Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. FEBRUÁR IS., VASÄRNAP rMT Mittel i&CirtoP Az itt látható címmel az Omszkaja Pravda — a Pest megyei Hírlap szovjet testvér­lapja — magyarországi riport- sorozata jelent meg. A közel­múltban nálunk járt újság­íróküldöttség tapasetalatait adja közre a nagy terjedelmű sorozat R. Szergejeva tollá­ból. Színesen, szemléletesen és a meleg barátság hangján ír 'mindazokról az események­ről, amelyeket fővárosunkban, Pest megyében szereztek. A riportsorozat első írása Budapesttel foglalkozik, a második Omszk és Pest me­gyék kapcsolatairól ír, közép­pontba helyezve azt a megbe­csülést, amelyet Vácott tapasz­taltak az Omszkban hősi ha­lált halt internacionalisták iránt. (Mint ismeretes: Vácott őrziik a sírjukról hozott rögöt.) A harmadik írás nagykőrösi, ceglédi élményeikkel ismertet meg, a következőkben Száz­halombattáról van szó, majd a ráckevei járás élete foglal­ja el a hasábokat. A hatodik, befejező részben moaaiiksze- rűen több portrét kapunk egy-egy itt megismert barát­ról, köztük Bőn Károly mun­kásmozgalmi veteránról, Bá­lint Ildikó és Lukoviczki End­re szentendrei képzőművé­szekről, Páréi Irén százhalom­battai tanítónőről. Az omszkiak érdeklődését Peat megye iránt az is mutat­ja, hogy e sorozatot követően, nemrégiben újabb teljes oldal jelent meg megyénk életéről. Ezt (a mi két újságokialunk- nak megfelelő) összeállítást szerkesztőségünk munkatársai írták, fényképezték szovjet testvériapunk számára. Jelenleg egyébként érdekes vetélkedő is folyik az omszki területen. Mint a TASZSZ hí­rül adta: versenyt hirdettek meg „ Ismered-e Magyarorszá­got?” címmel. A széles körű és nagy érdeklődést kiváltó ver­seny győztesei ingyenes ma­gyarországi utazáson vesznek majd részt NÉPFRONT-BESZÉLGETÉS POMÁZON A Hazafias Népfront Porpá- czy Aladár kertbarátok klub­ja február 14-én, hétfőn este föl 7-re beszélgetésre hívta meg a klub tagjait és az ér­deklődőket. A népfrontmozgaiom, a nép frontpol i ti.ka időszerő kér­dései kerülnek ez alkalommal megvitatásra. Ezen belül meg­kérdezik a megjelentek véle­ményét: milyennek látják a kertbarátklub helyét és szerepét a nagyközség életé­ben? Megalakult a magyar gyójSype(tog«jSusok egyesülete Az elnöki tisztet a váci siketnémák intézetének igazgatója tölti be Hazánk 118 gyógypedagógiai intézményének, illetve mint­egy két és fél ezer gyógypeda­gógiai szakemberének, peda­gógusának képviseletében tar­totta alakuló közgyűlését szombaton a magyar gyógype­dagógusok egyesülete. Célja és feladata, hogy a szocialista gyógypedagógia ügyének fejlődését társadalmi úton támogassa, elősegítse a fogyatékosok társadalmi in­tegrációját A közgyűlés meg­választotta a magyar gyógy­pedagógusok egyesületének vezető testületét. Elnök: An­gyal József, a váci siketné­mák intézetének igazgatója lett, a főtitkári teendőkkel pe­dig Sziklay Béla, fővárosi ve­zető szakfelügyelőt bízták meg. CSAK GÉPEK I közérzet -72 Az Alagi Állami Tangazda­ságban 1971 októberében kez­dődött a munka az ország egyik legkorszerűbb tehené­szetében. A fejőteremben gép­pel fejnek, egyszerre 24 tehe­net. A tartályokból a tej cső­rendszeren keresztül kerül a hűtő tárolóba, innen pedig a tejszállító kocsiki». így a tej emberi kéz és levegő érintése nélkül kerül ki az istállóból. Üdülőszövetkezet Baranyában megalakult az első üdülőszövetkezet, amely­nek tagjai közös erővel épí­tik meg és tartják fenn üdülő­házaikat a Balaton partján. A szövetkezet erre a célra több mint ezer négyszögöl nagyságú területet vásárolt a balaton- boglári tanácstól. A PULT MÖGÖTT Gyakori beszédtéma, olykor már-mór közhangulat: udvariatlanok a kiszolgálók az üzletekben. Nem eladni akarnak — hangoztatják sokan —, hanem minél előbb az üzleten kívül látni a vásárlókat. Igaz-e ez, vagy csupán szóbeszéd? S ha igaz, mi az oka ennek? Erről beszélgettem négy kereskedővel — idősebbel és fiata­labbak Mind a négyen azt állították: szeretik munká­jukat, erre a pályára készültek, nem a véletlen so­dorta őket a pult túlsó oldalára. Mind a négyen Rác­kevén dolgoznak. esztendő alatt, tizenötezer fo­rintért. A közérzetem? Ez az otthontalanság kétségkívül rá­nyomja bélyegét. Az első boltvezető BELICZAY JÓZSEF, a rác- keve-újtelepi vegyeskereske­dés vezetője. A Duna túlolda­lán ez az egyetlen üzlet, amely mintegy hét-nyolcszáz ember mindennapi szükségletét kell, hogy kielégítse. Az üzletveze- ] tő huszonkilenc éves, nőtlen, a szüleitől örökölt házban lakik Ráckevén. Negyedik esztende­je vezeti az újtelepi perembol­tot. — Udvariatlanok az eladók? Lehetséges, nekem eddig még senki sem mondta. Jól érzem magam ebben a boltban, sze­retem a vásárlókat, már szinte családias közöttünk a kapcso­lat, hiszen mindig ugyanazok az arcok köszönnek rám. Itt j minden fontds szükségleti cik­ket megtalálnak, az alapvető élelmiszerektől a zöldségig, és a háztartási cikkekig. Hogy szűkösen vagyunk, ez igaz. A göngyölegraktárat láthatta, kint a ház előtt. Mi szüksé­ges ahhoz, hogy jó legyen a kapcsolat a vásárló és az eladó között? A lehetőség szerinti bő áruválaszték. Ez, sajnos, nem mindig rajtunk múlik. A szállítás néha akadozik. Meg olyan apró figyelmesség is, hogy amikor reggel kikerékpá­rozom ide, útközben megvá­sárolom a péksütemény-szük­ségletet. A pék csak kilenc óra után érkezik. Addig azonban megreggeliztek már az embe­rek?'Ha''hétkor nincs pékstRej mény, joggal maradnak el a vevők. Ügy segítek hát, aho­gyan lehet. Ebben az alig né­hány négyzetméternyi boltban nagy a forgalom. Havonta át­lagban százhúszezer forintért vásárolnak itt. De voltak olyan hónapjaink is a nyári üdülő­szezonban, amikor száznyolc­van-kétszázezer forint volt a forgalom. Hogy mindezt meny­nyiért csinálom? A havi fize­tésem 1650 forint. Ehhez jön még a jutalék: százezer forint forgalom után ötszáz. (Ez ott két ember között oszlik meg.) ítélje meg maga, hogy ez a fi­zetés sok vagy kevés — ezért a munkáért. Ennek ellenére elégedett vagyok, úgy érzem, eddig minden sikerült az éle­temben. A második eladó ILLÉS MARIA, a vas- és miísrznlri Hnlt. plflrióia. Hat, éve Az első eladó Schenk józsefné, a ru­házati áruház méteráru és la­kástextil osztályának eladója Csinos, mosolygó arcú, barna fiatalasszony, még innen a huszadik esztendőn. Két éve szerezte meg a kereskedősegé- di oklevelet. Fizetése ezerszáz forint, ehhez kap havonta négyszáz forint garantált juta­lékot. — Sokan azt hiszik — mondja csendesen —, könnyű mesterség a kereskedőé. Az én megítélésem szerint fizikai munka a javából. Nemcsak azért, mert nyolc órát állni a pult mögött önmagában sem könnyű, hanem azért is, mert emelgetni kell két méter ma­gasból a vég szöveteket, fel­állítani a hatalmas ebédlősző­nyegeket. Zokszó nélkül csi­náljuk, hisz ez a munkánk. De ha délutánra már .fáj a lá­bunk, a hátunk, és ezért neki­támaszkodunk a pultnak, sen­ki se higgye, azért tesszük, mert semmi kedvünk kiszol­gálni. Mi is emberek va­gyunk, mi is elfáradunk. Meg­ítélésem szerint nincs arány­ban a fizetésünk a munkánk­kal. Vegyük az én példámat. Egy éve házasodtunk, a fér­jemmel albérletben lakunk, havi hatszáz forintért. Mikorra tudunk megtakarítani annyit, hogy belevághassunk a lakás­építésbe? Eltelik még néhány esztendő. Pedig aránylag sffe- rencsés helyzetben vagyunk: apámék telkén van egy ki­ásott házalap. Eddig szoba­Ikarus—Steyr Öszvérbuszok A korábbi éveknél jóval több autóbusz készül az idén magyar—osztrák kooperáció­ban. Az Ikarus és a Steyr- Daimler-Puch Vállalat 1968 óta működik együtt Ennék eredményeként egyedi meg­munkálással, nagy pontosság­gal készültek Steyr alvázon szimpatikus vonásával egy­aránt. (Tudtunk például arról, hogy a farmerek mindinkább szövetkezetbe tömörülnek? S nem is csak a Nyugat-Európa- szerte hagyományos értékesí­tő, beszerző szövetkezetekbe, hanem — igaz, jóformán csak kuriózumként — néhol közös termelést folytatókba is?!) A negyvenes, tehát még jog­gal fiatalnak mondható tudós itt, a gödöllői domboldalon láthatott hozzá tapasztalatai­nak földolgozásához, illetve terveinek megvalósításához. Már könyvében leír egy be­szélgetést, partnere az egyik professzor, elmondja: „A Kim- ber cég igazgatótanácsa fog­lalkozott már a broiler nyúl kialakításának kérdésével. Pillanatnyilag nyállal még nem dolgozunk.” De: .. egyik genetikusunk már megkapta a szükséges feladatokat, és le­het, hogy néhány év múlva a Kimber cég új termékkel je­lentkezik a világpiacon .. Nos, ama gödöllői farm jó néhány modern nyúlházból — rosszul írom? — áll. Minden nagyon tiszta, s csakis azért mehetek be ezekbe a hosszú­kás házakba, mert Holdas Sán­dor tudja: nem vagyok járatos az efféle nyúltenyészetaken. Nem mintha szakmai titkokat féltene — jóllehet a kutatás ilyesmit is ismer — hanem a fertőzés veszedelme az, amitől a nyulakat tán elsősorban vé­delmezni kell. Persze, akár a szúnyog is terjeszthet nyúlbe- tegséget. Méghozzá az egyik legveszélyesebbet terjeszti; szúnyogháló kell tehát s rovar­irtó permetezés. A védekezés másik módja a vakcina, ám ez nincs a világpiacon. Most ne­kifogtak egy magyar gyárt­mánynak, a kutatások jól ha­ladnak, s — mint Petöházi Gábor elmondja — azzal szá­molnak, hogy egy éven belül elkészülnek vele. E termékből komoly bevétele származhat majd az országnak. Nyolc intézet összefogása Ez már a gépesített nyúlte- nyésztés! ötszáz anya van az egyik istállóban; ínasina távo­lítja el a trágyát, önitatók ad­ják a vizet (az állatok időnként e két ketrec közé függesztett „csapnál” összeverekednek), csupán a takarmányozást vég­zi emberkéz. — A nyúl emlősállat, napon­ta látni kell. Megette a granu­látumot avagy sem, tehát szól­ni kell-e az állatorvosnak, van-e valamilyen hiba a látha­táron ... Vagyis amit itt lát, az megítélésem szerint maximu­ma a gépesítésnek — magya­rázza Holdas Sándor. A sárgásbarna táp kísérleti eledel: lényege, hogy kukori­cából, árpadarából vegyítik, nincs — vakszóval — import­vonzata. Ez nagy szó mai ál­lattenyésztésünkben, hiszen egyből versenyképessé teszi a nyulat egyéb exportcikkeink­kel szemben, amelyek jó részé­hez külföldről vásárolunk fe­hérjét, különféle takarmány­koncentrátumot. A Kisállattenyésztési Kuta­tó Intézet által összefogott nyúlprogramban nyolc tudo­mányos intézmény dolgozik együtt. íme, a teljes fölsorolá­suk: AGROTERV, a Baromfi- ipari Országos Vállalat kuta­tórészlege, az Országos Mező- gazdasági Fajtaminősítő Inté­zet, az Országos Állategészség­ügyi Intézet, a vele össze nem tévesztendő Állategészségügyi Kutató Intézet, az Állatorvos­tudományi Egyetem, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet, az Agrárgazdasági Kutató In­tézet. A világ legnagyobb nyúltelepe Ikarus luxus karosszériával azok az „öszvérbuszok”, ame­lyek máris népszerűek belföl­dön és Ausztriában egyaránt. Az Ikarus—Steyr-buszolk egye­di miegmunlcálásukkal az európai autószalonokban is nagy sikert arattak, az ország­utakon azonban ritkaságnak számítottak, az egyedi gyárt­mányokból ugyanis három év alatt mindössze 47 készült. Ezek főleg magyar és osztrák utazási irodák, illetve magán- vevők tulajdonába kerültek. Az idén az Ikarus—Steyr ko­operációban több busz készül, mint az elző három év alatt együttvéve. KÉTSZÁZ AUTÓ Az Amerikát is megjárt, de a szakfolyóiratokból folyton- folyvást tájékozódó Holdas Sándor rábólint dr. Petöházi Gábor intézeti igazgató szavai­ra: — Ma egyik partnerünknél, a Bikali Állami Gazdaságban van a világ legnagyobb nyúl­telepe. Hétezer anyát tartanak ott, nálunk, Gödöllőn, kétezer anyából tevődik ki az elitállo­mány. Fehérgyöngy — így nevez­ték el a gödöllői hibrid nyu­lat, amely iránt várhatóan megnő az érdeklődés. Éppen ezért az említett gazdaság az idén 15 000 anyát ad el — ezt a tipikusan kisüzemi állatot rövid idő alatt sikerült átvinni a nagyüzembe. Két éve még a nagyüzem aránya egyszáza­lékos volt csak, ma már tíz- százalékos, de a 30 százalékot kívánatos elérni. S az idei ex­port 10 százalékát már a Fe­hérgyöngy, Gödöllő egyik leg­újabb terméke adja. Keresztényi Nándor A Pest megyei 1. sz. Szolgáltató Vállalat szigetszentmiklósi autószervizében tizenketten dolgoznak. Havonta csaknem két­száz állami és magánautó szervizét, felújítását végzik a telepen. Foto: Urbán segéd, huszonegy éves, Sziget- szentmiklóson lakik a szülei­nél, tavaly óta kiváló dolgozó. Fizetése 1200 forint, ehhez jön még havi négy-ötszáz forint jutalék — a forgalomtól füg­gően. — A közérzetem? Jó. Engem nem bosszantanak a vásárlók. Amit kérnek — ha van — tő­lem megkaphatják. Higgye el, nincs ebben semmi rendkívüli. Aki nem így látja, az ne le­gyen kereskedő. Minden szak­mának megvannak a maga szépségei. A miénknek is. A vásárlók egy része úgy jön be hozzánk, hogy szeretne venni egy rádiót vagy televíziót. Hogy melyik típust válasszák? Tőlünk kérnek tanácsot. Ilyen­kor úgy érzem, mintha ma­gamnak. választanák. Szóval, ha újra kezdeném, akkor is csak kereskedő lennék. A ko­romhoz képest szépen haladok előre, megbecsülnek. Otthon a család, öten vagyunk testvé­rek. Én vagyok a legidősebb, Péter öcsém a legfiatalabb, kétéves. Apám, anyám és a nagyobb öcsém a Csepel Autó­gyárban dolgozik. Apámnak és öcsémnek van egy Simpson Star ja. Tavasszal én is veszek egyet. Akkor majd hárman motorozunk együtt? Házasság? Még nem gondoltam rá. Anél­kül is jó a közérzetem. A második boltvezető NOVAK ISTVÁN, a ruháza­ti áruház vezetője harminckét éve kereskedő, ebből Ráckevén üzletvezető huszonkét eszten­deje. Negyvenkilenc éves, há­rom gyermek apja — a legidő­sebb 13, a legfiatalabb 2 éves —, a fizetése havi 2500 forint, ehhez jön még havi ezer forint garantált jutalék. — A közérzetem? Jelen pil­lanatban rossz. Harminckét éve kereskedő vagyok. Egyet már; megtanultam: a forga­lomhoz áru kell. Gazdag, min­den igényt kielégítő választék. Eddig nem is volt semmi baj. Minden árut megkaptunk, amire szükségünk volt. Az eredmény: novemberben is, decemberben is egymillió-hét­százezer forintos forgalom. Most viszont, az új rendelke­zés szerint csökkentették az árukeretet, februárra mind­össze kétmillió-százezer forint a megadott készletünk. Há­romszázezerrel kevesebb, mint amennyit kértünk. Ez nem­csak nekünk, kereskedőknek rossz, mivel nem tudjuk ki­elégíteni a vásárlókat, hanem a vásárlóknak is, mert ha ná­lunk nem találják meg a kere­sett cikkeket, utazhatnak Pest­re. Kinek jó ez? Pillanatnyi­lag még csak az a helyzet, hogy száz közül minden tíz­tizenötödik vásárló távozik tő­lünk csalódottan, de ha nem engedélyezik, hogy nagyobb készlettel dolgozhassunk, ez a szám emelkedni fog. Megér­tem, hogy szükséges a kötöt- tebb gazdálkodás, de csak ad­dig, amíg az ésszerű s kárát nem a vásárlók látják. Prukner Pál A CEMENT­ES MÉSZMŰVEK VÁCI GTAR/. (DCM) felvételre keres betanított munkásokat és munkásnőket, valamint könnyű- és nehézgépkezelőket. Igényjogosult házaspárok részére 6 —12 hónapon belül vállalati bérlakást, egyedülálló férfiak részére korszerű munkásszállóban elhelyezést tudunk biztosítani. 1972-től gyárunk új bérezési formát vezet be. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál minden munkanapon 7-től 15 óráig vagy levélben, CÍM: CEMENT­ES MÉSZMŰVEK VÁCI GYÁR* munkaügyi csoport. Vác, 1. postafiók 94. Az érdeklődők levélben te kaphatnak felvilágosítáet. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom