Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

4 fMT liCCYK I *7CírÍap 1912. FEBRUAR 20.. VASÁRNAP FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Fegyverletétel A FORRADALMAKBAN nemcsak a társadalom drámá­ja, nemcsak osztályok, pártok, érdekcsoportok harca, gyűlö­lete teljesedik ki, hanem a bennük résztvevők egyéni tragédiája is. Nem a vezérek — ideológusok, politikusok, katonák — tragédiáját ábrá­zolja Galambos Lajos az el- szakíthatatlanul összefonódott osztályok, pártok sorsával; a forradalmak vezetőinek egyé­ni sorsa különben is szerepük­ből fakad, s ezt már sokan mutatták be művészi erővel. De kevesen — mint ahogy a Fegyverletételben — láttatták a forradalmak közkatonáinak egyéni drámáját, általában a tömeg részeként szokták őket bemutatni, mint osztályuk, vagy pártjuk általános jellem­vonásaival felruházott egyént. Az így jellemzett tömegember csak azt a tragédiát, vagy győzelmet éli át, amit osztálya is. Galambos tisztinövendék hőse — az 1848-as forrada­lomban — azonban nemcsak egy a forradalmi tömegből, nemcsak a naponta Változó taktikához alkalmazkodó esz­méket hordozza, hanem arra is igénye van, hogy beleavat­kozzon a forradalom meneté­be. A Kenéz Imre hányattatása és halála Magyarországon 1848-ban című Galambos-kis­regényt az Űj írás három év-' vei ezelőtt közölte. Ebből szü­letett a Fegyverletétel. Már a regény sem volt epikus, in­kább szaggatott párbeszédek sorozata, önmagában hordozta a színpadi formára való al­kalmasságát. A kétrészes da­rab első felében a tisztinö­vendék Kenéz Imre a horvát csapatok két tábornoka — Róth és Filippovics — hadbí­rósága előtt áll, a második vészben a - magyar csapatok, Görgey és Perczel hadbíró­Sex-Sal—Link (barna tojóhibrid) NAPOSCSIBE beszerezhető az Uraiújfalui Állami Gazdaságtól. Naposjérce darabonként 13 Ft Naposkakas darabonként 3 Ft Vegyesivarú csirkék, darabonként 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibéket házhoz szállítjuk. Szállítási és dobozköltség csibénként 45 fillér. A megrendelést a következő címre kérjük: Uraiújfalui Állami Gazdaság, Uraiújfalu Telefon: 4. Telex: 037-355. sága előtt. A világos dráma- szerkezet világos gondolatok kimondására teszi alkalmassá a darabot. ESZMÉNYI HŐS Kenéz Imre: félig horvát —«.apja ré­vén —, s félig magyar. Sorsa jól példázza: ’ az egy monar­chián belül egyformán elnyo­mott magyarok és horvátok nem lehetnek egymás ellensé­gei, ha mégis, akkor az téve­dés. össze kellene fogniuk, hogy győzzön a . forradalom. A két csapat azonban mégis ellenségként áll szemben. Ke­néz azért jött, hogy megma­gyarázza a horvát katonák­nak: ha a magyarok ellen vannak — abban a történel­mi szituációban, akkor a for­radalom ellen harcolnak, így saját maguk ellen. Elfogják. A horvát bíróság nem érti pontosan az ifjú szándékait. Csupán annyit érzékelnek, hogy veszélyes felforgató, az átlagtól elütő elem. Halálra ítélnék, de ehelyett inkább kényszerítik — apját túszként fogva tartva —, hogy menjen át a magyarokhoz és ölje meg Görgeyt. Kenéz látszólag vál­lalkozik erre. Átmegy. A magyar bíróság sem érti' egészen a tisztinövendéket. Nem értik, hogy miért ne len­ne ellenség a horvát," nem tudják maguk előtt világossá tenni, hogy mit is akar ez az ifjonc, mit ugrál, mit egyénieskedik, ahelyett, hogy beállt volna valahová harcol­ni. Mindenesetre gyanús, fel­forgató elem. ■ A drámának van egy har­madik vonulata — amely bel­ső szerkezetként követi a két bírósági tárgyalást: Kenéz Imrének és a forradalom egyik vezérének, Görgeynek — vagyis általában a tömeg­embernek és a vezérnek — a viszonya. A vezér sem érti pontosan, mit akar, milyen eszmékét hangoztat ez a „to- megember”, csupán valahol mélyben érzékelheti, hogy szándékai tiszták. De hát mi­ért nem hagyatkozik vezé­reinek eszméire? A drámának az egyik legnagyobb értéke az, hogy kimutatja: ha a for­radalmak vezérei nem figyel­nek a „tömegember” meg­nyilvánulásaira, könnyen tév- utakra juthatnak. Galambos másik érdeme az, hogy kitűnően eljátszható da­rabot írt, amely nem törté­nelmi dráma, mert általáno­sabb érvényű, s nem is para­bola, mert egyáltalán nem elvont eszmékkel dobálózik. JÓ SZEMMEL VETTE ÉSZ­RE a Vígszínház, hogy a kis­regényből jó dráma lehet. S ennek a drámának Székely Gábor vendégrendező hatásos légkörét teremtette meg Je- ney Zoltán stílusos zenéjével, Fehér Miklós egyszerű és mégis légkört felidéző díszle­teivel, Kemenes Fanni jelleg­zetes és korhű jelmezeivel. Koncz Gábor — Kenéz Im­re alakítója — a hitében tisz­ta és meggyőződött állhatatos ember típusát szépen állította elénk. Kiemelkedő alakítás a A KOZEPULETÉPÍTŐ VÁLLALAT 1972. szeptember 1-ével IPARI TANULÓKAT ISKOLÁZ BE az alábbi szakmákba: ' ■ KŐMŰVES • ■ ÁCS-ALLVÁNYOZO ■ VASBETONSZERELŐ ■ BÁDOGOS | ■ MŰKÖVES Kollégiumi ellátás. Érdeklődés telefonon: 328-137, 328-114, 328-179. Jelentkezés levélben, címünk: KÖZÉPULETÉPITÖ VÄLLALAT Budapest V., Molnár u. 19. Űj magyar darab bemutatója a Vígszínházban fiatal színész pályáján. Tordy Géza — Görgey szerepében — a nem teljesen ráillő figurát is elhitető erővel tudta meg­formálni. Bárdi György — a horvát hadbíróság elnökeként — megszokott, % színvonalas szerepformálását adta. So- mögyvári Rudolf — a magyar hadbíróság elnöke — szere­pének megfelelően, széles ská­lán játszott. Kitűnő epizódala­kítást nyújtott elsősorban Bitskey Tibor, majd Deák Sándor és Prókai István is. Rendkívül felfokozott lég­körű, hatásos produkció ez a vígszínházi előadás.­Berkovits György IFJÚ NÉPMŰVÉSZEK Pályázni lehet május 31-ig A korábbi évek gyakorlatá­hoz hasonlóan a Népi Iparmű­vészeti Tanács és a KISZ Köz­ponti Bizottsága ebben az esz­tendőben is meghirdette az „Ifjú népművész” pályázatot. A cím elnyerése rangot je­lent, már azért is, mert pél­dául tavaly mindössze tizen­hármán szerezhették meg a nem kevés nevező közül. Az azonban feltűnő, hogy a Pest megyei fiatalok milyen kö­zönnyel viseltetnek a pályá­zat iránt: évente csupán egy­két jelentkező akad az ország legnépesebb megyéjéből. Va­jon miért? Meglehet, hogy a sikrete- lenség egyik ' oka a gyenge propagandamunka — sok he­lyütt nem is tudnak a pályá­zatról —, de sokkal többet szá­mít a szervezés, pontosabban a szervezetlenség, elsősorban az, hogy eddig senki sem őrizte meg a fiatalok által beküldött pályamunkákat. Idén a szervezők már. erre is gondolnak, s vállalták, hogy a pályázók visszakapják alkotásaikat. A pályázaton való részvétel feltételeit a felhívás tartal­mazza. Eszerint 30 éven aluli fiatalok nyújthatják be neve­zésüket közel húsz népművé­szeti ágban. Az, „Ifjú népmű­vész” címet az kaphatja meg, aki önálló művészeti alkotás­sal és egy ezt kiegészítő szakdolgozattal pályázik. Je­lentkezni a KISZ Pest megyei bizottságánál lehet május 31-ig. Az „Ifjú népművész” cí­met, az ezzel járó há­romezer forinttal együtt, augusztus 20-án, Buda­pesten adják át, s a legjobb pályamunkákból kiállítást rendeznek. Az országos szintig elju­tott pályaművek alkotóit meg­hívják a Tolna megyei fadd- dombori országos ifjúsági népművészeti táborba. „Kell a jó könyv’’ A szovjet irodalmat népsze­rűsítő olvasópályázattal kap­csolatban tart előadást feb­ruár 21-én a péceli községi könyvtárban Bakesi György irodalomtörténész és Bodor Tibor előadóművész, február 28-án pedig a szentmártonká- tai községi könyvtárban Vasy Géza irodalomtörténész és Szentpál Mónika előadómű­Szavalóverseny Országos szavalóversenyt hirdet a Szakszervezetek Nóg- rád megyei Tanácsa és több más társadalmi szerv Salgótar­ján várossá nyilvánításának 50. évfordulója és a költészet nap­ja tiszteletére. A szavalóver­senyre 28 éves korig munkás- fiatalok • jelentkezhetnek, te­kintettel az országos jellegre — Pest megyeiek is. Megyén­ként három-öt szavaló indul­hat az április 8—9-én megren­dezendő salgótarjáni döntőn, amikoris a legtöbb pontot el­érő megye vándordíját, s a leg­jobb szavalok pedig különdíja- kat kapnak. A, verseny során két verset kell elmondani, egy kötelezőt (bármelyik SZOT-díjas költő bármelyik verse) és egy sza­badon választottat. MÁRCIUS A Építésügyi filmnap ■ I ,, r . , | Borsódszky László szentendrei Lebegő tormák kf*mikUs m éve Msér­O létezik a képén lathato, illetve ehhez hasonló Interieur plasztikák készítésével. Ügy érzi, szá­mára az embert ábrázoló kerámiafigurák ma már kevesebbet mondanak, s a modem otthonok atmoszférájába jobban ille­nek ezek a lebegő, könnyed formák, amelyek kétségtelen ér­dekes plasztikai hatást nyújtanak. A művész elképzelése, s magának a technikai módszernek is az alapja, hogy ezek a szimmetrikus elemekből álló térformák nagyüzemi sorozat- gyártásra is alkalmasak lesznek. (Foto: Gárdos) Ebben az évben március 3-án tartják meg az építésügyi filmnapot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vetítőtermében. Bemutatják az ÉTK Filmstúdióban készített hét filmet, melyeket a múlt esztendőben forgatott tizen­kilencből választották ki. A filmnapon bemutatót tartanak a külföldi Stúdiók munkáiból is. Az érdeklődők láthatnak NDK, NSZK, svéd és bolgár filmeket, ezek többségükben népszerűén ismertetnek egy- egy építési módot, közülük is több olyat, amely nálunk nem használatos. Szakemberek szá­mára bizonyára jó tanulmány lesz. A vetítésekkel összekötve tájékoztatják a részvevőket, hogyan lehet az ÉTK Film­stúdiótól filmet kölcsönözni. Háromszáz film és 1500 kópia áll az érdeklődök rendelkezé­sére. Az építőipar tanulmányo­zásának ez a módja terjesztés­re, népszerűsítésre vár. Ennek jegyében vidéki filmnapok megrendezését is tervezik, pél­dául októberben Kaposváron mutatnak be építőiparral kap­csolatos rövidfilmeket. KÖZÉRZET 72 Diplomások a tsz-ben Napjainkban sokkal .több diplomás ember dolgozik falvainkban — azon belül is- a mezőgazdaságban —, mint harminc, húsz vagy akár csak tíz esztendővel ez­előtt. Egy-egy nagyobb gazdaságban nem ritka ma már a tizenöt-huszonöt diplomás ember sem. Agrár-, gé­pész- és építészmérnökök, állatorvosok és közgazdászok dolgoznak együtt a falusi emberekkel á mezőgazdaság egyre erőteljesebb fellendítése érdekében. Ezek közül kerestünk meg négyet — egy gazdaságban, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben. Az agrármérnök Molnár Zoltán óbudai és huszonnyolc esztendős. 1967- ben szerzett agrármérnöki dip­lomát a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. A felesége szintén budapesti, öt éven át egy padban ültek gz egyete­men, és együtt kapták kézhez a diplomájukat is. Még mint hallgatók házasodtak össze, két kis gyermekük van: Zoltán há­rom és fél éves, Gabriella pe­dig négyhónapos. — Ügy érzem, van értelme az életemnek. Ez mindjárt vá­lasz is arra, hogy milyen a köz­érzetem. Elégedett vagyok mindazzal, amit rövid öt esz­tendő alatt elértem. Gyakor­nokként kezdtem havi ezer- hétszáz forinttal. Itt, ebben a gazdaságban. És ma ugyanitt mint a szakosított sertéstelep vezetőjének, a havi fizetésem háromezer-ötszáz forint. Ezen­kívül még havi ötszáz forintot kapok mint a Hunniahibrid keverőüzemének vezetője. Ennyi a fizetésem. A jövedel­mem pedig: plusz negyyen szá­zalék prémium. Tavaly meg­kaptam még a tizenöt százalé­kos tagi nyereséget is, ez azon­ban az új TOT-irányelvek szerint megszűnt. Rosszul esett? Amikor bejelentették, igen. A feleségem negyedik esztendeje szülési szabadságon van havi hatszáz forintért. Ta­valy augusztusban kaptunk a gazdaságtól egy kétszoba-össz- komfortos szolgálati lakást. Addig Űjhartyánban laktunk. Egy új lakás berendezése na­gyon sokba kerül. Ezt nem pa­naszként mondom. Panaszra valóban nem lehet okom. Jól keresek, igaz, sokat kell dol­gozni ennyi pénzért, a felelős­ség is nagy, de megéri. Nyu­godt, kiegyensúlyozott az éle­tem. Ha jól gazdálkodik az ember az idejével, sok min­denre telik belőle. A Kecske­méti Dózsában vízilabdázom. Ez heti három edzést jelent. Angolul tanulok. Márciustól pedig ismét az egyetem hall­gatója leszek — ha csak leve­lező úton is. A kétéves bo- romfitenyésztési és báromfi- ipai;i szakmérnökire iratkoz­tam. Csodálkozik, mert jelen­leg a sertéstelep vezetője va­gyok? Augusztusban azonban megkezdi próbaüzemelését a tsz baromfifeldolgozója és kon­zervgyára. A műszaki vezető Szabó Gábor Esztergomból került Hernádra. 1967-ben szerzett diplomát a felsőfokú mezőgazdasági gépészeti tech­nikumban. Decemberben nő­sült, felesége diétásnővér, je­lenleg a gazdaság bérelszámo­lásában dolgozik. — Az esztergomi Vak Boty- tyán Termelőszövetkezet tár­sadalmi ösztöndíjával kerül­tem technikumba. Havi hét­száz forintot kaptam három éven át a gazdaságtól. Ennek fejében aláírtam egy szerző­dést, miszerint három évig a gazdaságban dolgozom. Mind­össze egy esztendőre tellett az energiámból. Ott nem becsül­ték meg úgy az embereket, mint ebben a gazdaságban. In­kább visszafizettem nekik két esztendő taníttatásának költ­ségeit. Nem találja becsületes megoldásnak? Még annyit hadd mondjak el mentségem­re: úgy éreztem, ott visszaél­nek a megkötöttségemmel, az­zal, hogy az elkötelezettjük vagyok. Ezt nagyon nehéz lett volna három éven át elviselni. Itt önálló munkakört kaptam, és az esztergomi négyszázöt­ven forintos albérlet helyett (a fizetésem ott ezernyolcszáz fo­rint volt) szoba-összkomfortos szolgálati lakást, közösen egy másik friss diplomással1. A cse­rét nem bántam meg: a fize­tésem ma már havi három­ezer-ötszáz forint, plusz negy­ven százalék prémium. Tsz- tag vagyok, s az esküvő óta egyedül az enyém a rózsa-ta­nyai szolgálati lakás. *Hogy mit csinálok mindezért? Harminc­öt ember vezetője vagyok. Hu­szonnégy erőgép, tizenhat te­herautó technikai gazdája és minden lakatos-, víz- és vil­lanyszerelő munkáé. Gond? Az is akad. A feleségemnek két- ezer-hatszáz forint volt a jö­vedelme az esztergomi kórház­ban. Itt most ezerkétszáz fo­rintot keres. Hogy mégis vál­lalta? Nemcsak azért tette, mert könnyebb az életünk együtt, mint külön-külön, ha­nem azért is, mert ha elkészül a feldolgozó és konzervüzem, bekerülhet a laboratóriumba. Az mégiscsak rokon a tanult mesterségével, nem úgy, mint a bérek számfejtése, A hob­bym? Kosárlabdázom a dabasi Fehér Akác Termelőszövetke­zet csapatában. Megnyertük a megyei bajnokságot. Hogy miért ott játszom? A csapat itt alakult meg Hernádon. A gaz­daságnak azonban pillanatnyi­lag nincs pénze a csapat fenn­tartására, mert sportkombiná­tot épít. A Fehér Akác viszont vállalta a patronálást, noha onnan egy játékosa sincs a csapatnak. Az élet néha ilyen furcsaságokat produkál. Az állatorvos Dr. Fodor István nagykani­zsai. Pestén szerzett diplomát 1969-ben. Budapesten lakik, három éve dolgozik a gazda­ságban. Nős, a felesége ne­gyedéves orvostanhallgató. — A munkámmal és a mun­kahelyemmel nagyon elége­dett vagyok. Nem alkalmazott . vagyok, hanem tsz-tag. A fize­tésem havi háromezer-három­száz forint, s hozzá jön még negyven százalék prémium. Nyugodt szívvel elmondha­tom: a sorsam eddig jól ala­kult. Ami viszont nagy gondot jelent, az a kéllaiki élet: Bu­dapesten lakni, albérletben, havi négyszáz forintért, és Hennádon dolgozni. A ter­vünk az, hogy megtelepszünk itt, a faluban. A telket már megvettük, húszezer forintért. A gazdaság, amiben tud, se­gít. Százezer forintos kamat­mentes hitelt és harmincezer forint építési támogatást nyújt, amint hozzá tudunk kezdeni az építkezéshez. És mind­azon kedvezményeket is biz­tosítja — például kedvezmé­nyes fuvart —, ami minden tsz-tagot megillet. A három szoba összkomfortos családi ház tervei elkészültek. Hozzá a költségvetés is.- Gondot most elsősorban az építőanyagok árának az emelése jelent. Ez legalább harminc-negyven- ezer forint többletkiadás. A feleségem még nem keres. Ha jövőre végez, ide jön dolgozni a gazdaságba. Ez már biztos. Akkor könnyebb lesz nekikez­deni. Addig? A gazdaság mik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom