Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
4 1972. FEBRUAR 1*., SZOMBAT ""kMíHop TV-FIGYELŐ Nagy-Britannia és a nemzetközösség PALÁNKAI TIBOR KÖNYVÉRŐL Jő estét nyár, Jő estét Szerelem. Fejes Endrét néhány írótársával együtt szívesen sorolják a javíthatatlan romantikusok közé, mert lázadó alkat, aiki nem békül meg az élet mocskával és szürkeségével, aki kedveli a fejjel nekirontó, falon szétzúzódó konok hősöket. írói dallama kesernyésen érzelmes (Ránki András zenéje ezt kottázta képernyőre) — állásfoglalása a kitagadottak, a becsapottak védőügyvédjéé. S a hősök? Korántsem angyalarcú szentek, hanem elveket, erkölcsöt halálosan komolyan vevő, a felnőtt becstelenség mosolygó közönyét soha meg nem bocsátó, bűneikben, botlásaikban is igazabb lelkű, örök kisemmizettek. Regény í orm ában korábban megjelent már, mégis most jutott érvényes alakjához kétrészes tv-filmje. Szövege eredetileg Is képnyelvre fogalmazódott, az olvasott sorok kopogó ismétlődése a képek atmoszférájában fölerősödött, művészi hitellel telítődött, itt került valódi ^közegébe. Az író számára a történet alapját adó bűntény csak ugródeszkául szolgált hogy segítségével egy aggasztó társadalmi tünetet a gazdasági fejlődésünket kísérő ftneo-mammonizmust”, a gátlástalan pénzbálványozásit rikító fénybe emelje. Mert kemény és elkeseredett illúziórombolás folyik itt a nagyszállók, főpincérek, finom haj- longásak, hulló borravalók idilli környezetében, ahol a furcsa sötét ruhás fiú álmait és tréfáit űzi. Ez a különc csínytevő, aki valamiféle „eu- lenspiegeíi”, népi igazságtételt is művel, messze túlnő eredeti modelljén: bemerészkedik egy farkaserkölcsű buborékvilág életveszélyes terepére, ahol a valódi érzés öngyilkosság, s mert „kijózanító gyógymódja” hatástalan a szerelemben, maga is elpusztul, egyszerre válik gyilkossá és áldozattá. Ezt a szorongató kettősséget, bizarxságában is mélyen emberi, felzaklató sorsot kitűnő érzékkel, a párhuzamok és ismétlődések megragadó fokozásával fogalmazta filmre a rendező, Szönyi G. Sándor, a rejtélyesség krimilevegőjé- böl maradéktalanul elóhíva a dráma melyebb rétegét, a kivételes eset mögül kitetsző, jellemző általánost. Bomyi Gyula kamerája (érzékletes erővel összpontosított az arcokra, híven követte az író elképzelését. Harsányi Gábor annyira egybenőtt szerepével, hogy mást el sem tudunk képzelni helyében. Rettegő mosolya, űzött nyugtalansága, kétségbeesését palástoló fölénye teljes azonosulásra valló színészi mestermunka. Halász Judit, Töröcsik Mari, Tordai Teri, Molnár Tibor különféle típusokat eleven, körüljárható alakokká mintázott, s ki tűrög drámák kórusaira emlékeztető boltilány-hármas, mely a józan természetesség ellenpontját képviselte egy pénz körül táncoló, emberi értékekről mit sem tudó forgatagban. Röviden „Filmhét” volt a képernyőn: az esti fő műsor filmekből állt. össze. A Köny- nyed lélegzet című, Miro Kosi cky rendezte szlovák produkció a századforduló orosz irodalmához ihletésért szívesen forduló irányzat terméke A Bunyin-novella átköltése néhány finom képi megoldástól eltekintve, félúton rekedt meg az elbeszélés egyszerű interpretálása és a szabadabban lebegő, eredetijétől elszakadó előadásmód között. Az ifjú Brigitte Bardot tagadhatatlan bája sem nyomott annyit az érvek serpenyőjében, hogy bemutatott korai filmje (Atkozott kölyök) átvételét indokolta volna. Némi A Jó reggelt, boldogság! című kétrészes zenés vígjáték megszületését a következőképpen képzelem el: Az embereknek — és különösen a Déryné Színház közönségének — szükséges már végre épkézláb szórakozást nyújtani, humorral, zenével, tánccal, de nem olcsó, hanem irodalmi színvonalon. Mit lehet csinálni? A nemes anyagból gyúrt zenés vígjáték évek óta hiánycikk, még rendelésre sem lehet kapná. A híres szovjet szerzőnek, Arbuzovnak van néhány kitűnő vígjátéka, talán az egyikből lehetne valamit csinálni. Például a sikeres Az Ar bat meséiből, amelyet sokáig játszottak a Katona József Színházban. Persze, kellene hozzá zene — felkérték "tamássy Zdenkót, hogy szerezzen — és a zenéhez verses szöveg, hogy énekelni is lehessen — szólták a szövegíró Brand Istvánnak. A zenének és a dalszövegeknek természetesen Arbuzov poénjeire kell épülniük. Tehát a darabból a legmulatságosabb részletekre kell koncentrálni, a zeneíró és a szövegíró ezeket a részeket alkotó módon felhasználva továbbfejleszti. Viszont, hogy a zenével és dalszövegekkel megtoldott játék ne legyen hosszabb az eredetinél, a lényegtelenebbnek tartott részeket ki kell hagyni. Ha ezektől megfosztjuk a játékot, már nem lehet Az Arbat meséi címen játszani, mert nem pontosan ugyanaz. Az új cím tenézői gyakorlattal könnyen kitalálható „meglepetései” inkább ásításra ingereltek. Mä és holnap dél/után két részben megismétlik a Csdllik Gábor dokumentumjellegű regényén alapuló Budapesten harcoltak című háromrészes tv-filmet Leonard Bernstein sorozatában ma az „örök Beethoven” a téma, késő este pedig Kovács Dénes hegedűjátéka szól a zenekedvelőkhöz. A könnyű szórakozásról A cirkusz csillagai III. része, illetve Maigret felügyelő gondoskodik. A vasárnap a műsorbú- csúztatók napja: elköszön Sapporo, a téli olimpia utolsó versenyszámaival és záróünnepélyével, és befejeződik A fekete város vetítése. Boris Christoff hangját élvezhetjük a Maszk nélkül című összeállításban, majd a hétvégi programot a Budapesti ének (versek, képek a városról) zárja. Lehotay-Horváth György hót: Jó reggelt, boldogság!, amely rendkívül megfelel egy zenés vígjáték címének és az Arbuzovtól megfosztott — Ta- mássyval, Branddal viszont feldúsított — darab tartalmának. A mese így a következő fénytörést kapta: A tehetséges, de Öregedő moszkvai bábtervező művész szabadságát sem töltheti él nyugodtan, mert életeleme a munka, szabadsága alatt úgy érzi, mintha máris nyugdíjban lenne. Ráadásul megtudja, hogy nem vele terveztetik a bábszínház legújabb darabjának bábúit, ez rosszul esik neki, megsértődik, de elhatározza, hogy csak azért is megtervezi. Közben betéved hozzá egy vidéki lány, akit befogad, s akivel sülve-főve együtt varr. Nőcsábász lesz. Nőcsábász a nagy tehetségű, munkájának élő művészből. Kissé buta nőcsábász, aki ahelyett, hogy a vészesen közeledő öregség emberi, művészi, alkotói, apai következményeivel nosztalgikus humorral egy gazdag élettel a háta mögött morfondírozna — ahogy azt Arbuzov megírta —, nőcsábász lesz, akiből száz tucat szaladgál; Vereczkey Zoltán alakításában ez a „nőcsábászság” még sokkal hangsúlyozottabbá válik. Fia, az apja nyomdokain járó önfejű fiatalember pedig hősszerelmessé magasztosul. Botár Endre idegenül mozog szerepében, mert nem érzi, nem tudja, mit kellene csinálnia. A lány, Viktória, akibe szerelmesek mindketten, mint egy eltévedt pillangó repdes ide-oda, figurájának minden meghatározható tulajdonsága nélkül. Szűcs Ildikó sem mozog túl otthonosan jellemétől megfosztott szerepében. (Koldus N. László kitűnő epizódalakítását mindenképpen meg kell említeni.) A rendező Petrik József nem tudta összefogni az előadást, amelynek szétesettsége alapvetően az eredeti darab zenés vígjátékká való alakításának következménye. Elvesztek a figurák jellemvonásai, a darab szerkezete megbomlott. Petrik észreveszi ezt, s Arbuzov lírájának átmentésével kísérletezik, ezzel szeretné kitölteni a cselekményes szituációk közötti üresjáratokat, amikor dalolnak, táncolnak a színpadon, közben Moszkva legnevezetesebb épületeit, utcáit vetítik a háttérbe — teljesen feleslegesen. A jó zenés vígjáték tehát r továbbra is hiánycikk, lehet Pályázat a kiváló ifjú pedagógus cím elnyerésére A Szabolcs megyei vásáros- naményi járásban a fluktuáció csökkentése, a fiatal nevelők, népművelők, óvónők letelepedésének elősegítése érdekében pályázatot hirdettek kiváló ifjú pedagógus cím elnyerésére. A pályázatra nevezni 35 éves korig lehet. A pályázóknak az oktatásiközművelődési munkákban szerzett tapasztalatokról tanulmányban kell beszámolniuk. Két év után azok, akik a pályázat első fokozatában előírt követelményeknek eleget tesznek, rendkívüli előléptetést, 400 forint fizetésemelést és 3 ezer forint jutalmat kapnak. A második és harmadik fokozat feltételeit teljesítők 100—100 forint rendkívüli fizetésemelésben és 2 ezer, illetve ezer forint jutalomban részesülnek. gondolkozni; merre, hogyan tovább. Berkovfts György Május 8—13 MISKOLCI FILMFESZTIVÁL A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint Miskolc megyei város által az idén immáron 13. alkalommal megrendezendő filmfesztivál intéző bizottsága ülést tartott. Megállapodtak, hogy a fesztivált a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székhazában, május 8—13. között bonyolítják le. ötvenkét fűmet neveztek be a seregszemlére. A fesztivál idején számos tanácskozást is tartanaik. A legjobb alkotásokat az idén Ss jutalmazzák. A zsűri elnöki tisztét dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke tölti be. Hétfőn fél S érái kezdettel a budapesti Fáklya Klubban (VI., Csengeri utca S8.) emlék- estet rendeznek Basilides Barna halálának érvfordulója alkalmából. Az esten Búza Barna országgyűlési képviselő, szobrászművész bevezetője után Szíj Rezső művészettörténész tart előadást. Közreműködik Basilides Zoltán színművész, Katona Tajos operaénekes és Érsek Mária zongoraművész. ÖT ÉVE HALT MEG Basilides Barna, a jelenkori magyar festészet egyik legegyénibb, s ekként legproblematikusabb egyénisége. Nehéz művészsorsa volt és nagy belső küzdelmekben érlelt, viszonylag kevés műalkotása, amelyeknek „művi besorozha- tósága” mindvégig zavarba ejtette a kritikát. Ki volt, merre tartott, hová tartozott — a tartalom és forma ily sajátos szintézisével, a műalkotás ily egyszeri revelációival szemben rendszerint bizonytalan és habozó az ítélkezés. Mondhatnék, hogy Basilides Barna élete, munkássága és emlékezete túl közeli még, semhogy művészi kilétének kérdései fel ne merülhessenek. És, hogy az őnála „besorolhatóbb” egyéniségéknél is nagyobb időbeli távlat, messzibb szemléleti pont szükséges ahhoz, hogy bármely ítélkezés egyszeriben elevenére tapintó, sőt definitive helytálló legyen. De azt is, hogy egy művész kilétét — hovátartozóságát valóságosan az alkotásai határozzák meg és értékelik, ebből a szempontból pedig Basilides Barna „problematikus” életútja egyértelmű, áttekinthető — éppen Bernadette Devlin fr képviselőnő az angol alsóházban egy, Reginaid Maudling belügyminiszter arcára mért pofonnal fejezte ki véleményét — az angol kormány napjainkban folytatott gyarmatosító politikájáról. Írország tragikus helyzete tagadhatatlanul a hagyományos brit gyarmati gondolkodásmód következménye, a korszerűtlen helyzet konzerválásának szándéka óhatatlanul egyre- súlyosabb ellentéteket szül. Hiába járnak divatos egyenruhájú angol katonák Londonderry utcáin, az ír lakosságot ez a ruha mégis azokra a fehér öltöhyű, trópusi sisakos urakra emlékezteti, akik egy világbirodalom hódításainak, bankszéfjeinek birtokában tartották kötelezőnek színesbőrű szolgáik hajlongá- sait. Ez a világbirodalom darabjaira huüt — 150 évvel sem élte túl az ősi ellenséget, a napóleoni világbirodalom pillanatnyi tündöklését —, de a kapitalista érdekeltségek szí- vósabbak az államformáknál, jogi formuláknál; a brit gyarmatbirodalom is megtalálta léte lehetséges továbbfolytatását. A második világháború után a Brit Nemzetközösség kompromisszumot kötött: a nemzetek önkéntes közösségévé alakult át. A nemzetközösség 1968 végén 28 tagállamból állt, megőrizve azt a sajátos, szoros és kiterjedt munkamegosztást, amely az angol gyarmatosítás évszázadai során közöttük és az anyaország között kialakult. Palánkat Tibornak, a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadónál megjelent Nagy-Britannia és a nemzetközösség című könyve tudományosan elemzi azt a szükségszerű folyamatot, amely a Brit Nemzetközösség széteséséhez vezetett, majd Anglia figyelmét törvényszerűen Nyugat-Európára fordította. Ahogyan Marx a kapitalizmus „laboratóriumának” tekintette Angliát és ipari fejlődését vizsgálva, kimutatta a tóke sajátosságait, a tőke ko» hangsúlyos egyéni mivoltában következetes és nyílegyenes. A valóság megidézése, a szépség és az igazság áhítása jellemzi esztétikus jelképisé- gekkel teli életművét. Egyéniségének hozzátevése, sőt olykori félreértése éppen ez atmoszféra-teremtő esztétikus jelképiségek alkalmazásából fakadt. A harsogóbb, bonyolultabb, belső konfliktusokkal terhes kifejezési formákhoz szokott, és szoktatott mai képzőművészetünk megbíráló! a dekoratfvitás, a líraiam stilizált formavilág, valami keleties mesebeliség életrekelését látják — méltányolva avagy kifogásolva — Basilides Barna művein. Bármily előjelűek azonban e szemléletek, igazában csak érintik, mintegy felületükön tapintják e művek igazi karakterét. A FIGYELMES TEKINTET hamar felfedezi, hogy a gyöngéd színharmóniák, artisztikus formák, az olykev csak odalehelt rajziság, az atmoszférikus elemekkel összetartott idilli látszólagosság hangulati ellenpontként szolgál: a mű szándéka és közlése egészen más. És felfedezi az egymásba tűnő szín- és formavilágban az architektónikus szigorral épített kompozíciót, a feleselő ritmusok ökonomikus rendjét, a céltudatos vonalvezetést, a színek abszolút ismeretéből szőtt koloritot. És azt is felfedezi, hogy e gyöngéd szépségű művek szépek, de nem szelídek. Nyugalmuk nem derű. Harmóniájuk centrációjának társadalmi hatásait, úgy Palánkai Tibor is, mintegy Nagy-Britannia gazdasági helyzetének összegezése, felmérése által mutatja be különösen az 1960—1970-es években az imperialista piacszerzés új és új változataiba kényszerülő tőkés gazdaságot. A brit betegségnek nevezhető lassú növekedés okait csoportosítja a szerző a gazdaság ágazati szerkezetének, az Ipar szervezetének, az államhatalom gazdasági megnyilvánulásainak vizsgálata során. A felsorakoztatott tények indokolják a következtetést: a brit külgazdasági kapcsolatok szerkezeti átalakulásának, az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásnak elkerülhetetlenségét. Nagy-Britannia 1870-ig — a szabad versenyes kapitalizmus első három évtizedében — ipari világmonopóliumot élvezett. Ma is a legfejlettebb tőkésországok egyike. 1968-ban a tőkésvilág ranglistáján ipari termelésének volumene a negyedik helyre szorult. Palánkai Tibor szerényen az írja: „vállalkozásunk pusztán annyi, hogy a brit gazdaság fejlődésének néhány főbb tényezőjét a marxista közgazdász szemüvegén keresztül próbáljuk meg elemezni’’. Szemüvege kristályosán tiszta képet láttat az olvasóval. Könyve — műfajából következően — adatokra, tényekre építkezik. Mégsem csak a tények segítik a közgazdaságban járatos — vagy kevésbé járatos — olvasót Anglia napjainkra kialakult helyzetének megértésében. A szerző egyszerűen, közérthetően ír cseppet sem könnyű té- májáróL Külön érdeme a kötetnek, hogy rövid áttekintést ad Nagy-Britannia és a szocialista országok, ezen belül a magyar—angol külkereskedelmi kapcsolatok alakulásáról és a még ezután kihasználható lehetőségekről. számyszegett vágyak, szemérmes fájdalmak összecséngése. S hogy az „idillies” téma itt komor jelképiség. Ama csöndes sóvárgás jelképisége, amely egy tökéletesnek tűnő tárgyi világ közepette a valóság, a világmindenség nagy örökségéből kisemmizetteket tölti el a Szép, a Tökéletes, az Igazságos iránt. 1 _ Kik Basilides Barna képi témáinak hősei? Halászok, parasztok. Költők, próféták, mártírok, krisztusok. Bújdosók, rabok. Kidőlt fák, hóleprte földek. Zöldtermő hegyek, hű? vizek. Tehát: a szabadság, az emberség, a szellem, az igazság, a lelkiismeret fogalmainak, a valóság hatalmas, ősz- szefogó és éltető erejének képi megfogalmazásai. Csöndes igehirdetés ez, még expresszí- vebb hangvételeiben sem harsogó. De tán épp szemérmes halksága az, mi mélyre vág. cselekvésre sürget, gondolkodásra ösztökél. MŰVÉSZETÉNEK minden eleme az emberi közösségber való feloldódás szinte szakrális áhítása volt, mégis egész életében magányos igehiülflető társtalam művész maradt. A dekoratmtásra és monumentalitásra született képességei a freskó sajátos festői világába sodorták szüntelenül — s tu» catnyi remeklő terve Kivitele zetlen maradt. Korán ment el mindenképpen ideje előtt. Súlyos poggyászt vitt elmúlásába: egy nagy, igaz művész meg nem valósított álmait, ki nem élhetett lehetőségeit. Vincze Lajos nőén érvényesült az antik göW! TÉLI VÁSÁR február 7-től 19-ig 20-30-40 %-os árengedmény: AMÍG A KÉSZLET TART! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA: Jó reggelt; boldogság H. F. P. Emlékezés Basilides Barnára y
