Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
) ”s&€írBap 1972. FEBRUAR 1„ KEDD Fejlődő alaptevékenység Érdekegyeztetés Pátyon Az egyetemek szolgálatában és főis Az egyetemi számítóközpont az egyetemeknek főiskoláknak nyújt segítséget oktatási és tudományos programjuk kidolgozásában. A Razdan 3 típusú komputer egy másodperc alatt tízjegyű számokkal 10—15 ezer műveletet végezhet. A számítóközpontban naponta átlag 30 egyetemi hallgató programjával dolgoznak. A gép „tudását” jól kamatoztatják a diplomamunkák kidolgozásánál s más bonyolult feladatok megoldásánál. Váratlan vendégek nz üzemi étteremben Nyersen kilenc, párolva négy deka — Taríaíékrukiár a konyhában! Nem vénül a gumi A borsodi vegyi'kombinát- ban olyan különleges vegyü- leteket is előállítanak, amelyekkel a különböző iparágakban készülő termékek minőségét javítjak. Ilyen speciális stabilizátort készítenek a hazai gumiipar részére is. Ezt a vegyületet a gumi alapanyagába dolgozzák be és hatására a gépkocsik gumiabroncsai lassabban öregednek, jobban elviselik a nagy súrlódást és ezáltal nő élettartamuk. A borsodi vegyikombinát a különleges anyagból az elmúlt évben már tízezer kilogrammot értékesített és ezt a mennyiséget az idén a kétszeresére emeli. A kétezerháromszáz lakosú i Diósd a budai járás egyik I legkisebb, ugyanakkor legdinamikusabban fejlődő községe. Köszönheti ezt részben a csapágygyárnak, részben a tanácsi vezetők lendületének, részben a lakosság áldozat- készségének. Amikor a faluról beszélgettünk, Racskó István, a járási hivatal helyettes elnöke nevetve mondta, hogy felkészültségét tekintve ez a falu érdemelné meg legelőbb, hogy város legyen. Persze, ez csak tréfa, ilyenre a diósdiak nem vágynak. De arra igen — és mindent megtesznek érte —, hogy kényelmesen, kultúráltan lakjanak. Ennek köszönhető a csatorna- hálózat is. Á falunak az autóút felé eső részén az OTP két évvel ezelőtt nagyarányú lakótelepépítkezésbe kezdett. A 374 lakásból tavaly nyolcvanba már be is költöztek, a többi íolyamatosan készül. Itt még azt kell elmondani, hogy a tanácsok általában nem lelkesednek az ilyen építkezésekért, mert jelentős összeggel kell hozzájárulniuk a terepelőkészítéshez, a közművesítéshez. Utána ezek a befektetések általában nem az őslakosságnak, hanem csak az újonnan települteknek kedveznek. A diósdiak másképpen vélekednek. A közös hozzájárulás itt sem több a csatornázási költségek negyven százalékánál, a többit nekik kell pótolni, de viszont évek múltán a most kéA pátyi Petőfi Termelőszövetkezetben csak február 12- én tartják a zárszámadó közgyűlést, de az elmúlt évi eredmények értékelése mellett már a januárt is a soron levő munkák előkészítésének szentelték. A 3500 katasztrális hold területű gazdaság terve iskolapéldája annak, hogyan lehet a termelőszövetkezeti és a nép- gazdasági érdekeket összeegyeztetni. szülő fővezetékre kapcsolják az egész falut. Akkor aztán már nemcsak az út-járda, a villany-, vízellátás oldódik meg, hanem a szennyvízelvezetés is. A csatornaépítkezés a múlt év tavaszán kezdődött, kilencmillió forint értékben. Az első szakasz és a szennyvíztisztító- telep már működik. A vizet tulajdonképpen algák tisztítják, s teljesítőképessége 130 köbméter naponta. Az első csatornarész szintén társadalmi összefogás eredménye. A szakvállalatok a munkálatokat hároméves határidőre vállalták! Hiába készültek volna el az OTP- lakások, amíg nincs szennyvíztelep és csatorna, nem költözhettek volna be a lakók. Ekkor a járási pártbizottság felkérésére a Lenin Tsz építőrészlege ígéretet tett: az idevezető csatornaszakaszt időre elkészítik. Állták szavukat, 3,6 millió forint értékben kitűnő munkát végeztek. A községi tanács végrehajtó bizottsága külön köszönetét fejezte ki Lovas Géza tsz- elnöknek és az építőbrigádnak. A negyedik ötéves terv végére elkészül a teljes csatornagerinc. Ezután — úgy tervezik — a lakosság közműtársulatot alakít s akkor a teljes komplett levezetőrendszert is megépíthetik, mindenki saját lakását is bekötheti a csatornahálózatba. Ugyanakkorra készül el a község teljes földgázvezeték-rendszere is. Nemrég született meg a rendelkezés a cukorrépa-termesztés és a kertészeti ágazat fejlesztése érdekében. A pátyiak — mint ezt elnöküktől, Lő- rincz Miklóstól megtudtuk — idén száz katasztrális hold cukorrépát ültetnek, melynek gépi művelése az NDK-ból vásárolt gépsorral megoldott. Növelik borsóteniletüket is. Kétszer annyit vetnek belőle, mint amennyi az elmúlt esztendőben volt. Ennek érdekében vásárolnak egy új betakarító gépet a jelenlegi mellé. A budai járásban a pátyiak- nak van a legnagyobb szarvasmarha-állományuk. Kilencszáz állat áll istállóikban, s nem kis büszkeséggel beszélnek arról, hogy teheneik átlagosan 3800 liter tejet adnak évente, a hízómarhák pedig naponta 130 dekával lesznek súlyosabbak. Még ilyen kimagasló eredmények mellett is a bevétel éppen hogy fedezi a ráfordítás összegét, és idei terveik között szerepel, hogy állatállományukat mentesítsék a brucellától és a tbc-től. Az egészséges jószágoknak több élelmet szeretnének adni, ezért lucernatermő területeiket tíz százalékkal, a kukoricást pedig 15 százalékkal növelik. Űj építkezéseket nem terveznek, hanem a gazdaság műszaki színvonalát szeretnék emelni a fejlesztésre szánt összegből. Céljuk, hogy egészséges munkakörülményeket teremtsenek dolgozóik számára, s olyan termelési szerkezetet alakítsanak ki, amely alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kategóriájába tartozhatnak: alaptevékenységük az ossz árbevételük több mint hetven százalékát adja. Miskolc volt az első vidéki város, ahol Budapest után, 1897. július 13-án megindult a normál nyomtávú villamos- vasúti forgalom. Az első napon tizenhárom szerelvény nyolcezer utast szállított. Az önkiszolgáló üzemi étkezde ételosztó ablakán egy kéz műanyagtálkában paprikáskrumplit és egy szelet húst nyújt ki egy másik kéznek, de mielőtt az megfoghatná, hirtelen harmadik kéz nyúl át a válla fölött és elragadja előle a tál ételkét. Aztán mindjárt a következő tálkát is ételestül. Bocsánat, ellenőrzés! Sorozatos panaszok Karalábéleves, serpenyő« burgonya párolt sertéshússal és céklával — ez az ebédmenü a Telefongyár bugyi gyárának A villamosvasúti hálózat bővítésére a századforduló után került sor, majd a felszabadulás után korszerűsítették a vonalakat. i A miskolci villamosvasút az idén ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját. Az eltelt háromnegyed század fejlődésére jellemző, hogy a hajdani tizenhárom villamosszerelvény helyett jelenleg kilencvenkilenc közlekedik. Még mindig forgalomban vannak / olyan kocsik, amelyeket a századfordulón vásároltak. Ezek a szokásosnál nagyobb nyitott peronokról ismerhetők fel. Kezdetben ugyanis ezeket még gőzerővel hajtották, s a kazánt a peronokon helyezték el. Később e kazánokat leszerelték és a kocsikat villamos vontatásra állították át. A jubileumi évben a miskolci közlekedési vállalat tizennégy autóbusszal, valamint tíz új, négyajtós, csuklós villamossal bővíti járműparkját, így lehetővé válik, hogy a „műemlék” szerelvényeket — az egykori kalauzfelszereléssel együtt — az épülő új forgalmi telepen mint muzeális tárgyakat mutassák be. Di belikus tészta Diabetikus száraztésztát gyárt a Fejér megyei Tabajd községben az Aranykalász Tsz. A téli hónapokban a melléküzem napi hat mázsa cérnametéltet és kockatésztát készít cukorbetegek számára. Januártól negyedkilós csomagolásban hozzák forgalomba a tabajdi diabetikus száraztésztát. üzemi étkezdéjében, azaz a Pestvidéki Üzemi Vendéglátóipari Vállalat 2112 számú éttermében és a mintának szolgáló két menüadag most a konyhai raktár mérlegére, onnan légmentesen zárt üvegekbe, majd a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet élelmiszervegyészeti és baikteriológiaii laboratóriumába kerül. Az üzemi étkezde több vendége sorozatos panaszára indult ez a vizsgálat, amelyben a laboratórium és a KÖJÁL, meg a megyei Kereskedelmi Felügyelőség is részt vesz. A KÖJÁL munkatársa nem találja a konyhát éppen a legtisztábbnak, de jegyzőkönyvbe veszi azt is, hogy a falán a másfél méter magas fehér csempeburkolat itt-ott hiányos, afelett pedig már régen meszelni kellett volna. Az étterem falára is nagyon ráférne a „felújítás”, hogy a felhólya- gosodott, lepattogzott és hulló vakolat meg festékréteg eltűnjön róla, és a több helyen is kiütköző penészvirágot kigyomlálják. A konyha naponta mintegy háromszáz emberre főz. A gyárban kilencszázan dolgoznak, mégsem veszik igénybe többen az ebédet. Kérdezgetjük az asztaloknál, ízlik-e a konyha f őzt je? Némelyek jónak tartják, mások nem, viszont arra a kérdésre, hogy az adag nagyságával elégedettek-e, egybehangzóan nemmel válaszolnak. Azaz, miután a vizsgálat már jó fél órája tart, a később megkérdezettek közül, egyre többen így felelnek: — Ma mintha kicsit többet adnának, mint máskor — és csodálkozás ül az arcukon. Bő lé, mini hús A serpenyős burgonya azonban, mintha az eltelt idő alatt túlságosan meghígult volna, rendkívül bő lett a leve. A szakácsnő szerint, mert közben elfőtt. Csakhogy a hatalmas fazék, amiből osztják, nem a tűzhelyen, hanem a tálalóasztalon áll és tartalma önmagát tartja melegen. Az elfővéstől meg csak sűrűbb lett volna, így hát még egy minta kerül belőle üvegbe, majd a vegy- vizsgálat kideríti, mitől lett levesszerű. A dolgozók a menüért 5 forint 30 fillért fizetnek, a gyár hozzájárulása pedig 3 forint 34 fillér. Általában 140 ember fogyaszt ilyen ebédet, 150—180 pedig á Iá carte étkezik. Többféle különböző árú ételből választhatnak, a gyár azonban fejenként csak 2 forint 20 fillérrel járul hozzá. Kapható erdélyi fatányéros 18 forint 80 fillérért, a rakott kel ára 7,50, a borsostokányé 6,60, a káposztás kockáé 4,30, hogy csak néhány példát említsünk. Kétségtelen, hogy ilyen összegekért lucullusi lakoma nem állítható elő és az adagok sem lehetnek nagyok. Különösen, ha számításba vesszük, hogy a menüadaghoz felhasználható nyersanyag értéke mindössze 6 forint 31 fillér lehet. A Kereskedelmi Felügyelőség munkatársa áttanulmányozza a kalkulációs és a nyersanyag-felvételezésről készült iveket. A serpenyős burgonya feltétjéhez adagonként 9 deka nyers színhúst vett át a szakácsnő, éspedig összesen 12 kiló 60 dekát. Persze, meg- főzve-megsütve minden hús veszít a súlyából, de legfel- 25—30 százalékot. A lemért mintának tehát legalább 6 dekát kellene nyomnia, ehelyett mindegyik pontosan 4 deka. Nyilván valami különös sertés húsa lehet, erre vall az is, hogy az erdélyi fatányéros rántott szelete mellett levő sült hús, bár 8 deka volt nyers állapotban, ugyancsak 4 de- kásra fonnyadt össze. Égj kis tartalék Nyeső Ferencné, az étterem vezetője jelen van a mérlegelésnél, nem tesz megjegyzést a súlyra. A mérleg különben is ugyanaz, amelyen a nyersanyagot ő mérte meg reggel. Miután a kereskedelmi felügyelő valamennyi helyiségben alaposan körülnéz, egy kisebb szobában szép, tiszta törlőruhákkal letakart valóságos raktárt talált. Csak a nagyobb tételeket soroljuk fel: 80 deka zsír, másfél kiló barackíz, 14 tojás, 5 kiló liszt, 8 kiló cukor, fél kiló szalonna, 3 liter tejföl. Ez utóbbit teljes egészében ezen a napon vette fel a konyha. Papírforma szerint egy részét a karalábélevesbe szánták, került-e bele, annak is csak a vegyelemzés a megmondhatója. De a talált élelmicikkek értékét a felügyelő egyszerűbb módszerrel kiszámítja: összesen 239 forint és 89 fillér. — Kell egy kis tartalék — mondja jegyzőkönyvbe Koutny Károlyné, a szakácsnő. — Amit egyik nap nem használok fel, mert kevesebb is elég, arra másnap szükség lehet. Ezt a mennyiséget ma, tegnap és tegnapelőtt gyűjtöttem ösz- sze erre a célra. Nagy erénye a takarékosság! Ez kétségtelen, amint az is, hogy az üzemi konyhák kicsiny ételadagjai miatt úgyszólván mindenütt általános a panasz. A konyhákat fenntartó vállalatok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy amióta a felhasználható nyersanyag értékét meghatározták, többféle élelmiszer ára megváltozott. Igaz. Am a bugyi Telefongyár üzemi konyháján . tapasztaltakból arra is lehet következtetni, hogy néhol nemcsak az árváltozás az oka a mennyiség csökkenésének. És a minőség csökkenésének sem. Szokoly Endre k. m. Nyolcadik osztályos fiúk jelentkezhetnek szahmnnkástanuSónak épületlakatos esztergályos, marós víz- és gázvezetékszerelő kőműves épületasztalos korszerű építőipari és házgyári szakmákra. Ezek a következők: 9 villanyszerelő • központifűtés-szerelő $ szobafestő—mázoló 9 vasbetonkészítő 9 ács-állványozó A szerelőipari szakmákban emeltszintű képzést nyújtunk. (Szakmai vizsga után felvételi lehetőség a középiskola 3. osztályába.) A képzés Kecskeméten, Cegléden, Nagykőrösön, Kiskunfélegyházán és Baján történik, a jelentkezés helyétől, , v illetve a választott szakmától függően. Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást nyújtunk. A helybeli és a bejáró tanulók is kapnak munkaruhát, védőöltözetet és ebédet. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás részére állandó munkáról gondoskodunk vállalatunk építkezésein, továbbá a kecskeméti Házgyárban. Szülők és tanulók részére mindennap ügyeletet tartunk vállalatunk központi irodájában 8-tól 16 óráig, szombaton és vasárnap 8-tól 12 óráig. (Szerződéseket is ekkor kötünk.) Vidékiek levelezőlapon is kérhetnek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. Városi fokon Csatornáznak Diósdon m. k. a. Gőzkocsitól — csuklósig Kazán a peronon — Emlékként múzeumban