Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

MOMOMIDln A P E SJ -M.E G^tj H í Rt A P (C,Ü L Ö N K'IíA'Ö Á’S'Á' XIV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1972. FEBRUAR 8., KEDD Zárszámadó közgyűlés a monori Új Élet Tsz-ben TAGOK ÉS ALKALMAZOTTAK — MEGOLDÁS: A ZÖLDSÉGTERMÉS GÉPI BETAKARÍTÁSA A monori járásban elsőként a monori Üj Élet Termelőszö­vetkezet tartotta meg zárszám­adó közgyűlését. A termelőszö­vetkezet tagjai szinte kivétel nélkül eljöttek vasárnap dél­előtt a tsz-központba, kíván­csiak voltak az eredmények részleteire is. A beszámoló je­lentés — amelyet Nagy And­rás, a tsz elnöke mondott el — jellemzője a nyílt, őszinte szó. Az elmúlt gazdasági év­ben voltak hibák, ezeken túl­jutni csak akkor lehet, ha a hibák elkövetői vállalják: rosszul tettük, amit tettünk, ezen változtatni kell. A tsz 1971-es évi termelési eredményei közepesek voltak, kukoricából, búzából, árpából, rozsból és burgonyából is ke­vesebbet értek el a tervezett­nél. A baromfitenyésztés 52 ezer for'ntos veszteséggel zárult. A közepes eredmé­nyek, a kiesések ellenére jelentkező nyereség első­sorban az eddigieknél jobb értékesítési lehetőségnek köszönhető. A tiszta nyereség egymillió 466 ezer forint, a tsz tiszta vagyo­na 15 millió 466 ezer forint — az előző évhez képest három- milliós növekedés — a közös vagyon 23 millió 296 ezer fo­rint. Egy munkaegységre száz forintot fizetnek, csakúgy, mint 1970-ben. Az egy tag­ra eső átlagjövedelem 31 ezer 654 forint, az egy ál­landó alkalmazottra jutó évi átlagkereset 33 ezer 455 förint. A számok tehát nem hatnak rosszul a zárszámadási beszá­moló lapjain: a tsz megadta az 1971-es gazdasági év ter­melési feladatait. Ennek első­sorban a termelőszövetkezet szakirányításában bekövetke­zett változás az oka: a tsz vezetősége felmentet­te beosztásukból az irányí­tó munkára alkalmatlano­kat, s olyan szakemberek­re bízta a vezetést, akik képzettségükkel megfele­lően biztosíthatják az eredményes munkát. 21 ezer, azaz huszonegyezer forintot felvettem. Foto: Péterffy Nem említeném, ha az el­múlt héten nem találkoztam volna olyan esetekkel, amik ráirányították a figyelmet az ittas emberre és tetteire. F. József monori, Rákóczi telepi lakos pumpával ütle­gelte feleségét, pusztán azért, mert ittasságának hatása alatt megfeledkezett magá­ról. G. Sándor pilisi lakos és tár­sai hasonló állapotban lefe- szítgették az utcai redőnyö­ket. És folytathatnám tovább, sok ilyen van. De a tárgyra! „Részeg volt, nem tudott magáról a szegény ember, nem lehet felelősségre vonni!” — hallottam ilyen és hasonló megjegyzéseket az esetek kap­csán. Itt azonban valami nagy tévedés van' Illene végre tud­ni és tudnunk, hogy mindenki teljes felelősséggel tartozik azokért a cselekményekért, amelyeket ittas állapotban kö­vet el. De az iszákosok és al­kalmi pityókások randalíro- zása ellen nemcsak a bün­tetőjog, de az értelem fegyve­rével is fel kellene vegyük végre a harcot. Érthetetlen az az elnéző mosoly, amely annyi embernek ül ki az arcára, mi­dőn részeget lát. Persze, amikor ezek az em­berek törnek, zúznak, rombol­nak, amikor másokat ütle­gelnek, esetleg megölnek! — akkor az arcokról lehervad a mosoly. Főleg azoké, akik kárt szenvedtek. Talán nem kell hozzá egyetemi diploma, hogy megértsük: az ittas van­dálok megfékezésének az első pohárnál kell kezdődnie. Mo­solyt pedig semmiképp nem érdemelnek! (hörömpő) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Horizont. Maglód: Bűn­tény a Via Veneton. Monde: Hahó öcsi. Monor: Dél csillaga. Nyár­egyháza: Préri. Pilis: ördög mér­nök halála. Üllő: Csárdáskirálynő. Vecsés: Szelíd motorosok. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákőczi-kiállltás, nyitva 9-től 14 óráig. Sok a tennivaló ebben az évben is. A gazdálkodás mos­tani formája tarthatatlan. Az Üj Életben érdekes módon nem a munkaerőhiánnyal van baj, hanem az ésszerű létszám- csökkentés okoz gondot. Az al­kalmazottak száma egészségte­lenül megnőtt: az állandóak és az időszakosak fizetésére fordítják a béralap nagy ré­szét. A tsz közgyűlése a gazda­ság eredményeinek javítása ér­dekében több feladat sürgős megoldását tűzte ki célul, töb­bek között a következőket: to­vább kell csökkenteni 'az „élő­munka-ráfordítást”, azaz kor­szerű technikával, gépekkel végezni azt a munkát, ahol nélkülözhető az emberi kéz. Új értékesítési lehetőségeket kell keresni, főleg a tsz fő nrofilja, a zöldségtermesztés fenntartása, gazdaságossága érdekében. Még ebben az évben meg­oldást kell találni a sárga­répa és zöldség gépi beta­karítására — a hatalmas területen ugyanis csaknem teljes egészében vendég- munkások dolgoztak. Az idei feladatok közé tartozik a vegyszer hatékonyabb, bát­rabb alkalmazása, az erő- és munkagépek jobb kihasználá­sa, a gyorsan megtérülő beru­házások megvalósítása. Ésszerűsítés, újítás, kísérle­tezés, a gazdaságtalan terme­lés kiszorítása — ezek lesznek az idei gazdálkodás jellemzői. A fejlesztésre szükség van, s bár a régi út kényelmes és kitaposott, nem vezethet ered­ményre. Idejében észrevenni ás vállalni a gondokat — fél eredmény. (k. zs.) ifjú katonák eskütétele Ünnepi díszbe öltözött va­sárnap délelőtt a monori főtér. Ezen a napon tartották meg a monori katonák ünnepélyes eskütételét. Az elnökségben helyet foglalt Guba Pál, a já­rási pártbizottság első titkára, dr. Bencsik Mihály, a monori járási hivatal vezetője, Berla Ferenc járási KISZ-titkár, Ko­rdes József, a munkásőrség monori járási parancsnoka. Gozák Elemér őrnagy, az ala­kulat egyik parancsnoka kö­szöntötte az ifjú katonákat, majd Sitler László, Szendrő József: Katonai eskü című versét szavalta. Ezután az ifjú katonák letették a katonai es­küt. Seregély Imre, az újon­nan esküt tett katonák nevé­ben szólott. Társai nevében is ígérte, hogy az eskü szellemé­ben igyekeznek majd helytáll­ni. Kérte katonatársait, hogy a haza védelmében tegyenek meg minden tőlük telhetőt, katonaidejük alatt. Ezután Kozák Elemér kö­szöntötte a felsorakozott kato­nákat, majd Halasi Géza fő­tiszt mondott beszédet. Az ünnepség záróakkordja­ként az újonc katonák díszme­netben haladtak el a jelenle­vők előtt. Az ünnepélyes ebéd után a katonák még sokáig együtt maradtak hozzátarto­zóikkal, kedveseikkel. Szöveg: Gér Az ifjú katonák fegyelme zetten hallgatják a parancs­nok köszöntőjét. Foto: Péterffy „A miénk lesz, magunknak csináljuk” Fiatalok a Vasipari Ktsz-ben Néhány hete új KISZ-titkár áll a Monori Vasipari Ktsz KISZ-szervezetének élén. A szövetkezet elnöki irodájában — Varró Géza elnökkel és Szlovák János KISZ-titkárral beszélgetünk. Varró Géza: — Jelenleg 23 tagja van a KlSZ-szervezet- nek. Valamennyien fiúk. So­kat teszünk azért, hogy a fia­tal szakmunkások ne kíván­kozzanak el tőlünk. Igaz, a KISZ-tagok zöme még Ipari tanuló. Az elmúlt években sok gondot okozott, hogy ipari ta­nulóinknak nagyon gyenge volt a tanulmányi eredménye. Most, a KISZ-szervezet össze­fogott, tanulópárok alakultak, közösen készülnek a fiatalok. Kíváncsian várjuk, a bizonyít- ványosztást. Remélem, nem csalódunk... — Nemrégen rendeztünk be számukra külön helyiséget. Tv-t, rádiót, magnót, bútort kaptak a szövetkezettől. Szlovák János: — Nem kí­vánjuk ellenszolgáltatás nél­kül a szövetkezet támogatását. Minden hónap végén össze­gyűjtjük a hulladékot és el­visszük a MÉH-telepre. Szép kis summát kapunk érte. Egy régi, dédelgetett tervünket sze­retnénk az idén megvalósítani. Berekfürdőn, Hajdúszoboszló közelében, egy teliket szándé­kozunk vásárolni és azon egy üdülőt építeni, társadalmi munkában... — Nemcsak itt a szövetke­zetben segítünk, hanem a községben is. Felvettük a kap­csolatot a telepi iskola kisdo­boscsapatával. Rendszeresen végzünk részükre társadalmi munkát. A napokban könyves­polcot, szemléltető eszközöket adtunk az iskolának. Húsz­ezer forintot a KISZ-szervezet pénztárából befizettünk a Já­szai Mari téri óvoda építésére. A Monori Vasipari Ktsz KISZ-esei valóban sokat tesz­nek a kitűzött célok megvaló­sításáért. Jó az összhang a vezetők és a fiatalok között. Jelenleg egy párttag van a KISZ-szarvezetben, a közeljö­vőben újabb két fiatal kerül a párt tagjai sorába ... PILIS, RUHÁZATI KTSZ A megrendelések áradatában A pilisi Ruházati Ktsz épü­lete a Rákóczi úton vajmi ke­veset mond kívülről. Amolyan fél évszázados ez a ház, me­lyet talán modernizálni, tata­rozni kellene? Igen is, nem is! De, ha az ember betekint az utcára nyíló vasrácsos abla­kon — különösen este —, jól láthatja, hogy a hatalmas te­remben korszerű világítás mel­lett serény munka folyik. A néhány tucatnyi Csepel és NDK-gyártmányú villany- varrógép zakatoló muzsikája újabb és újabb termelési ered­ményekben realizálódik. Egy verőfényes februári dél- előttön felkerestem az üze­met. Bekopogtattam Bogár Miklóshoz, a vállalat fiatal, mindössze 32 éves elnökéhez, ö adott választ a termeléssel kapcsolatos és az tizem életében szorosan összefüggő kérdése­imre. Megtudtam, hogy a fizikai és az adminisztrációs dolgo­zók összlétszáma jelenleg 120 fő. Elsősorban konfekciós munkák, női és férfipantallók, s kabátok készülnek két mű­szakban. — Milyen különlegességek gyártásával dicsekedik az üzem? Az elnök elmosolyodik: — Hát kérem, nylon velur- kabátjaink nagyon keresettek a piacon, őszintén szólva, nem tudjuk kielégíteni az igénye­ket. Ez a sláger. Bébi, gyer­mek, bakfis, férfi, női tízezer darab fog elkészülni az első negyedévben. — Hazai piacra dolgoznak? — Természetesen. És hadd említsem meg itt, hogy a téli szezonban Olaszországból te­kintélyes mennyiségű műirhát importálunk. — Milyen készítményekkel büszkélkedik még a ktsz? — A teddibéléses női, férfi tájfunkabátokkal. Bár e téren sem sikerült megbirkóznunk a rendelési áradattal. — A vásárlóközönség hol találkozik a leggyakrabban az önök árucikkeivel? — Elsősorban a fővárosi konfekcióüzletekben, áruhá­zakban, azon túl Debrecenben. Mezőkövesden, Cegléden, Szé­kesfehérváron, Veszprémben, Szombathelyen, és természete­sen Monoron, a saját boltunk­ban. — Mik a további tervek? — Túlnyomóan a kabát­gyártás egész évben. Egyedül ez képes növelni dolgozóink jövedelmét. Itt említem meg, hogy az 1971. évi részesedés jónak mondható, fejenként egyhavi fizetésnek megfelelő összeg jutott. Társas életről, szabad idő­ről is szó esett. Az elnök be­számolt azokról a több napos nyári kirándulásokról, melyet a ktsz dolgozói kollektíván, jó munkájukért jutalmul az or­szág legszebb vidékein élvez­tek. A KISZ-szervezet a vál­lalaton belül még új. Tizenkét fő a létszám. Kevés a fiatal A KISZ munkája azonban szembetűnő, mert a járási KISZ-bizottság azt külön dí­jazta. Bogár Miklós még sok min­denről tett említést, elgondo­lásokról, tervekről, eredmé­nyekről, de a hátrányokról is. Nem csekély fejtörést okoz­nak a raktározási gondok, munkaerőhiány stb. Ezek mind olyan kérdések, amelyek szinte országszerte megoldásra várnak. Kiemelte az elnök, hogy a különösen jól dolgozók közül nem egy, nem kettő az, aki szakmailag és szellemileg to­vább képezi magát, s e téren a szövetkezet vezetősége min­dent elkövet, hogy az ilyen szaktárs, szaktársnő előtt — legyen az fiatal, vagy idősebb korú — semmiféle akadály ne tornyosuljon. Zárszónak még annyit: a pilisi lakosság is örül a Ruházati Ktsz jelenlé­tének, éspedig két okból. Először: hogy a községből számosán itt keresik tisztessé­ges kenyerüket, másodszor: a lakosság rendelkezésére áll a szövetkezet központjától né­hány házzal arrébb, egy ki­szolgáló műhely, ahol meg­rendelésre férfi és női angol öltönyöket készítenek. Az üzem jövőre ünnepli fennállásának 25-ik évforduló­ját. A nagy dátumra különösen készül az az öt szocialista bri­gád is, mely országos és me­gyei versenyeken is sikeres részvétellel öregbítette a pilisi Ruházati Ktsz hírnevét. Rakovszky József Falugyűlés lesz holnap, február 9-én, dél­után 16 órakor Bényén, a ta­nácsházán. — Üj kisiparos nyugdíjasok. Az idén, január 1-én lépett életbe az új nyugdíjrendelet, amelynek eredményeként a monori járásban eddig száz kisiparos ment nyugdíjba. SPOR TJEG YZET Téli esték a sportkörben Mivel töltsék a sportkörök a hosszú téli estéket? — kérdez­tük Hunyadi Lászlót, az MTS monori járási tanácsának el­nökét. — Bizony, más járásokban népszerűek az élsportolók él­ménybeszámolói. A monori járásból is sok neves sportoló került el, elég ha csak Nagy Imre, Csernai, Csík József, Hatlaczki, Varga Miki nevét említjük. Az itt született spor­tolók bizonyára szívesen láto­gatnának el egy-egy községbe élménybeszámolót tartani, csak élni kellene vele. Ame­lyik sportkör igényli ezt, az a járási sportszövetségben je­lentse be, melyik sportolót szeretné meghívni. Mi vállal­juk a lebonyolítást, a sporto­lót „megrendeljük” az adott időpontra. — A labdarúgó-szövetség munkatársai is szívesen men­nének el a községekbe sza- bálymagvarázó előadást tarta­ni. Jó lenne, ha minél több sportkör kihasználná a lehető* séget. A legalkalmasabb idő) nont az élménybeszámolók tartására az edzések utáni időpont — mondotta befejezé­sül a JTS elnöke. te.) NÉZŐPONT Az ittas garázdákról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom