Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
1972. FEBRUAR 26., SZOMBAT nsi MtCYti 'zMírfaP KÖZÖS EREDMÉNYEK Városunk egyeteme — egyetemünk városa 1949-ben, amikor döntés született arról, hogy az Agrártudományi Egyetem székhelye Gödöllő legyen, tulajdonképpen régi terv megvalósítását kezdtük meg. A dicsőséges Tanácsköztársaság 133 napjának egyik, az ellenforradalom miatt már meg nem valósítható terve volt az (málló ag- ráregyetem létrehozása, amelyet Móricz Zsigmond egyik 1919-ben írt cikkében Gödöllőre álmodott meg A Tanács- köztársaság terve, s Móricz Zsigmond álma azonban csak a felszabadulás után valósulhatott meg A múlté a bizalmatlanság Az egyetem tanszékeinek és hallgatóinak a kiköltözése. Gödöllőn 1950-ben kezdődött meg, s annak ellenére, hogy teljesen csak a korszerű feltételeket biztosító beruházások befejezése után, 1969-ben fejeződött be, intézményünk már 22 év óta hozzátartozik Gö- döllőhöz. Igaz, 1966-ig, amíg Gödöllő nem kapott városi rangot, ritka kivételként, mint község, nyújthatott otthont egy egyetemnek, s az is igaz, hogy volt olyan időszak is, amikor a vasúton innen felevő intézményünk és azon túl elterülő Gödöllő, legtöbbször kellő ok nélkül, némi bizalmatlansággal tekintettek egymásra. Igaz viszont az is, hogy Gödöllő községként is nemcsak az itt gyártott árammérőkkel, hanem az Agrártudományi Egyetem oktató- és kutatómunkájának 'eredményeivel vált ország-világiszerte ismertté. Ugyanígy igaz az is, hogy a város és az egyetem közötti bizalmatlanság ma már teljes mértékben a múlté. Természetesen ezt a kérdést nem az idő oldotta meg, hanem a város és az egyetem párt- és állami vezetőd, társadalmi szervei, a város lakossága, az egyetem oktatód, dolgozói és hallgatói sokat tettek és tesznek még ma is a jó kapcsolat kialakításáért, az együttműködés fejlesztéséért. Régi és új hagyományok Gyakran emlegetik példaként a régi egyetemi városok, Sopron, Mosonmagyaróvár és Debrecen hagyományait, e városok és egyetemeik szinte családias kapcsolatát. Egyetemünk fiatal felsőoktatási intézmény, s Gödöllő is, városi minőségében még csak az ifjú éveit éli. Tudjuk, hogy a hagyományok kialakítása nem pusztán az évek múlásától függ. A hagyományok megteremtéséhez közös munkára, a kapcsolatok rendszerességére van szükség, s úgy gondolom, ezen a téren az utóbbi években jelentősen előreléptünk akkor is, ha a tárgyi feltételek hiánya, illetőleg egyoldalúsága sokszor még ma is az elzárkózottság látszatát kelti. Mit is jelent ez? Az egyetem az elmúlt 10—12 év alatt jelentős beruházási javak, tanügyi és kollégiumi épületek birtokosává vált. Ezzel egyidejűleg Gödöllő is rendkívül dinamikusan fejlődött, de ez — a korábbi elmaradottság következményeként — nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel. Ezért ma még sok olyan feltétel hiányzik a városból (pl. egy korszerű művelődési ház), melynek megteremtése nemcsak néhány év kérdése, hiszen még számtalan, ennél fontosabb problémát — lakások, utak, járdák, korszerű világítás, vízkérdés, szükségtantermek megszüntetése, stb. — kell megoldania addig a város vezetésének. Mindezek tények, de semmiképpen nem eredményezhetnek tényleges elkülönülést, elzárkózást. Eddig is megtaláltuk és a jövőben is meg fogjuk találni azokat az alkalmakat, amelyek révén biztosítani tudjuk, hogs’- városunk lakói is részesei legyenek az egyetemiek által élvezeti művelődésügyi lehetőségeknek. Városi lett a tábor Az egyetem országos hatóköre mellett jogos az az igény, hogy ez a hatás érvényesüljön Gödöllő város politikai és társadalmi életében is. Oktatóink, dolgozóink jelentős része a város lakója, s ma már egyre többen vesznek részt közülük a városi közéletben, lakóhelyünk gondjainak megoldásában, a városi párt- és állami testületek munkájában. Egy felsőoktatási intézmény társadalmi hatása nemcsak oktatóinak és dolgozóinak, hanem ugyanilyen mértékben hallgatóinak tevékenysége által is érvényesül. Egy egyetemi város hagyományainak kialakításában döntő része van a diákhagyományoknak. Hallgatóink többsége érzi, hogy az „alma mater” zártságából kilépve többet kell tennie tanulmányai székhelyének fejlődéséért. Az egyetemi KISZ-szervezet éppen ezért azon túl, hogy jó kapcsolatot épít ki a város KlSZ-szerveze- teivel — egyetemünk legjobb KISZ-vezetői tevékeny részt vállalnak a városi KlSZ-bizott- ság és KXSZ-vb munkájából —, arra törekszik, hogy hallgatóinkat minél nagyobb számban a város fejlesztésének aktív részeseivé tegye. Ezt a célt szolgálja többek között az immár 10 éve megszervezett nemzetközi egyetemi építőtábor is. Ennek kezdetben az egyetemi beruházások elősegítése volt a fő célja, de az utóbbi években már hallgatóink a vendégül látott szovjet és lengyel fiatalokkal együtt elsősorban a városi építkezéseken dolgoznak. Az olvasó szemében talán úgy tűnik, hogy mindaz, amit felsoroltam, egyoldalúan az egyetem törekvését tükrözi. Nem, itt közös eredményekről beszélhetünk, amikor az egyetemi törekvéseket említjük, nem szabad megfeledkeznünk a város vezetésének ez irányú törekvéséről sem. Ezzel összefüggően csak néhány példát említenék. Pályázat diplomamunkára A város párt- és állami vezetése azon túl, hogy bevonja a városi közéletbe az egyetem oktatóit és dolgozóit, rendszeresen igényli az egyetemi vezetés, és az egyetem kollektívájának véleményét, észrevételeit, Gödöllő életével, gondjaival és fejlődésével összefüggően. A kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében a város vezetése együttműködési szerződést kíván kötni egyetemünkkel. Ennek keretében többek között olyan tudományos diákköri, illetőleg diplornaimurika- témákra kíván pályázatot kiírni a városi vezetés, melynek megoldásává! az egyetem hallgatói is hozzájárulhatnak egy- egy Gödöllőt érintő élelmiszergazdasági probléma megoldásához. A városi építkezéseket munkájukkal segítő hazai és külföldi egyetemi hallgatók megbecsülését a, városi tanács ügy is kifejezésre juttatja, hogy a részvevők neveit megemlékezésül az építkezések alapkövébe helyezik el. Ez év tavaszán a városi tanács kezdeményezésére első ízben kerül sor arra, hogy a város politikai, tudományos, ismeretterjesztő és kulturális eseményeit egységes keretbe foglalja a „Gödöllői tavasz” emblémája. Ebben a keretben a város, az üzemek, intézmények és iskolák rendezvényei mellett ott találjuk egyetemünk legjelentősebb eseményeit is, így többek között a X. országos tudományos diákköri konferencia megnyitóját és szekcióüléseit, az egyetemi öntevékeny művészeti csoportok műsorait, a kollégiumban rendezett kiállításokat, a tanszéki nyílt napokat, és a végzős hallgatók ballagási ünnepélyét. Mindezekre természetesen, akárcsak a város egyéb eseményeire, a „Gödöllői tavasz” keretei nélkül is sor került volna. Ez a keret azonban több, mint egyszerű forma. Tartalmában a város valamennyi aktív tényezőjének összefogását jelenti. Bízunk benne, hogy a közös munka és a gondok közös vállalása mellett ezzel is közelebb jutunk majd célunkhoz, s a város minden lakója, az egyetem minden oktatója, dolgozója és hallgatója egyre inkább érzi és vallja majd: az egyetem városunk intézménye, Gödöllő pedig egyetemünk városa. Dr. Raátz Elemér. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főtitkára Gazdag FIN-program Ifjúság 1972. képekben A gödöllői KISZ-fiatalok is készülnek a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatára. A FIN megnyitója március 15-én lesz a Petőfi tárén, ahol ünnepi műsort adnak a Török Ignác Gimnázium versmondói és a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara. Ezt követően még a megnyitó napján kerül sor Petőfi Sándor forradalmi verseiből a kisdobosok, az úttörők és a KISZ-esek szavalóversenyére. Március 21-én a Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában ünnepi megemlékezés lesz, a műsort a gyár KTSZ-szerve- zetének irodalmi színpada rendezi. Az ünnepségen részt vesznek a tanácsköztársasági emlékéremmel kitüntetett gödöllői veteránok is. A FIN- program keretében kerül megnyitásra az „Ifjúság 1972” című fotókiállítás is, amelyet a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet KlSZ-szerveze- te rendez. FEJLŐDŐ VÍZHÁLÓZAT A Rákos-patak torkolatánál a hatszázméterest fúrják Gödöllőn tizenkét évvel ezelőtt alakult meg az ivóvíz- társulat. Tízéves fejlesztési tervében eredetileg 52 kilométer csőhálózat, 20 mélyfúrású kút és 1200 köbméteres víztároló építése szerepel. A várossá alakulás, a város igényeinek kielégítése azonban ennél lényegesen nagyobb arányú fejlesztést követelt. Az évek nem teltek el eredmény nélkül, jelzi ezt a többi között az, hogy a vízvezeték-hálózat hosz- sza ma már meghaladja a 100 kilométert, az újonnan hírt 22 küttal j együtt ma már 28 áll rendel- j kezesre. Egy újabb, hatszáz méter mélyre tervezett kút fúrásához a közelmúltban láttak hoz2á a szakemberek, a Rákos-patak torkolatánál Gödöllő vízellátása jelenleg két kézben van. Az ivóvíztársulat elsődleges feladata a tervek megvalósítása, a meglévő értékek fölött pedig a Dunakanyar Vízművek üzemmérnöksége gondoskodik. A két gazda miatt giya- koniafc a bekapcsolási, a műszaki átadási és egyéb viták, levelezgetések, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Gödöllő az elmúlt évek során a vízellátásban Is nagyot fejlődött Csiba József PORÁRTALOM ÉS „SÜKETSZOSA' Az IMI-laborban mindent mérnek Az ikladi Ipari Műszergyárban hódít a tudomány: új kutató, fejlesztő laboratóriumot szerveztek. Idén a vállalat 14 új elektromotor típussal jelentkezik a piacon. Mi o labor szerepe a korszerű termékek előállításában? — kérdeztük V ágvölgyi László laboratóriumvezetőt. , — Az új típusú motor fejlesztésekor, például a külföldi cég dokumentációt vagy mintát küld. Mi a mintát minden szempontból megmérjük, hogy megtudjuk, mire képes a készülék. Aztán a helyi gyártás feltételeit keressük, megvizsgáljuk a szóba jöhető anyagokat, hogy kiderítsük: az anyag mágneses, kémiai stb. tulajdonságai alapján alkal- mas-e a gyártásra. Előfordult már, hogy nemleges választ kellett adnunk: az IBM olyan dokumentációt és minta- motort küldött, hogy a kikötött villamos jellemzőket magyar alapanyagokkal nem lehetett elérni, osztrák, illetve svéd importot határoztunk el. — Mi a következő feladatuk? — Az első mintadarabok elkészülnek a kísérleti üzemben. Hogy valami egyből sikerüljön, az abszurdum. A méréseket újra elvégezzük a mintadarabon, a vilLesz-e helye a művelődésnek? Megveszik? Bérlik? Nehéz helyzetben van az aszódi művelődési ház: a rozoga épület sorsáról még jóformán senki sem tud semmit. Március 31-ig döntik el, hogy megveszi-e a tanács végleg jelenlegi tulajdonosától, a KlOSZ-tól az épületet, s így vállalja a tatarozással járó költségeket, vagy fizeti tovább a 44 ezer forintos bérleti díjat — ebben az esetben a «tatarozás a KIOSZ-ra tartozik. Annyi biztos, hogy még jóidéig használhatatlan a nagyterem, s az sem kétséges, miszerint a IV. ötéves tervben nem kap új művelődési házat Aszód. Talán az ötödikben ... — A volt járási székhelyen Valkón a harmadik Takarékos taraiak A napokban tartotta mér- legjávító közgyűlését a nyolc községet magé. b afoglaló Torai Takarékszövetkezet. A közgyűlésen — amelyen 86 küldött vett részt — Balogh Józsefn? ügyvezető adott számot a takarékszövetkezet 1971. évi munkájáról. Elmondotta, hogy 1971-ben jó eredményeket ért el a takarékszövetkezet. A kámatozo takarékállomány több mint 5 millió forinttal növekedett, a gépkocsi-betétállomány pedig egy év alatt majdnem elérte az eddigi összáliományt: az 1970. évi 570 ezer forint 1971-ben 425 ezerrel növekedett. 1971-ben nyílt meg Valkón a harmadik betétgyűjtő pénztár, amely ez évben önálló kirendeltséggé fejlődik. Valkó rászolgált erre, hiszen a részjegyén ományi 3 nap alatt 120 ezer forinttal gyarapították. Ennek köszönhető, hogy jelenleg a részjegyállomány 563 ezer forint. Az utóbbi időben legkedveltebb kölcsönfajta az árulköl- esön lett, és mindinkább ismertté válik a 25 ezer forintos termelési kölcsön, amelyet elsősorban háztáji állatok tartására vesznek fel, természetesen szerződést kötve az AUatforgalmi Vállalattal. Jelenleg a kölcsönálio- mány meghaladja a 10 és fél milliót. • A jó munka enedményeképr pen természetesen a nyereség összege is emelkedett: míg 1970 végén 204 ezer forint volt ez az összeg, most 283 ezer forint. Az eredmények mellett gondjai is vannak a takarék- szövetkezetnek. A zsámboki . kirendeltség építkezését nem sikerült befejezni 1971-ben. Galgahévízen még mindig nincs betétgyűjtő hely, mivel eddig nem találtak megfelelő helyiséget erre a célra. Ez évben azonban remény van a megoldásra. Takáts Pál ezek szerint meg is szűnt a kulturális élet? — Nálunk — mondja Andó Edit, a művelődési ház vezetője — nem sok a lehetőség. Szerencsére változatos a programja a könyvtárnak, a tiszti klubnak és az ifjúsági háznak. — A művelődési ház semmiféle programot nem szervez? — Mivel a folyosó fűthető, itt rendelhetjük meg az egyik szabás-varrás tanfolyamunkat, a másikat a 2. számú általános iskolában. Még az első negyedévben szeretnénk megalakítani a népitánc-cso- portunkat, a jelentkezők már megvannak, csak tanárra lenne szükségünk. Elképzelhető, hogy ehhez a tanfolyamhoz az Aszód és Vidéke ÁFÉSZ nyújt anyagi támogatást. A táncosok a művelődési ház színpadán próbálnak. Szintén 1972 első hónapjaiban kezdi meg működését Adorján Viktor vezetésével, hetente kétszer, az irodalmi szakkör, a klubkönyvtárban. A fotószakkörünk a művelődési ház pincéjében lévő laboratóriumban — egyelőre három taggal — már dolgozik. — És a műsorok? — A használhatatlan nagyterem miatt semmiféle műsort nem rendezhetünk. Az ifjúsági ház befogadóképessége pedig kicsi. Aszódon rendezik meg a központi Petőfi-ünnepséget, amibe a művelődési ház az épület mostoha körülményei miatt, csak keveset tud segíteni __ Vá ltoztatni kellene ezen! m. s. Galga menti napok Ebben az esztendőben is megrendezik a Galga menti községek egy hétig tartó ünnepségsorozatát. Ezúttal május közepén, a tervek szerint 13—21 között kerül sor a nagyszabású programra. lamos értékekről való eltérésnek megfelelően korrekciós javaslatokat teszünk. Ezután újabb motor készül, mi újabb mérést hajtunk végre, aztán, ha a gép már mindent tud, teljes vizsgálatot végzünk, ekkor úgy • ellenőrzünk, hogy a szabványban előírt kötelezettségeken túl,* a megrendelő igényeit is figyelembe vesszük. A prototípus értekezleten dől el, hogy meg- kezdődhet-e a null-sorozat gyártása. Ettől kezdve a minősítés már nem a mi feladatunk, hanem a meó-é. — A fejlesztésen túl, mit vár még a gyár a villamos labortól? — Ellenőrizzük és hitelesít* jük, a villamos mérőműszere« két, hogy a próbaterem munkája is pontos legyen. Minden háztartási gépbe kerülő elektromotor jóváhagyása a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet hatásköre. Magyarország egyes számú meója annyira bízik az IMI méréseiben, hogy szerződésben mondta ki: elfogadj^ a mi mérési jegyzőkönyveinket, természetesen a szúrópróbaszerű ellenőrzés jogát fenntartja magának. A laboratóriumban szinte minden bonyolult elektromos mérést el lehet végezni. De a vizsgálatok sok másra is kiterjednek, az egyik teremben azt ellenőrzik, hogy a motor —25 +90 fok között is megfelelőén működik-e. Az esőztető berendezés alatt azt vizsgálják, hogy milyen pontos a villany- motorok szigetelése. Most kapják meg azt a berendezést, amely a motorok „porártalmát” méri majd. Az akusztikai labor „süketszobájában” érzékeny mikrofonok, műszerek regisztrálják a motorok zaját. A kutatólaborban kimutatott eredmények, kidolgozott javaslatok a gyár termékeinek minőségét javítják. _______________F. P. Rö pülj páva! Galgahévízen rendezik meg a televízió által népszerűvé vált Röpülj, páva népzenei műsor Pest megyei döntőjét Április 30-án Pest megye 19 népi együttese és énekkara mellett itt mutatja be műsorát egy Komárom, egy Veszprém, valamint egy Fejér megyei népi együttes is. Bővül a telefonközpont A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság tervbe vette a gödöllői telefonközpont bővítését. A jelenlegi, nyolcszáz vonalat befogadó központ már telített, kapacitását nem lehet növelni, még esetleg egy-két állomás bekötésére van mód. Egy automata mellékközpont beszerelését tervezik, ez 264 új állomás létrejöttét jelentené. A berendezés és a helyiség egyaránt megvan, csak a beszerelési munkálatokat kellene megkezdeni. Legkésőbb a jövő esztendőben az új mellékközpont már működésbe lép. . * '