Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

«ST megyei kJÍMskp 1972. FEBRUAR 29., KEDD Jászai Marira emlékeztek Bensőséges ünnepségen em­lékezett meg vasárnap a 'Ko­márom megyei Ászár község lakossága Jászai Mari születé­sének 122. évfordulóiáról. A színésznő nevét viselő művelő­dési otthonban ünnepi műsort rendeztek a falu öntevékeny művészeti együttesei. Ászáron minden évben meg­emlékeznek Jászai Mariról, a falu szülöttéről. ■». Rövidesen emlékszobát rendeznek be a színésznő nádfedeles szülőhá­zában. A község vezetőinek kezdeményezésére a fiatalok és az idősek is kutatómunkába kezdtek, és összegyűjtik a Já­szai Marira emlékeztető tár­gyakat, történeteket és doku­mentumokat. így bukkantak rá egy fényképre, amely négy­éves korában készült róla. Az emlékszoba berendezésére Czenner Mihály színháztörté­nészt kérték fel. Gobbi Hilda is felajánlotta segítségét, be­cses emléktárgyakat ígért az ászáriaknak. MÁRCIUSBAN VISZONOZZÁK... Galgamácsai vendégjáték Veresegyházon Kiállítás Dudás Juló népművész alkotásaiból 'Kellemesen tölthették el dél­utánjukat tegnap azok a veres- egyháziak, akik szeretik „a nép­művészetet: a galgamácsaiak ezen a napon adtak ízletítőt a Galga menti folklórból. Az első, s egyben a nap leg­rangosabb eseménye volt, ami­kor a veresegyházi művelődési ház emeleti galériáján meg­nyitották az országos hírű népművész, Vankóné Dudás Juló kiállítását. Mikes István festőművész-tanár ismertette a galgamácsai népművész-a sz- szony munkásságát, s annak értékét. A bemutatott képek különböző népszokásokat ábrá­zolnak, láthatjuk, hogy milyen Galgamácsa húsvétkor* pün­kösdkor, aratás után, s más ünnepeken. Vankóné Dudás Juló népr művészi munkájáról Moldo- vány Domokos filmrendező Katatánc a fonóban. Dudás Juló egyik nagy sikert aratott festménye. készített filmet, amely ezideig két kisfilm-fesztiválon nyert díjat. Ezt az alkotást mutatták TV-FIGYELŐ Szójátékklub. E sorok írója.— szuüuíu szabad idejé­ben javíthatatlan játékos — elfogult örömmel üdvözli ked­venceit a képernyőn. Mármint a szókirakósán, a rímjátékot, az intarziát és társait, ezeket az erőfölöslegből születő, de korántsem haszontalan szel­lemi kedvteléseket. Szól az öröm a helytállásnak az ott­honi titkos erőpróbában, még inkább szól annak a hamisí­tatlan klubhangulatnak, me­lyet dr. Grétsy László házi­gazda, Mészöly Dezső és Vargha Balázs döntnökök va­rázsolnak (csaknem azt írtam: balázsolnak) a képernyőre, s melynek meghitt kedélyessége láthatatlanná teszi a versengő erőfeszítést — de leginkább szól a kitűnő ötletnek, mely újabb tetszetős formát talált az anyanyelvűnkkel való fog­lalkozásra. ,A nyelvi játékok tárháza ugyan nem kifogyha­tatlan, de bizonyára . akad még néhány tartalékban. A jö­vőre nézve szívesen látnánk — ezt, a más vetélkedőkben is bevált — megoldást, amikor a résztvevők hosszabb léleg­zetű feladatot is kapnak, s eközben sort keríthetnek anek­dotákra, ismeretbővítésre. A tréfa kedvéért hirtelen felöt­lött szómagyarítási javasla­tainkat is ideiktatjuk, hami­sítatlan nyelvújítási stílusban: dublőr = vészmás; disc jockey — lemezkiáltó... Szombati fiók-filmfesztivál. Három teljes játékfilm sok is volt a jóból, tartalékolhattak volna ínségesebb napokra. Egymás mellé állításuk még­se rA múlt el tanulság nél­kül. Az el nem küldött levél ro­mantikája részint a magán­érzelmek ábrázolásának egy­kori újraéledését, részint Uruszevszkij operatőri bravúr­jainak, híres kamera-glisszan- dójának emlékét jelentette. A filmnek ma már nincs akkora helyi értéke, mint keletkezése idejében, felújítása filmeszté­tikai tanulmányi célokra mégis helyes volt. Merész ellenpontozással ke­rült egymás mellé két háborús film: a könnyözönös nosztal­giát ébresztő, de nagy mester­ségbeli tudással megszerkesz­tett Waterloo Bridge és Andrzej Wajda reménytelen élethalálharcot könyörtelen eszközökkel ábrázoló műve, a Csatorna. Sokan alighanem csak a „rossz” világítást s a jelenetek alvilági borzadályát észlelték a lengyel ellenállás művészi képében. Igazi mű­vészi élményt jelentett azon­ban mindazoknak, akik még átélték a háború borzalmait és azoknak, akik felemelik sza­vukat a háború ellen. Röviden. „Nagyítás” — ötlött fel a híres Antonioni- film emléke az ismerős fény- képezőgép-csettintések nyo­mán, miközben munkában lát­tuk Féner Tamást, az ismert fotóriportert. A róla készült portréfilm (Az a bizonyos pil­lanat ...) magas színvonalon vezetett be a fotóművészet problémáiba, hűséges, de nem a beavatottat mímelő informá­ciókkal szolgálva a művészvi­lágról. Schiffer Pál rendező, Andor Tamás és Halász Mi­hály operatőrök és a nyilat­kozók nem egyszerűen barát­juk, kollegájuk művészi arcu­latának megmutatását segítet­ték — Sztravinszkij, Barcsay és a táncosok képsoraival kü­lönösen emlékezetes élmény­mozaikot hoztak létre. Sugár András és Mátray Mi­hály riportfilmje, a Dzsoj Bangla! újabb adalékokkal szolgált egy fiatal állam kelet­kezéséről. Utazó riportereink továbbra is sikerrel tágítják külpolitikai ismereteinket, s állásfoglalásra is ösztönöznek. SZIGETSZENTMIKLOS Harminc évnyi történelem Érdekes „lelet­re" bukkantak az timúlt hetekben Szigetszent mik- lóson: megtalálták a községi elöljá­róság 1908—1938 között készült jegyzőkönyveit, négy kötetben. Több mint kétezer oldalnyi feljegyzés rögzíti e harminc esztendő — ma már történelemmé avult, de helytör- ténetileg rendki-' vül érdekes — eseményeit. A má­sodik kötetben ta­lálhatók az 1919- es Magyar Ta­nácsköztársaság bukását követő időkről szóló be­jegyzések, köztük a proletárdiktatú­ra idején vezető szerepet betöltött kommunisták név­sora, valamint az „izgatásért” letar­tóztatásra javasolt „vörösök” listája. A község törté­netének hiteles, eddig ismeretlen adatainak feldol­gozását a helytör­téneti szakkör és gyűjtemény veze­tői megkezdték. Ma sor másodízben kerül az NDK-televízió . estjére, melyben városképek, kulturá­lis emlékek és játékfilm egy­aránt helyet kaptak. Szerdán Bors Máté kalandjainák újabb ötrészes sorozata kezdődik (a színhely ezúttal a polgárhábo­rús Spanyolország), amit Arany János^emlékműsor kö­vet. Csütörtökön a mindennapi munka gondjait tárgyaló kap- csolásos riportműsorra (Mun­kások, vezetők egymásközt) és a Hatalmasságok maszk nélkül 3. részére hívjuk fel a figyel­met. Pénteken bőséges a vá­laszték: gazdasági kérdéseket tárgyal a Mindennapi témánk: az életszínvonal című program, tréfába csomagolva a Gyúrjuk az ' ipart „környezetismeréti órája”. A Jogi esetek a név­viselés és a gyermektartásdíj kérdéseit feszegeti. A kísérleti műsorban mutatják be Örkény István novellaformában is fel­tűnést keltett, izgalmasan mai hangvételű tévéfilmjét (Diag­nózis). Lehotay-Horváth György be a megnyitót követően a színházteremben. Sajnos, az örömbe üröm is vegyült: a technikai berendezés hibája miatt nem volt hang, szeren­csére a legtöbb néző már ko­rábban megismerhette a fil­met, így számukra a néma elő­adás sem volt 'érthetetlen. A vetítés után következett a leglátványosabb műsor: a galgamácsai népi együttes be- .mutatta „Sej, Galgamácsa eszembe se jutna” című mű­sorát. Veresegyházon is nagy elis­merést váltott ki a galgamá­csaiak műsora, különösen a menyecskekórus, a gyermek­ének s a citerazene tetszett. Este — miután a műsorban szereplő gyerekek már haza­utaztak — a galgámácsaiakat a veresegyházi „Röpülj pávai­kor látta vendégül. . A művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a veresegy­háziak fiatal népi csoportja március 18-án viszonozza a galgamácsaiak látogatását. m. s. Vers- és prózamondók A forradalmi ifjúsági na­pok keretében, április 21— 22—23-án a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem színházter­mében és ifjúsági klubjában rendezik meg az egyetemi és főiskolai hallgatók országos kulturális seregszemléjének során a vers- és prózamondók fesztiválját Világsztárok Budapesten Elizabeth Taylor születésnapján A hét végén a Hotel Duna Intercontinentalban ünnepelte 40. születésnapját Elisabeth Taylor, a világhírű amerikai filmszínésznő, aki elkísérte Budapestre férjét: Richard Burtont a „KékszakálV című film forgatására. A születésnapra mintegy 90 külföldi vendéget — barátot, pályatársat rokont — hívott meg a színész házaspár a világ különböző országaiból. A ven­dégek között volt Gruce Kelly Oscar-díjas filmszínésznő, Rainer monacói herceg felesé­ge, Ringó Star, a volt Beatles- együttes tagja, Susan York, a nálunk is bemutatott „A lova­kat lelövik, ugye?” című ame­rikai film egyik női főszerep­lője, Raguéi Welch világhírű amerikai filmszínésznő, Mi­chael Caine, az ismert angol filmszínész és Marilu Tolo olasz filmszínésznő. A kétnapos születésnapi ün­nepségsorozat szombaton az Intercontinental tokaji borozó­jában kezdődött. A világhírű vendégek akkor ismerkedtek meg a magyar konyha neveze­tességeivel. Vasárnap a szálloda csárda éttermében, teljesen zártkö­rűen folytatták az ünnepséget, majd este az első emeleti Bel­levue étteremben került sor a gálavacsorára 160 meghívott vendég jelenlétében. A 3000 luftballonnal díszített étterem­ben köszöntötték a hatalmas, 40 szál gyertyával ékesített tortával a vüághírű filmcsilla­got és a 17. születésnapját ün­neplő Christopher fiát. KÖNYVESPOLC „Kella jó könyv "-mozgalom A könyv éve egyik akciója­ként még tavaly meghirdette a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság a Magyar írók Szövetsé­gével, a KISZ-szel, a SZOT- tal, a Hazafias Népfronttal, a művelődésügyi, munkaügyi és honvédelmi minisztériummal, számos más szervvel, könyv­kiadó és könyvterjesztő válla­lattal együtt a „Kell a jó könyv” elnevezésű olvasómoz­galmat. Háromr különálló terü­leten — a könyvtárak és köny­vesboltok szervezésében, az is­kolákban-és a fegyveres testü­leteknél pályázhatnak az olva­sók a harmadszáz, az olvasó­mozgalom listáján ajánlott könyvből tetszés szerint kivá­lasztott hat műre adott vála­szukkal. Az olvasómozgalom ajánló­irodalom listáján olyan ismert klasszikus orosz és szovjet szerzők művei szerepelnek, mint Csehov: Dráma a vadá­szaton, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Puskin: A kapitány lánya, Tolsztoj: Anna Kareni­na, Turgenyevf Első szerelem, Gorkij: Életem, Fagyejev: Ti­zenkilencen, A. Tolsztoj: I. Pé­ter, Ehrenburg: A vihar, to­vábbá mai fiók, költők kötetei, a szovjet ifjúsági és gyermek- irodalom jelentős alkotásai, s nem szépirodalmi művek is. ISZAK BÁBEL, LOV.ASHADSEREG című elbeszélésgyűjteményé- nyek új kiadása, az Európa Zsebkönyvek sorozatban, a mű ötödik magyar kiadása. A húsz nyelvre lefordított könyv las­san a klasszikusok sorába emeli az utókorra mindössze három kötetet hagyó, keveset publikáló, soppant szimpatikus írót, akit olyan kiválóságok tiszteltek meg barátságukkal, mint Heinrich Mann, Romain Rolland, Gorkij, s akiről a Lo­vashadsereg új kiadása végén Ilja Ehrenburg írt értő utószót. A Lovashadsereg tulajdon­képpen harmincnégy apró írásból összeálló mozaik, az Első Lovashadseregről, amely­ben Bábel is szolgált. A pár oldalas életképek, novellák, ri­portnovellák hatalmas, átfogó tablóvá állnSk össze előttünk — a polgárháború freskójává. A kötet két másik ciklusa színes novellák, valamivel hosszabb elbeszélések Odesz- száról, ahol az író gyermek­éveit töltötte, s életéből, az 1920-as és 1930-as évekből. Bábel realista iró, a legna­gyobb novellisták közül való, életműve csak világirodalmi mércével mérhető. _ A Móra Kiadó gondozásában jelent meg LEONYID SZOLOVJOV A MÜEZZIN FIA című regénye. Szolovjov az egyik legismertebb szovjet író Magyarországon. A csendhá­borító című regénye, Illyés Gyula fordításában nagy könyvsiker volt. A Naszreddin Hodzsa kalandjait folytató má­sik regény. Az elvarázsolt her­ceg is megtalálható szinte min­den könyvtárban. A müezzin fia című Szolov­jov könyv az író ifjúkorának történetét mondja el. A kor rendkívül izgalmas, a színhely különös — a forradalom utáni évek Közép-Ázsiája. A történet fordulatos, moz­galmas. Szolovjov bemutatja családját, elmeséli, hogyan MÚZSÁK AZ ALFÖLD SZÁZADAI A negyedévenként megje­lenő művészeti és tudományos folyóirat ez évi első számában terjedelmes, érdekes illusztrá­ciókkal gazdagon megtűzdelt beszámolót olvashatunk „Az Alföld századai” címmel azok­ról a legjelentősebb települé­sekről, amelyek meghatározó befolyást gyakoroltak ez or­szágrész arculatának változá­sára. A színes visszatekintés — Szolnok, Kecskemét, Sze­ged és más városok mellett — kellő teret ad Cegléd és Nagy­kőrös múltja összefoglalásá­nak, s ezen belül is a ceglédi Kossuth-, s a nagykőrösi Arany-kultusznak. A Múzsák e vezető anyaga mellett emlé­kezéseket olvashatunk — töb­bek között Déry Tiborét, Rom­lás Aladárét, Weöres Sán­dorét — a három évtizede megszűnt, de a magyar kul­túra nagy hatású eszközének bizonyult Nyugat című folyó­iratról, érdekes összefoglalót Janus Pannoniusról, s az ó- görög kultúra két kincsestárá­ról, Mükonosz és Délosz szi­getéről. A folyóirat egyéb anyagai közül sokak kíváncsiságát elé­gítheti ki a Semmelweis Or­vostörténeti Múzeumot bemu­tató írás, valamint a herendi porcelánok díszítő motívumait elemző cikk. szökik meg otthonról, hogyan vesz részt egy leányrablásban. Tovább vándorol, s újabb vá­ratlan kalandokba bonyolódik. A müezzin fia színes, hangu­latos könyv, lapjain megeleve­nedik az egzotikus Közép-Ke­let világa. Az Európa Kiadó Modern Könyvtár sorozata 214. darab­jaként jelent meg Rab Zsuzsa újabb válogatása a mai szov­jet líráról. FÉRJHEZ MENNEK AZ ANGYALOK címmel, szintén a „Kell a jó könyv” olvasómozgalom műve­ként. Napjaink szovjet költészete, úgy tűnik, kimeríthetetlen kin­csesbánya. Ezt igazolja az orosz költészetet bemutató an- toipgia, majd a sok nemzetisé­gű szovjet költészetből váloga­tott Hózápor után ez a friss, és csak felsőfokon dicsérhető kötet. A válogató, aki egysze- mélyben a kötet fordítója is, ügyes kézzel gyűjtött egyetlen csokorba ismert és most je­lentkező költőktől közel száz verset. Sőt, ihég hasznos utó­szót is írt a kötethez, a költé­szetben kevésbé járatos olvasó eligazítására. A három szovjet kötet után hadd emlékezzünk még meg (az olvasómozgalmon kívül) egy nem kevésbé érdekes mű­ről, amelynek mostani új ki­adása (Európa zsebkönyvek sorozatban) tizenkét évvel az élőző után jelent meg. Az in­dián szülőktől származó, No- bel-díjas író, Miguel Ángél Asturias főművének tekinthető az ELNÖK ÜR című regénye, amely jóval megírása után, csak 1946-ban jelenhetett meg az író kiadá­sában, Mexikóban. Asturias regénye egy elkép­zelt dél-amerikai országban játszódik, de nyugodtan tekint­hetjük az országot» s az ország fejét, aki a Nagy Liberális Párt elnöke, a Haza Érdemes Fia, a Köztársaság Elnöke, és a Tanulóifjúság Védnöke egy személyben, valamennyi reak­ciós latin-amerikai rezsim és diktátora megszemélyesítőjé­nek. A regény központi figurája a meg nem nevezett Elnök úr, aki fizetett kémekkel és bér­gyilkosokkal, politikai cselszö­vésekkel, korrupt bírókkal és tisztekkel tartja fenn diktatú­ráját. Az országban a rettdgés, az általános elégedetlenség és békétlenség s a bizalmatlanság fojtott légköre uralkodik, fent, a tábornokok, ügyvédek, kato- naorvosoik, titkosrendőrök tár­sadalmában éppúgy, mint az elnyomottak, a koldusok, pros­tituáltak, gyengeelméjűek, szi- nesbőrűek között. A cselekmény legtragiku­sabb szála az Elnök úr bizal­masa, Angyalarc karrierjének és bukásának története. Ez a kalandor élete talán legalja­sabb megbízatásának teljesíté­se*. során konfliktusba kerül önmagával. Egyetlen egyszer felülkerekedik benne az em­berség, a jóérzés. S ez okozza vesztét. A regény megdöbbentő láto­mások, lázas víziók, a vér, a szenny olykor szürrealista be­mutatása, a gondolati-filozofiai élességgel és pontossággal megrajzolt társadalom- és lé- lekábrázolás, valamint a végig tragikus alaphangú szerelmi líra ragyogó ötvözete. Asturias Elnök úr című re­génye Tavasz Sándor kitűnő fordításában jelent meg. Petrovácz István Eiffel-torony gyufaszálból 2970 gyufaszálból készítette el a párizsi Eiffel-torony ki­csinyített mását Vörös Lajos, a székesfehérvári Videoton gyár iparőre. A torony 110 centiméter - magas, s „építésé­hez” csak gyufaszálat és ra­gasztóanyagot használt az ügyes kezű készítő. A különös hobbynaik hódoló Vörös ezt követően a buda­pesti Lánchíd kicsinyített má­sát készíti el. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom