Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
6 ““i&Círlap 1972. FEBRUAR 9., SZERDA Két kilométerrel kijjebb ? A viadukt évei megszámlálta ttak Nagyobb lesz a Vén Diófa A Balaton déli partjának legkedveltebb vendégfogadója, a balatonszárszói Vén Diófa, a megnövekedett idegenforgalomnak már nem tud eleget tenni, ezért a Central Vendéglátó Vállalat bővítését és korszerűsítését határozta el. A munka megkezdődött. A bővítéssel és korszerűsítéssel az eddig 160 vendég helyett 240,- et tudnak majd egyszerre kiszolgálni. Az újjávarázsolt ba- latonszárszói vendéglőt a nyári szezon kezdetére, májusra átadják rendeltetésének. Mit reklámozhat az aktfoto? A Belkereskedelmi Minisztérium most kibocsátott állás- foglalása kimondja, hogy művészi aktfotókkal, ilyen jellegű grafikai és rajzos ábrázolásokkal, csak olyan árucikkek reklámozhatók, amelyeknek jellegével, rendeltetésével, vagy használati módjával kapcsolatba hozhatók. Ilyen fotókkal vagy rajzokkal reklámozni lehet például testápolási cikkeket, de nem használhatók fel például élelmiszerek propagálására. . * A Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása azt is kimondja, hogy a reklámtevékenységet folytató vállalatok és szövetkezetek sem belföldre, sem külföldre nem közvetíthetnek fotomodelleket, kül-* földi megrendelők rendelkezésére nem bocsáthatnak mane- keneket. , Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat bőrdíszmű üzeme (Pilisszentivón, Bányatelep 17) felvesz gyakorlattal rendelkező bőrdíszműipari technikust, szerszámkészítőt, műszaki anyagraktárost, bérelszámolót. Magyarországon három vasúti völgyhíd van, egy Pécs környékén, egy a Bakonyban és egy Biatorbágyon. A Pécs környékén levő a legnagyobb, három ívű, a bakonyi egyszerűen csak kedves, szép, a bia- torbágyi pedig híres-hirhedt Matuska Szilveszter 1931. szeptember 13-i merénylete óta. A viadukt „anyakönyve”: épült 1898-tól 1900-ig. Jól bírta az évtizedeket, de még néhány év és — ahogy a szakemberek mondják — elfárad. Lám, egy viadukt is el tud.fáradni. Biatorbágyon elterjedt a hír, hogy a viaduktot — szinte szó szerint is lehet érteni — ki fogják vonni a forgalomból. Hivatalos nyelven ez így hangzik: kiiktatják. Már előre is egy kicsit mindenki sajnálja, hiszen mégiscsak Biator- bágy képéhez tartozik. Műszaki bravúr? A hegyeshalmi vasútvonal a múlt század végén épült meg. Fontos, forgalmas nemzetközi vonal volt mindig és ma egyik legfontosabb, legforgalmasabb tranzitvonalunk. Vonalvezetése azonban kedvezőtlen, rendkívül sok a lejtő, az emelkedő, a kisívű kanyar. A gőzvontatás itt különösen gazdaságtalan volt mindig., 1932- ben villamosították, s akkor lehetőség nyílt arra, hogy a vonatok sebessége elérje a 100 kilométert. Hiába volt azonban a lehetőség, Budapest és Tatabánya között a vonatok soha nem haladhattak 80 kilométernél gyorsabban, a fenti okok miatt. No, és a viadukt miatt. A viaduktot 1941-ben megerősítették, méghozzá mérnöki szempontból egészen különleges módon. (Erről méltán lehetne híres, mondják a MÁV mérnökei, Matuska miatt legfeljebb csak hírhedt.) A ma is látható, úgynevezett alsó, darabonként 100 tonnás parabolikus öveket állványozás nélkül, felülről függesztve helyezték rá, így erősítették meg, s ez akkor rendkívüli teljesítménynek számított. Az eredmény: a súlyos villanymozdo- nyokat, vonatokat bírja, az áthaladási sebesség azonban nem nőtt, s a jövőben sem nőhet. A hidat tovább erősíteni nem, csak teljesen átépíteni' lehet, sok száz millióért... S át kel- * lene építeni néhány év múlva az elfáradás miatt is. A hegyeshalmi vasútvonalat a mai (és a jövő) kor igényeinek megfelelően fel kell újítani. A munkák a főváros területén, a földmunkák pedig a főváros határán kívül megkezdődtek. Helyenként új nyomvonalat alakítanak ki, és ívkorrekciókat hajtanak végre. A vasútépítők a IV. ötéves tervben feltétlenül eljutnak Biatorbágyig. És a bejárók? — Többféle elképzelésről van tudomásunk — mondja Fabók Géza vb-titkár. — Szóba került a viadukt átépítése, alagút fúrása és új nyomvonal építése. Az új nyomvonal kikerülné a mély völgyet, mintegy két kilométerrel északabbra futna a jelenlegi pályától. Vitathatatlan, hogy e harmadik megoldás lenne a leggazdaságosabb és a legbiztonságosabb, de nagy gondot jelent nekünk. A jelenlegi állomás helyett új állomás épülne — két kilométerrel mesz- szebb. Ez pedig így önmagában nem jój ehhez nem járulhatunk hozzá. Hogy miért? A község munkaképes lakosságának 98 százaléka Budapestre jár be dolgozni, vasúton. Ez a fő ok. Aztán gondolnunk kell a hétvégeken hozzánk járó víkendezőkre is. Az elmúlt években 1500 tel-, két adtunk el, zömében kiskeresetű fővárosi lakosnak, és az idén újabb 400 telket parcellázunk. Egy nyári szombatvasárnap körülbelül 7000 ember fordul meg az állomáson. — Érthető, ha azt mondjuk, hogy nem gyalogolhat senki három, négy, sőt öt kilométert az állomás áthelyezése miatt. Minden gondot megoldana, ha a fővárosi kék busz útvonalát meghosszabbítanák. Törökbálinttól Biatorbágyig. Ez lenne a legjobb, legcélszerűbb megoldás. Egy másik, kényszerű megoldás szerint a helyi autóbusz útvonalát kellene meghosszabbítani, s a járatok számát oly módon sűríteni, hogy a megnövekedő távolság miatt senki kárt ne szenvedjen. — Ami a viaduktot illeti, az új nyomvonal megépítése esetén, nyilván le kell bontani, hiszen vagyonokat emésztene föl műemlékként való karbantartása is. Emellett az életbiztonság szempontjából is veszélyes lenne. Természetesen, nagyon sajnáljuk, hiszen — rendelkezzen akármilyen múlttal — a község képéhez tartozik. Biatorbágyon tehát nem az az elsődleges gond, hogy megmarad-e a jövőben a viadukt, vagy sem, a nagy gond az új állomás majdani megközelítése, a távolság. A megoldási módra még nem születtek végleges, elhatározott tervek. Elkészítésüknél a vb-titkár, a lakosság észrevételeit az illetékesek figyelembe kell vegyék, ez nyilvánvaló. Félmilliós makett A viadukt pedig? A MÁV Villamosvonal Felügyelőség helyi alállomásának hét dolgozója, Szabó István főművezető és Bácsi Mihály művezető irányításával elkészítette a viadukt egyik ágának valósághű, kicsinyített mását. Hatalmas munka volt, mintegy 350 órát vett igénybe. Az építkezést Csapó Imre technikus 1:50 méretarányú tervei alapján végezték, a vadonatúj profilanyagot a biatorbágyi Lenin Termelőszövetkezet vásárolta, s a munkából az oroszlánrészt Jobbágy László vállalta magára. A makettet az új tanácsháza vb-termében állították fel, s így néhány száz méterre van az eredetitől. — Az alállomás dolgozói az idén, valószínűleg november 7-re, elkészítik a viadukt má- •sik ágának makettjét is'* — mondja Lázár Vilmos, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, aki egyben a Lenin Termelőszövetkezet főmezőgazdásza is. — A népfront mindenképpen azt szeretné, ha maradna a viaduktról minél több, minél gazdagabb emlék. A közelmúltban kint járt Biatorbágyon egy műemlékvédelmi szakember. Szerinte a teljes makett értéke megközelíti majd a félmillió forintot. Különösen, ha az eredetit néhány év múlva netán mégis kiiktatják a forgalomból. Deregán Gábor Szapora vad macskák Ismét elszaporodtak a vadmacskák a bórsodi erdőkben állapították meg a cserkésző- útjuk során a vadászok. A kártékony ragadozók irtását megkezdték. Az elmúlt napokban több mint egy tucat vadmacska került puskavégre. A legfejlettebb, több mint tíz kilogrammos példányt Égerszög határában ejtették el. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14-16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: kőműves, ács-állványozó, vas- és fémszertcezeti lakatos, épületasztalos, fapadlózó és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, viz- és gázvezetékszerelő, villanyszerelő, szobafestő és -mázoló, üvegező, épületburkoló (h), műkőkészitő, vasbetonszerelő, vízszigetelő, bádogos, tetőfedő. Jeléntkezés az alábbi címen: Budapest XXI., Csepel, Kiss János altábornagy u. 19-21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat. Eltűnnek a tanyák a Duna—Tisza közén Bomlik a tanyavilág a Duna —Tisza közén. A vidék állami gazdaságaihak segítségével öt év alatt majdnem félezer külterületen élő család költözött új, többnyire kétszoba összkomfortos családi házba, lakott területeken. A Kunfehár- tói Állami Gazdaság dolgozói közművekkel ellátott lakótömböt alakítottak ki a kertes, újonnan épült családi házakból. A tanyaiak új otthonalapítását anyagilag is támogatják. A gazdaságok fejlesztési alapjukból átlagosan . 20 ezer forinttal járulnak hozzá dolgozóik lakásépítéséhez. A Jó módszert folytatják. 1975-ig hétszáz tanyát bontanak le az állami gazdaságok területén. Csak a Bajai Állami Gazdaság körzetében 208 tanyát számolnak fel. A külterületi lakók folyamatosan költöznek majd új otthonukba. Tért hódit a fenyő A balatoofelvidékihez tartozó Zalaerdőd határában 800 hektár területen megkezdték Közép-Dunán túl fenyőfajta- gyűjteményének kialakítását. A telepítésekhez a Szovjetunió, Kanada és Olaszország fenyveseiből is érkezett szaporítóanyag. A következő években megfigyelik, hogyan viselkednek a^hazai talaj- és éghajlati adottságok közepette, s ennek alapján döntenek meghonosításukról. A századeleji tervszerűtlen erdőgazdálkodás következtében a balatoniéi vidéken annak idején a gyors kitermelhe- tőség miatt kevéssé értékes gyertyánt és cserfát telepítették, s ezeket most a világpiacon egyre keresettebb fenyő- félékkel váltják fel. A külföldi fajtáktól függetlenül az idén, saját szaporításiból, 500 hektáron telepít új — Az sincs! (Zsoldos rajza) VÁSÁROLJON AZ ÉRDÉRT SZAKROLIJAIRAN! Közületeknek és magánvásárlóknak egyaránt nagy választékban árusítunk különféle lécbetétes, furnérbetétes, tripó, mopán, pozdorja és ragasztott BÚTORLAPOKAT, ENYVEZETT LEMEZEKET, SZÍNES KEMÉNY FAROSTLEMEZEKET, NATÚR FAROSTLEMEZEKET, AKÁC FALBURKOLÓ LAMBÉRIÁKAT, FURNÉROKAT, MOZAIKPARKETTÁT az ÉRDÉRT Vállalat 25. sz. szaküzletében: Csepel, Széchenyi u. 8., valamint a 26. sz» szaküzletében: Nagykőrös, Rákóczi u. 1. MUNKAERŐFELVÉTEL f ■ ■ r A KÖZGÉP lakatosokat, hegesztőket 2. sz. gyára I ' f I ' J. I Cegléd xiv., keres felvételre Külső Kátai u. 35/a. , v * FIZETÉS ÉS KEDVEZMÉNYEK A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS SZERINT
