Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

6 fÉ3l ice»«* 1972. FEBRüAR W., SZOMBAT Több nyelven - egy célért »mzetiségi politikánk eredményei a párt követke­zetes internacionalizmusán, az ország általános fejlődésén, a szocialista demokratizmus szélese­désén alapulnak. Azok a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatok, melyek az elmúlt években hazánk — s benne járásunk — fejlődését jellemzik, természetesen kihatnak a nemzetiségi lakosságra is. Az a tény, hogy a járás lakosságának mintegy 20 szá­zaléka nemzetiségi — szlovák, német és szerb anya­nyelvű —, azt jelenti, hogy a párt általános politikájá­nak érvényesítése nem valósítható meg a nemzetiségi politika következetes végrehajtása nélkül. Ez a megállapítás különösen azokra a településekre vonatkozik, amelyek lakosságának többsége nemzeti­ségi anyanyelvű. Ilyenek a pilisi községek és Dunabog- dány. Mindezek alapján a szentendrei járás lakosságának kulturális felemelkedésénél a terület sajátosságainak figyelembevétele mellett — idegenforgalom, bejáró munkások és hasonlók — különös gondot fordítunk a nemzetiségi lakosság kulturális igényeinek kielégítésé­re, annak fejlesztésére, hagyományainak ápolására. A nemzetiségi találkozók, kiállítások, a közművelődési in­tézmények támogatása, a nemzetiségi anyanyelvű köny­vek számának növelése, mind ezt a célt szolgálják. A felnövekvő nemzedék — óvodások és általános iskolai tanulók — minden nemzetiségi községben anyanyelvén tanul. Az óvodákban a gyermekek 21 százaléka, az is­kolákban 20,2 százaléka. Az anyanyelv oktatásához szükséges személyi feltételeket biztosítottuk. A pilisi községek oktatási és közművelődési intézményei az utóbbi években tovább korszerűsödtek. A járási nemzetiségi találkozók hagyománnyá vál­tak, s az idén már a nyolcadikat rendezzük meg. Ezek jelentősége már túlnőtt a járás területén. A helyieken kívül más járások és a szomszédos megyék nemzetiségi csoportjai is részt vesznek ezeken. Egyes nemzetiségi csoportjaink országosan is ismertek lettek (pilisszent- kereszti „Röpülj, páva” kör). Sikerrel és eredménnyel járt az a törekvés, hogy a nemzetiségi lakosság lélekszámúnak arányában vegyen részt a közügyek s ezen belül saját ügyeinek intézésé­ben, valamint a párt-, a tanács és a tömegszervezetek vezetői testületéiben is számarányának megfelelően képviseltesse magát. Az elmúlt évben lezajlott tanács­tagi és országgyűlési képviselő-választásoknál, tudatos törekvés eredményeként, a járásban a községi tanács­tagok 23 százaléka nemzetiségi anyanyelvű. Egyik kép­viselőnk. dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára. Helyesnek bi­zonyult az a törekvésünk is, hogy a többségében nem­zetiségiek által lakott községekben a tanácsok vezetői lehetőleg azok közül kerüljenek ki, akik az ott élő nem­zetiségiekhez tartoznak vagy beszélik nyelvüket. Ennek megvalósítása is sikerrel járt. Természetes, hogy a nemzetiségiek által lakott községekben a vezető testü­letekben is ilyen arányban biztosított a képviselet. A Hazafias Népfront most zajló választásaihoz is kérjük a lakosság támogatását, hogy az ott levő nem- •zetiségek számarányuknak megfelelően juthassanak képviselethez. Járásunkban a nemzetiségek évszázadok óla élnek együtt a magyar lakossággal. A felszabadulás előtt sok­szor tudatos nacionalista, soviniszta uszítással sikerült a különböző nyelvet beszélő embereket nemcsak szem­beállítani, hanem néha ellenségekké is tenni. A párt helyes nemzetiségi politikája és annak gya­korlati végrehajtása eredményeként ma már elmond­hatjuk, hogy nemcsak a szembenállás, az ellenségeske­dés szűnt meg, hanem az itt élő emberek tisztelik, be­csülik és munkájuk, nem pedig anyanyelvűk alapján ítélik meg egymást. A nemzetiségi lakosság hazájának érzi a Magyar Népköztársaságot, és becsülettel kiveszi részét a szocialista társadalom építéséből, s a helyi fel­adatok megoldásában is cselekvőén vesznek részt. Császár Ferenc, a Szentendrei Járási Pártbizottság első titkára Mozgóposta A Szentendrei Nyár idei ren­dezvénysorozatának keretében, előreláthatólag a Teátrum elő­adásainak napjain, megint nyílik alkalmi postahivatal Szentendrén. Tavaly sikert aratott a hírlapbolt helyisé­gében berendezett „miniposta”, ám a rendezők nem voltak megelégedve a forgalommal. Az idén a hírlapbolt eredeti rendeltetésének megfelelően dolgozik, mert az alkalmi pos­tahivatal egy külön erre a célra készített autóban lesz, amelyet a Budapest-vidéki Postaigazgatóság készíttetett. A mozgóposta a külföldi és hazai bélyeggyűjtők örömére az alkalomnak megfelelő rajt- zos díszbélyegzőjét nyomja majd rá a küldeményekre. Júniusban nyílik a Ferenczy Múzeum Dr. lkvai Nándorral, a mú­zeumok Pest megyei igazga­tójával beszélgettünk Szent­endre művészeti életének ta­vaszi terveiről Május 1-én nyílik meg a Szoborkert. Kiállításra kerül­nek érdekes és eszmeileg gaz­dag, új szerzemények, mint: Vilt Tibor fabeton műve: Üd­vözlet Velencének s ugyancsak Vilt beton Kentaur-ja, Rózsa Péter bronziemez-műve: Ha­lászok, Árai Ferenc Harso- nás-a — bronzlemezből, La- barez Ferenc Torzó-ja, kőből és Szabó Iván: Korsó című al­kotása, pirogránitból. Szintén május 1-én nyit a művésztelepi galéria, az ala­pító művésze« kiállítása. Júniusban kerül sor az új­jáépített Ferenczy Múzeum megnyitására, az alkotó mű­veiből összeállított kiállítással. Kiállítást terveznék még Kovács Margit kerámiából is, melyek méltóan illeszkednek abba az új és mégis konstruk­tív képzőművészeti légkörbe, melyet Szentendre képvisel. (I. t.) * - * *• ;V. í ' ' " 'tií' s- ,•* I ' § Hajópallótól az akkumulátorládáig Sláger: az egytengelyes pótkocsi TERMELÉS 104 MILLIÓ FORINTÉRT A Szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatot csak kocsigyárnak hívják a város­ban. Gál László igazgató is fel­vetette, hogy a hosszú név nem segíti a gazdasági tárgya­lásokat: a titulus nem tükrözi a cég munkáját. Nos, a szentendrei kocsigyár tavaly 90 millió forint értékű terméket produkált, 1036 pót­kocsi hagyta el a vállalatot, mezőgazdasági permetező- es vegyszerszóró gépekhez csak­nem kétezer futóművet készí­tettek. 1971-ben 115 ezer négy­zetméter területű hajópallót adtak át a megrendelőknek, 100 irodai és szállodai kivitelű, összeszerelhető felvonulási épületet vásároltak tőlük. A jó gazdasági eredménye­ket úgy érték el, hogy bár 43 1 keik fix árasak, az egymillió munkás hiányzott a gépek mel­lől — a termelékenység mégis 14 százalékkal fokozódott. A hatékonyság javulása nagy­részt műszaki intézkedésekből származott: tavaly — saját erő­ből — kétmillió forintot köl­töttek beruházásokra, egymil­lió forintért szerszámokat, saj­tológépeket, hegesztő- és fúró­berendezéseket állítottak mun­kába. Az eredmények ellenére sem tudták 1971-ben elérni a tervezett nyereséget. Ennek egyik oka, hogy a múlt évben 25 százalékkal emelkedett a csapágyak, acélöntvények ára, s így ezért csak az áremelés másfél millió forint többletki­adást okozott. Mivel terme­Új parcellák a Dunakanyarban Keresett hely lett a Dunaka­nyar, szívesen vesznek itt tel­ket az emberek, de... Hol? Mikor? Mennyiért? E kérdésekre kapunk választ Gyurgyi Gyulától, a szentend­rei járási hivatal építésügyi osztályvezetőjétől. — Az utóbbi években a köz­ségi tanácsok önállóan parcel­láznak. A kisajátítással kap­csolatos költségek azonban na­gyok, s ezárt nincsenek külö­nösebben érdekelve a parcel­lázásban. Ennek ellenére igyekszünk a kispénzűéknek viszonylag olcsó házhelyet biz­tosítani. Legközelebbi terveink közé tartozik Horányban egy terület parcellázása. Leányfa­lun a műút és a Duna között tervezett nagyarányú parcellá­zás egyrészt a vízműveken, másrészt a KPM útigényén hiúsult meg. Viszont Kerekhe­gyen sikerült harminc-negy­ven telek kimérése. Egy négy­szögöl körülbelül két-három- száz forintba kerülhet majd. Tahitótfalun kétszáz négyszög- öles telkek készpénzért rövid időn belül elkeltek. — Milyen telkeket parcel­láztak még? — Pilisszántón egy régi gyü­mölcsöst — amely nagyüzemi gazdálkodásra nem volt meg­felelő — kétszázötven részre osztották fel. Itt nincs építési kényszer. Ezeken a földeken mezőgazdasági munkát végez­nek, gyümölcsöt, zöldséget ter­melnek. — Mi a helyzet a közművesí­téssel? — Pócsmegyeren és Surány- ban megalakultak a víztársu­latok. Dunabogdiny külterüle­teire most kezdik bevezetni a vizet. Ez a vízvezetékrendszer Szentgyörgypusztán már elké­szült, és Visegrádra is ez szál­lítja majd a vizet. Tiszteletre méltó a járási hi­vatal célja: a kevésbé tehetős embereket is pihenési lehető­séghez.juttatni. L. T. forintos nyereségelmaradás in­dokolható. Az idén 104 millió forintra szeretnék növelni a termelési értéket. Üj termékeket tervez­nek, remélik, sikere lesz a hét­tonnás, egytengelyes pótkocsi­nak, amely áz országban egye­dülálló, a mezőgazdaságban jól alkalmazható, ugyanis a pró­bák szerint nagy sárban sem süllyed el. E korszerű pótkocsiból idén 4—500-at készítenek. Bíznak új vízszállító kocsi­jaikban is, 1972-ben .80 jármű­vet szeretnének gyártani. Mi­vel a hajópalló iránt csökkent a kereslet, idén 50 ezer palló elkészítését tervezik, száz fel­vonulási épületüknek várha­tóan ez évben is lesz piaca. Az akkumulátorgyárakat Szent' endréről látják el ládával, e termékük 4—5 millió forintot hozhat a vállalatnak. Idén ki vánják kialakítani egy 6—7 tonnás, kéttengelyes, fix és bil­lenő platós pótkocsi prototípu sát. Azt szeretnék, ha a terme­lés növekedése nagyrészt á ter­melékenység fokozódásából származna. F. P. Jubileumi kommunista műszakok A szentendrei városi KISZ- bizottság idén is változatos, színes programot állított ösz- sze a forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából. A nyitó ün­nepség a városi tanács dísz­termében március 15-én lesz. A FIN-program keretében a Tanácsköztársaság évfordu­lójának tiszteletére futóver­senyt rendeznek, a KISZ megalakulásának 15 éves ju­bileumára pedig a KISZ- szervezetek kommunista mű­szakokat tartanak. A tervek szerint az erre az alkalomra alakuló „kultúrbrigádok” iro­dalmi műsort adnak a város üzemeiben a KlSZ-fiatalok- nak. Március 21-én nagy. je­lentőségű KISZ-találkozóra kerül sor. A meghívottak: a volt ifjúsági vezetők, azok, akik tíz esztendeje tagjai a KISZ-nek, valamint azok az új KISZ-tagok, akiknek ün­nepélyes fogadalomtétele áp­rilis 4-én lesz Szentendrén. KLUBÉLET Egy éve alakult meg a buda­kalászi gyapjúmosógyár ifjú­sági klubja 30 állandó taggal. Azóta ' színvonalas rendezvé­nyek, igényes közönségnek ké­szült programok várják a jól felszerelt klubban a fiatalo­kat. Január végén szellemi vetélkedőt rendeztek képző- művészeti ismeretekből, feb­ruár 8-án pedig előadás hang­zott el a mai magyar iroda­lomról. A közeli tervekben egy közös színházlátogatás és a jelenleg az NDK-ban dol­gozó KISZ-fiatalok élménybe­számolója szerepel. Sokat adó félév Áz igazgató nem csalódik / Sokszínű kulturális élst Porán Változatos, tar­talmas progra­mok között válo­gathatnak a po- máziak. Ma este, aki táncolni kí­ván, részt vehet a művelődési ház szerb bálján vagy a Gyapjúmosó és Szövőgyárban ren­dezendő nősök bálján. A tanács­házán nyílik meg vasárnap a Du­naműhely képző­művészeinek tár­lata. Hétfőn este a Kertbarátok klubjában Somo- di László festő­művész tart elő­adást Modern la­kás — korszerű berendezés cím­mel. A könyvtár rendezésében ugyanebben az időben Czine Mi­hály irodalom­történész a mai magyar regény- irodalomról. Ked­den este dr. Bre- zanóczy J ános egészségügyi elő­adására várják az érdeklődőket. Csütörtökön este pedig a fiatalok számára rendez­nek találkozót az Ifjúsági Magazin szerkesztőivel. A szentendrei Kéziszer­számgyár KISZ-fiataljai — szám szerint harmincnégyen — a közelmúltban társadal­mi munkában a gyár szépíté­séhez kezdtek. Az egyik mű­helyt kifestették, a másikban lemosták a gépeket, a ko­vácsműhelyben pedig a taka­rítás óta sokkal világosabb van, ugyanis ablakot tisztí­tottak. Az udvar rendszeres takarítása a KISZ önként vállalt feladata. Szívesen csi­nálják szabad szombatokon, mert ez biztos jövedelmet hoz az alapszervezetnek. A to­vábbi tervek? Ha megjön a tavasz A többi műhelyre is ráfér a meszelés. Ha pedig beköszönt a jó idő, folytatják a gyár mellett készülő népbolt épí­tését. ősszel már felhúzták a falakat. Az új bolt nemcsak a gyár dolgozóinak, hanem a környék lakóinak is köny- nyebbséget jelent, hiszen a közelben egyáltalán nincs üz­let. Az építőanyagot a városi tanács, az építési munkákat pedig a Kéziszerszámgyár ajánlotta fel. Számítva a KISZ-esek társadalmi mun­kájára, május elsején szeret­nék átadni a boltot. A gvár KISZ-esei tehát mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk. Előfordul az másutt is, hogy a KISZ-fiatalokra ilyes­miben is számítani lehet. Csakhogy a Kéziszerszám- gyárban fél évvel ezelőtt még formális KISZ-szervezet volt, a KISZ-tagok csak a tagdíjat fizették, ha fizették, de KISZ- álet nem létezett. Mi történt az elmúlt félévben? A többi között új KISZ- titkárt választottak a gyár­ban, Kazai György személyé­ben. Tőle kérdeztem, milyen terveik vannak a társadalmi munkával megszerzett pénz­zel. hiszen a napokban is 1800 forintot vettek fel az el­végzett takarításért. — Ebből fedezzük a már rendszeressé vált színházláto­gatás költségeit. Busszal me­gyünk és jövünk. Februárban ] a Kamara Varietébe, a jövő hónapban pedig az Operába látogatunk. Évek után — ébredés — Hogyan sikerült az éve­kig tétlen, passzív KlSZ-tago- kat felráznia? — Sok minden megválto­zott nálunk az utóbbi időben. Azelőtt például a KISZ vé­leményére senki sem volt kí­váncsi. Most már a KISZ- oktatás is jól megy, minden hétfőn az igazgató tartja a foglalkozásokat. — Bernáth Tibor az új igazgatónk. Valamikor a KISZ KB-ban dolgozott, majd KISZ-bizottsági titkár volt. Mindenben sokat segít. Velünk jár színházba, s amikor a népbolt falait emel­tük, velünk együtt dolgozott. Bernáth Tibor október el­sején került a Kéziszerszám­gyár élére. Amikor megkér­deztem, miért vállalta a KISZ-oktatás vezetését, ezt válaszolta: Néha biztatásra várnak — A legtöbbet a fiatalokkal kell törődni. Ez sok energiát igényel, de mindig kamatos­tul megtérül. Nekem sem árt, ha fiatalok között vagyok. A politikai oktatás keretében arra is jut idő, hogy napi gondjainkat megbeszéljük. Máris jó, őszinte légkör ala­kult ki a szemináriumokon. — Nem tapasztalta, hogy közömbösek a fiatalok? — Előfordult, hogy provo­kálni kellett a vitát. A fia­taloknak mindenről van véle­ményük, esetleg csak félnek azt társaik előtt előadni. — Szavaiból következtetni, jó véleménnyel van a mai if­júságról. — Szeretnék minél több fiatalt bevonni a vezetésbe. Még sohasem csalódtam ben­nük. A. É. SZÁNTHÓ IMRE: TÉL ENDRÉN l

Next

/
Oldalképek
Tartalom