Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

1972. FEBRUAR 15., KEDD 3 "“i&Círtap Hivatástudatból A tanácsi dolgozók munkájáról és megbecsüléséről Parla«entí képviselőcsoportok vezetőinek értekezlete Van-e reális alapja annak, hogy az államigazgatási mun­ka alkotó jellegéről beszél­jünk? Igen. Az állam helyi szerveiben dolgozó közalkal­mazottak zöme cselekvőén irá­nyítja, vezeti és széles mére­tekben szervezi az anyagi, a szellemi és az erkölcsi értékek gyarapítását, és csupán ki­sebb része foglalkozik kifeje­zett igazgatási teendőkkel. Es ez így helyes is. Hatszázféle ügyben A közigazgatási munka pro­duktivitása természetesen nem közvetlenül, hanem közvetve, a közigazgatás által irányított gazdasági, kulturális szervek eredményeiben, valamint a lakosság társadalmi munká­jában és életkörülményeiben jelentkezik. Az utóbbi években a köz­ségi tanácsok hatásköre je­lentősen növekedett, a hatósá­gi munka decentralizálása óta a községek mintegy 600 féle ügyben rendelkeznek hatás­körrel. Hogyan élnek községi taná­csaink a nagyobb hatáskörrel? Általában jól, közmegelégedés­re. Több községünkben vára­kozáson felül végzik az olyan feladatot is, amelyet a de­centralizálás előtt a járásnál jogvégzett dolgozók intéztek, például a szabálysértési ügye­ket, gyámügyeket. Jó hatással van a munkára, hogy a tanácsapparátus nagy része hivatásának tekinti az államigazgatási tevékenységet. A becsületes, bürokrácia- mentes munka csak növeli a tanácsapparátus tekintélyét. Emlékszünk még arra az időre, amikor valósággal divat volt szidni a tanácsapparátust. Elmúltak ezek az idők. Azóta jelentős változás történt: meg­nőtt a községi tanácsappará­tus hatásköre és ezzel növeke­dett tekintélye. De valljuk meg, a régi szemléletnek még néha-néha ma is érezhető a hatása az emberek gondolko­dásában és felfogásában. Még most is akadnak olyanok, akik kézlegyintéssel vagy ajkbigy- gyesztéesel intézik él a válasz­tott testület határozatát vagy a határozat alapján intézkedő tanácsi dolgozó tevékenységét. Hogyan lehetne ezen — a helyenként meglevő szemléle­ten — változtatni? Admi­nisztratív eszközökkel semmi esetre sem. Igényesen A tanácsi dolgozók ilyen irányú megbecsülése érdeké­ben elsősorban maguk az ap­parátus dolgozói tehetnek leg­többet. Mindenekelőtt a ta­nácsi vezetők legyenek önma­gukkal és az apparátussal szemben igényesek. Annyira még nem jó járásunkban sem a tanácsi munka, hogy azon ne lehessen még javítani; gyorsítani és szakszerűbbé tenni az ügyintézést. Helyen­ként tapasztalható még járá­sunkban is a felekkel való figyelmetlenség és ridegség. Többet kell még tennünk a bürokrácia ellen, nagyobb gondot kell fordítaná a szükség­telen ügyintézés kiiktatására, hogy az állampolgároknak mi­nél kevesebb feleslegesen ke­letkező hivatalos ügyük le­gyen. Mert az állampolgárok felesleges idézgetése, és az ügyek befejezésének indokolat­lan elhúzódása valóban bosz- ezúságot okoz. Ha ezeken vál­toztatni tudunk — kell is vál­toztatni — akkor az egyes emberek szemléletében is vál­tozás következik be, és a ta­nácsi dolgozók megbecsülése, tekintélye teljesebb lesz. A lakosság részvételével A szocialista közigazgatás első és fő módszere a tanács­adás, a meggyőzés, a nevelés, nem pedig a szankciók alkal­mazása. A tanácsvezetők való­ságos hatásköre, sőt joga pél­dául, hogy kezdeményezően lépjenek fel, s ésszerű javas­latokkal serkentsék a közsé­gükben levő üzemek és más szervek fejlődését, körültekin­tően ügyeljenek belső demok­ráciájuk fejlesztésére és rend­jére. Tanácsainknak őszintén igé­nyelniük kell, hogy a lakosság az eddiginél jobban és na­gyobb számban vegyen részt a közügyek közvetlen intézésé­ben. Elmélyültebben és rend­szeresebben kell foglalkozni ennek érdekében a tanács kü­lönböző bizottságaival, az ideiglenes bizottságokkal, a ta­nácstagok, a Hazafias Nép­front és a társadalmi szervek közös akcióinak felkarolásá­val, együttműködésük kifej­lesztésével is. Nem szólva ar­ról, milyen jelentős lehet az államit élet további demokrati­zálásában, ha a tanácstagokat — az eddiginél gyakrabban — felkérik egyes konkrét ható­sági ügyek eldöntésére, társa­dalmi munka végzésére, szer­vezésére. Van ilyen gyakor­lat járásunkban és eredmé­nye elismert, de az ál­lami munka ütemesebb társa­dalmasítása érdekében állan­dóbbá kellene tenni ezt a gya­korlatot. Le kell szögezni, hogy a fen­tiek megvalósításához a ta­nácsapparátusnak is van ten­nivalója. Mindenekelőtt az apparátusnak kötelessége min­dent megtenni, hogy a tanács­tag a tanácstörvényben lefek­tetett jogait gyakorolhassa és kötelezettségeit teljesíthesse. X gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a választókerületben je­lentkező problémákat a ta­nácstag türelmesen hallgassa meg, az ügyek pedig a lehető­ségeknek megfelelően nyerje­nek elintézést A tanácsi mun­ka produktivitásának növelése megkívánja, hegy javítsuk a munkafegyelmet tanácsi hiva­talainkban is. A lakosság egyszerűséget és szerénységet vár a tanácsi dolgozóktól, a tanácsi hiva­taloktól és intézményektől. Ennek az egyszerűségnek, sze­rénységnek elsősorban a ta­nácsi vezetők magatartásában és munkastílusában kell meg­mutatkozni, mert ez is nagy mértékben hozzájárulhat a ta­Vasárnap délután rendezték meg a tököli falugyűlést, 400 résztvevővel. Tóth Mihály, a községi népfroptbizottság el­nöke számolt be a bizottság négyéves munkájáról és ter­veiről. A vita során tizen­öten mondták el véleményü­ket, köztük Tornyosi László tanácselnök, aki a nagyközség terveit és célkitűzéseit ismer­tette. Tegnap megtartotta zár- számadó közgyűlését Pest me­gye egyik legnagyobb közös gazdasága, a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet. A Kossuth Művelő­dési Ház nagyterme megtelt a szövetkezet tagjaival. Az el­nökségben — többek között — helyet foglalt Babinszki Ká­roly, a ceglédi városi pártbi­zottság titkára és Horváth Je­nő, a megyei pártbizottság munkatársa. Az elmúlt év gazdasági ered­ményeiről Skultéty József tsz- elnök adott számot. Elmondot­ta, hogy a szántóföldi növé­nyek nagy része, így a búza, őszi árpa, kukorica és a ta­karmányrépa a vártnál jobb termést hozott. A gazdaság gondot fordított a tervszerű talajerőpótlásra, jelentős mennyiségű szerves és műtrá­gyát használtak fel. A vegy­szeres gyomirtás, permetezés és porozás ugyancsak a nö­vénytermesztők munkáját tet­te könnyebbé és eredménye­sebbé. Gépvásárlásra hárommil­lió forintot költöttek, ezzel elérték, hogy a növényter­nácsi dolgozók megbecsülésé­hez. Végezetül a tanácsi dolgo­zók megbecsülésének az anyagi oldalához néhány gon­dolatot. A tanácsi dolgozók döntő többsége — mint már említet­tem — kötelességtudó, szor­galmas, helyes magatartást ta­núsító, lehet rájuk számítani és számítunk is. A mcinori járás 243 tanácsi dolgozójából 79 törzsgárda tiag, arany, ezüst, bronz kitüntetés viselője; 18 kiváló dolgozó és 9 rendelkezik kormány- vagy más kitüntetéssel. Ezen túl évenként kb. 220-an dicséret­ben és pénzjutalomban, része­sülnek. Miért van mégis, hogy egyik-másik tanácsi dolgozó úgy vélekedik, nincs kellően megbecsülve? így van-e ez valóban? Senki nem mondja, hogy a tanácsi dolgozók túl vannak fizetve. Illetékes szer­veink tettek is különböző in­tézkedéseket: legutóbb pél­dául 1971. áprilisában, amikor bizonyos bérkorrekciók tör­téntek. Senki nem mondja azt sem, hogy ezzel minden meg­oldódott, de a különböző ked­vezményeket is figyelembe véve, nem lehet különösebb panaszra ok. Emberség és hozzáértés Ügy gondolom, hogy e né­hány gondolat is érzékelteti a tanácsapparátus felelősségtel­jes, sokoldalú munkáját és a legfontosabb tennivalókat a még jobb munka érdekében. Kövessen el mindent vezető és beosztott, hogy a lakosság ügyes-bajos oolgait egyaránt hozzáértéssel, emberségesen, közvetlen módon intézze él. Ezzel tudják biztosítani tö- megkapcsolatukat, megbecsü­lésüket. Dr. BenesIk Mihály, a monori járási hivatal elnöke. Ezután a falugyűlés megvá­lasztotta az 50 tagú új nép­frontbizottságot. Dékány Sán­dornak, a Hazafias Népfront járási titkárának javaslatára a 77 éves Takács Istvánt a népfront járási bizottságába választották örökös tagnak, a népfrontmozgalomban végzett sok éves eredményes munkás­ságáért. mesztés és az állattenyész­tés legfontosabb munkáit gépek végzik. Az elmúlt öt évben 150 mil­lió forint értékű beruházást hajtottak végre. Az állam nyújtotta juttatásokat a leg­messzebb menőkig igénybe vették. A termelőszövetkezet büsz­keségét, az ötvenezer négyzet- méteres növényházat egy év és három hónap alatt saját ma­guk építették fel, s a múlt év­ben már virágot és zöldséget termesztettek benne. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz részt vállal Ceglédnek és környékének élelmiszerrel való ellátásában. Harmincegy el­árusítóhelyén és boltjában árulja saját termékeit. Vágó­hidat és sütödét tart fenn. Tej­üzemét a kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz-szel közösen üze­melteti. Az elmúlt évben 78 miiró forinttal emelkedett a be­ruházott vagyon. 87 millió forinttal nőtt a közős va­gyon. A szövetkezet tiszta vagyona meghaladja a százmillió forin­tot. A tagoknak és az alkalma­Hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, a parla­menti állandó bizottságok el­nökei és a képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés 1972. évi munka- programjának tervezetéről, is­mertette az állandó bizottsá­gok és a képviselőcsoportok soron következő feladatait. Ezt követően dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter az idén beterjesztésre kerülő tör­— Hullámzó volt az alap­anyagellátás, s nagy a munka­erőmozgás — a fizikai dolgo­zóknak majdnem a fele kicse­rélődött, s így meglazult a technológiai fegyelem. Gyá­zottaknak több mint ötmillió forinttal többet fizettek ki, mint egy évvel korábban. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki elismerését az eredményes gazdálkodásért, és további si­kereket kívánt. Horváth Jenő, a Pest megyei pártbizottság ne­vében köszöntötte az egybe­gyűlteket. Babinszki Károly, a ceglédi városi pártbizottság tit­kára elmondotta, hogy az 1971- es évet a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz zárta a legsikere­sebben a városban. Hangsúlyozta, a jó ered­ményhez az is hozzájárult, hogy a növényházat gyor­san felépítette a gazdaság. Köszönetét mondott a lakos­ság nevében, amiért a tsz élel­miszerrel ellátja a várost. Vé­gül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a ter­melőszövetkezet tagsága és ve­zetősége együttes erővel és nagy szorgalommal képes ar­ra, hogy 1972-ben is eredmé­nyesen gazdálkodjon. A zárszámadó közgyűlés a budapesti Népek Barátsága Együttes műsorával ért véget. vényjavaslatokat ismertette, majd Barcs Sándor, az Inter­parlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke az IPU tevékenységéről adott tájékoz­tatást. Az értekezleten részt vett Varga Cáborné, az országgyű­lés alelnöke, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Varga Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettese. runk szintetikus anyagokkal 1967 óta dolgozik, de eddig ez csak 25—40 százalékát képezte össztermelésünknek. Tavaly ugrásszerűen emelkedett a szintetikus alapanyag felhasz­nálása a gyárban, 90 százalék­ban ezzel dolgoztunk. A gyap­júnál sokkal kényesebb a szin­tetikus alapanyag, inkább szennyeződik, tehát nagyobb fegyelemre, az előírások szigo­rú betartására van szükség. A nagy fluktuáció miatt azonban állandóan csak „betanítot­tunk”. Gépeink régiek, sok baj volt az alkatrészellátással is... • Gondolom a legnagyobb probléma mégis a munkaerő- vándorlás. ön szerint gyáruk­ban miért ekkora a fluktuáció? — Sok elmenővel személye­sen beszéltem, sokkal beszéltek munkatársaim... A legfőbb indok az anyagi elégedetlen­ség. Tavaly a bérfejlesztés csu­pán 1,65 százalékos volt. És természetesen a textilüzemek „keresztje”, a három műszak miatt is sokan hagyták itt munkahelyüket. • Idén hogyan oldják meg a munkaerőproblémát? — Még tavaly szerződést kö­töttünk a Volánnal, s bér­autóbuszt szereztünk. Majd­nem száz asszonyt toboroztunk az Ácsa—Csővár—Vanyarc út­vonalon. A busz mindennap behozza, s munka végeztével hazaviszi őket. ök most kezde­nek igazán dolgozni, eddig a betanítás tartott. Ügy érezzük, megszerették munkájukat, szá­míthatunk rájuk. • Panaszkodott az alap­anyagellátásra ... — A szintetikus anyagot, csakúgy, mint a gyapjút, tőkés importból szerezzük be a Né­met Szövetségi Köztársaságból, Egyiptomból, Ausztriából. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Selevács Mihálynak, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottsága alosztályveze­tőjének személyes munkás­sága elismeréséül nyugállo­mányba vonulása, valamint 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cse- terki Lajos, az elnöki tanács titkára és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnöke. ★ Rév Miklóst, a Népszabad­ság fotorovatának vezetőjét, a Magyar Fotóművészek Szövet­ségének elnökét nyugdíjba vo­nulása alkalmából a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki. A kitüntetést hétfőn benső­séges ünnepségen nyújtották át. Átadták a Kanizsa Bútorgyárat Befejeződött a Kanizsa Bú­torgyár 1968-ban megkezdett, s több mint 140 millió forintos költséggel végrehajtott re­konstrukciója. A korszerűsített gyárat hétfőn délután munkás­gyűléseken adta át Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter. Az átadási ünnepségen részt vett Fabók Zoltán, a Helyiipa­ri és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra is. Azonban sok esetben változtak a szállító cégek, jóformán min­den negyedévben más-más anyag érkezett és ilyenkor minden egyes gépet újra be kellett állítani. Idén biztatób­ban indult alapanyagellátá­sunk, az előtárgyalások szerint az NSZK-ból, egy telephelyről nagyobb mennyiséget impor­tálunk. • Elavultak a gépek, ko­moly gond az alkatrészhiány. Idén érkeznek-e üj gépek a vá­ci gyárba? — A Pamutnyomóipari Vál­lalat határozata alapján meg­gyorsítják Vácott a gépi beru­házást: 1974 helyett 1972 de­cemberéig összesen 26 millió forintot fordíthatunk felújítás­ra, s gépek behozatalára. Az előkészítő üzembe kártoló, fé­sülőgépek kerülnek Lengyel- országból, az NDK-ból. Nagy­ban megkönnyítik dolgunkat, segítségükkel 12 ember munká­ját takaríthatjuk meg... A Német Szövetségi Köztársaság­ból 3 automata orsózógépet vettünk, az első májusban ér­kezik. Ez a 3 automata régi 9 gép helyett évi 350 tonna fona­lat orsóz majd. Az orsózók szinte új munkaterembe érkez­nek, felújítjuk az épületet is... Négy szakemberünk céltanfo­lyamon vesz részt az NSZK- ban, ők és a külföldről érke­ző szerelők tanítják majd be az asszonyokat a gépek hasz­nálatára. Idén a minőségjavítás érde­kében az évi terv kevesebb, mint tavaly: a fonodáé 749, az orsózóé 795 és a cérnázóé 367 tonna. A termelési érték 100 millió 403 ezer forint. Köny- nyebbséget jelent az is, hogy két üzemrész a profiltisztítás következtében megszűnt: a perzselő és a motringoló. Február 9-ig mind a 3 üzem­rész túlteljesítette az előírt mennyiséget, s a vezetők re­mélik, hogy a megrendelőknek — a Hazai Pamutszövőnek és a Selyemipari Vállalatnak — nem lesz panasza ezúttal a mi­nőségre sem... T. E. FALUGYŰLÉS TÖKÖLÖN A közérdekű vita fóruma VÁGÓHÍD ÉS SÜTÖDE Cegléden a Magyar-Szovjet Barátság Tsz zárta a legsikeresebben 1971-et Mammut rönkből szerszámnyél A makádi Üj Élet Termelőszövetkezet faüzemében hatal­mas farönkökből készítik a kéziszerszámok nyelét. Először sze­letelik a fatörzseket, majd gyalu, fűrészgép és eszterga segít­ségével, szerszámnyelet készítenek belőle. Foto: Urban Megszűnt a perzselő és a motringoló 1974 helyett 1972 vége A Pamutfonóipari Vállalat váci gyára nem teljesítette ta­valyi tervét. A fonodában 809 tonna helyett 715 tonnát termel­tek, a cérnázóban 435,2 tonna helyett 430,9-et, s egyedül csak az orsózóban „hozták” az elképzeléseknek megfelelő ered­ményt: a tervezett 682 tonnát túlteljesítve összesen 740 tonna fonalat orsóztak. Mit mond erről Kaiser Ferenc igazgató?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom