad fekve. Gyors darabolás után azonnal vi­szik (2. kép) bá­nyafának, bútor­lapnak, vagy tűzi­fának. mire le­megy a nap, egy szál fa sem marad kinn a határban, Tavasszal újra er­dő nő a kivágott helyén. MOKOB'Vnm P E S J -M E G Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1912. FEBRUÁR 29., KEDD A vasadi tanácsülés tárgyalta Az orvosi munka: megelőzés és gyógyítás Előfeltétel: teljes nyilvántartás és ellenőrzés 100 százalékos volt a megjele­nés, így a megfelelő időben ke­rültek a betegek gyógykeze­lésre és gondozásra. A rossz­indulatú daganatos betegségek száma 8, ami az előző évekhez viszonyítva emelkedést mutat, de az orvos véleménye szerint — ez az átlagos életkor emel­kedésével magyarázható, mivel a daganatos betegségek általá­ban idősebb korban jelentkez­nek. A körzetben három éve folyó gondozási munka eredménye­képpen a körzeti orvos szá­mon tartja a különböző beteg­ségben szenvedő lakosokat, megfelelő időközökben meg­vizsgálja őket, még panaszok hiányában is, a betegek állandó ellenőr­zés alatt vannak. Ha ez az ellenőrzés mindenki­re kiterjed majd, akkor a gon­dozás elérte célját, elejét vehe­tik a betegségek súlyosabbra fordulásának. (f- o.) SÜLYSÁP: Eredményes együttműködés a közművelődés érdekében A GOND GOND MARADT Füstfelhő A pilisi Dózsa György út, vagyis a mozi utcája felé tartva különös füstfelhőre lettem figyelmes este. Egy nagy film szünetében hu­szonöt-harminc általános iskolás gyerek tódult ki a szabadba. Elkülönülve a felnőttektől, a fiúk közül tizenöten is cigarettára gyújtottak. Szállt, szállt a szép kékes füst, megannyi gomolygó karika túl a neon fényeken, s.túl a kémények dölyfös magasságán. A legénykék egymással versengve hódoltak a do­hányzás örömeinek. A passziózás adddig tartott, amíg csak berregni nem kezdett a mozi villanycsen­gője. Nosza, röpködtek egyszeriben a tüzes csikkek és a füstölgő fél-cigaretták az úttest közepére. Micsoda szívderítő látvány...! És különösen szívderítő az, hogy ennyi gyerek fel­ügyelet nélkül látogathatja a vasárnapi moziéiőadást Pilisen, melynek szüneté­ben az ötödik osztályos ta­nulótól a nyolcadikosig, bárki kedvére dohányozhat. Be jó ma gyereknek lenni, amikor még cigarettára is futja a zsebpénzből! Rakovszky József Mire jut pénz? Jártamban-keltemben sok helyen megfordulok. A vendé­get jó magyar szokás szerint rögtön megkínálják — kávé­val, konyakkal vagy bármi mással — a főnök ízlésének megfelelően. Reprezentálni tu­dunk. Nem is valamirevaló ve­zető az, akinek a szekrényé­ben nincs választék vendégvá­ró itókákból. Hogy miért érdekes ez? Ha ugyanezektől a szervektől, üzemektől egy író-olvasó talál­kozó megrendezését kérik — akkor egyszeriben üres lesz a fiók. — Sajnos ... Olyan szeré­nyek az anyagi lehetőségeink... Szívesen adnánk, de hát.... Így úsznak el a kulturális lehetőségek — egy-egy konya­kosüvegben. (szatti) Mindig érdekes számba ven­ni, mekkora egy község termé­szetes szaporodása, melyek ko­runk leggyakoribb betegségei, milyen gyógykezelésben része­sülnek a betegek. A vasadi kö­zös községi tanács legutóbbi tanácsülésén dr. Csanálosy Jó­zsef, Vasad és Csévharaszt körzeti orvosa számolt be ezekről a kérdésekről. A két község lélekszáma 2896. A statisztika szerint 1971-ben 32 gyermek szü­letett Vasadon, Csévha- raszton pedig 23. Az 55 közül egy volt a halva született csecsemő, egy pedig szülés közben halt meg. A “fel­nőtt lakosság közül a múlt év­ben 19-en hunytak el Vasadon, heten Csévharaszt on. A két községben előfordult 26 haláleset közül 16-an haltak meg szív- és keringési beteg­ségben, négyen daganatos, hár­man érrendszeri bántalmak következtében, hárman egyéb okokból. A múlt évben több mint 11 ezer beteg kereste fel kör­zeti orvosát, mintegy felét a betegnek szak- rendelésre kellett irányítani, kórházba 32-en kerültek. A be­tegségek nagy részét Vasadon és Csévharaszton is az influen­za tette ki. A köziéi egy hóna­pig tartó, közepesnek számító járvány idején hetente 5—600 beteg fordult meg a rende­lőben. A nyilvántartásban levő tbc-s beteg a két községben: 37. A tüdőszúrésen csaknem Sülysápon a községi tanács, a társadalmi szervezetek és a gazdasági egységek vezetői kö­zös értekezletet tartottak. A megbeszélés témája volt: nép­művelési koordinációs terv ké­szítése, valamint a helyi sport­kör tevékenységének értékelé­se. Igaz, a mostani megbeszé­lés nem az első, amelyen e téma megvitatásra került. Va­lójában már eredményei, ha­gyományai vannak a koordi­nált — összehangolt — nép­művelési munkának. - S ez utóbbi megbeszélésen is ki­tűnt: a művelőd.ési otthon igaz­gatója mindenkor figye­lembe veszi, beépíti a mű­velődési otthon program­jába a község gazdasági egységeinek kulturális ter­veit. A sápi Petőfi Tsz a hagyo­mányokhoz híven a jövőben is bizonyos létszámot biztosít színházi előadásokra, az isko­lák pedig továbbra is jelentős részt vállalnak egy-egy ünnep, társadalmi ünnepség színeseb­bé tételéből. Ezen túl A monori kékfestők Kopott, alig olvasható táb­la hirdeti a házfalon: a Mono­ri Járási Szolgáltató Ktsz .kékfestő” részlege. A keve­sek által ismert kékfestés ré­gi mesterség. A kopott műhe­lyekben a berendezés mu­zeális értékű; és a munkafo­lyamat sem változott hetven év alatt. Országos hír — Sokszor még reggelizni sincs időm, állandóan teli az üzlet asszonyokkal — mondja Kajli Imréné átvevő. — A monori járás csaknem min­den községéből fölkeresnek minket, és sokan jönnek a szomszédos járásokból, külö­nösen Vác és Cegléd vidéké­ről. De ismertek vagyunk az ország távoli megyéiben, Veszprémben, Somogybán, Szabolcsban és másutt is... — Melyik anyag legalkal­masabb a kékfestésire? — A sifon és a molinó. Er­re a fehér alapszínű anyagra nyomtatjuk mintegy százféle motívum közül azt, amelyet a megrendelő ízlése szerint ki­választ. — Mi készül a már megfes­tett, mintázott anyagból? — Szoknya, blúz, kötény. A festőből. készült ruhadarab jól mutat, erős és a tűző nap sugaraitól sem fakul... Mintázás, festés, mángorlás A kis üzemben van munka bőven, csak győzzék szusz- szál. Ma már nemcsak egy­szerű falusi parasztasszonyok körében népszerű a kékfestő, újabban a divat is fölfedezte a különös szépségű, egysze­rűségével is szemet gyönyör­ködtető anyagot. De hát mi is az a kékfes­tés? Igen egyszerű, valójában háromfázisú munkafolya­matról van szó. A sorrend: mintázás, festés, mángorlás. Az előkészített sifon vagy molinó anyagot először min­tázni kell. Ezt a műveletet | Virág István végzi. — A hengerre felcsavart anyag lassan «áthalad az úgy­nevezett mintázó klisé előtt, s ez a különböző vegyi anya­gokból készült pépet rányom­ja a textilanyagra. A későb­biekben az erős festéktől a pép megvédi az anyag ter­mészetes színét, majd savas öblítéssel eltávolítva, a fehé­ren maradt alapszín adja a szebbnél szebb mintákat. Ezután az előmintázott anyag festése következik: há­rom betonmedencében kék festékkel színezett lében gon­dosan mártogatva, keverve a festendő anyagot. Mindezt azért, hogy egyenletesen járja át a festék a textília minden részét. Ezt a már említett többszöri savas öblítés követi, s szárítás után a leglátványo­sabb, s egyben a befejező mű­velet következik, a mángor­lás. A mángorló emeletnyi nagyságú, hatalmas fageren­dákból Összeállított szerkezet. Ebben több mint kétszáz má- zsányi, fagerendák közé zárt kőtömeg csúszkál, simítva, mintegy vasalva a kékfestő meglehetősen gyűrött anya­gát. Hány éves ez a szerkezet? — Legalább 70 éVe ismerik Monoron a kékfestést, de a mintázógép, vagy ez a mán­gorló megvan 100 éves is... — mondja Füles Gábor, majd hozzáteszi — látja ott azt a hatalmas fogaskereket? Az hajtja a szerkezetet, az is fá­ból van ... — És ha elromlik? Nem lenne célszerűbb öntöttvasból elkészíttetni? Jóízűen nevet. — Éppen ezért nefn! Ha el­törik egy-egy fog, azt mi ma­gunk rögtön megjavítjuk, így nincs időkiesés. Különben is: ki vállalna ilyen öntést?... A kis üzemben jól összeszo­kott, sokévi gyakorlattal ren­delkező emberek dolgoznak. Füles Gábor 8, Sáska Ferenc 18 éve van itt. Tóth István 27 éve szintén mint kékfestő ke­rült ide, jelenleg részlegveze­tő. A fiatal Virág István vegy­ipari technikumot végzett. Kajli Imréné és Surman Já- nosné átvevők dolga sem könnyű, nagy hozzáértést kö­vetel. Munkájuk közös ered­ménye, hogy a hirtelen meg­nőtt igényeket is ki tudják elégíteni. Divat lett, híres lett a mo­nori kékfestő. Jandó István a sápi iskola igazgatója, vállalta egy négy-öt elő­adásból álló sorozat bein­dítását, amely a „Szülők akadémiája” címet viselné, míg a sülyi iskola a „Pá­va-kör” patronálását to­vábbra is szívügyének tartja. A sportkör munkájáról, gondjairól Fung István, a he­lyi sportkör elnöke számolt be, s a jelenlevők jó érzéssel nyug­tázták: az újonc labdarúgócsa­pat eredményesen, várakozá­son felül szerepelt a területi bajnokságban. Mégis — és ez már kevésbé szívderítő — ko­moly gondokkal küzd a sport­kör. Halaszthatatlanná vált az öltözők felújítása, kerítést, • fürdőt kellene építeni... Nagy gond: megfelelő szállító jár­mű hiányában nem látszik biz­tosítottnak a csapat idegenbeli szereplése. Sajnos, a megbe­szélés részvevői sem tudtak ez ügyben segíteni. A tsz-eknek, az ÁFÉSZ-nék nincs személy- szállításra megfelelő járműve — s ha lenne is —, nincs gép­kocsivezető, akinek ehhez megfelelő jogosítványa lenne. (jandó) SPORTHÍREK Zrínyi SE-Gyömrő 3:1 Ntem megy a gyömrői labda­rúgócsapatnak. Ezúttal a visz- szavágót is a szecsői csapat nyerte meglepően nagy fö­lénnyel. A gyömrőiek szépítő gólját Gudra Z. szerezte. Saj­nálatos sérülés is történt. Gud­ra egy összecsapás során sú­lyos vállzúzódást szenvedett. Üllő—Tápiósáp 2:1 Március 5-én Monoron ren­dezi meg a JTS a megyei te­rületi téli spartakiád döntőit. Három járás győztesei mérik össze erejüket sakk- és aszta­litenisz sportágakban. ★ ' A gyömíői női és férfi kézi­labdacsapat az Idén is részt vesz a hagyományos újpesti teremtornán. Különösen a fér­fiak szerepelnek jól, eddig mindössze egyetlen vereséget szenvedtek. ★ Elkészült a járási labdarúgó­bajnokság sorsolása. A teljes tavaszi programot lapunkban is közreadjuk a napokban. (8.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom