Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

Tanulnak és dolgoznak Néhány hónap és számot kell ad­ni az elmúlt 4 év­ben tanultakról: az érettségi napja elérkezik. A szak­középiskolában a negyedikesek már elkezdték a felké­szülést. Micsonai Ilona a technoló­giai órán a centri­fuga működési el­véről felel, rög­tönzött érettségi tétel alapján.- J í 1 L ji i£|T| í J % Nagy Emma szintén a 4,’a. osztály tanulója. Ö is bemutató felelést tart a műveletek és folyamatok óráján: a Re-nomog- ram segítségével meghatározza a Re szám értékét. Az elsősöknek könnyebb. Gelőttük még sok lehetőség van a jegyek kijavítására. Gubucz István és Keféi Imre elsőéves sütőipari tanulók nagy igyekezettel dagasztanak. Nem puszta szórakozás ez a dögönyözés, mert ha a tanulótészta keletlep lesz, az a selejtbe, az 1-es pedig az osztálynaplóba kerül. A Pe^mEfrYLI HÍRLAP ICÚLÖNKlAPAsg XVI. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1972. FEBRUAR 11* PÉNTEK KORSZERŰBBEN Csak a gép segíthet A paradicsomtermesztésről tanácskoztak A minap a Kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet­ben a paradicsomtermesztés időszerű kérdéseiről tanács­koztak. Az előadó ismert tu­dós, dr. Mészöly Gyula Kos- suth-díjas kutató volt, aki több évtizede foglalkozik a para­dicsomfajták nemesítésével. A legújabb fajtákról beszélt, azok előnyeit ismertette. Az ikerfürtű paradicsom­fajták bizonyultak eddig a legjobbaknak. Ha gépek is segítik nevelését, betakarítá­sát, akkor holdanként 230 má­zsa, illetve hektáronként 400 mázsa érett termést nyerhe­tünk, továbbá 20—25 száza­lékos éretlen termést is, amit külön el lehet adni. A megfelelő termésátlag elérésére gépi szedés ese­tén, egy hektár területre 50—60 ezer tő paradicso­mot kell kiültetni. Ha azonban ( nem palántáról ültetik be a földet, hanem helybevetik a magot, az érés 10 nappal később következik be, és 3—4 héttel később kel a paradicsomot a géppel le­szedni. Mészöly akadémikus sze­rint a gépi szedésre a leg­jobb fajta a Longum, azaz a hosszú bogyótípus: ez viseli el legjobban a túlérést. Meg­felelő az NCX 317, a Chico Grande, a Chico Tamu III és az NCX 316 is. A korszerű paradicsomter­mesztésnek ma már elenged­hetetlen feltétele a vegysze­res gyomirtás. A helybeveté- ses paradicsomhoz a Dymit és a Tillam vegyszeres gyom­irtó a legjobb, bár ezeket ha­zánkban még nem engedélyez­ték. A palántázott paradi­csomtermesztéshez engedélye­zett vegyszeres gyomirtó a Treflán, amit ültetés előtt kell a földbe juttatni. Az Ethrel fokozza az érés kon­centrálását, és a termésmeny- nyiséget növeli. Ez a vegy­szer nem rontja a paradi­csom ízét. Az idén hazánkban az ál­lami gazdaságok ezer hold te­rületen termelnek paradicso­mot. A termésmennyiséget Blackwelder típusú ameri­kai paradicsomszedő géppel szedik le. A gép teljesítménye jó, a termés mindössze 10—20 százaléka marad a földön, ami kézzel szedhető fel. Ugyan­ilyen rendszerű és képességű a magyar BMG—MEFI para- dicsomszedő-gép is. A paradicsomtermesztő szakemberek figyelmét kü­lön felhívtuk arra, hogy a Dymid vegyszeres gyom­irtás után nem lehet búzát termelni, mert a búza ki­pusztul, de a Tillam és a Treflán nem hat károsan az utána vetett gabonák­ra. Az előadást vita követte. Dr. Cselőtei László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem ker­tészeti tanszékvezetője arról a gondról beszélt, amelyet egész népgazdaságunk érez: szerinte, ha nem gépesítjük a paradicsom termesztési fo­lyamatát, 5—10 éven belül, nem lesz elegendő paradicsom, de gépesítés nélkül nem lesz zöldségféle sem. Sok helyütt már naponta 200 forintot is fizetnek a szedőknek, de még ennek ellenére sincs elég kézi munkaerő. Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igaz­gatója arról beszélt, hogy a zöldségtermesztéssel kapcso­latos kormányhatározat vég­rehajtási utasítása még ma sem jelent meg, és tisztázat­lanok a gépek árai. A tompái Kossuth Termelőszövetkezet elnöke a palántanevelés kö­zeli és távlati nehézségeiről beszélt. Általában ma még a ter­melőszövetkezetek 70 szá­zalékában biofűtéses, azaz trágyafütéses módszerrel nevelnek palántát, ugyan­akkor az állattenyésztést gépesítik, s így mind ke­vesebb szalmát használ­nak fel az állattenyésztés­hez. Dr. Somos András Kossuth- díjas akadémikus is jelen volt a tanácskozáson. Szerinte a zöldségtermeléssel kapcso­latos kormányprogram sem oldja meg egycsapásra a zöld­ségtermelést, hiszen annak | megvalósítása nem egy esz­tendő feladata. A jobban ösz- szehangolt részfeladatokat kell elvégezni mielőbb, a termés- növelés érdekében. Az eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy a fóliaházas palánta­nevelés, olajkályhafűtéssel, j kevesebb kézi munkaerőt igé­nyel, és jobb a biofűtéses módszernél. Egyébként a Ker­tészeti Egyetemen, mint mon­dotta, megkezdték a növény­védő kertészmérnökképzést. Dr. Konrád Zoltán A zöldségtermesztés időszerű kérdéseiről tart előadást dr. Somos And­rás Kossuth-díjas akadémi­kus, a Kertészeti Egyetem rektora, február 17-én, csü­törtökön, délelőtt tíz órakor, a konzervgyár I-es telepén, a KISZ-teremben, ahol min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. Sikeres a téli vásár A zárszámadások megkezdé­sével egybeesik a téli vásár a városban. Az áruházban az el­ső napon 250 ezer forint árut adtak el. Mint minden eszten- tendőben, elsősorban a fehér­neműből és a kötött cikkekből fogy a legtöbb. A lakástextil és méteráruk boltjában a napi bevétel 80 ezer forint volt. A készruha- bolt Kecskeméti útra áttele­pült ideiglenes üzletében 90 ezer forintért vásároltak kabá­tot, ruhát, és bár nem volt piac hétfőn, mégis 20 ezer fo­rint bevételhez jutottak a Kál­vin téri divat- és rövidáru­boltosok. ESÉLY A rendelőintézetből az asz- szisztensnő telefonál a kór­házba. — Egy beteg számára kérek ágyat — s máris mondja a be­teg diagnózisát. A páciens ül szemben az orvossal. — Ez már a második eset jegyzi meg az orvos. — A múltkor egy gombostűt nyelt le, most meg egy biztosító­tűt. A páciens hallgat. —Mi jöhet ezután? — kér­dezi az orvos. A páciens nem szól semmit, csak széttárja karjait, s vál­tozatlanul közömbös arccal néz maga elé. Az orvos türelmetlenül ki­fakad : — Nézze, én látom, hogy maga az ez évi Ki, mit tud?- ra treníroz. De ilyen aprósá­gokkal? Próbálkozzék inkább repülőgép-propellerrel. Azzal esetleg bejuthat a középdön­tőbe. (m. j.) Mit látunk ma a moziban? Nyulak a ruhatárban? Magyar filmvígjáték. Kísérőműsor: A bolgár nőt 78. Világmagazin. Előadások kezdete: 5 és T órakor. ^ n;n p ípii mil P pin T Mindkét körösi csapat a megye déli részének legjobbja Hogy húsz év múlva is... Kispénzűek kőművese tenként, ha nem győzzük, egy segédmunkással becsületesen el tudunk végezni. Dolgoztunk már a városi tanácsnak, és kaptunk megbízást magáno­soktól OTP-s ház felújítására is. Nem a hirtelen meggazda­godásra törekszünk. Sokak hi­bája, hogy többet vállalnak, mint amennyit győznek. — A mi szakmánkban ma már nincs téli szünet. A hideg sem kárhoztathat tétlenségre. Belső javításokat végzünk. Ha eljön a tavasz, újra a régi iramban dolgozunk. Néhány hétvégi telekre víkendházat emelünk, és más megrendelé­seknek teszünk eleget. Ismét­lem, a kispénzű emberek vál­lalkozója vagyok. Reméljük, a jövőben is hű marad hozzájuk. FARSANGOLOK. Az ifjú­sági klubban, február 12-én, szombaton, délután 5 órakor, farsangi klubestre gyűlnek össze a fiatalok. Rendezvé­nyük 9 órakor ér véget. Ugyancsak ezen a napon, este 7 órai kezdettel, a Szabadság Termelőszövetkezet KISZ- szervezete is táncos összejöve­telt rendez. Az alszegi klub­ban éjjel kettőig tart a mu­latság. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett férjem, édes­apánk, nagyapánk id. Bakó Ist­ván temetésén megjelentek, sír­jára koszorút vagy virágot he­lyeztek, ezúttal bánatunkon eny­híteni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. A kimenő ára A FIATAL KŐMŰVES keze alatt ég a munka. Hatalmas maltercsomókat haj igái fel a falra, hogy utána gyors moz­dulatokkal valamennyit elsi­mítsa. Ö is a konzervgyári szakik neveltje. Ketten vagyunk a helyiség­ben. Nem csapunk nagy zajt. Igyekszem egyet, de nagyot ütni a szegre, mely, ha így te­szek, mindig beleáll a deszká­ba, és ritmusosabb így a kopo­gás is, mint a szapora ütöge- téskor. — Platty — ez a malter a falra. — Kop-kopp — ez a kalapá­csom. Eltelik fél óra, el ötven perc •— dolgozunk. EGYSZER CSAK vérfa­gyasztó ordítás hangzik fel az én kőművesem felől. Ijedtem­ben ráverek az ujjamra. Mi történt ezzel a szegény fiú­val? Hát, semmi különös. Csak énekel az istenadta! Azaz éne­kelné az egyik közismert slá­gert, ha volna hallása. Sajnos, nincs. De hangja és hatalmas teljesítményre képes tüdeje, az van. — No — gondolom —, ha ez itt lesz két napig, összedül a szegező, én meg teljesen rneg- siketülök. Mindjárt elé is tárom aggo­dalmamat. Egészséges fogai kivillannak, ahogy nevet. Később, amikor már látja, hogy beletörődöm a sorsomba, abbahagyja az óbégatást. — Süvölvény koromban — meséli rám kacsintva — édes­anyám nemigen akart elenged­ni otthonról. Nem is könyörög­tem neki. Énekelni kezdtem, így, mint most. Anyám fél óra múlva rendszerint feladta ál­láspontját, és kézzel-lábbal in-, tegetve, igyekezett produkció­mat túlkiabálni: „Fiam, szedd a sátorfádat, és hordd el ma­gad itthonról!'’ Azt hittem, csak neki nem tetszik a tudo­mányom. Gondoltam, most ki­próbálom Margit nénin. Teljes értékű volt a sikere. A KŐVETKEZŐ két napon aztán már csak a munkája ze­néje hallatszott. Szerencsére, szóló nélkül. (bíró) Szolnokról jött Nagykörösre tanulni Tari Mihály, a jövendő pék. Neki most éppen könnyebb, mert csak azt a feladatot kap­ta, hogy a szépen megsült lekvárospapucsot szedje ki a ke- mcncegépböl. Foto: Varga Irén — Érdemes volt iparenge­délyt váltania? — kérdeztem Karikó László kőművesmes­tert, aki a szakma legújdon- sültebb vállalkozója városunk­ban. Régi szakmunkás. Állami vállalatnál szabadult és dolgo­zott hosszú éveken át. — A kispénzű embereknek vagyok a vállalkozója. Egy év óta. Nekik tatarozok vagy vég­zek házfelújítást. Azt vallom, úgy kell dolgoznom, hogy húsz év múlva is legyen kenyér a kezemben. Annyi munkát vál­lalok, amennyit Zombori Ist­ván kőművesmesterrel és ese­Vasárnap Cegléden rendez­ték Pest megye déli részének ez évi Magyar Népköztársasá­gi Kupa-mérkőzéseit kosárlab­dában. A férfiak a Kossuth gimnáziumban, a nők a köz- gazdasági szakközépiskolában vetélkedtek. A körösi férfi- és női gárda egyaránt kitett ma­gáért, és a ceglédi körzet győz­tesként jutott be az MNK me­gyei négyes döntőjébe mindkét nemben. Férfiak A szentendreiek nem jelen­tek meg, a három együttes körmérkőzéses rendszerben mérkőzött. Nk. Ped.—Ceglédi 1TSK 109:29 (41:12). Pedagógus: Pap dr. (4), Molnár (8), Mester (14), Zsákai (19), Ruttner Gy. (19); csere: Farkas (4), Nagyi (20), Matuska (5), Körtvélyesi (2), Boros, Spindelbauer (14). A könnyű mérkőzés jó játékle­hetőség volt az NB III-as baj­noki nyitány előtt. Sorkatonai szolgálata után Mester most lépett hivatalos találkozón újra pályára a körösi csapatban, először. Nk. Ped.—Monori SE 85:53 (48:25). Nk.: Pap dr. (5), Mol­nár (8), Mester (8), Zsákai (18), Ruttner (8); csere: Nagy I. (22), Farkas, Matuska (10), Körtvélyesi, Boros, Spindel­bauer (6). Az NB III-as mo- noriak ellen is biztos volt a győzelem. A kezdősor két be- dobója nyújtotta a legjobb tel­jesítményt, pontos adogatásai­val és eredményességével is. Nők A négy együttes kieséses rendszerben döntötte el a sor­rendet és a továbbjutást. A selejtezőn: Nk. Ped.—Ceg­lédi ITSK 58:30 (29:12). Ped.: Pászti (20), Körtvélyesi, Sulyok (8), Tóth (16), Czira (14). A második öt embert szerepelte­tő körösiek az elején nehezen lendültek bele, de az ötödik perc után fergeteges támadá- sakkal biztosan győztek csere nélkül is a jóval magasabb, ügyes ipari tanulók ellen. A döntőben: Nk. Ped.—Mo­nori SE 65:46 (27:13). Nagykő­rös: Máté (12), Kovács (8), Fa­ragó (6), Kollár É. (17), Búz (17); csere: Pászti, Csapó Zs. (5). Kezdettől fogva a körösiek irányították a játékot, és ered­ményesebb kosarazásukkal biztosan győztek. A kezdő ötös kiemelkedően játszott. A megyei döntőt mindkét nem részére 13-án rendezik egyelőre még nem ismert he­lyen. Leány ko:árlabda- villámforna Február 6-án Kiskunfélegy­házán úttörő leányoknak Jó­zsef Attila kosárlabdatornát rendeztek. Négy csapat kör- mérkőzéses rendszerben 2x15 perces találkozókon küzdött a helyezésekért. A körösiek így szerepeltek: Kecskeméti Sportiskola—Nk. Ped. 18:9 (6:2). Kosárdobók: Bielik K. (3), Falusi (2), Bődi (2), Bárányi (2). Kiskunfélegyházi Vasas— Nk. Ped. 20:12 (10:8). Kd.: Bie­lik (6), Falusi (4), Veszprémi (2). Kecskeméti Dózsa—Nk. Ped. 25:4 (11:4). Kd.: Bielik (4). A körösi úttörőlányok a tor­na negyedik helyén végeztek, de játéktudásban nem volt olyan különbség a mérkőzése­ken, mint amelyet az eredmé­nyek mutatnak. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom