Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Tanácstagok klubja Üllőn Február 7-én este hét óra­ikor tartja a község Hazafias j Népfront szervezete a tanács­tagok klubja soron következő foglalkozását. . MONOR XIV. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM 1972. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Még nem kielégítő a kisiparosok szolgáltató tevékenysége ÜGYELETES JAVÍTÓSZOLGÁLATOT A HÉTVÉGEKRE TÖBB FIGYELMET AZ IPARI TANULÓKRA főleg a kisközségekben — szí­Dicséret az ipari tanulóknak A Monori Nagyközségi Ta­nács és vb-terem újrafestését a helyi kisiparosoknál dolgo­zó ipari tanulók a napokban fejezték be, társadalmi mun­kában. Ez alkalomból a nagy­községi tanács elnöke köszö­nőlevelet küldött a KIOSZ-nak a társadalmi munka jó elvég­zéséért — A monori járási művelő­dési házban február 10-én az ifjúsági törvényről tart elő­adást Berla Ferenc, a monori járási KISZ-bizottság titkára. Ügy tervezik, kötetlen beszél­getés keretében megvitatják a járás ifjúságának gondjait s feladatait Több mint ezer kisiparos dolgozik a monori járás terü­letén, Sajnos, a lakossági szol­gáltató tevékenységük még nem kielégítő — mondja Mak- láry Mihály, a KIOSZ járási titkára. Éppen a napokban végez­tünk felmérést a kisiparosok munkájáról. Megállapítot­tuk, egyes szakmákban sok a kisiparos — így például kőműves, festő —, de hiányzanak a tetőfedők, a vízvezeték-szerelők, a bádogosok és a központi­fűtés-szerelők. Dolgoznak ezekben a szak­mákban is kisiparosok a mo­nori járásban, de számuk nem kielégítő: a kisiparosok nem szívesen végeznek munkát la­kóhelyükön kívül. Pedig — vesen látnák okét, dolgoztat­nának velük. Eddig, ha valakinek elrom­lott a rádiója, vagy tv-je, he­tekig kellett várnia, amíg megjavították. Szeretnénk, ha a hétvé­geken ügyeletes szolgála­tot tartanának az autó­buszszerelő, a rádió-, tv­javító és villanyszerelő kisiparosok. Az első idei tanácsülés Ecseren Az esztendő első tanácsülé­sét Ecseren tartották a monori járásban. Érdemes néhány mondat erejéig időzni az 1971-ben megvalósított, terveknél is. Társadalmi munkában meg­építettek az újtelepen 1400 fo­lyóméter betonjárdát. Az újonnan parcellázott területen a kisfeszültségű villanyhálózat műszaki átadása, átvétele de­cember 7-én megtörtént. Nem került többe, mint. ahogy ter­vezték: 799 ezer forintba. Ez vonatkozik a járdaépítésre is: a tervezett 100 ezer forint ele­gendő volt hozzá. A PARCELLÁZÁSHOZ kölcsönkértek az OTP-lől egy­millió 250 ezer forintot, év vé­géig visszafizették. A kisajá­tított területekért kártalanítá­si összeget fizettek a volt tu­lajdonosoknak. Az ivóvíztár­sulat részére a tanácsülés an­nak idején egymillió 200 ezer forintot ajánlott fel, az össze­get kellő időben átutalták a társulatnak. Mit terveztek 1972-re? A ta­nácsüléseken, szülői értekezle­teken, tanácstagi beszámoló­kon számtalanszor elhangzott kérésnek tesznek eleget elő­ször: a nemrég épült általános iskolába bevezetik a központi fűtést. A cserépkályhákkal ugyanis nem tudják a tanter­meket kellően befűteni. Ügy tervezik, ez év júniusától augusztus végéig — tehát A NYÁRI SZÜNETBEN — bekerül a központi fűtés az iiskolába az előzetes költségve- t)és szerint 150 ezer forintért. A lakosság kérésére az idén •tz Andrássi és Arany János utcában építenek betonjárdát mintegy fél kilométernyi út­szakaszon. ötvenezer forintjuk van rá, ebből kijön az építési anyag — az ott lakók vállal­ták társadalmi munkában a járda építését. A Kálvária ut- ea felső szakaszán — 75 mé­ter hosszúságban— villanyhá­lózatot kell még építeni. Ha ez meglesz, Ecseren nem lesz vil­lany nélkül egyetlen lakóház aem. A múlt évben a fejlesztési terv tárgyalásakor a tanács­ülés 20 ezer forintot szavazott meg a gyömrői rendelőintézet bővítésére — az ecseri betegek ugyanis a gyömrői rendelőt ve­szik igénybe. Ezt a pénzössze­get tavaly senki sem kérte tő­lük, de azért a mostani ta­nácsülésen is megszavazták, hiszen bizonyára szükség lesz rá. Tűzoltóikat idén is támogat­ják ötezer forinttal a felszere­lés tökéletesítése céljából. És Végül az ecseriek tervé­ben ott szerepel AZ ÓVODAÉPÍTÉS! PROGRAM ■ Hosszas megfontolás után a tanácsülés arra az elhatáro­zásra jutott: új óvodát építe­nek a meglevő 65 férőhelyes mellé. Indokaik: a bővítéssel 15 gyermekkel többet tudná­nak csak elhelyezni a régi óvo­dában, és a bővítés is elég nagy költséggel járna. Számba vet­ték: Ecseren jelenleg is 131 óvodás korú gyermek van. Az újonnan parcellázott területen a 147 telektulajdonos közül száz család 20—30 év közötti A felépülő tsz-társasházakba is 40 család költözik, feltehe­tően ott is akadnak majd óvo­dás korúak. Ezért döntöttek úgy, hogy 1972—73-ban egy 50 férőhelyes óvodát építenek. Most már csak az a kérdés: miből? Amikor az idei fejlesz­tési bevételi forrásokat szám­ba vették, a fentebb javasolt feladatok elvégzésén, kifizeté­sén túl 400 ezer forintos több­Sokszor leírtuk már, hogy a társadalmi tulajdont csak a társadalom összefogásával le­het megvédeni. Hogy ez meny­nyire így van, bizonyítja az alábbi kis példa is. A napokban egyik este egy öt tagból álló, tizenéves cso­port azzal szórakozott Üllőn, hogy a telepen levő zöldséges­bolt külső ráccsal védett ab­lakának üvegét melyikük ta­lálja el. A sorozatos dobálás- nak szerencsére még nem volt eredménye, amikor egy feléjük tartó házaspár közbelépett. A felnőttek felismerték őket, és erélyesen felszólították a fia­A Monori Nagyközségi Ta­nács titkárának irodájában ülök, várom, hogy egy tudósí­tás ügyében néhány kérdésre választ kapjak. A titkár éppen telefonon beszélgetett valaki­vel, amikor beléptem, fejbic­centéssel jelezte, helyezkedjek el, azonnal befejezi. Két tele­fonhívás között aztán sebté­ben elmondta, milyen gond­ban vannak délelőtt óta. Fülöp Lajos bácsi 78 éves, egy távoli rokonán kívül sen­kije sem maradt. A rokon Mo- noron, a Bem utcában lakik. Lajos bácsinak ott van a be­jelentett lakása, de már hosz- szú ideje nem tűrték meg, ezért a szomszédban húzta meg magát. Amikor ősszel fel­épült a járási szociális otthon, el akarták őt ott helyezni, La­jos bácsi kardoskodott: ő oda nem megy. Idő közben meg­betegedett, mozgásképtelenné vált, bevitték a Semmelweis kórházba. Lassan mindenki elfeledkezett róla. Most pedig itt vannak a mentők, délelőtt érkeztek, meghozták a kórház­ból Lajos bácsit, aki továbbra letbevétel mutatkozott. Ezt már az új óvoda építésére tar­talékolhatják. A KÖVETKEZŐ ÉVBEN, tehát jövőre is, számítanak ha­sonló összeg fennmaradására, s akkor már meg is van a „miből”. Számítani kell az új árakra, a különbözetet társa­dalmi munkával pótolnák, és a községben működő gazdasá­gi szervek anyagi támogatásá­ra is szeretnének számítani. Ehhez a programhoz az ecse­ri tanács minden erőt mozgó­sítani kíván, és szeretnék már az áprilisi tanácsülés elé vin­ni az óvoda kidolgozott, teljes költségvetését, tervdőkumen- tációját. talkorúakat, hagyják abba, mert feljelentést tesznek elle­nük. A gyerekek azonnal el­szaladtak. Februárban Szaktárgyi vetélkedők Február 17-én Monoron ren­dezik meg a járás úttörőinek szaktárgyi versenyét. Érdekes­ség az idén, hogy a kisdobo­sok is vetélkednek, versmon­dásból. is mozgásképtelen. És akkor derült ki, hogy Lajos bácsit sehová sem lehetett hazahoz­ni — nem volt hová. A távoli rokonnál — ahová bejelentett lakása van — nem fogadták be, nem is volt ott­hon, csak az asszony, aki ép­pen vonathoz indult, délutáni műszakba. A szomszédoknak sem kellett már Lajos bácsi. A mentősök.tanácstalanok vol­tak, várakoztak a monori mentőállomáson, onnan a köz­ségi tanácsot hívták. A ta­nácstitkár a járási egészség- ügyi osztállyal tárgyalt, csak a szociális otthon jöhetett szá­mításba. Csakhogy ahhoz kü­lönféle papírok kellenek, ha­tározat, beutalás — és elsősor­ban egy üres férőhely. Lehet mindezt azonnal? Üjabb telefon a Semmelweis kórházba. Hátha pár napra még visszaveszik Fülöp bácsit. Nem, hozzájuk nem, esetleg egy másik kórházba, ha vala­melyik monori orvos beutal­ná, mert ők éppen tataroznak, csökkenteniök kellett a létszá­mot. Nagyobb gondot kell fordí­tani az iparitanuló-képzésre. Többször előfordult aiz is, hogy néhány kisiparos a megenge­dettnél többet dolgoztatta ta­nulóját. — A járásban vannaik ipa­rosok, akiknek hiányos a szak­mai ismerete. Feltétlenül fon­tos, hogy minél több kisiparos rendelkezzék mestervizsgával. Sok a kontár a monori járás területén is. Jelenleg mintegy másfél száz ember tevékeny­ségéről tud urak. A megoldás: a törvényes büntetés helyett, akik szakmai tudásuknál 'fog­va alkalmasak, váltsanak ki iparengedélyt. . G. J, ECSER Szabad pártnap lesz holnap, pénteken este 18 órai kezdettel a községi ta­nácsteremben, ahol Gutái Pál, a községi tanács elnöke tart beszámolót. MAI MŰSOR • MOZIK Gomba: A dél csillaga. Őri: Fe­kete zászlók városa. Vecsés: A fe­kete szakáll szelleme. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvárl Endre Ottörö- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 8-töl 11 óráig. KLUBFOGLALKOZÁS Gomba, mi^velődési otthon 18-tól 22 óráig, Gyömrő, művelődési ház, kötött klubfoglalkozás: Kábítószer az atomkorban című előadás meg­hallgatása, nyugdíjasok klubösz- szejövetele 14-től 18 óráig. Telefon Kövesi doktornak. — Nem, Fülöp bácsi lábra sem tud állni, semmije sincs a pi­zsamáján kívül, csak pár nap­ról lenne szó — esedezik a tit­kár. De közben szól a másik vonalon is a telefon, jelentke­zik az egészségügyi csoport a járási hivataltól. Érdeklődnek, milyen jellegű Fülöp bácsi be­tegsége. — Nem súlyos, hiszen akkor a kórház nem adta vol­na ki... A titkár leteszi az egyik kagylót, felveszi a másikat. Halló, megoldódott, ideiglene­sen Gyömrőre megy, a szociá­lis otthonba. Nincs ugyan sza­bad ágyuk, de vállalják, vala­hogy majd megoldják. Telefon a mentőállomásra: — Halló, a bácsit azonnali ha­tállyal beutaltuk a járási szo­ciális otthonba. A határozatot holnap továbbítjuk. Kérjék el személyi igazolványát, szíves­kedjenek út közben beadni... Valaki leszalad a kapuba, hogy átvegye a személyi iga­zolványt! Hadd érkezzen az öregember most már minél gyorsabban haza. F. O. Ha közbelépünk LAJOS BÁCSI HAZATALÁLT ., Tanítványainkat tekintsük munkatársnakV Demokratizmus az iskolában és a társadalomban Régi igazság: a jelen sem­miképpen sem tekinthet nyu­godt lelkiismerettel a jövő felé, ha a következő generációt nem készíti fel, nem teszi alkalmas­sá a várható társadalmi fel­adatok megoldására. Napjainkban — az ifjúsági törvény megszületése és a KISZ-kongresszus után — sok szó esik errőj. A legtöbb talán — és ez természetes —, az ok­tatási intézményekben. A monori József Attila Gim­názium és Szakközépiskola nemrégen lezajlott nevelési ér­tekezlete is ezt a bonyolult, sokoldalú témát kezdte el ele­mezni. Dr. Gerő Igor György igazgató bevezető előadásában áttekintette a legjelentősebb külföldi elméleteket. — „Nyis­sunk ablakot az egész világ­ra!’’ „Vegyünk át mindent, ami jó!” —, valamint hazai néze­teket az iskolai demokratizmus kérdésével kapcsolatosan. Vá­zolta a nehézséget jelentő problémákat, többi között a kérdés bizonyos fokú elvi tisz­tázatlanságát, továbbá a de­mokratizmus módszereinek ki­dolgozatlanságát a tanítás-ne­velés folyamatában. Az estébe nyúló aktív vita azt bizonyította, hogy az egész tantestület — de a meghívott felnőtt- és diákvendégek is — teljes mértékben átérezték a téma fontosságát. Ilyen kérdé­sek merültek fel: — Üj módszerek szükségesek a tanulói önállóság fokozásá­ra, az elvek vitathatatlanok, a kérdés az: hogyan? — A jelenlegi iskolai kere­tek (osztályokra tagolás stb.) több száz évesek, ezek között kell olyan módszereket keres­nünk, amelyek ma is hatható­sak. — Nehéz eldönteni, hol a túlszervezettség és a spontán vezetés határa. — Tanítványainkat tekintsük munkatársnak. — A jelenlegi (túlságosan kötött!) tanári módszerek gá­tolják az optimális hatásfokú munkát. Ezen kívül a diákod akaraterejét kell társadalmi szinten is nevelni. Akinek kis­gyermekkorától tálcán nyújtaA nak mindent, attól nehezen várhatunk később önállóságot, — A demokratizmus na­gyobb felelősségérzetre sar­kallja a tanárt. így ellenőrzés nélkül is állandóan kontrollál­hatja magát, munkája eredmé-, nyességét. — Mi, diákok, úgy érezzük^ hogy számunkra is sokkal’ hasznosabbak az önállóságun­kat igénylő formák. A „cső-, portos foglalkozás” sokkal több, felkészülési időt követel, mint a hagyományos forma, mégis jobban felkelti az érdeklődést és a csoport egyes tagjaira ösz­tönzőleg hat. — Bennünk megvan a töb­bet, jobbat akarás vágya, de a „hogyan” megtalálása az irá­nyító taiiárok feladata. —■ A társadalmi demokráciá­nak az iskolában kell megala-. pozódnia. A nálunk már beve-. zetett új vertikális KISZ-for- ma tendencia a jó út felé. A gimnázium házirendje (amely a közelmúltban nyom­tatásban is megjelent) tudató-, sította a szülőkkel is: „Az is-. kola minden tanulójának igye-. keznie kell teljes értékű kő-, zösségi emberré válni”. Társadalmunk fejlődése ugyanis a jelenlegi államigaz­gatástól, a társadalmi önigaz­gatás irányába mutat. Ehhez önállóan gondolkodó, határo­zottan fellépő emberek kelle­nek. A jövőre felkészülni pádig a jelenben kell, az iskolában! B. G. ./« /el a jr/»s Mikor lesz Monori-erdőn meleg víz? Aki ezekben a napokban Monori-erdőn jár, kíváncsian megáll a strand melletti be­tonút árkánál. A piszkosszürke víz gőzölögve folyik, egészen hátra, a Bénye-Üjtanya mel­letti erdőig. A monoriak és az erdei lakosok is tudják: jó jel ez a gőzölgő víz, azt jelenti, a dédelgetett álomból, a mo- nori-erdei melegvíz-feltárásból mégis lesz valami. Hónapok óta vitatéma ugyanis, lesz-e meleg víz, hány fokos lesz, mi­re lehet majd használni, mi­korra fejeződik be a kút fúrá­sa és így tovább. A vízügyben illetékesekhez, a monori nagyközségi tanács vezetőihez fordultunk felvilá­gosításért. Romházi László ta­nácstitkár a következőket mondotta: — Nagyon nagy várakozás előzte meg a monori-erdei kút­fúrást. Egyelőre azonban csak annyit tudunk: a kellő mély­séget elértük, a víz 40 fok kö­rüli. A víz minőségére és mennyiségére vonatkozó ada­tok feldolgozását a szakembe­rek most végzik. Bonyolult műszaki feladat lesz megtalál­ni azt a földréteget a fúrás helyén, amelyik egyelőre még l szennyezi a vizet. Annak a ré­tegnek a lezárása után remél­hetőleg a víz tisztulása meg­gyorsul. A Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi részlege vég­zi, a munkát. A szerződés sze­rint március 31-re kell befe­jezniük a kút fúrását. Akkor dől majd el, mit kezdhetünk az erdei meleg vízzel. — Milyen elképzelések van­nak a víz hasznosításával kap­csolatban? — Amennyiben a víz jelen­legi hőfoka megmarad, 'akkor titkolt vágyunkat el kell vet­nünk, a mezőgazdasági hasz­nosítást, de még a közelben levő erdei iskola fűtésére vo­natkozó elképzelést is. Ehhez ugyanis jóval melegebb vízre lenne szükség. Marad a sze­rényebb elképzelés: jelentős társadalmi munka igénybevé­telével egy új fürdőmedencét építünk,' így a meglevő hideg­vízű strand js megmaradna, mellette pedig egy melegvízű is lenne. Természetesen ez is nagyot lendítene Monori-erdő fejlesztésén, a hétvégi pihenő­üdülő telep kialakításán, eset­leg idegenforgalmának fellen­dítésén. F.O. Heti három edzés Akár futóatléták is lehetné­nek az elmúlt hetek edzései alapján az üllői labdarúgók. Kövér János, az együttes ed­zője nem kíméli a sportolókat, nem szabja szűkre az edzés­adagokat. így aztán gyakori vendégek a bajnoki rajtra ké­szülő üllfci labdarúgók a gyömrői országúton. S hogy a hat-nyolc kilométeres futás ne legyen egyhangú, változatos gimnasztikái gyakorlatokkal fűszerezi a mester. ­Az őszi szereplés után egy­hangú az üllői szakvezetés vé­leménye: ennek a társaságnak ki keli harcolnia a bentmara- dást. Üjság még, hogy Csorba, az együttes kapusa leszerelt, és már az üllőieknél edz Szalon- , tai J., a monori-erdeiek volt kapusa. így ezen a fontos poszton nagyon enyhültek a gondok. Győri, a kitűnő közép­hátvéd jelenleg munkahelyi elfoglaltsága miatt nem áll csapata rendelkezésére, de Ül­lőn remélik, hogy a tavaszi rajtig ő is rajtra kész lesz. * Az első nyolc mérkőzés kö­zül ötöt idegenben játszanak az üllőiek s ha — a szakve­zetők véleménye szerint — ezen nyolc pontot szereznek, akkor különösebb baj, megle­petés nem érheti őket. Mindenesetre az Üjhartyán ellen sorra kerülő rajtig erőn­létileg kitűnő állapotban lesz a gárda — ezt a nagy kedvvel végzett alapozás már sejteti. (szatti) Üllő:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom