Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
~'<&C(rtap 1972. FEBRUÁR 19^ SZOMBAT TV-FIGYELŐ A térképen nem található. A 60 esztendős Darvas József maga is megjelent rövid időre a képernyőn, hogy Dersi Tamással beszélgessen, de írót legméltóbban mégis csak művei bemutatásával lehet ünnepelni. Jól tette a televízió, hogy izgalmas erkölcsi-társadalmi kérdésekkel szembesítő riportdrámáját tűzte műsorra ez alkalommal. Hogy Darvas nem egyszerűen felmutatja az itt-ott még kísértő, félelmetes elmaradottságot, hanem ennek ürügyén lelkiismeretvizsgálatot is végez, írói-emberi helyzetének következménye. Hiszen egyesül benne a közéleti ember és a tollforgató, aki joggal érzi felelősnek magát és a vele egyívásúakat azért, ami az országban történt és történik. A Madách Színház előadása — Lengyel György gondolatokra összpontosító rendezése, Fehér Miklós fotókkal mozgékonyán operáló díszletmegoldása — jól értette az Írói szándékot. A publiciszti- kus eszközök s az időnként felizzó drámai helyzetek kiaknázásához néhány színészi teljesítmény is hozzájárult. Szirtes Ádárn és Koltai János író—párttitkár kettőse hatásosan képviselte a polémia két |arkpontját, mellettük Némethy Ferenc és a kis jelenetében is markáns Rákosi Mária alakítását említjük. „Békévé oldja az emlékezés“ A korombeliek még élénken emlékeznek a nemzetiségi gyűlölködés nálunk is felcsapó lángjára, újkori nép- vándorlások tragédiáira, népnevek szitokszóvá züllésére. A Tolna megyei Felsőnánára látogató .kamera azt fürkészte: miként törődtek egymáshoz a viharokban összesodródott székelyek és svábok, hogyan oldja gyerekek közös játéka, fiatalok összeházasodása a sokszor kőnél is keményebb előítéleteket Egy menyegző hejehujájából, táncos forgatagából még nem lehet elsietett következtetéseket levonni — a jelek mégis biztatóak. Maga a film eléggé lazára sikerült, a befejező képsor végtelenbe nyúló terjengőssége vágóollóért kiáltott. A rendezői önfegyelem egyenes arányban áll a látvány tömörségével; jó néhány riport- és dokumentumfilmünk hatását rontja le a bőbeszédűség, amit nem győzünk elégszer ismételni. Díszmagyar. Gertler Viktor komédiája a megújult magyar filmgyártás első alkotásai közé tartozott. Eszköztára még magán viselte a korábbi rutin nyomait, szemléletéből azonban friss szellők fújdogáltak. Aki ma sablonosnak ítéli kifejezésmódját, megfeledkezik róla, mekkora előítélet-csődtömeggel vette fel a harcot a nevettetés egyszál fegyverével. Korabeli sikere érzelmi fordulatot jelentett: szakítást a neobarokk urizálás iránti hódolattal, áltekintélyek meg- süvegelésével, szurkolást egy tiszta életvitel győzelméért. A film tömeghatása politikai tett volt, naivitásában is meggyőző igazságszeretete ma is érték, kedves fordulatai ma is mulatságosak. Röviden. Az Állami Bábszínház szovjetunióbeli vendégjátékát bemutató film (Petruska és a huszárcsákó) képei közül a gyerekek örömét, bábtapogató áhítatát bemutató részek tetszettek a legjobban, mert érzékeltették a tartalmas művészet elemi hatását. Kő Pál szobrászművész rokonszenves egyéniség. A Tv Galériájában ugyan meglehetősen szűkszavúnak mutatkozott (az önmutogatás nyilván távol áll tőle) — szobrai viszont annál beszédesebbek voltak. Ma délután új sorozat indul útjára: a Magyarország kisvasútjai bizonyos fokig ürügy Viszik a németek, japánok Kiállításon a Galga menti hímzés Divat a népi iparművészet A gondos, előrelátó piacfelmérésnek, a hagyományok és a modern igények összeegyeztetésének az eredménye. Amikor 1954-ben alig néhány szövetkezet részvételével megalakult a Népművészeti és Háziipari KSZV, évi négymillió forintos forgalmukkal nagyon elégedettek voltak. A bíztató indulás után 1970-ben már ötvenezer taggal 76 szövetkezet tartozott hozzájuk, ebből 35 csak népművészettel foglalkozott. Termelési értékük 300 millióra nőtt, amiből 120 milliót'a belföldi piacon forgalmaztak. A májustól szeptemberig tartó idegenforgalmi szezonra gazdag áruválasztékkal, új ötletekkel készülnek. Tízezer- féle népművészeti cikkel foglalkoznak, a pavilonokban árusított néhány forintos hímzett könyvjelzőtől a több ezer forintos szőnyegig. Kiss Ivor Sándor népművész, áruforgalmi főosztályvezető ismertette a gazdag programot. A tavalyi, sikeres, öt országban rendezett kiállítás után ezen a nyáron tizenkét bemutatót terveznek A sorozatnak egyébként az az érdekessége, hogy közülük csupán hármat tartanak Budapesten, míg a többi vidéken lesz, ahol valamilyen más tájegység jellegzetes kézimunkáját, népi iparművészetét mutatják be, például Győrben a sárÜres 3600 katedra Pályázat pedagógusállásokra A vezetés és szervezés tudománya Iskolaigazgatók továbbképzése Aszódon A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának iskolai csoportja mellett négy munkatárssal működik a pedagógus- továbbképzési kabinet, amely mintegy ötezer megyei óvónő, általános és középiskolai tanító, tanár továbbképzését fogja össze. A kabinet munkájában elsősorban az Országos Pedagógiai Intézetre támaszkodik. Kapcsolatot tartanak az iskoA CEMENTES MÉSZMŰVEK VÁCI GYARA (DCMI felvételre keres betanított munkásokat és munkásnőket, valamint könnyű* és nehézgépkezelőket. Igényjogosult házaspárok részére 6—12 hónapon belül vállalati bérlakást, egyedülálló férfiak részére korszerű munkásszállóban elhelyezést tudunk biztosítani. 1972-től gyárunk új bérezési formát vezet be. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál minden munkanapon 7-től 15 őráig vagy levélben, CÍM: CEMENTES MÉSZMŰVEK VÁCI GYARA munkaügyi csoport. Vác, 1. postafiók 94. A* érdeklődők levélben Is kaphatnak felvilágosítást. lai, körzeti, szaktárgyi pedagógiai munkaközösségekkel, elvi irányítást nyújtanak az öntevékeny továbbképzésihez. Szaktárgyi tanfolyamokat rendeznek: az idén hat ilyenre kerül sor. Harminc osztályfőnök számára már elkezdődött az első, amelyen — a többi között a gyermeki személyiségről, az életkori sajátosságokról hallgatnak előadást. A megyei pedagógustovább- képzési kabinet kapcsolatot tart felsőfokú oktatási intézményekkel: az idén is 50 pedagógust irányit bentlakásos továbbképzésre a szegedi József Attila Tudományegyetemre, a szegedi Tanárképző Főiskolára, az esztergomi Tanítóképzőbe és a kecskeméti Óvónőképzőbe. Ez évben először az iskolaigazgatók továbbképzésére szerveznek bentlakásos vezetőképző tanfolyamot. Két csoportban ezen 100 igazgató vesz részt. A tanfolyam március 6-án nyit, a megyei tanács aszódi továbbképző iskolájában. Az iskolaigazgatók csoportjai márciusiban egy-egy hetet töltenek ott — a bentlakásos tanfolyam második részét őssizel rendezik meg. A vezetés, a vezetéspszichológia, a szervezés témakörében az előadásokat az Országos Vezetőképző Központ (Emberi tényezők osztálya) munkatársai tartják. A tervek szerint három év alatt valamennyi megyei iskolaigazgató elvégzi a vezetőképző tanfolyamot. p. a. A napokban teszik közzé azoknak a pedagógusállásoknak a jegyzékét, amelyek a következő tanévben várják az óvónőket, tanítókat, tanárokat. Az első összegezések szerint mintegy 3600 helyre várják a jelentkezéseket. Az idei pályázati rendszer újdonsága, hogy egyidőben nyújthatják be kérelmüket a már alkalmazott pedagógusok, a most végzett hallgatók, valamint a más pályán működő pedagógusok. Az oktatási intézményeknél alkalmazott óvónők, tanítók, tanárok, továbbá a pedagógus képesítéssel más pályán dolgozók egy állásra, a végző hallgatók pedig kettőre pályázhatnak. A kérelmet a közzétételtől számított tíz napion belül kell benyújtani. Akik oktatási intézménynél állnak alkalmazásban, a munkáltatójukhoz, a végzős jelöltek pedig a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez adhatják be kérelmüket. A más pályán működők közvetlenül a pedagógusállást meghirdető munkáltatóhoz nyújthatják be pályázatukat. Az állásokról szóló döntés eredményéről március 31- ig értesítik az érdekelteket. A meghirdetett állások általában augusztus közepén foglalhatók el. Újdonság az is, hogy nemcsak valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményben betölthető pedagógus munkaköröket hirdetik meg nyilvános pályázat útján, hanem az igazgatói és igazgatóhelyettesi állásokat is. közieket, Tatán a kunságiakat. Az idegenforgalmi szezon nyitányaként májusban palóc napokat rendeznek a fővárosban. Itt állítják ki a legszebb túrái és bagi hímzéseket, a Galga mente híres népművészetét hagyományos és modem darabokra alkalmazva. Faragott támlájú pádtól a fali lámpatestig terjed majd a választék. A Galga mente népi művészetével még egyszer találkozhat majd a közönség: augusztusban Szombathelyen rendeznek kiállítást a szőttesekből, a fehér és színes hímzésekből A soproni kiállítás a kékfestők jegyében zajlik. Itt bemutatják a régi nyornó- ducokat, amelyekkel a paraszti vásznakra a mintát nyomják. A kiállításon ott lesz a híres monori kékfestő sok terméke is. Sokféle igényt kell kielégíteniük. Más kell a vakációzó lengyel diáknak és más a világot járó idős dámának. Míg az angolok főleg a szigorú fehérhímzést kedvelik, addig az északi népek a kunsági és vásárhelyi pasztelleket, a franciák és a hollandok, meg az olaszok a harsány színösszeállítást, a feltűnő mintákat keresik. A túrái fehérhímzés ezért inkább északra vándorol, a matyó és a kalocsai a napos délre. A nyugatnémetek a keresztszemes beregi mintákra esküsznek. — Ebben az az érdekes —mondta Kiss Ivor Sándor —, hogy az ismétlődő keresztszem gótika, népi nyelvre lefordítva. Az elmúlt évben meglepetés volt, milyen nagy tételben vásároltak faragást, hímzést a japánok. A nyugatiak általában csupán egyről akarnak feltétlenül megbizonyosodni: a szép darab valóban kézimunka-e? Volt, aki nagyítóval vizsgálta a minta fonákját. Szinte nincs olyan látogató, aki ne venne a mohácsi fekete és a mezőtúri zöld mázas cserépedényekből. Ezzel is magyarázható a tihanyi cserépvásárok rendkívüli sikere. Mégis legkeresettebbek a pontos, természethű népviseletbe öltöztetett babák, a csikóbőrös kulacsok és ostorok. Valamennyit Érden készítik, a Háziipari és Népművészeti Szövetkezet sok asz- szonyt foglalkoztató műhelyeiben. Komáromi Magda Solymászok falva A pilisi parkerdő- gazdaságból gazdag zsákmánnyal térnek haza a külföldi vadászok. Ezen a vidéken ősi hagyományai vannak a nagy vadászatoknak. Ezekből idézünk fel most néhány érdekességet. Köztudott, hogy már honfoglaló őseink is nagyon kedvelték a vadászatot. Az Árpád-korban pedig a királyi családok és a főurak kedvelt szórakozása volt. A vadat betanított kutyákkal (pecérek- kel) lovon üldözték, és nyíllal, dárdával, karddal, vagy tőrrel ejtették el. A solymá- szatokon a nők is részt vettek. A sólymokat a királyi solymászok idomították és tanították be. A sólymot letakart fejjel a kesztyűs kézfejre ültetve vitték a helyszínre. Amikor a hajtők a megfelelő vadat — rendszerint madarat, de néha nagyvadat is — vertek fel, a sólymot utána engedték. Az Árpád-kori vadászatok emlékét őrzi Solymár község, amely a királyi solymászok települése volt, valamint innen ered az azóta elpusztult Peszérnek, a ku- tyapecérek falujának a neve is. Az Árpád-korban a vadászatok főhelye a Pilis volt. Az elnevezés nemcsak a Pilis-hegységet foglalta magába, hanem a Dunától a budai hegység déli széléig és a Gerecséig terjedő hatalmas erdőséget is. Az Árpád-házi királyok számos vadászkastélyt építettek itt. A vadban bővelkedő erdőségekben neves külföldi vendégek is szívesen részt vettek a nagy királyi vadászatokon. így például a kereszteshadaival Magyarországon átvonuló Barbarossa Frigyes császár, esztergomi vendégeskedése után, III. Béla király társaságában több napon át vadászott a Buda környéki hegyekben. A XV. században kialakultak 'az első magyarországi vadaskertek is. A Pilis legnagyobb vadaskertje Zsigmond, majd Mátyás királyé volt. A Buda környéki vadaskert elérte az 526 holdat, és 7600 méter hosszú, két méter magas kőkerítés védte. Nagy vadaskertje volt Rákospalotán az esztergomi érseknek is. A XVI. században még bölényeket is tartottak benne. 1527-ben az egyik bölény kitört és az erdőbe szabadult. Az elfogatására rendezett vadászaton Ferdinand király is részt vett, s közben elveszett. Nagy riadalom után éjféltájban került elő. Buda elfoglalása, Esztergom eleste után a Pilis palotái, kolostorai és vele együtt vadászlakai is áldozatául estek a tör rök pusztításnak. A 150 éves török uralom hosszú hadjárataiban elnéptelenedtek a falvak, a művelt területek nagy részét visszahódította az erdő. A vadak olyan nagy mértékben elszaporodtak, hogy Esztergom 1594 —95-ös ostrománál a vadhús olcsóbb volt, mint a marhahús. A solymászatot a törökök is megkedvelték. A jó magyar sólymokért cserébe még rabot is hajlandók voltak kiadni. Később az egyre tökéletesebb tűzfegyverek kiszorították az íjat és a nyilat, és a XVIII. században már lassan feledésbe merült a solymászat. Vizsga a színművészeim Hevesi Sándor fordításában játsszák Oscar Wilde: Bun- bury című háromfelvonásos komédiáját Ádám Ottó végzős növendékei a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, A február 19-i premier rendezője a József Attila Színház fiatal művésze, Szirtes Tamás. A most végző növendékek közül mártis több ismert művészjelölt szerepel a darabban: Nagy Gábor, a Fekete város című tv-produkció Fabri- ciusa, Bencze Ilona, a Madách Színház Peer Gynt- jének Solvejgje, Szegváry Menyhért, a Ki mit tud? korábbi szavalógyőztese, Tímár Béla, Muszte Anna, Sir Kati, Koroknay Géza — több színházi, illetve televízió- és filmprodukció ismert szereplői. Mercur von Ungarn 1786-ból Műemlékek és műemléktárgyak összeírása, nyilvántartásba vétele közben igen értékes irodalomtörténeti anyagra — XVIII. századi könyvtárra — bukkant dr. Németh Péter muzeológus, a nyíregyházi római katolikus plébánián. A könyvtár alapítási éve: 1779. Írásos feljegyzések alapján tisztázták, hogy ez volt Nyíregyháza első könyvtára. Mintegy 700 olyan kötetet tartalmaz, amelyek egy része ma már ritkaságnak számít. A könyveknek körülbelül a fele magyar, másik fele idegen nyelvű kiadás. Az egyházi vonatkozású írások, kiadványok mellett szép számmal akad jogi, történelmi, sőt szépirodalmi munka. A könyveket korabeli lapok egészítik ki. Így előkerült az 1786-ban megjelent irodalmi folyóirat, a Mercur von Ungarn több példánya is. Illetékes szervek kérik a könyvtár védetté nyilvánítását. szép tájaink bemutatására. Ismét jelentkezik a Fabula, az „irodalmi műsor nagy gyerekeknek”. Este Marcel Aymé népszerű novellájának, A fátjárónak francia filmváltozatát láthatjuk Bourvillal a főszerepben, az éjszakai előadásban pedig korunk egyik legjelentősebb filmművésze, a lengyel Andrzej Wajda sorozatban bemutatott alkotásai közül az elsőt (A mi nemzedékünk) vetítik. Vasárnap délután rég várt meglepetés a fiatalságnak: végre indián- történet, Az utolsó mohikán francia—román filmváltozata kerül képernyőre. Mikszáth után ismét angol klasszikus, Thackeray regénye mutatkozik be millióknak: vasárnap este kezdődik a Hiúság vására folytatásos sugárzása. Lehotay-Horváth György ABONY Mártírok szobra A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pest és Szolnok megyei kommunistákat hurcoltak a fehérterroristák az abonyi Vigyázó-kastélyba, ahol az első magyar proletárhatalom megteremtéséért hősiesen harcoló kommunistákat megkínozták, majd kivégezték. A hősök tiszteletére a Tanácsköztársaság kikiáltásának 53. évfordulóján, március 19-én felavatják a mártírok szobrát, Rózsa Péter szobrászművész alkotását. Az avatóünnepségen részt vesznek az 1919-es veteránok is.
