Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

Vágás nélkül „Be vagytok keverve Egyenes adás Monorról Forgatókönyvrészlet. 1972. i Január 28. Az ifjúsági rádió ! műsora, a huszas stúdió. Az I ifjúmunkásokkal foglalkozó 1 műsor címe: Lépésváltás. Mű­sorvezető: Bán János. Petőfi 18.20, 18.21. Az adó időt konferál. Szignál, Bán János vezetője, szignál. 18.25, 18.26. Jelentkeznek a munkatársak ... Hegyi Imre Monorról. A stúdióvá alakí­tott állomásfőnöki szobából horkolás, vonatzakatolás hal­latszik, piros húsz-száz ulti — kontra. A magnetofonon sorra hall­gatja végig a délután felvett anyagot Hegyi Imre rádióri­porter. Vágás, ismétlés nincs, egyenesbe megy minden. A 14 percnyi magnóanyagból hét­percnyi mehetett csak, pedig mind jellemző, mind jó. 18.34, 18.42. Hegyi Imre je­lentkezik Monorról. Már ott voltak beszélgető partnerei (a képen is), Nagy Barnabás, Fe­hér Katalin, Rendek Péter. El­mondták véleményüket, rosz- szat is, jót is, szidva a MÁV- ot meg a távolságot is. Ingá­zók ők és ifjúmunkások. (péterffy) Piaci árak A MÉK és az ÁFÉSZ zöld­ség- és gyürnölcsboltjaiban a fogyasztási árait a következőik: “burgonya: gülbaba 3,70, rózsa 3.40, pier és sárga 2,90, cso­magban kétkilós gülbaba 8,40, rózsa 7,80 és fehér 6,80. Vö­röshagyma 5, kétkilós csomag­ban 11,—, fokhagyma 17,— és lila hagyma 9,40 forint kilón­ként. Zöldségfélék: fejes ká­poszta 3,80, kelkáposzta 4,20, vöröskáposzta 4,40, karalábé 4.40, sárgarépa 4,—, gyökér 7.40, zeller 7,60, cékla 4,40, fe­keteretek 4,—, forma 20,— fo­rint kilónként, petrezselyem­zöld csomónként egy forint, a sütőtök kilója 3,— forint. Gyü­mölcsök: piros téli alma 5.60— 8.80, fehér alma 2,80—4,—, körte 6—8, gesztenye 22 forint kilónként. Egyéb: tojás da­rabja 1,70, mák 44—50,— kiló­ja, citrom 19,—, vizes és ece­tes uborka 10—14,— forint, paprika 12,—, savanyúkáposz­ta 7,— forint kilója. Monori-erdő Napközigondok Monori-erdőn — mint lap­punk már többször hírül adta — a Budapesti Minőségi Ktsz több millió forintos beruhá­zással új üzemet létesít. En­nek az üzemnek a magját az általános iskola volt napközi otthona képezi. Az iskolások a tanácskiren­deltség helyiségében kaptak helyet. Szándékosan használ­tam a hely szót, mert otthon­nak legjobb indulattal sem le­het nevezni. A kis helyiség a legmini­málisabb higiéniai, oktatási és esztétikai fogalmaknak sem felel meg. Így aztán nyu­godtan lehet mondani, hogy szükséghelyiségben működik a napközi Monori-erdőn. Hogy meddig? Az ígéretek és a tervek szerint az újnak 1972. július 30-ig kellene elkészül­nie. Ahogy építőiparunk „fer­geteges tempóját”, ^ ismerjük, ahogy egy új építkezés menet­rendje (terv, módosított terv, költségvetés, módosított költ­ségvetés stb., stb.) közismert, félő, hogy a még el sem kez­dett épület nem fog elkészülni idén. Ami ugye, azt jelenti, hogy marad a tarthatatlan állapot. Az ügyintézés és az építke­zés alapos meggyorsítása szük­séges ahhoz, hogy a KÖJÁL ősszel ne küldhessen az ed­digiekhez hasonló elmarasz­taló jelentéseket a községi ta­nácsnak ... Nem beszélve a gyermekekről... (sz.) Ü lői galambok A Magyar Galambtenyész­tők Szövetsége a közelmúlt­ban tartotta meg 1972. évi or­szágos galambkiállítását, ame­lyen az üllői egyesület négy taigja vett- részt galambjaival. Ezek közül Pólyák László sár­ga szíves alföldi keringő ga­lambja kiváló, dr. Béky Sán­dor vöröstarka magyar óriásai Igen jó, Wintemicz László fe­hér és fekete kingjei, valamint Polákovits György simakék strasszere ugyancsak igen jó eredményt ért eL MONOB’VIDEK A-~P;FS J ‘M.E G Y € í ■ H I R L A P K 0 l O N K I A D A 5 A XIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1972. FEBRUAR 1., KEDD Jó a tüzelőanyag-ellátás Olcsó, jó minőségű szenek a moneri TUZEP-telepen A tüzelőkészletről érdek­lődtünk a monori TÜZÉP-te- lepen. Megtudtuk: bőven van választék. A drágább szenek­ből, a tatai és a dorogi bri­kettből több vagonnal áll rendelkezésre. Kalóriájuk több, mint az elmúlt esztendő­ben. A TÜZÉP vezetője elmon­dotta : idén a bányák egyenle­tesebben termeltek, a kereske­delem jobb szénfajtákat szer­zett be. Nem árusítanak az idén köves, palás dél-nógrádi, fácánosi szenet. Helyettük erős kalóriájú, jó minősé­gű oroszlányi, tatabányai szenet szereztek be. Mindkét fajtából bőven van a monori telepen, és ha hozzá­vesszük, hogy a máskor na­gyon keresett olcsó berentei dió is van, akkor elmondhat­juk, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva, az idén a legjobb a monori TÜZÉP-telep készle­te. Koksz is van bőven. Kere­sik is, mivel növekedett a koksztüzelők száma. Van-e elég fűrészelt fa? Kér­désünkre a válasz: Igen, da­rabos is van, száraz akácfa. És még annyit: a kazántulajdonosok szá­mára oroszlányi diót ho­zattak. Ez a fényes szén- fajta 4500 kalóriájú, pó­tolja a jelenleg hiányzó lengyel kazánszenet. Az enyhe, rapszódikus tél is hozzájárul ahhoz, hogy az em­berek kis tételekben vásárol­Meg fon toltak...!? Vastag iratköteg az íróaszta­lomon. Lapjain: harc egy alig hároméves kisgyerekért, min­den eszközzel, minden fóru­mon. És végül a tanulságos bí­rói ítélet, ami pontot tett az ügy végére, hivatalosan. És megint egy kisgyerek, akit ide­ges eredetű panaszokkal, féle- lemérzéssel kórházba kellett vinni. Gyakori ez a monori já­rásban, és sajnos nemcsak itt. Felelőtlen, meggondolatlan, gyűlölködő felnőttek az okai. Ezért kell újra beszélni róla. Mi újság a gombai művelődési otthonban ? — Van 5500 forint a műve­lődési otthon kasszájában. Persze, ez nem közadakozás­ból. Az 1971-es év munkájá­nak eredménye, hogy pillanat­nyilag nem úgy kell gondol­kozni, melyik rendezvény az olcsóbb, hanem melyik a jobb — büszkélkedik Kardos Imré- né, a gombai művelődési ott­hon igazgatója. — Februárban iskolások ré­szére filmvetítés lesz. Két vö­röskeresztes előadás és Ki mit tud? házi vetélkedő a közép­iskolás korosztályúnknak. A magyamóta-est, farsangi bál pedig mindenkié. — Az öregek kimaradták? — De csak mostanáig, mivel szervezem a klubjukat. Az igény meg is van rá, csak még nehezen akarnak összejönni, megszokták, hogy inkább el­mennek a kocsmába. (péterffy) Citrom helyett? — Narancs van? — Tessék, ott a kosárban. — Hogy kilója? — Huszonöt fo­rint. Nézem a na­rancsokat. Kicsik, zöldfoltosak és na­gyon puhák, való­színű, hogy már romlani kezdenek. — Tessék mon­dani, ezek elsőosz- tályúak? — Én azt nem tudom, kérem, de huszonöt forint. — Amikor ilyen csúnyák, nem le­hetne olcsóbban árusítani? — - De hiszen így is elfogy. — Ha mégsem fogyna el, vissza­küldik? — Nem, kérem, ez már az ellen­őrök dolga, ha ők leírják, nem áru­sítjuk. Egy vevő pa­naszkodik ismerő­sének: — Narancsot akart a gyerek venni, de nem ta­láltak egy egész­ségeset sem. A társa azt mondja: — És milyen sa­vanyú, citrom he­lyett megteszi. A monori főtéri népboltban hang­zottak el ezek a párbeszédek, de a többi boltban sem jobb mostanában a narancs-helyzet. H. M. A Pest megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság hozott íté­letet. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Ti­zenhat tanú kellett ahhoz, hogy egy családi ügy — ma­gánügy — rendeződjék. A bíróság előtt. „A családjogi törvény 18. pa­ragrafusa szerint a házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. A házasság felbontásánál a kiskorú gyer­mek érdekeit is figyelembe kell venni’’. Fiatalon házasodtak össze, a menyasszony kiskorú volt. A házassági engedély kérésekor a jövendő anyós és após tetjek Ígéretet arra, hogy segítenek a fiataloknak, anyagilag is.. Oda­adják egyik szobájukat, s vál­lalják, hogy amíg fiuk katonai szolgálatát teljesíti, gondos­kodnak menyükről és unoká­jukról — mert a kisbaba már útban volt. A fiatalok az Ígért szobába költöztek, megszületett a gyerek, a háztartási munkát a fiatal férj anyja végezte, most már a két családra. Itt kezdődött a baj, „alperes” (a fiatalasszony) nem segített a ház körüli munkák elvégzésé­ben, a gyermeket is túlnyomó- részt a felperes édesanyja (az anyós) gondozta, ami miatt al­peres és anyósa között ellentét támadt, így a felek hamarosan alperes szüleihez költözköd­tek”/ A kismama édesanyjához. És úgy döntöttek, hogy a beszélő­viszonyt is megszüntetik a férj szüleivel, nem is mentek felé­jük hónapokig. Aztán az albér­let következett. Nehéz volt. „A házastársak közötti kapcsolat ekkor megromlott, mert egyi­kük sem tudott megfelelően gazdálkodni a pénzzel". Visszaköltöztek a férj szülei­hez. A veszekedések, szitkozó- dások napirenden voltak. És ezt már csak a válóper követ­hette. A fiatal férj azzal az in­dokká kérte a házasság fel­bontását, hogy a feleségé nem takarított, nem gondozta a gye­reket, nem mosogatott. Az al­bérletből is azért kellett elköl­tözniük,- mert a bérbeadó nem volt hajlandó mosogatni és ta­karítani, gyűlt a szemét... Miután visszamentek a szülők­höz, „ott is anyámnak kellett mindent csinálnia a felesé­gem helyett, orvoshoz is ő vit­te a gyereket...” Tanúk, a lakás bérbeadójá­tól, a védőnőig, a gyermekor­vosig. A férj állította: a fele­sége türelmetlen volt a gyerek­hez, ha sírt, megszidta, ha éhes volt, altatót adott neki. Egy időben, amikor külön éltek, nem volt hajlandó magával vinni a gyereket, hát most már ne is legyen az övé! A tanúk cáfoltak. Folyt a harc a gye­rekért. És a bíróság ítéletet hozott. „A gyermekhez főleg a felpe­res (a férj) szülei ragaszkod­nak, a gyermek, koránál fogva feltétlenül igényli édesanyja közvetlen jelenlétét, amelyet a nagymamái szeretet sem pótol­hat. Ha a gyermeknek nyugodt légkört teremtettek volna a felnőttek, nem lépett volna fel ideges tünet, félelemérzet a ki­csinél. Alperes nagyon fiatalon lett anya, a felperes édesany­jának az lett volna a köteles­sége, hogy megtanítsa a gyer­mek helygs nevelésére. A bíró­ság döntésénél arra is tekin­tettel volt, hogy a gyermek ne­velése elsősorban szülői, s nem nagyszülői feladat. A gyermek nevelésére a bíróság az anyát alkalmasnak találta”. Ennyi a történet. Megint fel­bomlott egy házasság. Megint egy kisgyermek, aki „ideges tünetekkel és félelemérzettel” kezdi az életét. Előttem a há­zassági kérelem: „Felek házas­sági ’szándékukat alaposan meggondoltunk érzik...” (k. zs.) nak. Pedig berentei szénből — a tavalyi öt mázsával szemben — az idén 20—25 mázsát is tudnak adni. Amennyiben az időjárás megfordul, akkor sem lesz baj, tüzelő van bőven. Célszerű lenne azonban, ha nem akkor rohannák meg a TÜZÉP-telepet, amikor erő­sen fagy, hanem folyamatosan vásárolnának. H. J. SÜLYSÁP: Szén, la, olaj minden mennyiségben — Milyen a tüzelőellátás? — érdeklődtünk Bori Páltól, a sülysápi TÜZÉP-telep vezető­jétől. — Zökkenőmentes. Tízezer mázsa brikett, 400 mázsa koksz, 1200 mázsa tűzifa, s mintegy 15 ezer darab alá­gyújtós a jelenlegi készletünk. De folyamatos a szállítás, csaknem 2500—3000 mázsa tüzelő érkezik havonta te­lepünkre. — Fűtőolaj? — Töltőállomásunk a község egy más részén épült fel, fű­tőolajból minden igényt ki tu­dunk elégíteni. Egyébként: sokkal kevesebb szilárd tüzelő fogyott el az elmúlt év hason­ló időszakához képest, nyilván a mind népszerűbbé váló olaj­tüzelés miatt. — Építőanyagok, szerkeze­tek? — Slágernek számít az ab­lakkal kombinált jugoszláv előszobaajtó, valamint a re­dőnnyel beépített háromszár­nyas ablak. — Mennyibe kerülnek? — Most érkezett csak, így e pillanatban az árakat még én sem ismerem ... — Más egyéb? — A téglát és bizonyos par­kettfajtákat nem számítva — ezek régóta hiányoznak — minden más kapható. Van 400-as és 500-as ce­mentünk, és nagy a válasz­ték a vízvezeték-szerelés­hez szükséges szerelvé­nyekből, a különböző mé­retű eternit csövekből is. — Bizonyos építőanyagok áremelésére hogyan reagáltak a vásárlók? — A bejelentést követő na­pokban rohamosan megnőtt forgalmunk, három nap alatt a bevételünk közel félmillió forint volt... A vásárlók vé­leménye: időben tájékoztatták őket az áremelésről, így pél­dául az idén építők megvehet- ték még az építőanyagot, ame­lyet még a „régi” árakon kal­kuláltak a házi költségvetésük­be. Leginkább a vasbetonge­rendák, áthidalók, nyílászáró szerkezetek és a parketta fo­gyott. J. I. JÁTÉKOSOKBÓL - SZAKMAI VEZETŐK Az játsszon, , aki győzni akar Molnár Gyula és Trasszer Lajos nevét az egész monori járásban méltán ismerik. Éve­ken át — nem is olyan régen, a vecsési csapat legjobbjai voltak. Egymás mellett ját­szottak, most a vecsési sport­kör szakmai vezetői. A szom­bati edzés után beszélgettünk a kiürült öltözőben. Megfon­toltan, komolyan beszéltek jövőbeni munkájukról. — Az utóbbi években több rossz gyakorlat honosodott meg nálunk. Elsősorban a profiszellem, a túlzott anya­giasság. Azt hisszük, eljutot­tunk arra a pontra, ahol meg­álljt kell mondani a dolgok folyásának és új mederbe kell terelni a sportkör életét. — Erkölcsi „mosást” aka­runk. Sajnos, a fiatalokat is megkapta a profiszellem, de érzünk magunkban annyi erőt, hogy ezen változtatunk. — Célunk, hogy erkölcsileg kifogástalan, fegyelmezett és szívvel-léleklkel győzelemre törő gárdát láthasson a közön­ség. Mindenkire szükségünk van, de csak akkor, ha felté- teldinknek megfelelnek. Nem nézzük a neveket, vége a „bé­relt helyeknek”, — játsszon az, aki győzni akar és ezért megtesz mindent az edzésen, a mérkőzésen. — Tudjuk, hogy következe­tesnek és keménykezűnek kell lennünk. Sok más probléma van még ezeken kívül is. Mégis bízunk elsősorban a já­tékosokban, de a vezetőkben és a szurkolókban is. Szalontai János MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Rekviem. Maglód: Bea Wade és a farmer. Mende: Lomb­hullás. Monor: Végre hétfő. Nyár­egyháza: Nincs j-obb a rossz idő­nél. Pilis: A fekete zászlók váro­sa. Üllő: ... És hamarosan a sö­tétség. Vecsés: Oliver I—II. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. A gyömrői művelődési ház mai programja A nyugdíjasok klubja tart ösz- szejövetelt 14-től 16 óráig, a foto- szakkör 15-től 17 óráig, a szín­játszó csoport 18-tól 21 óráig, a Rozmaring együttes 19-től 21 óráig tartja foglalkozását. A német nyelvtanfolyam 16-tól 20.30 óráig tart. Hegyi Füstös László (Gyömrő) karikatúrája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom