Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

I 6 1972. FEBRUAR 8., KEDD Kevés a bolt Budakalászon Két műszakos üzleteket, kisvendéglőt kérnek Több a panasz a cipőkre Különböző áruféleségeknél még mindig megkárosítják a vásárlókat JEGYZET Kutyák és emberek? JUem szabad minden buta- ■L ' ságon felháborodni, s ezért azt hittem, hogy elfelej­tettem, mert el akartam felej­teni azt a kis történetet, amit nemrégiben olvastam a dohá­nyosokat megharapó tündéri kiskutyáról. Az éjszaka azon­ban verejtékben úszva ébred­tem: azt állmodtam, ez a bi­zonyos tündéri kiskutya leha­rapta a mutató- és középső ujjamat. Reggelig az ágyban forgolódva próbáltam rájönni: miért nem tetszik nekem ez a bizonyos eb, s miért okozott lidérces álmokat. Nem, nem azért, mert nem szeretnék leszokni a dohány­zásról. Hanem azért, mert eszembe jutott az a világ, ami­kor emberek különböző cso­portjait emberek más csoport­jai különlegesen idomított ku­tyákkal üldöztek. Ezek az okos Itis állatok — persze, akadt köztük borjúnyi farkaskutya is — szétharapták annak a tor­kát, aki máshonnan szárma­zott, vagy más politikai néze­teket képviselt,, mint az, aki idomította. Igaz, szó sem volt akkor még a kutyák és az em­berek közötti viszonylatokban a dohányzásról, de hát — s ezért a lidérces álom — akad­nak emberek, akik jobb híján az általuk helytelenített ciga- rettázás ellen vetik be a ku­tyát. És bizony akádnak em­berek, akik bármiféle viták és problémák elintézésére a leg­célravezetőbbnek mindjárt olyan eszközöket javasolnak, amelyeket azokból a bizonyos régi időkből ismertek meg... Megjelennek a hosszú hajú fiatalok .az utcán. S azonnal néhányan, akik a mai világ hí­vének hiszik magukat, mind­járt javasolják: meg kell nyír­ni ezeket a hosszúhajúakat. Csak bízzuk rájuk, ők majd elintéznék. Majd szégyellik magukat ezek a taknyosok, amikor tar fővel fognak sza­ladgálni. De miért kell valaki­nek kopaszon szégyellnie ma­gát? S a kopaszság hogy lehet büntetés? Nem új dolog ez, már a középkorban is ismerték a megszégyenítésnek ezt a módját. S amikor Európában felszökött a szögesdrót-terme- lés. a szögesdrótok mögött ál­talában lekopaszítva éltek az emberek. 'L's mit lehet tenni a táska- rádiók ellen? Itt is voltak bizonyos javaslatok. Nem azon töprengtek, miként lehet csen­det biztosítani bizonyos helye­ken, hanem azon, miképpen lehet bosszút, állni azokon, akiknek kedvük telik a rádió­zásban. Tehát mit kell tenni? Kitiltani a rádiót. Meg aztán lehetőleg elkobozni tőlük a ké­szüléket. Mások szerint az sem ártott volna, ha pofonokkal in­tik őket rendre. Ami pedig a pofonokat, a verést illeti, ez is újra és újra szerepel a ja­vaslatok között. Mert mit kell tenni azokkal, akik autóstop­pal vágnak neki az útnak? A saját szememmel olvastam — valaki javasolta, aki azt hitte, ezzel jót tesz a mi világunk­nak —, adni kell nekik két hatalmas pofont, s haza kell toloncolni őket a szüleikhez. S ha történetesen a szüleik tud­tával indulnak autóstopos út­ra? Akkor be kell menni a szülök munkahelyére, s meg kell nézni, ott vajon tudnak-e arról, hogy dolgozójuk kettős életet él. jyjicsoda indulatok feszülnek sokszor egy-egy jelenték­telen ügy kapcsán! Mennyien vannak, akik a saját előítéle­teik rabjai, s ezt társadalmi állásfoglalásként igyekeznek elfogadtatni! S még több azok­nak a száma, akik a nekik esetleg joggal nem tetsző je­lenségeket eltúlozzák, s aztán meg nem engedhető eszközök „bevetését” szorgalmazzák. S mert ezek az eszközök ma már elfogadhatatlanok, tehetetlen­séggel vádolják a „nem intéz- kedöket”. Hallottam már pél­dául olyan véleményt is, hogy meg kell nézni, maradhat-e igazgatói beosztásában az olyan ember, akinek fia — egy labdázás körüli vita kapcsán — lehülyézte a szomszéd né­nit. Távol áll tőlem, hogy a gyerekeket az idősebbek irán­ti tiszteletlenségre biztassam, de köztünk szólva, elképzelhe­tőnek tartom, hogy .az apa en­nek ellenére kitűnő igazgató, még ha a kifejezés erős is volt... J obban szeretem azonban, ha mégis csak tartózko­dunk az erős kifejezésektől, de ez a tartózkodás legyen köl­csönös. A magam részéről nem nagyon szeretem a kutyákat, de eszembe sem jut az ebtar­tás betiltását követelni. Pedig ami azt illeti, például város­ban a kutya bizony nem a leg­egészségesebb az emberi kör­nyezet számára. Cserében vi­szont kérem; lehetőleg még tündéri kiskutyákat se tanít­sanak arra, hogy harapják meg a dohányosokat. Még akkor sem, ha végül is ezt nem en­gedik meg nekik, mert szájko­sáron tartják őket. Ezt a száj­kosarat ugyanis le lehet ven­ni, ha egyelőre nem is szabad. Én pedig szeretnék továbbra is nyugodtan aludni, és nem arra ébredni, hogy verejték­ben úszom, valami szörnyűt álmodtam, mert megint eltúl- zok valami butaságot. Pintér István Szövik a kendervásznat a Hegyköz falvaiban A vidék évszázados hagyománya Gyorsabb lesz a gázcsövek cseréje Szervezettebbé teszik a gáz­csövek korrózióvédelmét eb­ben az évben — tájékoztatták az MTI munkatársát az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél. Az elmúlt évek szomorú tapasztalataiból okul­va, tovább korszerűsítik az eddigi korrózióvédelmi sze­reket és meggyorsítják a veze­tékek cseréjét is. Terem a banán Szegeden A József Attila Tudomány- egyetem botanikus kertjének üvegházában egyszerre két banánfa virágzik és terem. A Dél-Ázsiából származó törpe banánfák egy-egy dús fürtöt érlelnek nagyon sok termés­sel. Hazájukban évenként, a szegedi fűvészkertben pedig minden második esztendőben fejlődnek ki a gyümölcsök, amelyek semmivel sem kiseb­bek az üzletekben vásárolha­tó import déligyümölcsnél. AGANCSVÁLTÁS A DUNA MENTI ERDŐKBEN A híres gemenci állami er­dő- és vadgazdaság területén a hó nélküli, napfényes tél ked­vez a vadállománynak. A ta- vaszvárást jelzi, hogy a gím­szarvasok — a szokottnál ko­rábban — megkezdték az agancsváltást, az őzbakok vi­szont már növesztik fejdíszü­ket. Az első tar bika megjele­nésével felhívták a vadászok s az erdei munkások figyelmét az elveszett koronák gyűjtésé­re. Az értékes, puska nélküli Zsákmányból — amely gyak­ran 20—25 tonnányit tesz ki —, ellenőrzik a gímszarvasok fejlődését, s jelölik ki a golyó­érett bikákat. A nagy meny- nyiségű.-agancs legszebb pél­dányai a gazdaság gyűjtemé­nyét gyarapítják. Budakalász hét és fél ezer lakosa hat élelmiszerüzletben, 1 hentesnél, a Petőfi Tsz egy tej boltjában és három zöld­ségesnél vásárolhatja meg a mindennapit. Egy presszóban kortyolhatja, a kávét, három borozóban mulathat. Alapjában véve nem is volna kevés, ha ... Ha nem a faluban vásárol­na a két nagy textilüaem nő­dolgozóinak jelentős része műszak előtt, vagy után. Ha a meglevő jizletek nagysága, felszerelése, árukínálata ki­fogástalan' lenne, de sajnos jelenleg nem az. Továbbá sen­kit sem küldhetnek ki az üz­letből, hogy ne ott töltse meg a táskáját, mert csak dolgoz^ ni jár a faluba s nem ott la­kik. Közben két új lakótelep is felépült a nagyközség két végén. Az újtelepiek — 225 házhelyen több mint ezer ember lakik — egyetlen kis pavilonból szerzik be az élel­miszercikkeket. Azzal biztat­ták egymást, ha elkészül a telep, ÁBC-áruházat kapnak. Örömmel nyugtázták, hogy a kijelölt helyhez út éjiül már, fektetik a víz- és csa­tornacsöveket. A községi ta­nácsnak és az üzemelőnek kijelölt Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak mindez egymil­liójába került. Sajnos, éppen a napokban érkezett meg a levél a tanácshoz, hogy a vállalat egyelőre vissza­lép, nem tudják vállalni az építkezés költségeit. Marad tehát a kis pavilon. A falu legnagyobb üzlete a 83-as önkiszolgáló. Már ami­kor átalakították is kicsi volt. Az eladótérben emiatt dobo­zok, ládák akadályozzák a köz­lekedést. jófonnán nincs rak­táruk, a göngyölegek, dé gyakran még a kenyér és a pékáru is az utcára szorul. Az egyetlen húbolt előtt, kü­lönösen pénteken, gyakori a sorbaállás. Az üzlet ellátási keretét a helybeliek létszá­mára állapították meg. .Tanácsülésen, a pártszerve­zet megbeszélésein egyaránt sok szó esik a fenti problé­mákról. A sokszor akadozó ellátásról, a r.em mindig ud­varias kiszolgálásról, a rosz- szul kiírt, félreértésekre okot adó árcédulákról. Hiányol­ják, hogy a legtöbb üzlet csak egy műszakos, a különböző időpontban hazatérők már nem ta­lálnak nyitva boltot, emiatt aztán a bejárók az amúgy is zsúfolt járműveken Pestről cipekednek. A tanács véleménye szerint javítana a helyzeten, ha a boltvezetők többsége a faluban lakna, nem pedig Budapestről járna ki. A másik, sokakat érintő hiá­A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézetben összesítet­ték a legutóbbi negyedévben végzett vizsgálatok tapasztala­tait, amelyeket 11 963 termék, illetve áruminta minőségének, osztályba sorolásának, csoma­golásának ellenőrzése során szűrtek le. , A tapasztalatokat elemezve megállapították, hogy általában az igényeknek megfelelő minőségben ke­rültek üzletekbe az élelmiszerek, köztük a zöld­ség- és gyümölcsfélék, vala­mint az élvezeti cikkek. Az elmúlt hónapokban javult a kenyér, a tejtermékek, a liszt és a cukor minősége. Néhány húsipari készítmény ellen vi­szont joggal érkeztek pana­nyosság a közétkeztetés. A Hársfa borozóban lehet ugyan egytálételt kapni, de csak két óra után. Rendes kisvendéglő kellene, ahol a rendezvénye­ket is megtarthatnák. Ilyen vdlt régen a Sport vendéglő, főztek is benne. Az átalakítás után, különböző bonyodalmak miatt — magántulajdonban van a ház, a tulajdonos bele­egyezése ilélkül építettek konyhát — máig sem főzhet­nek. Ennyit tár fel az általános vizsgálat. Segíteni mindenkép­pen kell — ez a helyi vezetők véleménye — csak a módját kell megtalálni. Saját erejük­ből, rendkívül csekély bevé­teli forrásaikból nemigen tud­nak számottevő eredményt el­érni. k. m. szók. A füstölt kolbászok egy részének túl nagy a nedves­ségtartalma, néhány szövetke­zet pedig felületesen tisztított baromfit szállít. Általában megfelelt az elő­írásoknak a szavatossági időn belül árusított kozmetikai cik­kek, háztartás-vegyipari ter­mékek és festékek minősége. Néhány helyen azonban talál­tak olyan kozmetikai cikkeket és tisztítószereket, amelyeknek szavatossága lejárt, s ezért már ki kellett volna vonni a for­galomból. ' Változatlanul sok olyan ruházati cikket minősítet­tek első osztályúnak, ami csak másod-, sőt harmad- osztályú termékként érté­kesíthető. Csaknem minden második el­lenőrzött készruha minősíté­sében találtak ilyen hibát. Elő­fordult, hogy a szabvány sze­rint csak minőséghibás áru­ként forgalomba hozható ter­méket első osztályúként adott el a gyár a kereskedelem­nek. A cipők minősége to­vábbra sem kielégítő, sőt az egy évvel korábbinál csak­nem kétszeresére nőtt a ci­pőreklamációk száma. Az intézet vizsgálatai szerint a vásárlók panaszainak kéthar­mada jogos volt. Nem javult a bútorok minő­sége, a háztartási gének, hír­adástechnikai készülékek és kerékpárok egy része pedig ki­sebb szerelési hibákkal került forgalomba. Számos mosógép, televíziókészülék, bútor és ke­rékpár a hanyag szállítás vagy gondatlan tárolás miatt sérült meg. A megállapított súlyosabb hibák miatt a KERMI több mint 500 esetben megtiltotta az áru értéke­sítését, illetve a vásárlók érdekeinek védelmében megszigorította az értékesítési feltételeket. Az elmúlt negyedévben ösz- szesen 101 „kiváló áru” mi­nőségjelű terméket vizsgáltak meg az intézet munkatársai. Az árucikkek közül 79 megfe­lelt a követelményeknek, 22 termák kisebb hiányosságaira pedig felhívták a gyártók fi­gyelmét. Borsod megyében, az úgy­nevezett Hegyközben ma is élő mesterség a kenderszö­vés. Háromhután, Kovácsvá­gáson, Mogyoróskán, Nagyhu­tán és Regécen a rendszeres téli elfoglaltság közé tartozik a házilag termelt kender fel­dolgozása. Nemcsak az idősebbek, hanem a fiatal lányok is megtanulják ezt az ősi foglalkozást. A kenderszövésnek ezen a vidéken évszázados hagyomá­nyai vannak, de napjainkban már csak ebben az öt község­ben foglalkoznak vele. Egy-egy család a falu ha­tárában levő „kenderföldön” negyven-ötven négyszögöles parcelláján annyi kendert ter­mel, hogy abból a téli hóna­pokban 150—180 méter vász­nat sző meg. A kendervászonból törlőket, konyharuhát, kötényt, asztal- és kenyérkendőt, valamint zsákot készítenek. Ezek aztán egyetlen férjhez menendő lány stafírungjából sem hiányoznak. « Teljesen kiment azonban a divatból a korábban háton cipelt kosár lefedésére hasz­nált „háti”. A hegyközi házakban az idén is mintegy tízezer méter kendervásznat készítenek a szövőasszonyok. Nyolcadik osztályos fiúk jelentkezhetnek szakmunkástanulónak korszerű építőipari és házgyári szakmákra. Ezek a következők: villanyszerelő központifűtés-szerelő szobafestő—mázoló vasbetonkészítő ács-állványozó # épületlakatos # esztergályos, marós Cl víz- és gázvezetékszerelő # kőműves O épületasztalos A szerelőipari szakmákban emeltszintű képzést nyújtunk. (Szakmai vizsga után felvételi lehetőség a középiskola 3. osztályába.) A képzés Kecskeméten, Cegléden, Nagykőrösön, Kiskunfélegyházán és Baján történik, a jelentkezés helyétől, illetve a választott szakmától függően. Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást nyújtunk. A helybeli és a bejáró tanulók is kapnak munkaruhát, védőöltözetet és ebédet. . Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás részére állandó munkáról gondoskodunk vállalatunk építkezésein, továbbá a kecskeméti Házgyárban. Szülők és tanulók részére mindennap ügyeletet tartunk vállalatunk központi irodájában 8-tól 16 óráig, szombaton és vasárnap 8-tól 12 óráig. (Szerződéseket is ekkor kötünk.) Vidékiek levelezőlapon is kérhetnek részletes tájékoztatót. ___ jr Bá cs megyei üllami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. ■■ * MUNKAERŐ­1% A KÖZGÉP lakatosokat, hege ísztőket FELVÉTEL í cegíéfxív, keres felvételre Külső Kátai u. 35/a. _____ Sf FIZETÉS ÉS KEDVEZMÉNYEK A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS SZERINT %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom