Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

A második helyen Pest megyében Vándorló KISZ-esek. Min­denképp ráillik ez a jelző a gombai Űj Élet Tsz KISZ- szervezetének tagjaira. A 32 gombai KISZ-esnak nincs he­lyisége. Balta Dezső KlSZ-tit- kár véleménye erről: — Valószínű, hogy hamaro­san megoldódik ez a gondunk. A művelődési ház több helyi­sége részben kihasználatlan, talán megkapjuk az egyiket. — És addig? — A régi: vándorlás az is­kola, művelődési otthon, ta­nács alkalmanként kölcsönka­pott helyiségei között. — Ott van a tsz egyemele­tes irodaháza is. — Sajnos, ott egyébként is nagy a zsúfoltság, minden helyre szükség van. Most folyik a belső tatarozás is. — Lehet ilyen körülmények között jól dolgozni? — Hetenként vagy kétheten­ként jövünk össze. Az idő- egyeztetés persze nem mindig megy könnyen. Különböző munkaterületeken dolgozunk, s ezek néha térben is távol vannak egymástól. A tsz-ben dolgozó fiatalok között vannak , baromfigondozók, áliatorvo- I sok, lakatosok, lámpaüzemi dolgozók, irodisták ... A lehetőségek szűk köre el­lenére a közelmúltban mégis jó eredményt értek el Bállá Dezsőék: a KISZ kongresszusa tiszteletére meghirdetett mun­kaversenyben Pest megyében a másodikak lettek. — Elődöm, Árvái Árpád gépcsoport-előadó tette — az akkor merésznek látszó — vál­lalást. Mi pedig teljesítettük. Parkosítottuk az 1. számú üzemegység területét, rózsa­fákat ültettünk... — mondja a KISZ-titkár. — Mit terveznek erre az év­re? — A közelmúltban felvettük a kapcsolatot az úttörőkkel. Szeretnénk őket mindenben támogatni, képviseltetjük ma­gunkat a rendezvényeiken, közös kirándulásokat terve­zünk. Keresünk egy másik KISZ-szsrvezetet. amellyel együtt dolgozhatnánk, közös orogramokat szerveznénk. A bényeiekkel már van kapcso­latunk. reméljük, sikerül ál­landósítani. V. J. Aki költő... Beszélgetés Major Jánossal A. ~P E S J : M t G Y E d H j R t A P KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1972. FEBRUAR 5., SZOMBAT A legjobbak: Sülysáp, Maglód, Űri Sikeres adóteljesités 1971-ben Milyen volt az elmúlt év, hogyan teljesítette a mooori járás adóbevételi tervét? — kérdeztük Lehoczky Józseftől, a járási hivatal adóügyi cso­portvezetőjétől. — örvendetes: jő évet zártunk. A monori járás 102,1 százalékra tel­jesítette adóbevételi ter­vét, amely jobb az előző évek átlagánál. A községek? Mindent megtet­tek, hogy teljesítsék tervüket. Érdekeltek ebben, mert ettől is függ, mennyi pénzt fordít­hatnak fejlesztésre. A legjob­bak közül is ki kell emelni: Sülysápot, Maglódot és Úrit. Vasad viszont hátul kullog. — Jó adófizetők-e a monori járás lakói? rásban. Egyre több tsz­tag rendelkezik személy­autóval. Az adóztatás nem változott, 30 napon belül kell jelenteni a községi tanácsoknál a válto­zást. — Lesz-e változás az idei adózásban? — Különösebb nem. Március 15-ig minden adózó kamat­mentesen fizetheti be az első félévi adóját. — Egyéb? — A nagyközségi tanácsok­nál a hatáskörének bővülésé­vel nőttek a feladatok. Rend­szeresen rendezünk tovább­képző tanfolyamokat, ahol eredményesen vizsgáznak a pénzügyi dolgozók. G. J. Zárszámadó közgyűlések a termelő­szövetkezetekben A monori járás termelőszö­vetkezeteinek nagy része már elkészült a leltárral. Ebben az évben hosszú ideig tartottak a zárszámadási előkészületek, mert új módszerrel, úgyneve­zett „szűkített önköltséggel” számoltak, s ez komplikálta a munkát. A járás első zár­számadása a monori Üj Élet Tsz-ben lesz, február 6-án, vasárnap, 11-én a maglódi Mi­csurin, 12-én. pedig három szövetkezet is: a Gyömrő— Ecser Egyesült Petőfi, a gom­bai Üj Élet és a kávai Haladás tartja zárszámadó közgyűlé­sét. INDULÁS ELŐTT A monori költségvetési üzem A monori nagyközségi tanács költségvetési üzeméről érdek­lődtünk Mocsári Károlynál, az üzem vezetőjénél. — Márciusra várható a tény­leges indulásunk. Félmillió fo­rint értékű állóeszköz és ha­sonló értékű lesz-a forgóala­punk. — Hol lesz a székhelyük? :— A jelenlegi építőipari ktsz helyén. Egyelőre azonban várnunk kell, amíg felépül a ktsz új irodaháza, addig itt vagyunk a községi tanács épü­letében. — Szó volt arról, hogy az in­dulás után megkezdik a sze­métszállítást. — Igen, csakhogy a követke­ző tanácsülésen kell döntést hozni, meghatározni a házi szemét forgalmát. Először a község belső utcáiban indul meg a szervezett szemétszállí­tás, később terjesztjük csak ki az egész községre. Építőtevé­kenységünkről: a telepi száz férőhelyes óvodát mi építjük, és társadalmi munkát is szer­vezünk. Ezenkívül Bényén az ötven férőhelyes óvoda építé­sét szintén mi vállaltuk. <f. o.) Vigyázat méreg! Major János neve nem is­meretlen Lapunk olvasói előtt. Vasárnapi irodalmi mellék­letünkben egyre gyakrabban olvashatjuk felelősségteljes közéleti töltésű verseit. — Az irodalom mindig az életet jelentette számomra. Ennél nagyobb örömet már csak az okozott, ha egy-egy embernek örömet tudtam sze­rezni. — Hogy kezdődött, hol kez­dődött? — Monorra jártam gimná­ziumba. Azt hiszem, nagyon szerencsés időben voltam mo­nori gimnazista, egy kicsit még a „hőskorszak” részese le­hettem. Nem utolsósorban az iskola szelleme — az örök példakép József Attila tiszte­lete indított el a pályán. Olyan jóindulatú segítőtársat kaptam Radványi Barna személyében a lapnál, amit pályakezdő csak ritkán kíaphat. — Ha végiggondolom mun­kahelyeid sorsát, a sokféle foglalkozást, amivel megpró­bálkoztál — egy kis nyugta­lanságot érzek. Valami olyas­mit, hogy — még mindig nem találod a helyed? — Ha csak annyit várnék egy munkahelytől, mint akár­ki más — ha csak azt tekinte­ném hivatásnak, munkának, mint az emberek többsége —, azt hiszem, kevesebb csaló­dás, megpróbáltatás és harc ért volna. — Harc? — Népművelőként gyakran kerültem szembe olyan embe­rekkel, akik nem értik meg az 1970-es évek szavát. Hosszú hónapok munkáit össze tud­ták rombolni szűk látókörű­ségükkel. — Hátrány-e fiatal költő­nek vidéken élni? — Hátrány? Nem előny. A lapok, folyóiratok kiskapui ne­hezebben nyílnak ki, a ke­mény kezű szerkesztők nehe­zebben adnak zöld utat a ver­seiknek. Vidéki költőnek lenni több is, kevesebb is a városok köl­tőinél. Az útra bocsátó falu, a szülőföld, az összetartó mik­roközösségek talán emberibbé, a kis emberek gondjaira job­ban odafigyelővé alakítják az embert. S aki költőnek tartja magát, annak ez kötelessége... Major János most 25 éves. Verseit egyre gyakrabban ol­vassuk a Népszava, a Pest megyei Hírlap hasábjain. Tö­rékeny termetét nézve önkén­telenül is arra gondol az em­ber, hogy fér ennyi tűz, ennyi ambíció ebbe a fiatalemberbe. A nagy és örök példakép, tisz­telt, halhatatlan sorai vezetik: „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek”. S ez a tűzrakás ma a Major Jánosok feladata és sorsa is. Szalontai Attila — Az adófizetési morál csaknem minden községben javult. Jelenleg 30 ezer adófi­zető van a monori járásban. Nőtt az önkéntes adófizetők száma. Zálogolási, letiltási el­járást kevesebbszer kellett in­dítani. — A tsz-tagok? — Jó adófizetők, kevesen késtek csak a fizetéssel. — A kisiparosok? — Egy-két kivételtől elte­kintve pontosan fizetnek. Itt említem meg, hogy az idén ja­nuár 15-ig kellett — két pél­dányban az iparosoknak adó­bevallást benyújtani. Erre azért volt szükség, mert 1973- tól új adófizetési szabály lép életbe. — A gépjárműadó? — Jelenleg 1300 személy­gépkocsi és 1600 motorke­rékpár van a monori já­Ügyeletes orvos Gyomron, Péteriben és Men- dén: dr. Huszár Sarolta (Pé­teri). Monoron, Gombán, Bé­nyén, Káván és Monori-erdőn: dr. Kerekes Miklós (Monor, egészségház), Pilisen: dr. Páz­mány Elemér, Üllőn: dr. Ba­lázs László, Vecsésen: dr. Fe­kete Károly tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen az Andrássy telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­bat déltől hétfő reggelig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban. Monoron, dr. Kövesi László körzetorvos rendelési! ideje hétfőtől, február 7-től meg­változik. Ezentúl minden reg­gel fél 8-tól fél 11-ig rendel. SZÍVMELEGÍTŐ ÖSSZEFOGÁS Ignéczyék haza Az alap már kész Gyömrő, Imre utca 155. Sze­rényen húzódik meg a leendő kis ház alapja az utca felőli részen. Kerítés még nincs, az idegen is könnyen bejut a te­lekre, a hátul található kicsi épületbe. Félénk tekintetű asszonyka, ' Ignéczyné nyit ajtót. Néhány pillanat és máris megjelenik a szoba ajtajában a családfő, Ignéczy Imre, a FÜTÖBER Vállalat volt se­gédmunkása. ö kezdi a törté­netet : — Tavaly május 8-án tör­tént — maga elé néz, nehezen folytatja —, a fűtőtesteket gyártottuk, én egy úgynevezett csavarozógépen dolgoztam. Egyszercsak elsötétült előttem Szabálysértések 1971-ben Z. A. hazafelé utazott a vo­naton jó néhány csattosüveg sör „társaságában”. A sörök hamarosan gazdára találtak, békésen iszogatott a kocsi ital­kedvelő közönsége, s Z. A. örült, hogy ma is sikerült a vásár. Korán örült — az ügy­ből szabálysértési eljárás lett, s jogosulatlan kereskedés cí­mén az „alkalmi” eladónak ezer forintjába került a do­log. B. L. Budapestre utazott autóbuszon, villamosbérlettel. Ezt mutatta fel a jegyellenőr­nek, aki természetesen nem fogadta el. B. L. csalást köve­tett el. ötszáz forintjába ke­rült K. K. tehergépkocsiját Nyár­egyházán állították meg. A menetlevél reggel 7-től 11-ig üres volt. A rendelet kimond­ja: aki közúti forgalomban a gépjármű menetokmányát nem az előírásoknak megfe­lelően állítja ld, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tó. ' Az 1971-ben iktatott felje­lentések 6záma a monori já­rásban nem kövesebb, mint 1159. Az összesítő kimutatás szerint a szabálysértések kö­zött még mindig a lopás vezet. Szorosan a nyomában az is­kolai mulasztások miatti eljá­rások. Sok az „egyéb” is, eb­be a rovatba elsősorban az engedély nélküli építkezések kerülnek. Vezető község a szabálysér­tések listáján — sajnos — Monor. Vecsés, Pilis, Maglód sem marad el sokkal mögöt­te. <k. zs.) a világ, a többire már nem emlékszem. Később tudtam meg, hogy ELKAPOTT A GÉP, eltört az arccsontom, bordám, a kezem. Egy hónapig voltam eszméletlen állapotban, öt hó­napig álltam kórházi kezelés alatt. Nyolcvanszázalékos rok­kant lettem... — Azelőtt Szabolcsban lak­tunk — veszi át a szót a feleség. — Férjem 1965 óta dolgozott munkahelyén, segédmunkás­ként. Soha semmi baj nem volt vele, szerették őt. Min­dent rá lehetett bízni. Az elmúlt év végén Sánta György, a FŰTŐBER Válla­lat KISZ-titkára felkereste Berla Ferencet, a monori já­rási KISZ-bizottság titkárát. Javasolta, kössön szocialista szerződést a vállalati és a já­rási KISZ-bizottság Ignéczy Imre családi házának felépí­tésére. A javaslatot tett kö­vette. Azóta elkészült a szer­ződés, A VÁLLALAT BIZTOSÍTJA Ignéczyék számára az egy szoba, összkomfortos lakás­hoz az összes építési anyagot. A járási KISZ-bizottság szer­vezi meg a falak felhúzását. A FÜTÖBER pedig elvégzi majd a szakipari munkákat, beszereli a központi fűtést és a vizet is a lakásba. Garam- szegi László, a járási KISZ- vb tagja, a monori járási szö­vetkezetek közös építőipari vállalatának építésvezetője, vállalta az építésvezetői te­endőket. Már a gyömrői vál­lalat több dolgozója is fel­ajánlotta segítségét, hogy tár­sadalmi munkában segít a fal felhúzásában. Szívet melegítő összefogás. Ignéczyék is így érzik. — Nagyon örülünk a segít­ségnek. Azt ígérték — mondja Ignéczyné, júliusban állni fog a házunk. Amikor bemegyek a férjem fizetéséért, a vállalati emberek mondogatják, me­gyünk segíteni. Az igazgató még azt is megkérdezte: van-e kerítésünk? Nincs, mondtam, — akkor azt is elkészítjük — ígérte. , A kis négyéves Évikével együtt kikísér a fiatalasz- szony, egész az utcáig. — írja meg azt is, hogy már előre is nagyon köszönjük a segítséget a vállalatnak és a járási KISZ-bizottságnak. Szeme hosszasan elidőz a már elkészült alapon. Gér József MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Fekete zászlók városa. Gyömrő: A szent bűnös. Maglód: Hahó, öcsi. Mende: Bűntény a Via Veneton. Nyáregyháza: Kísért a múlt. Péteri: Mici néni két élete. Pilis: Az „Angyal” elrablása. Tá- piósáp: Kétarcú felderítő. Tápió- süly: Pygmalion XII. Űri: Nulla délkör. Üllő: Kockázatos akció. Vasad: özvegy aranyban. Vecsés: Csipkerózsika. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. TÁNCESTEK Gyömrő, művelődési ház, 20-tól 01 óráig: táncos rendezvény, ját­szik a Nevada klub, Üllő, művelő­dési otthon: ötórai tea 17-tól 22 óráig, játszik az Alfa együttes, Monor, járási művelődési ház: táncest 18-tól 23 óráig, játszik a Victória együttes. Hét község érdekelt A monori járási Fácán Va­dásztársaság február 7-től március 1-ig különbőz» mér­geket helyez el Monor, Gom­ba, Bénye, Káva, Pilis, Nyár­egyháza és Csévharaszt körze­tében. A vadásztársaság ez­úton is felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy a kihelyezett mérgekhez ne nyúljon, mert az könnyen végzetessé váló tragédiát okozhat. Gyilkos gyümölcsök a fán Halálfej nélkül A magasabb hatású vegyi anyagok a mezőgazdaságban egyre több • baleset előidézői. Az utóbbi tíz év kísérletei so­rán olyan vegyszerek kerültek forgalomba, melyekről a la­kosság csak részben tájéko­zott. Az erős, univerzális „ha­lálfejes” mérgeket felváltották a szelektív, szervezetre ke­vésbé veszélyes növényvédel­mi szerek. — Hatásfokuk elismert, de felhasználásukról engedjen meg néhány szót — mondja Darida István, a monori ház­tartási bolt vezetője. — Az első és legfontosabb: a balesetvédelmi előírások szi­gorú betartása. Nem lehet al­koholt fogyasztani a Zineb, Ortocid, Dithane M—45, Ant- racol, Vitigran, Cuprozan gom­baölő szerekkel való permete­zés közben. A Thionit. a Du- na-kol méregjelzés nélkül ke­rül forgalomba, pedig ezek az ismert lisztharmat elleni vegy­szerek nem teljesen veszélyte­lenek.' — A gyümölcsösgazdák is­merik ugyan a gyenge méreg­hatású Neopolt, mégis inkább a szervezetre veszélyes No ven­dét veszik, pedig a két szer hatása egyforma. Nem kell a vásárolt burgonyát szagolgatni a jövőben, mert olyan, krump­libogár elleni vegyszerek van­nak, amelyek szagtalanok. A használati utasítás pontos be­tartásával alkalmazható csak a korszerű aerosolos háztartási rovar- és lágy irtó: a Nuvan, Unitox stb. Üres flakonját ti­los tűzbe dobni, mert felrob­banhat. — Kettő igen erős „halálfe­jes” méreg még mindig van. A Nikotin és a Nobos. A ki­adásoknál bevezetik a méreg­könyvbe a vevő nevét és cí­mét. A permetezett gyümölcs 3, illetve 7 napon túl forgal­mazható, de tájékoztatni kell a vevőt, hogy erős méreggel permetezett. Gyenge háztartási mérgeink. Péterffy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom