Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

1972. FEBRUAR 26., SZOMBAT nsi MtCYti 'zMírfaP KÖZÖS EREDMÉNYEK Városunk egyeteme — egyetemünk városa 1949-ben, amikor döntés szü­letett arról, hogy az Agrártu­dományi Egyetem székhelye Gödöllő legyen, tulajdonkép­pen régi terv megvalósítását kezdtük meg. A dicsőséges Ta­nácsköztársaság 133 napjának egyik, az ellenforradalom miatt már meg nem valósít­ható terve volt az (málló ag- ráregyetem létrehozása, ame­lyet Móricz Zsigmond egyik 1919-ben írt cikkében Gödöl­lőre álmodott meg A Tanács- köztársaság terve, s Móricz Zsigmond álma azonban csak a felszabadulás után valósul­hatott meg A múlté a bizalmatlanság Az egyetem tanszékeinek és hallgatóinak a kiköltözése. Gö­döllőn 1950-ben kezdődött meg, s annak ellenére, hogy teljesen csak a korszerű felté­teleket biztosító beruházások befejezése után, 1969-ben fe­jeződött be, intézményünk már 22 év óta hozzátartozik Gö- döllőhöz. Igaz, 1966-ig, amíg Gödöllő nem kapott városi rangot, rit­ka kivételként, mint község, nyújthatott otthont egy egye­temnek, s az is igaz, hogy volt olyan időszak is, amikor a vasúton innen felevő intézmé­nyünk és azon túl elterülő Gö­döllő, legtöbbször kellő ok nélkül, némi bizalmatlanság­gal tekintettek egymásra. Igaz viszont az is, hogy Gö­döllő községként is nemcsak az itt gyártott árammérőkkel, hanem az Agrártudományi Egyetem oktató- és kutató­munkájának 'eredményeivel vált ország-világiszerte ismert­té. Ugyanígy igaz az is, hogy a város és az egyetem közötti bizalmatlanság ma már teljes mértékben a múlté. Természe­tesen ezt a kérdést nem az idő oldotta meg, hanem a város és az egyetem párt- és állami vezetőd, társadalmi szervei, a város lakossága, az egyetem oktatód, dolgozói és hallgatói sokat tettek és tesznek még ma is a jó kapcsolat kialakí­tásáért, az együttműködés fej­lesztéséért. Régi és új hagyományok Gyakran emlegetik példa­ként a régi egyetemi városok, Sopron, Mosonmagyaróvár és Debrecen hagyományait, e vá­rosok és egyetemeik szinte családias kapcsolatát. Egye­temünk fiatal felsőoktatási intézmény, s Gödöllő is, vá­rosi minőségében még csak az ifjú éveit éli. Tudjuk, hogy a hagyományok kialakítása nem pusztán az évek múlásá­tól függ. A hagyományok megteremtéséhez közös mun­kára, a kapcsolatok rendsze­rességére van szükség, s úgy gondolom, ezen a téren az utóbbi években jelentősen elő­reléptünk akkor is, ha a tár­gyi feltételek hiánya, illetőleg egyoldalúsága sokszor még ma is az elzárkózottság látszatát kelti. Mit is jelent ez? Az egye­tem az elmúlt 10—12 év alatt jelentős beruházási javak, tanügyi és kollégiumi épüle­tek birtokosává vált. Ezzel egyidejűleg Gödöllő is rendkí­vül dinamikusan fejlődött, de ez — a korábbi elmaradott­ság következményeként — nem tudott lépést tartani a növek­vő igényekkel. Ezért ma még sok olyan feltétel hiányzik a városból (pl. egy korszerű mű­velődési ház), melynek meg­teremtése nemcsak néhány év kérdése, hiszen még szám­talan, ennél fontosabb prob­lémát — lakások, utak, jár­dák, korszerű világítás, víz­kérdés, szükségtantermek megszüntetése, stb. — kell megoldania addig a város ve­zetésének. Mindezek tények, de semmi­képpen nem eredményezhet­nek tényleges elkülönülést, el­zárkózást. Eddig is megtalál­tuk és a jövőben is meg fog­juk találni azokat az alkalma­kat, amelyek révén biztosíta­ni tudjuk, hogs’- városunk la­kói is részesei legyenek az egyetemiek által élvezeti mű­velődésügyi lehetőségeknek. Városi lett a tábor Az egyetem országos ható­köre mellett jogos az az igény, hogy ez a hatás érvényesüljön Gödöllő város politikai és tár­sadalmi életében is. Oktatóink, dolgozóink jelentős része a vá­ros lakója, s ma már egyre többen vesznek részt közülük a városi közéletben, lakóhelyünk gondjainak megoldásában, a városi párt- és állami testüle­tek munkájában. Egy felsőoktatási intézmény társadalmi hatása nemcsak ok­tatóinak és dolgozóinak, ha­nem ugyanilyen mértékben hallgatóinak tevékenysé­ge által is érvényesül. Egy egyetemi város hagyományai­nak kialakításában döntő része van a diákhagyományoknak. Hallgatóink többsége érzi, hogy az „alma mater” zártsá­gából kilépve többet kell ten­nie tanulmányai székhelyének fejlődéséért. Az egyetemi KISZ-szervezet éppen ezért azon túl, hogy jó kapcsolatot épít ki a város KlSZ-szerveze- teivel — egyetemünk legjobb KISZ-vezetői tevékeny részt vállalnak a városi KlSZ-bizott- ság és KXSZ-vb munkájából —, arra törekszik, hogy hallga­tóinkat minél nagyobb szám­ban a város fejlesztésének ak­tív részeseivé tegye. Ezt a célt szolgálja többek között az im­már 10 éve megszervezett nemzetközi egyetemi építőtá­bor is. Ennek kezdetben az egyetemi beruházások elősegí­tése volt a fő célja, de az utóbbi években már hallga­tóink a vendégül látott szovjet és lengyel fiatalokkal együtt elsősorban a városi építkezése­ken dolgoznak. Az olvasó szemében talán úgy tűnik, hogy mindaz, amit felsoroltam, egyoldalúan az egyetem törekvését tükrözi. Nem, itt közös eredményekről beszélhetünk, amikor az egye­temi törekvéseket említjük, nem szabad megfeledkeznünk a város vezetésének ez irányú törekvéséről sem. Ezzel össze­függően csak néhány példát említenék. Pályázat diplomamunkára A város párt- és állami ve­zetése azon túl, hogy bevonja a városi közéletbe az egyetem oktatóit és dolgozóit, rendsze­resen igényli az egyetemi ve­zetés, és az egyetem kollektí­vájának véleményét, észrevé­teleit, Gödöllő életével, gond­jaival és fejlődésével összefüg­gően. A kapcsolatok továbbfej­lesztése érdekében a város ve­zetése együttműködési szerző­dést kíván kötni egyetemünk­kel. Ennek keretében többek között olyan tudományos diák­köri, illetőleg diplornaimurika- témákra kíván pályázatot ki­írni a városi vezetés, melynek megoldásává! az egyetem hall­gatói is hozzájárulhatnak egy- egy Gödöllőt érintő élelmiszer­gazdasági probléma megoldá­sához. A városi építkezéseket munkájukkal segítő hazai és külföldi egyetemi hallgatók megbecsülését a, városi tanács ügy is kifejezésre juttatja, hogy a részvevők neveit meg­emlékezésül az építkezések alapkövébe helyezik el. Ez év tavaszán a városi ta­nács kezdeményezésére első ízben kerül sor arra, hogy a város politikai, tudományos, ismeretterjesztő és kulturális eseményeit egységes keretbe foglalja a „Gödöllői tavasz” emblémája. Ebben a keretben a város, az üzemek, intézmé­nyek és iskolák rendezvényei mellett ott találjuk egyete­münk legjelentősebb esemé­nyeit is, így többek között a X. országos tudományos diák­köri konferencia megnyitóját és szekcióüléseit, az egyetemi öntevékeny művészeti csopor­tok műsorait, a kollégiumban rendezett kiállításokat, a tan­széki nyílt napokat, és a vég­zős hallgatók ballagási ünne­pélyét. Mindezekre természetesen, akárcsak a város egyéb esemé­nyeire, a „Gödöllői tavasz” keretei nélkül is sor került volna. Ez a keret azonban több, mint egyszerű forma. Tartalmában a város vala­mennyi aktív tényezőjének összefogását jelenti. Bízunk benne, hogy a közös munka és a gondok közös vállalása mel­lett ezzel is közelebb jutunk majd célunkhoz, s a város minden lakója, az egyetem minden oktatója, dolgozója és hallgatója egyre inkább érzi és vallja majd: az egyetem városunk intézménye, Gödöllő pedig egyetemünk városa. Dr. Raátz Elemér. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főtitkára Gazdag FIN-program Ifjúság 1972. képekben A gödöllői KISZ-fiatalok is készülnek a forradalmi ifjúsá­gi napok rendezvénysorozatá­ra. A FIN megnyitója március 15-én lesz a Petőfi tárén, ahol ünnepi műsort adnak a Török Ignác Gimnázium versmondói és a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara. Ezt követően még a megnyitó napján kerül sor Petőfi Sándor forradalmi verseiből a kisdobosok, az út­törők és a KISZ-esek szavaló­versenyére. Március 21-én a Tanácsköztársaság évforduló­jának tiszteletére a Ganz Mű­szer Művek Árammérőgyárá­ban ünnepi megemlékezés lesz, a műsort a gyár KTSZ-szerve- zetének irodalmi színpada ren­dezi. Az ünnepségen részt vesznek a tanácsköztársasági emlékéremmel kitüntetett gö­döllői veteránok is. A FIN- program keretében kerül meg­nyitásra az „Ifjúság 1972” cí­mű fotókiállítás is, amelyet a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet KlSZ-szerveze- te rendez. FEJLŐDŐ VÍZHÁLÓZAT A Rákos-patak torkolatánál a hatszázméterest fúrják Gödöllőn tizenkét évvel ez­előtt alakult meg az ivóvíz- társulat. Tízéves fejlesztési tervében eredetileg 52 kilométer csőhálózat, 20 mélyfúrású kút és 1200 köbméteres víztároló épí­tése szerepel. A várossá alakulás, a város igényeinek kielégítése azon­ban ennél lényegesen nagyobb arányú fejlesztést követelt. Az évek nem teltek el eredmény nélkül, jelzi ezt a többi között az, hogy a vízvezeték-hálózat hosz- sza ma már meghaladja a 100 kilométert, az újonnan hírt 22 küttal j együtt ma már 28 áll rendel- j kezesre. Egy újabb, hatszáz méter mélyre tervezett kút fúrásához a közelmúltban lát­tak hoz2á a szakemberek, a Rákos-patak torkolatánál Gödöllő vízellátása jelen­leg két kézben van. Az ivóvíztársulat elsődleges feladata a tervek megvalósí­tása, a meglévő értékek fölött pedig a Dunakanyar Vízmű­vek üzemmérnöksége gondos­kodik. A két gazda miatt giya- koniafc a bekapcsolási, a mű­szaki átadási és egyéb viták, levelezgetések, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Gödöllő az elmúlt évek során a vízellátásban Is na­gyot fejlődött Csiba József PORÁRTALOM ÉS „SÜKETSZOSA' Az IMI-laborban mindent mérnek Az ikladi Ipari Műszergyár­ban hódít a tudomány: új ku­tató, fejlesztő laboratóriumot szerveztek. Idén a vállalat 14 új elektromotor típussal je­lentkezik a piacon. Mi o labor szerepe a korszerű termékek előállításában? — kérdeztük V ágvölgyi László laborató­riumvezetőt. , — Az új típusú motor fej­lesztésekor, például a külföldi cég dokumentációt vagy min­tát küld. Mi a mintát minden szempontból megmérjük, hogy megtudjuk, mire képes a ké­szülék. Aztán a helyi gyártás feltételeit keressük, megvizsgáljuk a szóba jö­hető anyagokat, hogy ki­derítsük: az anyag mág­neses, kémiai stb. tulaj­donságai alapján alkal- mas-e a gyártásra. Előfordult már, hogy nemleges választ kellett adnunk: az IBM olyan dokumentációt és minta- motort küldött, hogy a kikö­tött villamos jellemzőket ma­gyar alapanyagokkal nem le­hetett elérni, osztrák, illetve svéd importot határoztunk el. — Mi a következő felada­tuk? — Az első mintadarabok el­készülnek a kísérleti üzemben. Hogy valami egyből sikerül­jön, az abszurdum. A méréseket újra elvégez­zük a mintadarabon, a vil­Lesz-e helye a művelődésnek? Megveszik? Bérlik? Nehéz helyzetben van az aszódi művelődési ház: a rozo­ga épület sorsáról még jófor­mán senki sem tud semmit. Március 31-ig döntik el, hogy megveszi-e a tanács végleg je­lenlegi tulajdonosától, a KlOSZ-tól az épületet, s így vállalja a tatarozással járó költségeket, vagy fizeti to­vább a 44 ezer forintos bérleti díjat — ebben az esetben a «tatarozás a KIOSZ-ra tarto­zik. Annyi biztos, hogy még jó­idéig használhatatlan a nagy­terem, s az sem kétséges, mi­szerint a IV. ötéves tervben nem kap új művelődési házat Aszód. Talán az ötödikben ... — A volt járási székhelyen Valkón a harmadik Takarékos taraiak A napokban tartotta mér- legjávító közgyűlését a nyolc községet magé. b afoglaló Torai Takarékszövetkezet. A közgyűlésen — amelyen 86 küldött vett részt — Ba­logh Józsefn? ügyvezető adott számot a takarékszövetkezet 1971. évi munkájáról. Elmon­dotta, hogy 1971-ben jó ered­ményeket ért el a takarékszö­vetkezet. A kámatozo takarékállo­mány több mint 5 millió forinttal növekedett, a gépkocsi-betétállomány pe­dig egy év alatt majdnem el­érte az eddigi összáliományt: az 1970. évi 570 ezer forint 1971-ben 425 ezerrel növeke­dett. 1971-ben nyílt meg Valkón a harmadik betétgyűjtő pénz­tár, amely ez évben önálló kirendeltséggé fejlődik. Valkó rászolgált erre, hiszen a rész­jegyén ományi 3 nap alatt 120 ezer forinttal gyarapították. Ennek köszönhető, hogy je­lenleg a részjegyállomány 563 ezer forint. Az utóbbi időben legkedvel­tebb kölcsönfajta az árulköl- esön lett, és mindinkább ismertté válik a 25 ezer forintos termelési kölcsön, amelyet elsősorban háztáji állatok tartására vesznek fel, természetesen szerződést köt­ve az AUatforgalmi Vállalat­tal. Jelenleg a kölcsönálio- mány meghaladja a 10 és fél milliót. • A jó munka enedményeképr pen természetesen a nyereség összege is emelkedett: míg 1970 végén 204 ezer forint volt ez az összeg, most 283 ezer forint. Az eredmények mellett gondjai is vannak a takarék- szövetkezetnek. A zsámboki . kirendeltség építkezését nem sikerült befejezni 1971-ben. Galgahévízen még mindig nincs betétgyűjtő hely, mivel eddig nem találtak megfelelő helyiséget erre a célra. Ez év­ben azonban remény van a megoldásra. Takáts Pál ezek szerint meg is szűnt a kulturális élet? — Nálunk — mondja Andó Edit, a művelődési ház veze­tője — nem sok a lehetőség. Szerencsére változatos a prog­ramja a könyvtárnak, a tiszti klubnak és az ifjúsági háznak. — A művelődési ház sem­miféle programot nem szer­vez? — Mivel a folyosó fűthető, itt rendelhetjük meg az egyik szabás-varrás tanfolyamun­kat, a másikat a 2. számú ál­talános iskolában. Még az el­ső negyedévben szeretnénk megalakítani a népitánc-cso- portunkat, a jelentkezők már megvannak, csak tanárra len­ne szükségünk. Elképzelhető, hogy ehhez a tanfolyamhoz az Aszód és Vidéke ÁFÉSZ nyújt anyagi támogatást. A táncosok a művelődési ház színpadán próbálnak. Szintén 1972 első hónapjaiban kezdi meg műkö­dését Adorján Viktor vezeté­sével, hetente kétszer, az iro­dalmi szakkör, a klubkönyv­tárban. A fotószakkörünk a művelődési ház pincéjében lé­vő laboratóriumban — egye­lőre három taggal — már dolgozik. — És a műsorok? — A használhatatlan nagy­terem miatt semmiféle mű­sort nem rendezhetünk. Az ifjúsági ház befogadóképessé­ge pedig kicsi. Aszódon rendezik meg a központi Petőfi-ünnepséget, amibe a művelődési ház az épület mostoha körülményei miatt, csak keveset tud segí­teni __ Vá ltoztatni kellene ezen! m. s. Galga menti napok Ebben az esztendőben is megrendezik a Galga menti községek egy hétig tartó ün­nepségsorozatát. Ezúttal má­jus közepén, a tervek szerint 13—21 között kerül sor a nagy­szabású programra. lamos értékekről való el­térésnek megfelelően kor­rekciós javaslatokat te­szünk. Ezután újabb motor készül, mi újabb mérést hajtunk vég­re, aztán, ha a gép már min­dent tud, teljes vizsgálatot végzünk, ekkor úgy • ellenőr­zünk, hogy a szabványban elő­írt kötelezettségeken túl,* a megrendelő igényeit is figye­lembe vesszük. A prototípus értekezleten dől el, hogy meg- kezdődhet-e a null-sorozat gyártása. Ettől kezdve a minő­sítés már nem a mi felada­tunk, hanem a meó-é. — A fejlesztésen túl, mit vár még a gyár a villamos labor­tól? — Ellenőrizzük és hitelesít* jük, a villamos mérőműszere« két, hogy a próbaterem mun­kája is pontos legyen. Minden háztartási gépbe kerülő elekt­romotor jóváhagyása a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző In­tézet hatásköre. Magyarország egyes számú meója annyira bízik az IMI méréseiben, hogy szerződésben mondta ki: elfogadj^ a mi mérési jegyző­könyveinket, természetesen a szúrópróbaszerű ellenőrzés jo­gát fenntartja magának. A laboratóriumban szinte minden bonyolult elektromos mérést el lehet végezni. De a vizsgálatok sok másra is kiter­jednek, az egyik teremben azt ellenőrzik, hogy a motor —25 +90 fok között is megfelelőén működik-e. Az esőztető berendezés alatt azt vizsgálják, hogy milyen pontos a villany- motorok szigetelése. Most kapják meg azt a beren­dezést, amely a motorok „por­ártalmát” méri majd. Az akusztikai labor „süketszobá­jában” érzékeny mikrofonok, műszerek regisztrálják a mo­torok zaját. A kutatólaborban kimutatott eredmények, kidol­gozott javaslatok a gyár ter­mékeinek minőségét javítják. _______________F. P. Rö pülj páva! Galgahévízen rendezik meg a televízió által népszerűvé vált Röpülj, páva népzenei műsor Pest megyei döntőjét Április 30-án Pest megye 19 népi együttese és énekkara mellett itt mutatja be műso­rát egy Komárom, egy Veszp­rém, valamint egy Fejér me­gyei népi együttes is. Bővül a telefonközpont A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság tervbe vette a gö­döllői telefonközpont bővíté­sét. A jelenlegi, nyolcszáz vo­nalat befogadó központ már telített, kapacitását nem lehet növelni, még esetleg egy-két állomás bekötésére van mód. Egy automata mellékköz­pont beszerelését tervezik, ez 264 új állomás létrejöttét je­lentené. A berendezés és a he­lyiség egyaránt megvan, csak a beszerelési munkálatokat kellene megkezdeni. Legké­sőbb a jövő esztendőben az új mellékközpont már működés­be lép. . * '

Next

/
Oldalképek
Tartalom