Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

1972. FEBRUAR 2., SZERDA ff EC I'd Ívlap EREDMÉNYES ESZTENDŐ Együttműködve a társadalmi szervezetekkel A Vöröskereszt megyei vezetőségének ülése Á Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének tegnapi ülésén megtárgyalták a tava­lyi eredményeket és az 1972. évi munkatervet. A tanácsko­záson részt vett Göndics Zol­tán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztályvezető­je, valamint Lévai Károly, a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese. Dr. Csicsay Jvánnak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek, a Vöröskereszt megyei el­nökének megnyitó szavai után Németh Veronika megyei tit­kár számolt be az eredmé­nyekről és a tervekről. Mint elmondotta, tavaly a taglét­szám kétezer-háromszázzal, a szervezetek száma 54-gyel nőtt. így Pest megyében 42 ezer vö­röskeresztes tagot tartanak nyilván. Fejlődött a vöröske­resztes munka az ipari üze­mekben, javultak *a munkahe­lyek egészségügyi körülmé­nyei, és eredményeket értek el a dolgozók helyes egészség- ügyi szokásainak kialakításá­ban, az egészséges életmódra nevelésben is. A vöröskeresz­tes tagok többsége társadalmi elsősegélynyújtó, s a naplók tanúsága szerint 8536 alka­lommal segítettek balesetet szenvedett társaikon. Sokat dolgoztak az aktivisták a me­zőgazdasági üzemekben. Egyetlen adat: a növény védőszer-mérge­zések elleni védekezésről és elsősegélynyújtásról 77 tanfolyamot tartottak, s ezen kétezer hallgató vett részt. Tavaly ünnepelte 50 éves' fenogJi$!&s keresztes mozgalom. Szamos rendezvény tette emlékezetes­sé á"Jübiléumot. A legjelentő­sebb közülük az általános is­kolások „Egészségőr tettre kész” és a középiskolások „Ju­bileumi elsősegélynyújtó ver­senye” volt. A megye ifjú vö­röskeresztesei a járási, me­gyei döntők után az országos mezőnyben is megállták a he­lyüket, és második, illetve har­madik helyezést értek el. A megye, pontosabban a Fóti Gyermekváros adott otthont az első ízben megrendezett nem­zetközi elsősegélynyújtó olim­piának. A helyes egészségügyi szokások kialakítását, a higié­nés szemlélet elterjesztését szolgálta a „Tiszta iskola, egészséges ifjúság” mozgalom. A megyében 161 iskola nyerte el a „Tiszta iskola” címet. A Vöröskereszt tavalyi mun­káját a társadalmi összefogás jellemezte a közművelődési, egészségnevelési, tömeg- és társadalmi szervezetekkel egy­aránt. Jó néhány közös rende­zésű megyei, járási program bizonyítja ezt. Eredményes volt például a nagykátai „I. mezőgazdasági egészségnevelé­si nap” vagy a megyei alko­holizmus elleni társadalmi.bi- zottság „Társadalmi együttélés és káros szenvedélyek” című ankét ja. A megyei tanács és a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége által kezdemé­nyezett községfejlesztési verseny részeként a Vö­röskereszt meghirdette' a „Tiszta udvar, rendes ház” akciót. A Vöröskereszt eredményes munkakapcsolatot tartott fenn a megyei polgári védelmi ka­tonai törzsparancsnoksággal, s a honvédelmi fe’kászülés ke­retében szervezte az elsőse­gélynyújtó és szállítóegységek képzését. Az egységek tagjai többségében vöröskeresztes aktivisták voltak, akik részt vettek ^ szűrések lebonyolí­tásában, a véradás szervezésé­ben és a gondozási munkában is. Az idej feladatok során a Vöröskereszt a legnagyobb fi­gyelmet a családvédelemre összoontosítia. Ez sokféle fel: adatot jelent. így például a megyében magas a koraszülé­sek száma, ezért a terhes anyák korai felkutatását ter­vezik, hogy a mielőbbi gondo­zással esetleg megelőzhessék a koraszülést. Népszerűsítik a nővédelmi tanácsadókat, egyé­nileg beszélgetnek az asszo­nyokkal, részvevőket toboroz­nak a családtervezéssel foglal­kozó tanfolyamokra, előadá­sokra. Az aktivisták részt vesznek az illetékes tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságai­nak munkájában. Látogatják a veszélyeztetett családokat. An- kétot szerveznek az állami gondozott gyerekek helyes egészségügyi neveléséről. Az idős emberek társadalmi meg­becsülése érdekében 110 he­lyen rendeznek idősek napját, illetve nyugdíj as-találkozót’. A vöröskeresztes tagok patronálják a megye va­lamennyi szociális ottho­nát és öregek napközijét; ezenkívül 720 család és 860 egyedülállói idős em­ber gondozását vállalják. A Vöröskereszt megyei szer­vezete természetesen ’ folytatja egyéb hagyományos tevékeny­ségét is: egészségügyi felvilá­gosító előadásokat tartanak, részt vállalnak egészségügyi állomások létrehozásában. Néhány új kezdeményezés az idei tervekből: sorköteles fiataloknak elsősegélynyújtó tanfolyamokat szerveznek. A KISZ-klubokban is meghono­sítják a Nagylányok iskolája című tanfolyamot, amely a serdülő lányok problémáival foglalkozik. Tavaly még egyedi pró­bálkozás volt a ráckevei járásban a kisdobosok egészségügyi versenye, az idén az egész megyében megalakítják a kisiskolá­sok között az egészségőr- csoportokat. A beszámolót és a munka­tervet élénk vita követte, amelyben felszólalt Lévai Ká­roly, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese, dr. Bágyoni Attila, a megyei egészségneve­lési csoport főorvosa, dr. Orosz Zoltán, a megyei polgári véde­lem parancsnoka, dr. Gál Lászlóné, a megyei KÖJÁL fő­orvosa, dr. Stark Janka, a megyei tüdőgondozó intézet igazgató, főorvosa, dr. Madár János, a megyei KÖJÁL igaz­gató főorvosa, Valter Margit, a Magyar Vöröskereszt orszá­gos közoontiának főelőadója. Göndics Zoltán, a mevvei párt- bizottság osztályvezetője. Csö­mör József, a Vöröskereszt megyei vezetőségének tagja. A részvevők a beszámolót és a munkatsrvet egyhangúlag elfogadták. A megyei vezető­ség ezután egyéb ügyeket tár­gyalt, majd dr. Csicsay Iván zárszavával befejeződött az ülés. Zárszámadások évadján Dél-Pest megyében (III.) Vállalókkal — de meddig? A zöldségtermesztés kérdőjelei Nagykőrösön Nagykőrösre készülve Már­kus Istvánnak, a jeles szociog- ráfusnak tavaly «megjelent könyvét forgattam. „Kifelé a feudalizmusból” — ez a tanul­mánygyűjtemény címe és akad közte egy történelmi esszé Nagykőrösről is. A hajdan volt, sajátságos munkaszer­vezetről például azt olvastam, hogy a körösi nemesek a vá­rosi határban lévő földjeiket „sem jobbágyoklcal, nem is gazdatiszteknek engedelmes­kedő urasági cselédekkel mű- veltetik, hanem az évről évre szerződtetett, s részért vagy pénzbérért felvállaló munká­sokkal”. A kötet címadó írása, mint­egy az előbbi adalékhoz vdsz- szanyúlva, elemzi a tsz-ékben igen elterjedt részes művelést, „amit az új, rugalmasabb és sikeresebb agrárpolitika vív­mányaként tartunk számon, s aminek valóban sokat köszön­hetnek szilárduló tsz-eink”, de amely — s itt ama rímelés! — „félfeudális örökség”. Hogy miért? A többi között azért, mert „féligmeddig még min­dig parasztegzisztenciák töme­gét feltételezi, s ezért: jövője is ehhez van kötve”. Nincs munkaerőhiány Remélem, senki sem érti félre, senki sem sértődik meg e kissé hosszas idézetösszeve­tés olvastán Nagykőrösön, a Szabadság Tsz-ben, amely oly sokat kíván tenni az idén is a zöldségtermesztés megtartá­Diák a pedagógus­pártszervezetben ... Apu gyakran mesélt ne­kem a fiatalkoráról. A felsza­badulás utáni nehéz évekről, amikor jegyre adták az élel­miszert, és mindenki millio­mos lett az inflációban. A vá­lasztási harcokról, a földosz­tásról. Egyszer elmondta, hogy tizennyolc évesen lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Ez szöget ütött a fejembe ... A nyúlánk, kék köpenyes kislány — Halápi Katalin — kis szünet után hozzáteszi: — Apu a nevelőapám. Há­roméves korom óta pótolja ne­kem az igazit.... Molnár Mihály, a váci köz- gazdasági szakközépiskola igazgatója megtöri a csendet: — Kati nevelőapja derék ember, a legjobb elvtársak egyike, akit ismerek. ... Már kislány koromban olyan szerettem volna lenni, mint ő. Türelmes, megértő, igazságos... Az általános is­kolában úttörővezető voltam. Itt az osztály KISZ-vezetősé­gének tanulmányi felelőse let­tem. Amikor olvastam a párt- kongresszus határozatát, hogy leszállítják a tagfelvétel kor­határát, alig vártam, hogy ti­zennyolc legyek. Tavaly októberben ez is el­érkezett. Kati várt néhány na­pot, aztán bekopogott a tanári szobába, Kovács Lászlóhoz, a váci középiskolák pártszerve­zetének titkárához: „Tanár úr kérem, szeretnék belépni a pártba.” — Egy pillanatra meglepőd­tem — meséli Kovács László. — Hány éves is vagy te, Kati? — kérdeztem. „Elmúltam ti­zennyolc. Már egy hete.. Kovács elvtárs a KlSZ-szer- vezethez fordult: mi a vélemé­nye Kati kéréséről? A KISZ- taggyűlés határozata egyhan­gú volt: támogatja Kati tag­felvételét. — Ki volt a másik ajánlód? — Én. — Molnár Mihály igazgató Katit megelőzve vá­laszol. — A KISZ-ben végzett munkája, szerénysége, 4,5 ta­nulmányi eredménye, gyen­gébben tanuló társai iránti se­gítőkészsége —r mind-mind mellette szólt. — A pártvezetőségben meg­oszlottak a vélemények — em­lékezik Kovács László. — Egyik tanártársam azt kérdez­te: „Negyedikes diák — a per dagógusok pártszervezetében? Ki hallott már ilyet.?!” Az alapszervezeti taggyűlés aztán őt is meggyőzte: ha eddig nem, hát most hallhat. Egy évvel a párt X. kongresszusa után ide­je, hogy éljünk a módosított szervezeti szabályzat adta jo­gokkal. Kati munkahelye — az iskola. Diákpártszervezet nincs, tehát nekünk kell őt felvennünk. A városi pártbi­zottság örömmel egyetértett, így aztán december elsején Kati lett az első váci kommu­nista középiskolás diák. Más­nap már ott volt nálam: „Ta­nár úr kérem, mi lesz az én pártmunkám?” Ami eddig: vé­gezd továbbra is jól a KISZ- megbízatásodat — feleltem. Kati csendes, szerény kislány, de most megmakacsolta ma­gát: „Az nem pártmunka, ta­nár úr. Amellett még mást is tehetnék.” Megbeszéltük az igazgató elvtárssal, és rábíztuk az iskolai KISZ-oktatás ellen­őrzését. Ez az iskola képesített köny­velői, statisztikusi és vállalati tervezői képesítést r.d végzett növendékeinek az érettségi bi­zonyítvány mellé. Kati őszin­tén bevallja — hadilábon áll a matekkal. Annál jobban sze­reti a történelmet. — Milyen könyvelő lesz be­lőled, Katalin? Az anyagpor- mákhoz hozzáadod a borogyi- nói csata évszámát? — ugra­tom. — Tanulni szeretnék tovább az egri tanárképző főiskolán. Történelem-orosz szakos ta­nárnak készülök. Molnár Mihály átöleli Kati vállát: . — Mi pedig, ha végez, sze­retettel visszavárjuk. Hadd le­gyen még egy „saját nevelésű” tanárunk Kovács Lászlón kí­vül. Nyíri Éva sáért, sőt föllendítéséért. Per­sze, mi mást tehetne egyebet, minthogy egyébként — de va­lószínűleg csak egyelőre — bevált adottságait hasznosít­ja, Vagytis fölosztja a területet, úgynevezett vállalásos rend­szerben. — Tehát nincs munkaerő- hiány? — kérdem a fiataLker- tészmémököt, Kecskeméti Lászlót, a zöldségtelep vezető­jét. — Egyelőre nincsen. Van 80 vállalónk, de amikor szedni kell az uborkát, akár három­százan is dolgoznak a földe­ken —<a családtagok ugyanis így vonhatók be a legéssze­rűbben a munkába. De nem­csak ezt a szervezeti formát ismerjük, hiszen a szántóföl­di kertészet 20 százalékán, to­vábbá a fólia alatti termelés­ben brlgádrendszerben dolgo­zik 70 ember, mégpedig ja­nuár 1-től december 31-ig. — Most is? — Igen, nálunk már meg­kezdődött a szezon ... Négymillió saláta Mínusz 10 fok alatt lehet a hőmérséklet, a fákra zúzmara fagyott, s be-beszegte a fólia­házak peremét is. Odabent ki­csit tavaszt idéző már a lát­vány, hiszen az asszonyok táp- kockákba rakják a palántát. Egyetlen fóliaházban 70 ezer salátapalánta sűrűsödik egy­más, mellé, összesen 4 millió 200 ezier palánta kerül majd szabad földbe, mire megenge­di az idő. A legmodernebb, 9000 négyzetméteres fóliahá­zakban traktor is járhat, az műveli a talajt A fólia elő­nyeiről egy minapi tanácsko­záson hallottam: nagy ter­melési értéket bevételi több­letet ad, valamint viszonylag kevesebb, pénz kell a beruhá­záshoz. Egyetlen, fóliaház 28 ezer forintba kerül itt Nagy­kőrösön, a Szabadságnak van 2200 négyzetméter fűtött felü­lete. összehasonlításul: egy négyzetméter fólia 70 forint­ba, egy négyzetméter növény­ház 2000 forintba kerül — Miikor jut piacra a salá­ta? — Március 20 és április 10 között, de tavaly nem volt jó ára a hajtatott salátának, az idén magasabb bevételt vá­runk. A fogyasztók ugyan kifizetődőnek mondják ezzel foglalkozni, de csak azért, mert nem tudják, hogy 100— 140 százalékos árrés rakódik a termékre. Vagyis, megítélé­sünk szerint, a forgalomban több költség rakódik rá, mint a termelésben. És a közvetlen értékesítés? Ismét Márkus István köny­vét veszem elő, a történelem­hez viszonyulván. Azt persze, bizonyára Nagykőrösön is tud­ja mindenki, hogy a közvetlen értékesítés nem valami újke­letű találmány. Azt azonban valószínűleg nem tudják olyan pontosan, mint szerzőnk, hogy már 1730 és 1770 között hét nemes boltjáról szólnák ada­tok, igaz, e boltok egy részét görög kalmároknak adják bér­be. — A helyi piacon van áru­dánk — mondja a telepvezető —. Pesten nincs. De hát ez tömegtermelés, külön appará­tus kéne a saját értékesítés­hez. összesen 270 hektár zöld­ségünk volt tavaly, 10 év alatt megsokszorozódott ez a terü­let. A fóliatermesztés is már akkor bevonult hozzánk, ami­kor Magyarországon foglal-( kozni kezdtek vele — nálunk az egész fóliatörténelem le­mérhető. A helyi konzervgyár­nak és a MÉK-nek megy az áru zöme, így a 63 hektárnyi paradicsomtermés hozzávető­leg fele-fele arányban. Para­dicsomból az idén egyébkén" csökkentést terveztünk, de az ú? árak miatt marad a koráb­bi terület. A nagykőrösi Szabadságban 10 millió forint bevételt jöve­delmezett 1971-ben a kerté­szet, 20 százalékát adván a termelési értéknek. Bár az átlaghozamok magasabbak az országosnál (paradicsomból például 335 mázsa hektáron­ként, tehát 190 mázsa hol­danként), fejlesztésre azonban nem igen gondolhatnak. Hogy miért nem? Például azért, mert ugyan a decemberi kor­mányhatározat jelentős tá­mogatást ígér gépekre, mégis, hliába igényeltek csehszlovák kistraktort, kapni nem lehet, így aztán marad az a „félfeu­dális eredetű” örökség, a pa­raszti egzisztenciák tömegét feltételező módszer, vagyis a vállalásos módszer. Helyi meg­ítélés szerint mi e forma jö­vője? A nyugdíj határán — A vállalók nagy része a nyugdíj körül jár — mond­ja kertészmérnök kalauzom. — Ez a típus decemberben félrerakja a pénzt, aztán jú­niusig nem kap egy fillért sem. De a fiatalabbja inkább a közös munkába jár el, s minden hónap 15-én megkap­ja fizetését. Nem nehéz tehát kikövet­keztetni, hogy igaza van Már­kus Istvánnak, midőn meg­kérdőjelezi e munkaszervezet jövendőjét. Fekete József, a Szabadság Tsz elnöke viszont azt erősíti meg, hogy hiába a kormányhatározat, ha az AGROTRŐSZT még csaknem is ígéri a kerti gépeket. — Előnyünk viszont, hogy a zöldségnek hagyománya van Kőrösön, s hogy munkaerővel is ellátottak vagyunk —vallja az elnök. — Máskülönben mi is a termőterület csökkentését terveztük a IV. ötéves tervben, s ennek egyik fő oka az volt: a konzervgyár az utóbbi évti­zedben nem emelte árait. Most megjött az emelés, lé­nyegében maradt a terület, sőt, húsz hold paprikát is ül­tetünk, ami nem volt «tavaly. Gondunk, hogy nincs erre pa­lántanevelő telepünk, ezért a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezettel kötöttünk szerződést. A Szabadságnak tehát, e tájnak még van a kertészke­désre vállalkozó embere, de mi lesz, ha ide is elér a Pest környékén már olyannyira szorító munkaerőhiány? Saj­nos, távlatokban tervezni ba­jos a tsz-nek, hiszen a gép is kevés, a jövedelmek sem ró­zsásak. De az említett, 10 tsz- szövetség részvételével meg­tartott minapli tanácskozáson azért nem kevés gépet láthat­tam vászonra vetíteni. így a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyár uborkabetakarító gépét, szovjet és amerikai masiná­kat, sőt a konzerviparnak van már 27 zöldbab-betakarítója is. Persze: ismét a költségek. A kiemelt 47—70 százalékig terjedő állami támogatás so­kat segít, ám a fennmaradó rész is meggondolkoztatja egyelőre a tsz-eket. A kör tehát bezárul: miből? — pillanat­nyilag ez a kérdések kérdése — Mikor lesz a zárszámadó Közgyűlés? — kérdem búcsú­zóul Fekete Józseftől. — Február 15-re terveztük. Igen, valamicskét nőttek a sze­mélyes jövedelmek, de csak néhány százalékkal. Keresztényi Nándor (Vége) Hollóháza jubilál A Hollóházi Porcelángyár dolgozói az idén ünnepük üzemük fennállásának 140. évfordulóját. Ebből az alka­lomból az őszi hónapokban 'átványos kiállítást rendez­nek a budapesti Iparművé­szeti Múzeumban. Bemutat­ják a gyár legszebb termé­keit: a kőedényektől kezdve a mai modern porcelánkész­letekig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom