Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

8 ns r megyei 1973. FEBRUAR 8., KEDD Vadászok — tarisznyával A Bakony vidékén az erdő- gazdaságok és a társulatok va­dászai ezekben a napokban a vadállomány gondozásán és táplálásán szorgoskodnak. Na­pok óta tapasztalni a Bakony­ban és a Balatonfelvidéken, hogy a szárnyas vadak táplálék­hiány miatt csapatosan ke­resik fel az országutakat és a szövetkezeti majoro­kat. Az apróvadállomány is meg­érezte az utóbbi napokban ke­ményebbre fordult tél viszon­tagságait. Jócskán akad tennivaló a Magas-Bakony erdőségeinek nagy vádas területein is. A», erdőgazdaság dolgozói 48 rá­csos etetőt, 105 apróvadetetőt és 170 sózót töltenek fel rend­szeresen. A rezervátumban 2 pajtában tárolják a < téli ta­karmányt és innen szállítják ki a vadak által már megszo­kott etetőhelyekre. A.téli hideg ellenére már megkezdődött a vadszaporulat időszaka: néhány helyen • már fel­tűntek az erdők idei első újszülöttei, a csíkos hátú vadmalacok. A vaddisznóvadászatokat emiatt — bár e vadfajta dú- vadnak számít —, már na­gyobb gonddal szervezik. A szaporulat miatt ebben az idő­szakban a vadászok jószántá­ból teljes védettséget élveznek az anyadisznók” Népgyűlések - sorozatban Az első tapasztalatok a helyi népfrontbizottságok újjáválasztásáról Ezekben a hetekben — a tavasszal esedékes kongresz- szusra készülve — országszer­te újjáválasztják a helyi nép­fronttestületeket. A szervezeti „vérfrissítés”, a bizottságok feJújuláaa a községekben, vá­rosokban egyaránt azonos céllal, tartalommal történik: tovább erősödjék a nép­frontmozgalom, mint a szövetségi politika egyik letéteményese, szélesed­jék a rétegképviselet. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsánál arról számol­tak be, hogy februárban több mint pógyezer — Pest megyé­ben 185 — helyi népíront- hizottsági ülésre és olyan gyűlésre kerül sor, amelyen megválasztják a magasabb szintű bizottságok, illetve a kongresszust előkészítő ta­nácskozások — járási bizott­ságok és megyei népfronf- értekezleteik — tagjait, kül­dötteit. Nyilvános, népgyűlés- jellcgű összejöveteleken bonyolítják le a népfront- bizottságok újjáválasztá- sái. Kialakult, íratlan szabály, hogy a választási gyűléseket csak akkor tartják meg, ha azokon a résztvevők száma többszöröse a megválasztandó bizottság létszámának. Ugyan­csak a mozgalom demokratiz­musából fakadó szabály, hogy a jelölésre ajánlottaknak részt kell venniük a gyűlésen. Űj vonás a mostani gyűlé­seken, hogy munkahelyi kol­lektívák, lakóterületi közös­ségek, tömeg- és társadalmi szervek képviselői is javasla­tot tesznek tagokra az új népfrontbizottságba. Ugyan­akkor a gyűlés minden résztve­vőjének joga van jelölés­re. Pest megyében az elmúlt hét szerdáján kezdődött meg a helyi népfrontbizottságok újjáválasztana. öt nap alatt tizennégy községben összesen közel kétezren vettek részt a falugyűléssel egybekötött vá­lasztásokon és nyolcvannyol- can szólaltak fel. Az igazi nagyüzem azonban e héten kezdődik: csak tegnap -tizenkét községben rendezték meg a választási gyűléseket. Építenek — önmaguknak Évről évre csekken az orvosetikai bizottság munkája ELMARASZTALÁSOK VISSZAÉLÉSEKÉRT 1958-ban alakultak meg az országban, így Pest megyében is, az orvosetikai bizottságok. A Pest megyeinek kezdetben kevés dolga akadt, a követ­kező esztendővel együtt is csu­pán tizenhárom ügyet tisztá­zott De 1960-ban már 26 eset­ben kellett eldöntenie, vét­kes-e az orvosi etika megsér­tésében az eléje került orvos. A következő három esztendő­ben érte el csúcspontját a bi­zottság munkája, 1961-ben 32, 1962-ben 51 és 1963-ban 40 ügyet kellett tárgyalnia. Attól kezdve azonban egyre keve­sebb panasszal fordulnak a bizottsághoz, 1970-ben már csupán 15, tavaly pedig mindössze 9 esettel foglalkozott. Eleinte sok panasz volt olyan orvosok ellen, akik a féljelentő szerint díjtalan el­látásra jogosult beteget anya­gi ellenszolgáltatásért része­sítettek kezelésben. Nem min­den feljelentés volt bizonyít­ható. Az utóbbi két esztendő­ben ilyen cselekményekért Pe^t megyében egyetlen or­vost nem jelentettek fel. Il­letve tavaly egy üzemi orvost, azzal, hogy az üzem rendelőjé­ben pénzért kezeli a fogbete­geket. Kiderült azonban, hogy miután az üzemben nincs fog­orvos, a gyár hozzájárulásával tömésért, fogpótlásért a fel­használt anyag értékét vette féL Az eljárást a bizottság megszüntette. Más természetű anyagi ügyek jelentették tavaly az etikai bizottság álltai tárgyalt ügyek zömét. Például egy egészségügyi intéz­mény igazgatója minden napra készenléti díjat utalt ki saját magának. A fegyelmi bizottság döntése azonban, elmaradt,' mert az il­lető lemondott állásáról. Áthelyezéssel, illetve állás­vesztéssel fejeződött be az eti­kai bizottság által javasolt fe­gyelmi másik két vezető ál­lásban lévő orvos ellen, akik egymással összejátszva, álta­luk szabálytalanul kiutalt pén­zeket vettek feL Ugyancsak súlyos fegyelmi büntetéssel végződött annak az orvosnak az ügye, aki szolgálati lakása bővítése és tatarozása körül követett el szabálytalanságo­kat. Ezek azonban nem orvos­etikai kérdések, és csak azért foglalkozott velük a bizottság, mert orvos ellen fegyelmit is csak véleményezése alapján indíthat a munkaadó. Az el­múlt évben kifejezetten az or­vosi etikába ütköző cselek­mény miatt mindössze három esetben hozott marasztaló ha­tározatot a bizottság. A há­rom eset köziül kettőben 2—2 orvos elfajult szakmai vitája volt az eljárás tárgya, és tu­lajdonképpen csak a harmadik minősült súlyosnak. Sebesül-' tét hoztak szekéren a körzeti orvoshoz. Az orvos elsősegély­ben részesítette az eszmélet­len sérültet, és közölte, hogy kihívhatják a mentőket, mert kórházba kell vinni. A sérült egy pillanatra feleszmélt, és kijelentette, hogy nem akar kórházba menni. Erre az or­vos utasította a kísérőket, hogy vigyék haza a szekéren, majd oda küldi érte a mentő­ket. Mire a mentők megér­keztek, a sebesült meghalt Az orvosnak a súlyos se­besültet nem lett volna szabad magára hagynia. Halála után már nem állapít­ható meg, hogy jelenléte meg­menthette volna, de magatar­tásában a bizottság etikai vét­séget talált, és a megyei or­vosi fegyelmi bizottság elé utalta. Megbüntették. Sz. E. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 1965-ben kez­deményezte azt, hogy a KISZ segítségével, a szervezet útján lakásokat építsen dolgozóinak. Az ötlet ma már egyáltalán nem hangzik újszerűén, a kez­deményezést így hívjuk: KISZ- lakásépítési akció. Azóta a vállalat több mint száz dolgozója jutott ked­vezményes otthonhoz, a megye több pontján építet­ték fel és építik most is az új, modern lakóépületeket. Vácott április 4-én vehetnek át a dol­gozók 20 lakást, s még ebben az évben Szentendrén is elké­szül egy 24 lakásos KISZ-ház. A vállalat kétszoba össz­komfortos — vagy ennél na­gyobb — KISZ-lakásokat épít. Mivel a tervezés is „házon be­lül” történik, annak elkészül­tével megbeszélést tartanak, ahol a lakásvárományosok kí­vánságuk, ízlésük szerint ap­róbb változtatásokat javasol­hatnak. Egyébként azt, hogy ki kapjon lakást, a vállalat társadalmi és gaz­dasági vezetői döntik el. Akik tehát ilyen kedvezmé­nyes módon kapnak lakást, azok olcsóbban és gyorsabban jutnak saját otthonhoz, mint mások. Gyorsabban, mivel a vállalat egész kollektívája áll mögöttük, akik segítenek ne­kik, dolgoznak értük. Gyor­sabban, mert a szervezést, a tervezést, a telek biztosítását mind-mind a vállalat végzi. Ugyanakkor a házat is a vál­lalat építi, noha szabad ide­jükben részt vesznek a mun­kában a jövendőbeli lakók, és önzetlenül a KlSZ-alapszerve- zet tagjai is. Ennek ellenére vannak olyanok, akik csak óhajtanak, mármint lakást, számítanak a vállalat segítsé­gére, amit esetleg meg is kap­nak. Azután vagy ki se men­nek az építkezéshez, vagy ha ki is mennek és rendesen dol­goznak, a lakás átvétele után elbúcsúznak munkahelyüktől. Vándorbotot fognak, másutt keresnek munkát. Nem mora­lizálni akarunk, csak egy meg­állapítás kedvéért említettük: Iáin, a lakás sem elég húzó­erő! A KISZ-lakások építésiét & vállalat terven felül végzi, külön energia-ráfordítás­sal, ami semmilyen fennakadást nem okoz egyéb feladataik megvalósításában. Sőt, nem­egyszer éppenséggel szomba­ton és vasárnap dolgoznak ezeken az épületeken. Az em­lített gond ellenére a vállalat vezetése a negyedik ötéves tervben szeretne eljutni oda, hogy elmondhassa: megszűnt a vállalatnál a lakásra várók nagy tábora. És ez'nem kevés! (Fehér) „Albérlők“ a lámpában A Mecsek vidékén az utóbbi időben olyan mértékben el­szaporodtak a balkáni vad­gerlék, hogy hovatovább túl­súlyba jutnak az eddigi legné­pesebb madárcsaláddal — a verebekkel — szemben is. Pécsnek úgyszólván nincs már olyan zuga, ahol ne fész­kelnének. Turbékolásuktól visszhapgzik a város. Újab­ban a legelképesztőbb he­lyekre is befészkelik magu­kat: így például elfoglalták az utcai higanygőzlámpák bó­ráját Ez az „albérlet” persze nem maradhat tartós. A fész­keket el kell majd távolítani a lámpákból, nehogy rövid­zárlatot idézzenek elő. Előretör az étolaj, csökken a zsírfogyasztás Hazánkban az egy főre jutó évi zsaradékfogyasztás 26 kiló, ebből csupán 2 kilogramm nö­vényi eredetű. A prognózisok szerint e kedvezőtlen arány fo­kozatosan javul, az olaj és margarinfogyasztás az idén előreláthatólag 3 kilogrammja, a negyedik ötéves terv végére a—5 kilogrammra emelkedik, lépésről lépésre visszaszorítva a kevésbé egészséges állati eredeti! zsiradékokat. A Növényolaj ipari Vállalat több új cikk gyártásával és a már forgalomba levők minő­ségének javításával igyekszik egyre inkább megkedvelteim termékeit A napokban tízmil­lió forintos beruházással meg­kezdték a margarint előállító gépsor átszerelését. Az átala­kított gépsor október 1-től osztrák licenc alapján gyártja a Ráma nevű vajas margarint, amely a 18 százalékos víztarta­lom helyet ugyanennyi te­jet tartalmaz, s ezzel a vaj méltó vetélytársává válik. Amíg a gépsor elkészül, Auszt­riából importálják az Európa számos országában már köz­kedvelt Ráma margarint. Növekszik a Liga margarin forgalma is, mert az eddigi napraforgóolaj helyett kókusz­olajat kevernek bele, így ízle- tesebb, s ára mégsem emelke­dett. Idén további beruházások nélkül különböző technológiák ésszerűsítésével 10 százalékkal növelik a termelést,;, 15 ezer tonna flakonos étolajat és mintegy 10—11 ezer tonna margarint gyártanak. VÁLASZ CIKKÜNKRE A halásztelki KISZ-lakások ügye 1972. január 26-án „Ki ki­nek írjon? KISZ-lakások el­méletben” című cikkünkben szóvá tettük a halásztelki Szerszámgépipari Fejlesztő In­tézet KISZ-eseinek lakásépí­tési gondjait, miszerint a KISZ-szervezet által igényelt telket a tanács nem bocsátja rendelkezésükre. A halásztelki tanács elnöke január 31-én levélben fordult szerkesztősé­günkhöz, amelyben az aláb­bi tényezőket közli: „Halásztelek község össze­vont rendezési tervének elké­szítése előtt valamennyi érde­kelt szervet, vállalatot fel­kértünk, hogy fejlesztési és egyéb igényeiket jelentsék be és ezeket a tervkészítés so­rán figyelembe vettük. Akkor a SZIMFI más területre je­lentette be igényét. A terv jó­váhagyását követően, néhány hónap múlva, a megállapodás­sal ellentétben egy másik te­rületet igényelt az intézet. A szóbanforgó terv 30 éves táv­latra szól és ezt felborítani, átterveztetni nemcsak éssze­rűtlen, hanem gazdaságtalan is lenne. A KISZ-lakások SZIMFI- től történő fűtése és melegvíz- ellátása semmivel sem lenne gazdaságtalanabb azokon a helyeken, amelyeket a tanács ajánlott fel az építkezés cél­jaira. Arra a kérdésre, hogy „mi­kor lesz mindezek után Ha­lásztelken KISZ-lakás?”, vá­laszunk az, hogy akkor és olyan gyorsan, amilyen gyor­san birtokukba veszik a táv­lati összevont rendezési terv­ben erre a célra fenntartott és felajánlott területet. Ha ez nem felelne meg, akkor bi­zony meg kell várni a kérdé­ses terület sorsának elrende­ződését. Ez olyan hátránnyal járhat, hogy a terület rende­zése néhány évig eltarthat és még akkor sem biztos, hogy a megoldás olyan kedvező lesz számukra, mint ahogy azt jelenleg gondolják. Kígyós! Ferenc tanácselnök Nagy öröm kis bosszúságokkal FEL EV AZ VJ LAKÁSBAN Minden csoda három napig tart... így volt ez Vácott is. Amikor a 72 új lakástulajdo­nos átvette a kulcsokat, senki sem tudott hová lenni az örömtől. És ma? Ma már olyan megszokott a lakás, mintha valamennyien mindig ott éltek volna. Pedig a kulcsátadó, illetve a házava­tó ünnepség óta mindössze fél év telt el. Igazán nem sok idő. A nyolcadik KlSZ-lakásépí- tő közösség 72 lakása (másfél, Megnyíltak a balatoni jégbányák Hűs vermekben nyarat várva A Balatonon — ahol az idén a korábbi évekhez képest 3—4 héttel később állt be a jég — több száz jégvágó látott mun­kához. Tekintve, hogy a ,Jeges szezon” ideje ki­számíthatatlan, mert az esetleges enyhülés fel­lazíthatja a jégpáncélt, ezek­ben a napokban kettőzött erő­vel dolgoznak a brigádok. A jég az elmúlt néhány nap alatt „meghízott”, és a mintegy 15 centiméter vastag táblákat már érdemes kitermelni. A Balaton csaknem kétszáz kilométeres partvonalán mintegy harminc „jégbányát” nyitottak, és a kü­lönféle járművek sora szállít­ja a táblákat a jégvermekbe. A legnagyobb mennyiségei a balatoni halászok terme­lik ki: mintegy háromszáz vagonnyit raknak el vermeikben. Az ÁFÉSZ-ek és a vendéglátó vál­lalatok — bár minden évben több hűtőgéppel rendelkeznek — ugyancsak megtöltik ver­meiket. A Balaton partján le­vő vermekben az idén több mint ezer vagon jeget tárol­nak a nyári idényre. két- vagy két és fél szobásak) 130—160 ezer forintba került darabonként. Az induláskor, a lakás nagyságától függően, 30 ezer forint körüli összeget kel­lett befizetni, a többi pénzt ka­matmentes OTP-kölcsönből fe­dezik. A lakás átadása után a tulajdonosok a befizetett indu­lóösszegből, szintén a lakás nagyságától függően, körülbe­lül 25 ezer forintot kaptak viss?a garanciális javításokra. Sok akadállyal kellett meg­küzdenie a közösség tagjainak, míg birtokukba vehették új otthonaikat, de annak rendje- módja szerint a gondok meg­oldódtak, s tavaly október ele­jéig mindenki beköltözött. Mi történt tavaly augusztus 13., a kulcs átadása óta? — erről be­szélgettünk Popon Sándorral, az azóta már megszűnt társu­lás volt elnökével. — Rossz volt a kezdet... Az átadás után fél hónapig nem volt még vizünk, a kör­nyékbeli kutakhoz kellett le­járnunk. Sokan ezért vártak a költözködéssel, ekkor még alig néhány esalád lakott itt, a többség szeptember közepén jött, de nekik is kijutott a kel­lemetlenségekből. A villany­nyal is bajok voltak, szeptem­ber végéig nem, lehetett világí­tani. Most már van fény. hasz­nálni lehet a háztartási gépe­ket, igaz ugyan, hogy a vil­lanyvezeték egyelőre ideigle­nes, a végleges megépítésre a tanácsnak nincs kapacitása. — Ezzel véget is ér a bosz- szúságok sorozata? — Sajnos, nem, noha a töb­bi gondunk ehhez képest ki­sebb jelentőségű, s nem az egész közösségre jellemző, mert csupán egy-két helyen fordult elő. Apró hibákról van szó: volt, ahol füstölögni kezdett a villanykapcsoló, máshol a cse­répkályha szakadt be, egy he­lyütt pedig a fürdőszoba csem­péjén szivárgott át a kémény füstje. Ismétlem, nem nagy ügyek, de nem találunk szakembereket, akik kijavítanák a hibákat. Ilyen olcsó munkára jóformán senki nem akar kijönni. Ez volt Vácott az utolsó KISZ-lakásépítő közösség, ami nem azt jelenti, hogy a fiata­lok lakásgondjain nem segíte­nek, a városban ugyanis a már sok közösség lakását felépítő építésvezető, Tóth Pál most az első ifjúsági lakásépítő és kar­bantartó szövetkezet házalt építi. Nemsokára újabb lakásavató lesz Vácott, s minden bizony­nyal ezt is követik majd ki­sebb bosszúságok, de kétség­telen, a bosszúságok eltörpül­nek az örömök mellett. Mert így van ez rendjén. Mészáros Sándor PEST MEGYEI HÍRLAP ■ Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás s Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: * SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSŐLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. 1L ea. Levélcím: Bp. 70. Postafiók ló. Kiadóhivatal: Budapest, Vili*. Blaha Lujza tér S. % szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: *43-100. 112—220. Titkárság: 140-4«. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 0G4 Terjeszti a Magyar Posta, i—*- fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap* üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. VN József nádor tér L sz.). Előfizetés) díj 1 hónapra S0 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom