Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JÁRÁS A CEGLÉDI XVI. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM 1972. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Jászkarajenő, Lenin Tsz További javulás várható Szanálás után nyereség - Szorgalommal, jobb szervezéssel Egy évvel ezelőtt elkeseredetten várták a zárszámadást a jaszkarajenői Lenin 'isz tagjai. Akkor 4,5 millió forint vesztesége volt a gazdaságnak. Szanálni kellett a tsz-t. A szanálási bizottság munkája áprilisig tartott, eny- nyi időbe tellett, míg tiszta képét kaptak a Lenin Tsz anyagi helyzetéről. Tavasz- szal a munkát új vezetőség irányításával kezdte meg a tagság, Pólya Tibor elnökkel az élen. A közepesnél gyengébb minőségű földeken még kedvező időjárás esetén sem köny- nyű jó eredményt elérni. Az elmúlt évben ráadásul elemi csapások is gyengítették a hozamokat. Belvízkár, fagykár, homokverés és más időjárási ártalom szólt bele a gazdálkodásba. Mindezek ellenére , sikernek könyvelhető el, hogy 1971-ben hétszáz- , ezer forint nyereségre tettek szert, miközben jelentős hitelt kellett visz- szafizetniük. A gazdaság fontos ágazata a hövénytérrriesztés. Nagyrészt ettől függ, hogy a másik főágazat, az állattenyésztés milyen eredményt ér el. Az időjárás viszontagságai ellenére minimális nyereségre tettek szert. Igaz, ebben az Állami Biztosítótól kapott kártérítés is közrejátszott. A beszámoló önkritikusan megállapította, hogy jobb szervezéssel kedvezőbb eredményt is elérhettek volna. A tavaszi munkákhoz későn kezdtek, hiszen csak áprilisra tisztázódott a tsz anyagi helyzete. Régen a földek nagyobb részét rozzsal vetették be. Az elmúlt évben búzával kísérleteztek, s bevált. Kukoricából a tervezettnél jobb lett a termés, mégis levontak egy tanulságot: gondosabb talajelőkészítéssel, vegyszerezéssel, megfelelő betakarítással még a holdankénti 16,2 mázsás — májusi morzsoltban számítolt — átlagnál magasabb is elérhető. A repce bevált, az idén nagyobb területen termelik. A napraforgó és a cukorrépa gyengén fizetett. >• A kertészeti termelést három-négy növényfélére kell csökkenteni, állapította meg a beszámoló. Paradicsompaprikát a tervezettnek megfelelő mennyiségben termeltek, a ce- cei paprika gyenge termést hozott. A paradicsomban a jég tett kárt. Az állattenyésztésnek — különösen a szarvasmarha- és a juhtenyésztésnek — hagyományai vannak Jászkarajenőn. A Lenin Tsz is ezt az ágazatot tekinti a legfontosabbnak. bár 1971-ben az még gyenge eredményt hozott. Az egy tehénre jutó tejtermelés alacsony, alig 2200 liter. Ez az állomány negativizálásával függ össze: ugyanis a legjobban tejelő egyedeket kellett selejtezni. Az itatásos borjúnevelés év elején 98 állatot számlált, majd év közben 352 borjút állítottak be. A tbc-mentes üszőállományból pótolják majd a selejtezett teheneket. A múlt évben összesen 249 növendék- és felnőtt hízómarhát adtak el, 3,3 millió forint értékben. A tsz elnöke zárszámadási beszámolójában részletesen elemezte a legelőgazdálkodás jelentőségét. Elmondotta, hogy a megfelelő legelőgazdálkodás a szövetkezet fontos feladata. Szakszerűen kell kezelni a le- gelőterületeket, és igénybe kell venni az állami juttatást. Mind a közös, mind a háztáji állatállomány szükségletének jelentős részét fedezhetné a helyben nyert takarmány. 1 Az elkövetkezendő esztendők megfeszített, szorgalmas munkát, nagy hozzáértést követelnek a vezetőktől és a tagoktól. Takarékosan kell gazdálkodniuk, hiszen még jelentős hitelt kell visszafizetniük az államnak. Az elmúlt év munkája bebizonyította: további javulás várható az idén. Tanácstagi beszámolók Szombaton, február 19-én délután 5 órakor a téglagyár irodájában tanácstagi beszámolót tart a 63. körzet lakóinak Fehér Sándor tanácstag. Hétfőn, február 21-én délután 5 órai kezdettel a 3-as körzetbelieknek Csernák Lászlóné tart beszámolót a Kossuth Művelődési Központban. A gimnáziumban délután 6 órakor kezdődik Hetényi László beszámolója a 14. körzet lakói számára. A MÁV Művelődési Otthonban délután 6 órai kezdettel Kaczur Pálné tart tanácstagi beszámolót a 19. körzetnek, a 33-as és a 34- es körzetnek Mohos Imre és Bán Lajos az V. kerületi óvodában. A 36. lakókörzetbelieknek az Újvárosi iskolában Vá- nyi Benő, az 52. körzetnek a Déli úti iskolában Kováts Zoltán tart tanácstagi beszámolót. Ceglédi vízcsapéit 1968-ig 2400 köbméter vizet használt el átlagosan Cegléd naponta. A III. ötéves terv során az elhasznált vízmennyiség 4500 köbméterre emelkedett. A IV. ötéves terv végére 9—10 ezer köbméterrel több víz biztosítja majd a lakosság napi szükségletét. Tízéves a Várkonyí István iskola A ceglédi Várkonyi István általános iskola hétfőn ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját: 75 éve, 1897. február 14-én, a ceglédi Vigadóban zajlott le a Várkonyi István által szervezett földmunkáskongresszus. Az emlékünnepségre eljöttek, akik az elmúlt tíz év folyamán tanítottak az iskolában, de ott voltak a nyugdíjasok is. Az ünnepélyes csapatgyűlés után Dankovcszky Sándorné igazgatónő köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára nyújtotta át a jubileumra alapított törzsgárda jutalmakat tizenkilenc olyan nevelőnek, akik az iskola megnyitása óta ott tanítanak. A kisdobosok megkoszorúzták a Vigadó falán elhelyezett emléktáblát és az iskolában levő Várkonyi emlékművet. A Várkonyi család tagjai táviratban fejezték ki jókívánságaikat a jubiláló iskolának. Falugyűlés Albertírsán Megválasztották az új népfrontbizottságot Telt széksorok előtt kezdődött Albertirsán a művelődési házban a minap a falugyűlés, melyet a Hazafias Népfront bizottságának újraválasztása alkalmából rendeztek. Jelen volt és az elnökségben foglalt helyet a nagyközség párt-, gazdasági és társadalmi vezetőin kívül Sipos Zsuzsanna, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, Detrei Sándor, a HNF járási elnöke, Andó Antal, a járási pártbizottság politikai munkatársa és Tóth At- tiláné országgyűlési képviselő. Kedves mozzanata volt az ünnepi gyűlésnek: a község úttörői üdvözölték a megjelenteket, és emléklapot nyújtottak át az elnökségnek. A népfrontbizottság elnöke ismertette az elmúlt négy év eredményeit és nehézségeit. Hangsúlyozta, az eredményekhez nagymértékben hozzájárult az, hogy egyre jobb kapcsolat alakult ki a népfront és a nagyközség más szervei között. A beszámolót élénk vita követte, melynek során a nagyközségi tanács titkára ismertette azokat a szervezeti változásokat, melyeket a nagyközségi rangra emelkedés tett szükségessé. Részletesen beszámolt a tanács munkájáról és terveiről. A felszólalók által felvetett kérdésekre választ Radeczki László, a nagyközségi pártbizottság titkára és Detrei Sándor adott. Elismerően szóltak a népfront eddigi eredményes munkájáról, és annak további szélesítését javasolták. Arra kérték a község valamennyi lakosát, hogy működjenek még szorosabban együtt a népfrontbizottsággal a célok elérése érdekében. A jelenlevők egyhangú egyetértéssel megválasztották az új községi népfrontbizottságot. ABONYI KRÓNIKA Kevesebb a szabálysértés Mikor magasabb a pénzbírság? Négy éve, hogy törvény szerint a községi tanácsok szakigazgatási szervéhez kerültek a szabálysértési ügyek. A múlt év eleje óta ez a munka tovább bővült, mivel azok a szabálysértési ügyek is a tanácsokhoz kerültek, melyeket addig a járási tanács illetékesei intéztek. Abonyban az ügyintézés rendben, megfelelően halad, sikeresen valóra váltja az elképzeléseket. Javult az állampolgári fegyelem, s mivel a szabálysértéseket helyben bírálják el, hatékonyabb lett a megelőzés is. Ennek hatására csökkent a feljelentések száma. 1968. október 1. óta ösz- szesen 624 szabálysértési ügyet intéztek. Többségében valamennyi megfelelően elbírálásra került, . fellebbezés alig fordult elő. Tavaly 171 ízben követtek el olyan szabálysértésit a nagyközségben, amely bírságolásit vont magával. A legtöbbet a tulajdon ellen vétettek. A feljelentések száma csaknem 11 százalékkal csökkent a korábbi évekhez képest. A bejelentések közül 4,2 százaléknyit kellett a szakigazgatási szervnek más illetékesekhez továbbítani. A fegyelmi ügyek alig három százalékát teszik ki az összes eseteknek. mutat a végződött Kedvező képet megszüntetéssel ügyek száma. Ez annak is köszönhető, hogy egyre kevesebb a megalapozatlan feljelentés. Azok, akikre bírságot rónak, legtöbb esetben, becsülettel kifizetik a „tanulópénzt”. Tavaly a pénzbírságok összegének 93,3 százaléka jutott el az év utolsó napjáig a szakigazgatási szervekhez. A pénzbírságok összege átlagosan 302 forint volt, több mint az előző években. A tanács külön gondot fordít a szándékos és a gondatlanságból okozott szabálysértések megkülönböztetésére. A nagyközségi tanács vb rendszeresen figyelemmel kíséri a szabálysértési bizottság munkáját. Több alkalommal tűzik tevékenységét ülésük napirendjére, és szükség szerint határozatokban rögzítik az újabb feladatokat, amelyekkel megbízzák a bizottságot. Száz közül már több mint kilencvennyolc kismama vesz részt a terhestanácsadáson: többen, mint ahányan az előző években megjelentek. Leszállási tilalom Február 9-én történt. Két ismerősömmel a Kun- szentmárton— Budapest között közlekedő autóbuszra akartam felszállni, hogy Ceglédre utazzam. A busz késett. Fél órai ácsorgás után, mivel más választás nem volt, a 8 óra 40 perckor induló abony—ceglédi járat kocsijában foglaltunk helyet. Felszállásunk után az ajtó nyomban bezárult. Az indulásig már csak két perc volt, mikor láttuk, hogy megérkezik a Gyuláról Budapestre tartó távolsági gyorsjárat. Szerettünk volna átszállni rá, hiszen az nem áll meg Abonytól Ceglédig, következésképp 10—15 perccel előbb ér célba. Elképzelésünk csak elképzelés maradt. Az ajtó nem nyílt ki. Amikor a kalauznőtől kértünk segítséget, csak szavakat kaptunk: — Hogy képzelik, uraim? Nem azért takarítottam én a kocsit, hogy felhozzák a piszkot, és azután le- szálljanak! Tessék csak maradni, az-r után majd Cegléden, vagy ahová indultak, ott le- szállnak. Addig nem! Tudomásul vettük a tilalmat, noha számunkra minden perc számított. A magam részéről megfogadtam : ezentúl kis seprűt viszek magammal az utazásra. Ha netán megint ilyen eset fordulna elő, hát kisöpröm a kocsiból a sarat, hogy engedélyt kaphassak az eltávozásra. Gyuráki Ferenc HARMINCÖT ÉJSZAKA A krónikaíró tanárnő Sajtótörténeti munkára készül NYOLCEZER FASAROK A Stylus Faipari Ktsz egyik részlege a Tiszai Cipőgyár megrendelésére fasarkokat gyárt. Naponta négyezer pár készül & mintegy tizenötféle fasarokból. Foto: Apáti-Tóth Sándor Újsághír számolt be a közelmúltban arról, hogy Fehér Jánosné abonyi pedagógus a harmadik helyezést érte el Földreform Abonyban című tanulmányával azon a hely- történeti pályázaton, melyet a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya hirdetett meg a pedagógusoknak. ★ Vasárnapi csend és az otthon derűs nyugalma fogad Fehér Jánosné tanárnő lakásában. A szoba, melyben beszélgetünk, valóságos munkaszoba, íróasztallal, könyvespolcán rendezett könyvsorokkal, az íróasztalon néhány füzettel, öreg újságok összefűzött gyűjteményével. A tanárnő épp az öreg újságok adattengerében búvárkodik. — Hogy került kapcsolatba a krónikaírással? — Magyar-történelem szakos vagyok. Tárgyaimat nemcsak tanítani szeretem, iskolán kívül is szívesen foglalkozom velük. Első tanulmányomat tizennyolc éves fejjel készítettem a régi Abony, Aban történetéről. Szeretem ezt a települést, múltja is érdekel. A jelenében élek. — Miért épp a földreformot választotta a tanulmány tárgyául? — Felszabadulásunk 25. évfordulójára kértek meg, készítsem el, írjam meg az abonyi földreform történetét. Egy évig készült. Veteránokkal beszéltem, adatokat gyűjtöttem, utaztam, mert hosszas kutatás kellett, hogy fontosabb dokumentumokra bukkanjak, hiszen az akkori Földigénylp Bizottság iratai elvesztek. Tanulmányom három részre oszlik. Az előzményekkel, a földreform végrehajtásával és az azt követő hónapokkal foglalkoztam. Érdekességre bukkantam kutatásaim során. Arra, hogy 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleté már kész helyzetet talált a községben. Lényegében 16 nap alatt felosztották itt a földeket. 36 birtokot 1660-an kaptak meg. Az abonyi földosztást birtokperek sora követte, de földet vissza nem adtak a volt birtokosoknak. Garázdaság miatt került a bíróság elé Mihók Balázs 29 éves törteli lakos, tsz-trakto- ros. Tavaly októberben a törteli Szélmalom büfében italozott. Három korsó sört és egy deci konyakot ivott. Az ital megártott neki. Valami jelentéktelenség miatt szóváltásba keveredett Sz. E.-vel. Amikor rövid idő után Sz. E. hazafelé indult, és felszállt kerékpárjára, Mihók Balázs lerántotta — Neves emberek segítettek-e a földosztásban? — Hogyne. Itt járt Veres Péter, Somogyi Miklós és Somogyi Imre. — Helytörténeti tanulmányait folytatja? — Igen. Most az 1922-es földosztás történetén dolgozom, majd az abonyi sajtó és a nyomdák történetét szeretném megörökíteni. Abonynak 1898-tól volt újságja, ami helyi nyomdában készült. ★ Fehér Jánosné sokat dolgozik helytörténeti tanulmányain. Tanít, családja van. A földosztást harmincöt éjszaka irta meg. Gy. F. őt úgy, hogy a lábát törte. A szerencsétlen embert, aki nem tudott felállni, Mihók Balázs ököllel többször arcul vágta, A cselekményt súlyosbítja» hogy a garázda tettek elszapo* rodtak mostanában, és nagy a társadalmi veszélyességük. A bíróság inem jogerősen egyévi börtönre ítélte, és a közügyek gyakorlásától egy évre eltiltotta Mihók Balázst. Egyévi börtönre ítélték a garázda sörözőt
