Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

I A MONORI JÁRÁSBAN Ma kezdődnek a falugyűlések A népfrontválasztással kap­csolatos falugyűlések a mai nappal megkezdődnek a mono- ri járásban. Elsőnek Gombán tartanak falugyűlést ma dél­után 15 órai kezdettel a ta­nácsházán, előadó: Gajdos Jó­zsefné. Holnap, február 5-én Csévharaszton a tanácsházán 18 órakor dr. Dudás Jenő, Ká­ván 16 órakor ugyancsak a tanácsházán Kása Károly tart­ja a falugyűlést. Galvanizálás helyett Az ember megnyugvással veszi tudomásul, hogy az üzle­tekben kapható és gyorsan népszerűvé vált zacskós tejet egy-egy tsz cégfelirata fémjel­zi. Valahogy jó tudni, hogy ezt a tejet ott csomagolták va­lahol, ahol a jámbor tehene­ket nemrég megfejték... Nem véletlen, hogy a a utób­bi időben már csak humori­zálva emlegetjük: ha ez így ment volna tovább, egy-egy tsz tagsága már csak saját „házimúzeumában” tanulmá­nyozhatta volna az „úgyneve­zett” krumplit, miközben nap­jaikat öntvények, tekercsek, szerelvények között töltötték a melléküzemekben. Nemrég a vecsési Ezüstka­lász Tsz elnökletével beszél­gettem. Minden humortól mentesen jelentette ki: szeret­nék elérni, hogy a kiegészítő tevékenységük ne érje el a 30 százalékot sem. Megszüntették a mindenféle melléküzemüket, kettőt hagytak meg. A laka­tosüzemre nyilván szükségük lesz, azt tehát azért. Hiszen ha egy kisebb alkatrész el­romlik a gépeken, természetes, hogy maguk gyorsabban meg­javíthatják. És „megkegyel­meztek” ideiglenesen a gal- vánüzerhnek is, de már nem sokáig. Van egy vegyészmér­nökük, Fotyék János, aki azzal kísérletezik éppen, hogy búza- sikérből nátrium glutaminátot, az ételízesítők, levesporok alapanyagát előállítsa. A labo­ratóriumi vizsgálat eredmé-' nye jó, már csak az enge­délyre várnak és megrende­lésekre. Tájékozódtak ugyanis, a nátrium glutamináttal a ha­zai vegyipar nem foglalkozik, mert csak kis mennyiségre van szükség, jelenleg Japán­ból hozzuk be. , Amennyiben megkapják az engedélyt, elkezdik gyártahi Vecsésen a nátrium glutami­nátot. A galvánüzemet alakít­ják át, úgy tervezik. Hogy miért? Lehet, jó jöve­delemre számítanak, s ez sem éppen bűn egy tsz esetében. De az ott dolgozók is biztosan rokonszenvesebbnek tartják majd a búzaszemekkel való ügyködést, mint előtte a gal­vanizálást. Mindenképpen megnyugtatóbb: a vecsési Ezüstkalászban az élelmiszer- gazdaság fejlesztésén törik a fejüket a szakemberek. F. O. Az üllői szolgálttttóhúxban Csupa csillogó csempe bo­rítja majd a mennyezetig a zuhanyozót, a fényesen vil­logó csapokból nemcsak fris­sítő hideg-meleg vizet is bő­ségesen szórják a magasra he­lyezett zuhanyozó rózsák. A fal mellett recés talpú gumi­papucsok sorakoznak. Az öltö­ző sima padlóján nehogy meg­csússzanak a csinos fodrász­nők. Különben is így írják elő a balesetvédelmi óvó­rendszabályok. A „műteremben” három öb­lös karosszék, a tompa fé­nyűre krómozott csapokból meleg víz buzog, nem bor- zong, nem kap „libabőrt” a vendég, ha szappanozásnál arcához ér a vízzel teli ecset. A csapok felett kissé magas­ra sikerültek a vastagmet­szésű tükrök, így a kedves vendég csak a fejetetejét lát­ja. „ Az olajkályha barátságos me- • lége, az utcára nyíló csupa Nüveg ablak által nyújtott jó kilátás, az ízlésesen elhe­lyezett függönyök, a napi-, heti- és képeslapok teszik igazán otthonossá a Monori Vegyesipari Ktsz Üllőn léte­sített szolgáltatóházának férfi­fodrászatát. A látványosságszámba me­nő, igazán korszerű épület külső formája, belső beren­dezése valóban eléri a fővá­rosi színvonalat. Az üzlet dol­gozói — Esztike, Piriké, Évike és Magdika utolérhetetlen ked­vessége, udvariassága és az a sok szíves szó, amellyel a megelégedés érzetével távozó kedves vendéget invitálják, nem maradhat eredménytelen. És ez a forgalom emelkedé­sében fog jelentkezni. Nem is kis összeggel. Kiss Sándor MOHOB'VIDfB A "P F 'S J "M E G Y E I H ÍR LAP K Ut Ö N KI AD A S A’ XIV. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1972. FEBRUAR 4., PÉNTEK Eredményesen dolgoztak a tanácsok Tizenegyezer választó a tanácstagok beszámolóin Értekezlet a járass hívató ban A monori járásban 14 köz­ségi tanács működik, közülük hét nagyközségi, a másik hét községi tanácsi kategóriába tartozik. Az 1971-es év testü­leti munkájának tapasztalatai­ról, a tanácsok tömegkapcso­latairól, a szocialista demokra­tizmus szélesítéséről szóló je­lentést vitatták meg a napok­ban a monori járási hivatal vezetői értekezletén. Az elmúlt év kiemelkedő feladata volt az országgyű­lési képviselők, a megyei és községi tanácstagok válasz­tása. A monori járásban há­rom országgyűlési képviselőt, 13 megyei tanácstagot és 727 községi tanácstagot választot­tak. A 14 •községi tanács a múlt évben 91 ülést tartott (az előző évben 104-et), 460 ha­tározatot hozott (1970-ben 466- öt). A határozatok törvénye­sek voltak, jogszabályt nem sértettek. A községi tanácsok 47 ta­nácsrendeletet alkottak. Ezek a köztisztaságra, községrendezésre, köz- egészségügyre, valamint a községi tanácsok szerve­zeti és működési szabály-, zalára vonatkoztak. A tanácsüléseken kevesebb volt a hiányzó tanácstag, mint az előző években, ez bizonyára a kevesebb, évi négy tanács­üléssel magyarázható. Külö­nösen Maglódon (88,3 száza­lékos), Vecsésen, Üllőn, Gyom­ron volt jó a tanácstagok megjelenési aránya. Pilisen, Sülysápon viszont visszaesés tapasztalható. A közös taná­csú Gombán a legrosszabb a tanácstagok részvételi aránya, mindössze 68,9 százalékos. Az elmúlt ősszel megtar­tott 658 tanácstag be­számolóján több mint 11 ezer választópolgár jelent meg és közel háromezer hozzászólás hangzott el. Tanácsülés a múlt évben ha­tározatképtelenség miatt vagy más okból nem maradt el. Az elkészített munkatervek alap­ján szinte valamennyi, a ta­nács elé kerülő témát megtár­gyalták. Amikor a községi tanácsok elkészítették szervezeti és működési szabályzatukat, nagy gondot fordítottak a társa­dalmi és tömegkapcsolatok további ’ szélesítésére. A monori járás valameny- nyi • községi tanácsa együttműködési megálla­podásban rögzítette a Ha­zafias Népfronttal és a különböző szervekkel az összehangolt feladatokat. A tanácsok, mint önkormány­zati szervek, részt vesznek a lakosság társadalmi tevé­kenységének szervezésében. (f. o.) Tavaly 500 liter vért adtak a monori járásban A monori járási Vöröske­reszt titkára, Gajdos Józsefné, örömmel újságolta: jól sike­rült évet zártak. — Tavaly 1455-en adtak vért. Közülük 532 új véradó volt. Ez az örvendetes emelke­dés lehetővé tette, hogy túl­haladjuk * az élőre tervezett 500 litert. Sokan már tized­szer, huszadszor adtak vért. Külön jegyezzük őket« és az erkölcsi elismerésen kívül a Várják a villanyt Farkasd kicsiny település, Gombától északnyugatra fek­szik egy kis völgyben. Köz-, igazgatásilag Gombához tarto­zik, bár igazság szerint Men­üéhez közelebb van. Régen uradalmi birtok volt, ötven család lakóhelye. Mészáros György, a Monori Állami Gazdaság gombai ke­rületében dolgozik. A kis csa­ládi otthonban a feleség éppen a vacsorát főzi, amikor beko­pogunk. A falon petróleum- lámpa világít. Benyitunk a szerényen berendezett szobá­ba is. Évike második osztályos, jól tanul, éppen a házi felada­tát írja. Kis feje közelhajol a sárga lámpafényhez, csak úgy tudja gömbölyíteni a betűket. — Egy ideig már Raktunk Gyomron albérletben — mond­ja a férj. — Aztán idejöttünk. De csak ideiglenesen. Szeret­nénk végérvényesen Gyomron letelepedni. Nem rossz itt, csak éppen a villany hiányzik. Bár az itteni emberek már hozzá­szoktak a sötétséghez. Én trak­toros vagyok az állami gazda­ságban, nyáron jól keresek. A Az idős asszony kora hajnalban ébredt. A füg­göny nélküli ab­lakra tekintett: vastagon rakódott rá a jégvirág. Fá­zott. Sok keserűség érte már. Az 50-es évek elején — egy hideg téli hajna­lon — lángba bo­rult feje felett a tető, a konyhában égtek fi gerendák. Akkor még a fiá­val élt. Most ma­gányosan telnek napjai, 76 éves. Szobájában kis vaskályha állt. Csövét kikezdte a rozsda, újat kel­lett beszereznie. A lakásban hideg Jeles volt. Á szomszéd községbe indult új kátyhacsőért. Egész úton biza­kodott — ha sike­rül kapnia, me­leg lesz a szobá­ban. Az üzletbe érve, csak néhány biztató szót hall­hatott: nincs kályhacső, talán a napokban érkezik. Szomorúan indult hazafelé. Néhány nap múlva kopogtat­tak az ajtaján. Két asszony érke­zett a szomszéd községből. Igen, az üzletben talál­kozott velük. Cso­magokkal érkez­tek, elhozták a hiányzó kályha­csövet. Nem szól­tak semmit, gyor­san munkához láttak. Előkerült a vasfűrész. A szor­gos asszonykezek rövid időn belül remek munkát végeztek: a kis kályha ismét me­leget adott.. Mindez Úriban történt. Akin se­gítettek: özv. Ho- lecz Lászlóné. Akik segítettek: Deák Istvánná és Tomhauzer Teréz sülysápi lakosok. Emberségből je­lesre vizsgáztak. Szabó István, Űri, Rákóczi u. 22. munkahelyem mindössze más­fél kilométerre van ide ... Igen, a villamosítás még mindig nem kezdődött el Far- kasdon. Pedig áz itt lakók hosszú évek óta sürgetik. Az egyetlen boltban — amely egyben italbolt is — petró­leumlámpa világít. Havonta 65—70 ezres forgalmat bonyo­lít le Petrovai Ferencné. Reg­gel 6-tól 10-ig és délután 4-től este 8-ig tart nyitva. Amikor bssöté’edik bizony, nehezen számolja a gyér világításnál az aprópénzt. — Egy éve vezetem a boltot, naponta 100—120 vevő, ven­dég fordul meg itt. Körülmé­nyes az áru ideérkezése is. A kenyeret a Monori Állami Gazdaság kocsija szállítja he­tenként háromszor, a többi árut viszont Gombáról kell idehozni lovas kocsin... A tö­rékeny áru- sokszor sérülten, hibásan érkezik. Néhány napi cikkből gyakran keveset ka­punk, pedig a farkasdi házi­asszonyok itt vásárolnak* A főváros közel, 50 kilomé­terre fekszik innen, Farkasd- ról sok a bejáró. Körülbelül hatvanan reggel fél háremkor kzlrtek, hogy idejében beérjenek a munkahelyükre. Mendére, a Kásavölgyön keresztül, kis ki­taposott ösvény vezet, a vas­útállomás 4—4,5 kilométerre van ide. Az is munka, amíg az ember gyalog beér az állo­másra. Petrovai Ferenc 22 évé jár be Budapestre. A Szikra Lap- nyomdábán dolgozik — ott, ahol lapunkat is nyomják —, művezető. — Én már megszoktam a bejárást. Szeretem a munka­helyemet, a világért se’ hagy­nám ott. Észre sem veszem, hogy naponta tíz kilométert kell gyalogolnom. Persze, a villany nagyon hiányzik. A lányom jövőre ötödikes lesz, kellene a villany ... A településen a legszebb épület az alsó tagozatos isko­la, amelynek vezető tanítója Jurányi Benedek. Az-alsósok — mind'a négy osztály — egy teremben tanulnak. Nincs könnyű dolga a már nyugdí­jas pedagógusnak. Da a far­kasdi gyerekek sem tehetség­telenebbek, mondjuk, a gom­baiaknál. Egy-egy ünnepség alkalmából jól szerepelnek versmondásból. A farkasdi iskolában az egyeilen tanteremben tv áll, amelyet esténként min­denki nézhet. De jobbára a gyerekek járnak ide, bár most kénytelenek nagykabátban ül­ni, mert nincs aki befűtsön estére... Az iskolán kívül még egy házban van telepes tv, sőt mi- nivizorral is rendelkezik az egyik család... Telepes és táskarádió több házban is szól... A település legöregebb la­kói: a Petrovai házaspár. Jó­zsi bácsi már 85 éves, felesége 83. Az idős ember kedvelt idő­töltése még mindig a vadászat. Jó egészségnek -örvend, alig múlik el néhány vasárnap, amikor nem megy vadászni vagy sétálni a környező erdők­be. Szereti Farkasdot, nem is kívánkozik" már el ihnen. Farkasd körzeti tanácstagja Kása Károly, a gombai közös községi tanács elnöke. Ö sokat tett a kis településért. Az itt lakó emberek azonban a vil- • lany bevezetését várják türel­metlenül. Az állami gazdaság gombai tehenészete mindössze másfél kilométerre fekszik Farkasdtól. Innen kellene ki­építeni a vezetéket. Farkasd kicsiny település Gombától északnyugatra fek­szik egy kis völgyben. Régen uradalmi birtok volt, ma 50 család lakóhelye. Sokan elván­doroltak már innen, főleg Mendére. Akik itt élnek, na­gyon reménykednek. Ha idén bevezetik a villanyt?— erre ígé­retet kaptak —, nemigen kí­vánkoznak el innen. Gér .József munkahelyük javaslatunkra pénzjutalomban is részesítette őket. Bízunk benne, hogy idén elérjük a 600 literes tervet. — De nemcsak ez a mi te­vékenységünk. Irányítjuk az iskolák Vöröskereszt-munká­ját, tanfolyamokat szervezünk a községekben. Tizennégy ál­talános iskola és a monori Jó­zsef Attila Gimnázium elnyer­te a „Tiszta iskola” címet. A monori járásban közel 13 ezer •ház felelt meg a tisztasági követelményeknek. — Küzdünk az alkoholizmus ellen. Sajnos, a vendéglátó- ipar már nem elégszik meg azzal, hogy vendéglőiben, kocsmáiban árul szeszt, ha­nem munkakezdés előtt moz- góbüféyel ellátogat még az üzemek elé is. Hatáskörünk, hogy elvonókúrára utaljunk „nagyivókat”. Élve ezzel a jo­gunkkal,’ 28 személyt küld­tünk ide. Az idén bővítjük tá­jékoztató jellegű előadásain­kat. Többek között a helyi gimnáziumban „tanuló' kérdez, az orvos válaszol” sorozatot iridítunk. Ugyancsak itt a „nagylányok iskolája” című előadássorozatot is szeretnénk elindítani. (pesti) GYÖMRŐ Farsangi álarcosbál lesz szombaton délután fél 5 órai kezdettel a monori járási szociális otthonban. Az otthon lakóit ez alkalommal meg­ajándékozzák. Maglódon, ma délután 2 órakor a községi pártszékház- ban rendezik meg az önkéntes tűzoltptestület ■ vezetőségének újraválasztását. 128 ezer Az elmúlt héten Fortuna Monorra látogatott. Szabó Ist- vánék 4-es találatot értek el a lottón, amelyért 128 ezer forintot kapnak. Az ifjú há­zaspárhoz jókor látogatott a szerencse. Fiatal házasok, a közelmúltban született első gyermekük. A nyeremény ki­fizetésére a jövő héten kerül sor a monori OTP fiókjában, Holnap A NEVADA, GYOMRON Holnap, szombaton este Gyomron, a művelődési ház­ban táncest lesz, ahol a fővá­rosi Nevada együttes játszik. Vasárnap délelőtt 10 órakör a bélyeggyűjtő szakkör tart ösz- szejövetelt, ahol új gyűjtők jelentkezését várják. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Mr. Tibbs nyomoz. Nyáregyháza: Kísért a múlt. Pilis: Az „Angyal” elrablása. Vecsés: A feketeszakáll szel­leme. KIÁLLlTÁC Gyömrő, Ságvári Endre Üttöröház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. A gyömrői művelődési ház­ban a zenetanfolyam hallga­tóinak lesz ma foglalkozás 10- től 18 óráig, a nyugdíjas klub­tagok 14-től 18 óráig szórakoz­hatnak, míg a Rozmaring táncegyüttes 19-től 21 óráig tart próbát. Zárszámadás és párosbál Az immár hagyományos népviseleti „nős-párosbált” február 12-én rendezi meg az Egyesült Ecser—Gyömrő Pető­fi Tsz, Ecseren a termelőszö­vetkezet saját bisztrójában. Ugyanezen a napon tartják a sárszámadó közgyűlést is. SPORT Alapozási körkép Minden sportszerető ember előtt ismeretes: a jó tavaszi szereplés egyik záloga labda- rúgócsiapatainknál, ki hogyan töltötte a „holt szezont”. Sze­rencsére a monori járás sport­köreiben is rájöttek erre, leg­alábbis ezt bizonyítja az, hogy több csapatunk megkezdte már a tavaszi felkészülést. Vecsésen Trasszer Lajos ve­zetésével folytatja az NB III- as gárda az alapozást. Szorgal­masak a vecsésiek, az új edző természetesen azokat veszi majd számításba a rajtnál, akik az alapozás során is pél­damutatóan dolgoztak. Szeret­nék Vecsésen, ha a csapat nem kerülne a kiesési zónába. Monoron hetente négyszer tartanak alapozó edzést Beren- di Pál edző vezetésével. A monoriák szorgalmán nem is csodálkozunk, hiszen a csapat meglepetésre ősszel Péteri mögött csak a 2. helyet sze­rezte meg. Berendi edző egy­értelmű terve: a csapatot baj­nokságra vezetni... Ha a szorgalom továbbra is ilyen marad, akkor nem elérhetet­len a kitűzött cél.., De nézzük, mi újság az él­lovas Péteri otthonában. Bu­jáki László edző vezetésével készülnek a kis község játéko­sai. Érthetően nagy örömet keltett a községben a csapat jó szereplése az őszi idényben, Az első helyezés nem várt si­ker, de megérdemelt. A csa­pat jó nehány évvel ezelőtt már játszott a megyei bajnok­ságban, de csak returt váltot­tak abba az osztályba. Most valami új van kialakulóban Péteriben. A játékosok szív- vel-lélekkel küzdöttek mérkő­zésről mérkőzésre, Szorgalma­san járnak most az edzésekre. Terem hiányában a szabadban végzik az alapozást. \A cél: tisztes helytállás tavaszra is. Űj arcok vannak Péteriben Fenyvesi, a gyömröiek volt játékosa már itt alapoz Szó van néhány fővárosi játékos leigazolásáról is... Fikezdte már az alapozást a pilisi és üllői együttes is, Mag­lód és Gyömrő labdarúgói a héten kezdik el a munkát. Minden csapatunk szorgalma­san készül a bajnokság máso­dik félidejére, hogy tavasszal javítani tudjanak jelenlegi he­lyezésükön. g­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom