Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

1972. FEBBUÄR 6., VASÁRNAP 7 l'fcíi NEC* sbKírttM* Növényfalak - por és zaj ellen Óriás rakodógép Szicíliát mintegy három ki­lométer szélességű tengerszo­ros választja el az anyaország­tól, az „olasz csizma” déli csücskétől. Már régebben ter­vezik, hogy híd vagy alagút segítségével állandó kapcsola­tot létesítenek a két földdarab között. A tengerfenékben ha­ladó alagút terve hamar kútba esett, tekintettel a szoros 100 méteres vízmélységére. Ha híd épülne, annak a világ legna­gyobb fesztávú hídjának kel­lene lennie, tehát rendkívüli technikai feladatot kell meg­oldani. Az összeköttetés megterem­tésének egy közbenső megol­dását a mellékelt ábra szem­lélteti. Szelvényekből összeállí­tott alagutat horgonyoznának le kb. 40 méter mélyen a víz alatt, amit a benne levő leve­gő felhajtóereje tartana lebe­gésben. A szelvények száraz- dokkban építhetők, utána a végükön légmentesen elzárva kerülhetnek a helyükre, ahol rögzítés után a víz alatt kap­csolnák össze őket. Ez az elképzelés nemcsak olaszországi viszonylatban le­het érdekes, hanem például a La Manche-csatorna, a Gibral- tári-szoros közúti és vasúti forgalmának a megteremtése­kor is számításba jöhet. A kivilágított párizsi Champs-Elysées. Város a sivatagban Türkméniában a világ két nagy sivataga — a Kara-Kum és a Kizil-Kum —1 találkozá­sánál új várost építenek. Az új város mintegy összeköti a Nebit—Dag—Csardzsou útvo­nalon felépítendő kőolajveze­téket. Körülbelül ezer kilomé­tert tesz meg ezen az úton Nyugat-Türkménia kőolaja a feldolgozóhelyekig. Már végle­gesen meghatározták a létesí­tendő város helyét is: Csard- zsoutól 80 kilométerre északra, a vasútvonal közelében. A fej­lődő város lakóházainak szá­ma a 150 ezret is elérheti. Az építészek sajátos mikro­klímát akarnak létrehozni a városban — csatornákkal, szö- kökutakkal, vízmedencékkel, mozgó öntözőkészülékekkel, Az Amu-Darja folyása menté-,\ 18—20 kilométerre lefelé üdü­lőzónát — turistabázist, úttö­rőtábort, horgászházakat stb, hoznak létre. FÉNYÉPÍTÉSZET A fény. ráz élet elsőrendű fel­tétele. A barlanglakó ősember­nek egyedül a napfény jelen­tette az életet mindaddig, amíg a tűz — az első mesterséges fényforrás — segítségére nem sietett. A tűz fényt, meleget adott számára, és elűzte a sö­tétség „gonosz szellemeit”. A történelem folyamán a fák­lyán, a gyertyán és a gázlám­pán keresztül az elektromos izzóig és xenonlámpáig sokfé­le fényforrás világított az em­ber számára. Változtak a fényforrások, és nőtt az em­ber fényigénye. Napjainkban a fény dekora­tív hatása is egyre jobban elő­térbe kerül az építészetben, városok, műemlékek, kertek, vízesések stb. kivilágításánál. A képzőművészek és az építé­szek mindig is számoltak a fényhatásokkal. De egy közép­kori székesegyház tervezője természetesen csak azt vehette számba, hogy az épület mit mutat a felkelő és a lenyugvó Varsó Lengyelország ipari térképén Híd vagy alagút? Az összehajtható kerékpárok egycsapásra meghódították a piacot. Az eddigi típusokat ki­egészíti az új: a „Pelikan”, amely úgyszólván a gyermek­kel együtt képes „növekedni”. Nyerge és kormánya ugyanis a 6—14 éves gyermekek test- magasságához alkalmazható, sót: felnőttek is használhat­ják. A szárnyas Pegazust, a „Ro­mét” kerékpárgyár védjegyét a világ több tucatnyi országá­ban ismerik, amiből a byd- goszczi üzem termékeinek mi­nőségére és műszaki színvona­lára következtethetünk. A ke- rékpárgyár hagyományos ex­portpartnere az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság. velűek jobb hatásúak a többi­nél. Ennek megfelelően leg­jobb hatásúnak a hegyi juhar­fákat tartják, és ugyanakkor egyáltalán nem ajánlják fásí­táshoz a japán akácot és fűz­fát. A fásításra kijelölt terület éghajlati és talaj adottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfelelőek az adottságok, különben nem fog­nak megfelelően fejlődni. Ez nálunk különösen nagy gondot jelent, mert sok a magas só­tartalmú szikes és a száraz, vi­zet alig tartó homoktalajú te­rület. Ezeken a területeken a mostoha viszonyokat is tűrő fafajokat kell telepíteni még akkor is, ha kevésbé mutató­sak. Ennek megoldásához nagy segítséget jelentene a kedvező természeti adottságok figye­lembevételével előállított új hárs és más fafajták. Zárt fasorok elektronikai iparban 50%, a szerszámgépiparban közel 90%, az automatikában és a mérő­műszergyártásban 64%. A varsói ipar exportértéke elérte az 1,1 milliárd deviza- zlotyt. A termelés fontos ágát kép­viseli a belföldi piacra kerülő, a lakosság mindennapi szük­ségleteit kielégítő cikkek elő­állítása, amely értéke megha­ladja az évi 30 milliárd zlotyt. A legutóbbi két esztendőben a lengyel főváros, Varsó, az ország harmadik legnagyobb ipari központja több termelé­si ágon belül, mint pl. auto­matika, mérőműszergyártás, járműgyártás és elektronika — feltört az első helyre. Míg a varsói ipar össztermelése a fenti időszakban több mint 25%-kal emelkedett, az emlí­tett ágakban a növekedés jó­val nagyobb mértékű volt: így pl. a gépjárműiparban 75%, az Az 1969—1970-es időszakban a lengyel főváros iparvállala­tai 5,8 milliárd zlotyt fordítot­tak beruházásokra. Ennek az összegnek 71%-a új berende­zések és gépek vásárlását szol­gálta. Ennek eredményekép­pen sikerült korszerűsíteni számos technológiát, termelési eljárást és terméket. A varsói üzemek a megelőző évekkel összevetve jóval több korszerű gépkocsit, elektronikus mérő- berendezést, matematikai gép­elemet és magnetofont juttat­nak a piacra. TECH N IK A Sok gondot okoz a porképződés, ami különösen azért ká­ros, mert a porszemekkel együtt rengeteg kórokozó szervezet, többek között számtalan betegségokozó baktérium is a leve­gőbe kerül. Ezenkívül egyre fokozódik a zajártalom veszélye is, mivel a gépesítéssel, a mind sűrűbb településekkel, a köz­lekedés fejlődésével egyre emelkedik a zajszint. Azonban a porképződés és a zajszint is jelentősen csök­kenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képezhe­tő a talajt szárító napsugarak, a száraz talajfelszintet felka­varó szél és a zajforrások el­len. Tisztább levegő Az ezzel kapcsolatos vizsgá­latok szerint a lombfelületek árnyékában rendszerint kb. 4 C fokkal alacsonyabb a lég- hőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nél­küli területeken. Ugyanakkor a fák lombkoronája akár felé­re is csökkentheti a szintén szárító hatású és port kavaró szél erejét. A mégis levegőbe kerülő por nagy része megta­pad a leveleken, ahonnan a csapadékvíz visszamossa a talajra, és így tisztább lesz a levegő. Ezenkívül a lombos fák a rájuk eső hangenergiá­nak körülbelül egynegyedét el­nyelik, és a többit visszaverik, szétszórják, ezért nagymérték­ben korlátozzák a zaj terjedé­sét és kedvezőtlen hatásait. Ennek eredménye, hogy a fák­kal betelepített utcákban csaknem ötszörte kisebb zaj­szint mérhető. Megfe'elő fákat! A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmegfe­lelőbb fafajok telepítésével. Már az eddigi megfigyelések is bizonyítják, hogy a nagy, erős lombú fák, cserjék és közülük is a széles, nem hasogatott le­Az a legjobb, ha a fákból nagy területen, jelentősebb megszakítás nélküli és egé­szen a földig érő, zárt, tömött lombfal alakul ki. Ezért külö­nösen káros, ha többé-kevésbé indokolatlan fakivágásokkal megbontják a már meglevő fa- sávot. A fák alá legalább az egyik oldalon, a baj-, illetve porforrás felől, sűrű növésű cserjéket is célszerű telepíteni, A kedvező hatás leghama­rabb gyors növekedésű és már koronás állapotban, földlabdá­val telepített fákkal érhető el. Ahol nincs mód fasáv kialakí­tására, ott az élősövénnyel is helyettesíthető. Egy húsz mé­ter széles vegyes fa- és cserje­sáv hatása ugyanis rendszerint elérhető azonos hosszúságú, de csak egy-két méter széles, ma­gas sövénnyel. A földkitermelés, rakodás, törmelékeltakarítás fárasztó munkáját egyre nagyobb teljesítményű gépekkel oldják meg. E „góliátok” közül való a képen látható különlegesen nagy emelőmagasságú rakodógép, amelynek 1 köbméter térfogatú markolókanala 6,5 tonna (!) anyagot emelhet fel egyszerre. Hathengeres Diesel-motor az erőforrása a nem mindennapi tel­jesítményű gépnek, amelynek a hátsó kerekei kormányozha­tok. Legnagyobb közlekedősebessége 40 km/óra, négy sebesség­fokozattal mind az előre-, mind a hátramenetben. A kormány­zás és a teheremelés hidraulika segítségével történik. MsgapoHsz — svéd módra „Nagy-Stockholm” tervei már kezdenek kibontakozni a tervezőintézetek rajzasztalain. 1971-től ugyanis egész Stock­holm és az összes külvárosok, továbbá az új szputnyikváro- sok egy egységet fognak al­kotni. Megszűnik az eddigi la­za kapcsolat az egyes városré­szek közigazgatási, városépíté­si, kommunális szolgáltató szervei között. A közlekedés, a lakásépítés, a betegápolás, parkok és zöldövezetek léte­sítése kerül az egyes községi szervek — így a mai Stock­holm városa — kezéből s egy­séges irányítás alá kerül. Ennek a rendelkezésnek leg­nagyobb hatása az építkezés­re, a városkép kialakítására lesz, továbbá a közlekedésre. A nagyjából már elkészült Skürholmen szputnyikváros- ban az autókat már csak a föld alatt szabad parkolni, az üzletekbe széles gyalogjáró­kon, forgalmas csomópontokon szabadban elhelyezett mozgó járdákon jut a vevő, a mozgó járdák állandóan, még télen is közlekednek. A belvárosban viszont oly módon oldják meg a parkolási problémákat, hogy a díjakat felemelik és parkol­ni rövidesen a legnagyobb lu­xus lesz. Stockholm óvárosá­ban ősztől kezdve megszűnik az autóközlekedés. Az áruszál­lítást délelőtt 11-ig le kell bo­nyolítani. A svéd fővárosban úgy ter­vezik, hogy a fő közlekedési eszköz a földalatti vasút lesz. A földalatti hálózata jelenleg 64 kilométer hosszú, ehhez to­vábbi 30 kilométert építenek oly módon, hogy senkinek se kelljen 500 méternél többet gyalogolnia az egyik megálló­tól a másikig. Egymillió csengős jármű A bydgoszczi „Romét” Ke­rékpárgyár ebben a termelési ágban Európa legnagyobb üze­mévé lépett elő. A gyár az idén egymillió sport-, turista-, gyermek- és versenykerékpárt, ifjúsági és összehajtható ke­rékpárt állít elő. nap,, vagy esetleg 5 fáklyák fé­nyében. A mai fény építészetnek az a célja, hogy reflektorok segítsé­gével kihangsúlyozza az épü­let egyes részleteit, másokat pedig visszafogjon. Az építész ma fényekkel, árnyékokkal, színekkel játszik. így mutathat meg egy-egy szobor, műemlék, székesegyház, vár stb. archi­tektúrájából olyan finom ár­nyalatokat, amelyek évszáza­dokon át ott voltak, de az em­ber nem látta a mű monumen­tális mérete vagy talán túl gazdag díszítése miatt. Fényhatásokkal természete­sen nemcsak építészeti emlé­keknél, de a természet szépsé­geinél is élni lehet. Művészi megvilágítással emeli ki az ember a festői vízesést, egy- egy kert részleteit, sziklakép­■ződményt, érdekes alakú fákat stb. A hatvanas évtizedben a fényépítészet Európában nagy fejlődésnek indult. Franciaor­szágban például egy bizottság foglalkozik az ország műemlé­keinek kivilágításával. A bi­zottság építészekből, képzőmű­vészekből, elektromérnökökből és műemlékvédelmi szakembe­rekből áll. Hazánkban a budai Vár, a fővárosi múzeumok jól sikerült kivilágítása bizonyítja, hogy a fényépítészet nálunk is jó úton halad. Napjaink építésze már az épület tervezésénél figyelembe veszi, hogy éjszakai fényben hogyan hat majd az épület. A korszerű fényépítészet azon­ban az elmúlt századok művé­szi épületeinek részleteit is ki­emelve tárja a ma embere elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom