Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
1972. JANUÁR 23., VASÁRNAP •**«» met ei kJüvíisp Munkasvédelem Számon kérik az intézkedéseket í Az SZMT munkásvédelmi bizottságának felhívása alapján a vállalatoknak meg kell vizsgálniuk múlt évi munkás- védelmi tevékenységüket: az intézkedési tervek végrehajtását, a dolgozók oktatásának színvonalát, a balesetek okainak elemzését stb. A Pest megyei Müanyag- , ipari Vállalatnál ez a munka megkezdődött. Tavaly a PEMÜ-ben 54 baleset történt, a kiesett munkanapok száma elérte az ezeregyszázat. a balesetek következtében 25 dolgozó nyújtott be kárigényt, akiknek több mint 24 ezer forintot fizettek ki. A szakszervezeti bizottság a múlt évi tapasztalatokat elemezve megállapította, hogy sok hiányosságot kell kiküszöbölniük ebben az esztendőben. Mindenekelőtt a munkásvédelmi szemléket kell eredményessé tenni, a feltárt hibák kijavítása és ellenőrzése a jövőben nemcsak a szakszervezeti bizottság, hanem mindenekelőtt a műhelybizottság feladata lese. Tavaly elmaradt a gazdasági vezetők beszámoltatása is. Ezentúl azoktól a vezetőktől, akiknek a munkahelyén legtöbb a baleset, a szakszervezeti bizottság rendszeresen számon kéri a munkásvédelmi intézkedési tervek végrehajtását és az óvórendszabályok betartását. Fakutyázók „Meghízott" a Balaton jege Néhány nap alatt „meghízott” a Balaton jege és különösen a partmenti sávokon erős a, jégpáncél, Balatonfüre- dao,;a roóló..köz«iéljen,--csütó1''- tökön, megnyíltnaz Idegenforr galmi Hivatal fakutya-kölcsönzője. A móló környékén előkészített sima pályán kiváló alkalom nyílik a2 egykor divatos, de újabban jobbára csak Balatonfüreden használt téli sport- és szórakozóeszköz használatára. MÉRCE. — Ennyit kell nőnöd, fiam! (Zsoldos Sándor rajza) Törvényen kívül? Segítséget kérnek a TERMOSZIG munkásai Hihetetlenül hangzik, hogy egy, az ország legkülönbözőbb tájain működő vállalat hosz- szasan adósa a nagy létszámú fizikai munkásgárdájának — munkaerőhiány idején. Hihetetlen, de így van. A szerkesztőséget csoportosan fölkereső munkások panaszukat sajtpa- pírnak is elfogadhatatlan, agyonradírozgatott, többször átjavított,, kifürkészhetetlen bérelszámolási lapokkal illusztrálják, s mint mondják: fizetési szalagot szinte sosem kapnak, olykor még ilyet sem. Pedig, hogy ezen mi áll, azon sem igazodnak eL Amikor már másodszor jelentkeztek, a szerkesztőség titkárnője azt niondja: „Van a szomszédunkban egy férfi, aki hónapok óta kölcsönökből él, mert nem kapja meg a járandóságát. Az is a TERMOSZIG- nél dolgozik." Utólag levonták Melicher Béla és Lőrincz István lakatosok az egyik munkabrigád nevében elmondják, hogy a 12 fős briÉrdröl igen — Érdre nem Milyen lesz az új Pest megyei telefonkönyv? A váci számváltozások miatt csak márciusban jelenik meg Az utóbbi napokban a vidéki telefonkönyv közeli megjelenéséről és egyes vidéki városok távválasztásos telefonberendezéséről többször is szó es^-az újságokban. A városok Közűi Váccal' kapcsolatban olyan híradás is napvilágot látott, mintha Budapest bármelyik telefonállomása egyszerű tárcsázással hívhatná akármelyik vácit Erre csak esetleg 1974-ben vagy 1975- ben kerül sor. lány fény, megteremtve a kulturáltabb élet lehetőségét. Este nem — A kulturáltabb élet igénye élő valóság nemcsak a tanyákon, itt. a faluban is r— szól bele a beszélgetésbe Tóth Tibor, a pedagógus-pártalap- szervezet titkára. — Megfelelő művelődési házunk van ugyan már egy évtizede, egyetlen baja van csupán: éppen a téli főszezonban használhatatlan, mivel nagyterme kifűthetetlen. Ezenkívül mindössze egyetlen presszó kínál némi szórakozást, elsősorban a fiataloknak, bár táncolni itt sem lehet. Biztató viszont, hogy megkezdődött a központi fűtés építése a művelődési házban. Sajnos, hol anyaghiány, hol emberhiány gátolja a mielőbbi befejezést. Pedig nagyon várják már a karaiak, hogy esténként légyen hol találkozniuk, szórakozniuk. A fővárostól kilencvenhat kilométernyire ez sokkal sürgetőbb igény, mint Budapest közelében. Igaz ugyan, hogy négy, város — Szolnok, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét — szomszédságában élünk, és napközben jó a közlekedés bármerre, este azonban egyik városból sem juthatunk vissza busszal vagy vonattal. Pedig ma már nemcsak a pedagógusok igénylik falun a több kultúrát. A községünkben tötjb mint száz értelmiségi él. Aztán a fiatalok... és az eljáró csalinem négyszáz munkás közül is sok megnyerhető a kultúra ügyének szombat-vasárnap. Ha ebben sikerül előbbre lépni, az tovább erősítheti az emberek jó közérzetét. A jó közérzetet erősíti: tavaly új kenyérbolt, néhány hét múlva iparcikkbolt, jövőre pedig ABC áruház nyílik a faluban. Rövidesen elkészül az új orvoslakás és a pedagógusikerház. Papíron — senki sem — Hadd emlitsek még egy látszólag apróságot — veszi vissza a szót Szűcs István tanácselnök. — Apróság, mert valóban kevés embert . érint, mégse menjünk el szó nélkül mellette. A közös tanács megalakítása óta — papíron — sfenki sem születik, senki sem házasodik, senki sem hal meg Kőröstetétlenen, mivel minden ott élő ember — anyakönyvi- lég — jászkarajenői illetőségű. Az emberek, persze, szeretik 'szülőfalujukat, ezért is mondogatják sokan magukról továbbra is, hogy kőröstetétle- niek. Mondom, mindez látszólag apróság, de az emberek közérzete ezekből a látszólagos apróságokból tevődik össze, alakul ki. Márpedig ha így van, megítélésem szerint nem lehet semmi akadálya annak, hogy a hivatalos papírokra ezután is az kerüljön: született, házasodott, meghalt — Kőröstetétlenen. Mondják: Jászkarajenő végvidék. Végvidéken élni pedig mindig nehezebb, mint egy megye centrumában. Több a gond, és pzeket a gondokat elsősorban a maguk erejéből kell megoldaniuk. S megoldják, mert szeretik szülőfalujukat, ragaszkodnak hozzá, mert jó a közérzetük. Ebből a jó közérzetből fakad, hogy bár falujuk határa már Szolnok megyével határos, mégis Pest megyéhez tartozónak érzik magukat, ennek a megyének az eredményeit kívánják a jövőben is gazdagítani. Prukner Pál Vácról azonban, ahol a most befejezett szerelési munkák után a berendezést még próbálják, talán már. január utolsó vagy február első napjaitól kezdve a központ köz- benjötte nélkül azonnal inter urban kapcsolás létesíthető, de csupán, egyetlen irányban, egyelőre csak Budapesttel. Budapestről viszont változatlanul a 01-es tárcsázás után jelentkező interurbán központtól kell kérni a váci kapcsolást. Múlt év óta egymást még csak néhány dunántúli város, Sopron, Győr és Veszprém, és újabban Szombathely hívhatja közvetlenül. Nem is a túl távoli jövőben, esetleg 10—15 éven belül, viszont az ország valamennyi, egymástól még oly messze eső állomása is automatikusan teremthet telefonösszeköttetést egymással. Vác egyébként Pest megyében nem az első automatizált távválasztású központ lesz. Múlt év december elseje óta Érdről már egyszerű tárcsázással lehet felhívni bármely budapesti telefonszómot. Mindössze a hívószám tárcsázása előtt a készülék tárcsáján az 1-es számot, vagyis Budapest .körzeti számát kell megforgatni, ami által a készülék vonala a fővárosi központtal kerül először kapcsolatba, és azon keresztül újabb tárcsázás után, a telefonáló önmagát köti össze a kívánt budapesti állomással. Ha majd az automatizálás teljes lesz, Érdet és a budai járást Budapestről, illetve bárhonnan a 26-os, Vácot és a járást pedig a 27-es körzetszám tárcsázásával lehet elérni. Vácott a távválasztású automatizált központ megnyitásával, az állomások jelenlegi hívószámai megváltoznak. A számváltozások előkészítésének elhúzódása miatt az eredetileg februárra tervezett vidéki távbeszélő-előfizetőnévsor első kötete előreláthatólag csak március végén jelenik meg. Szedését azonban az Atheneum Nyomdáiban már megkezdték. Vidéki telefonkönyv utoljára 1968-ban jelent meg, éspedig az államigazgatási területek felosztásának megfelelően megyénként egy, összesen 19 füzetben. Múlt évben néhány pótfüzetet kellett kiadni, minthogy több városban új telefonközpont létesült, és így sokan kaptak telefont, másrészt a számok megváltoztak. Cegléd is- ezért kapott eoromkívüi iúj telefonkönyvet. Cegléden különben a távválasztásos rendszer szerelése megkezdődött, de minden valószínűség szerint csak 1974—75-ben kezd működni. A most előkészületben lévő új vidéki telefonkönyvet hat kötetne tervezik. Az első kötet, amelynek kézirata nagyrészt már nyomdába került, Fejér, Komárom, Nógrád és Pest megye városaiban, községeiben levő telefonelőfizetők névsorát tartalmazza — előreláthatólag tíz ív, azaz 160 oldal terjedelemben és -60 ezer példányban nyomják. Így azután mintegy 15 ezerrel több példány kerül forgalomba, mint ahány állomásra vonatkozó adatot a könyv feltüntet, hogy ne csak a négy megye előfizetői, hanem mások, akiknek szükségük van rá, szintén megvásárolhassák. Oldalainak nagysága ugyanakkora, mint a múlt évben megjelent budapesti telefonkönyvé, és oldalain szintén négyhasábos beosztásban sorakoznak a nevek, meg a számok. Pest megyéből 8648 telefonelőfizető adatai kerülnek a könyvbe. Nem szerepel azonban benne több olyan Pest megyei község, amelynek telefonvonalai a budapesti egységes hálózathoz tartozik. Ilyenek Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csömör, Diósd, Nagykovácsi, Solymár, Törökbálint és Üröm. Előfizetőik megtalálhatók a budapesti közületi vagy egyéni előfizetők telefomkönyvében. A hatkötetes vidéki telefon- könyv viszont az egyéni és közületi előfizetők számát együtt tartalmazza. Az előfizetőnek, hacsak saját körzetével, illetve megyéjével tart fenn állandó telefonkapcsolatot, nem kell tehát egynél több kötetet megvásárolnia. Az egyes kötetek árát még nem döntötték el, de, mert külön-külön mindegyik lényegesen vékonyabb lesz a budapestinél, 70 forintnál biztosan jóval olcsóbb lesz. Sz. E. gád öt hónapja dolgozik a TERMOSZIG-nél, állandó vidéki munkán. Egyikük, két gyereke után, augusztus óta nem kap családi pótlékot (ez 1200 forint), s esete nem egyedülálló. November-decemberben azt ígérték: ha szombat- vasárnap is dolgoznak, száz százalékkal többet fizetnek. A beruházó Veszprémi ÁFÉSZ az ott dolgozó TERMOSZIG - eseknek ki is fizette, amit ígért — a TERMOSZIG viszont utólag levonta ezt a pénzt. Aztán: novemberre se kiküldetés, sem útiköltségtérítés, csak magyarázatok. „Mindent elintézünk, ha lesz pénz!” ■— Mi közünk a vállalat pénzzavarához? — fakad ki a szerkesztőségben az egyik lakatos. — Mind messziről já* runk, én például Tápiószecsö- röl. Havi 4—500 forint útiköltséget kölcsönözzünk időtlen-időkig? Ha meg elveszítjük a türelmünket, azt mondják: „Akinek nem tetszik, elmehet!” De elmenni sem merünk, félünk: akkor még úgyse kapjuk meg a pénzünket. Idejöttünkkor szérződést írtunk alá — csak példányt nem adtak belőle máig sem. Egy másik csoport nevében Moharos László, Kóta István, Kovács József, Sebestyén László szerelők kerestek fel — megtelt egy notesz az ő panaszaikkal is. Zsebből... — Ügy hallottuk, idekerü- lésünk táján öngyilkos lett a főkönyvelő. Gondoltuk: az ő dolguk. Ha továbbra is működhetnek, nekünk bajunk nem eshet. Pedig első perctől csupa zűrzavar: augusztus 23- án léptünk be, de a személyinkbe szeptember elsejét írtak. Ezt a bélyegzőt nyomták bele: TERMOSZIG, Hőszigetelő és Építőipari Vállalat, MNB 350-47 290. Eszerint aZ Építőipari Minisztériumhoz tartozna. Ügy tudjuk, ez sem stimmel. Szeptembertől örökös idegeskedés, mászíkálás, otthoni veszekedés. Teljesítménybérről volt szó, és' hogy 26-án előleg, 12-én végelszámolás, ez sem mindig volt így. Százhat fős vegyesipari részlegünknek az egyik 12—i végelszámoláskor zsebből fizettek. Ha folyamatos munkát akartunk, házalnunk kellett. Ha a főnökség a kocsival kiszalad, úgy jön, mintha menne. Problémák megbeszélésére nincs idő. Ügy mondják: önmagukat számolják fel. Lehet. De, hogy velünk mi lesz, úgy látszik, nem fontos. November 26-án 500 forintot adtak, a többire egy hétig várhattunk. A december 12-i, karácsony előtti fizetéskor pedig: „Várják meg, kedd, szerdán lesz pénz!” Kovács József nem az egyedüli, aki szeptembertől hitelezi a vasúti költséget, neki ez 720 forintot jelent. Nem tőkepénzes. Van, aki négy hónapja betegállományban van — nem látja a táppénzét. Folyik a fölszámolás Nem könnyű megtalálni Gödöllőn a TERMOSZIG központi irodaházát. — Az a vállalat, amivel annyi zűr van — mondom végül az ismertetőjelet. így már tudják: — Az Isa- szegi úton, a bolttal szembeni kis lakóházakon túli hátsó udvarban. Emeletes nagy ház. A kapu előtt egy sor személyautó, a hátsó udvarban seregnyi őgyelgő. Odabenn folyik a felszámolás. Előadom a lapnál jelentkezők panaszát. Az egyik panaszos csoport ágazatvezetője, Szenyéri László ezt mondja: — A szombat-vasárnapi pénzt megkapták. Ennyi jár. Az útiköltséggel december elsejéig elszámoltunk. Aki mást mond, valótlant állít. A fizetési szalagjuk nálam le van fűzve, de hogy adott-e példányt a részlegvezető a munkavállalóknak, azt nem tudhatom. December 7-től itt működik a felszámoló bizottság. Jöttek volna ide! November 18-án~dőlt el, hogy felszámolunk, akkor behívtam a részlegvezetőket, hogy közöljék a munkavállalókkal a helyzetet, de volt olyan csoportvezető is, aki erre nyomban kilépett. Valóban, 150 százalékban állapodtunk meg, de a munkavállalók az ehhez szükséges értéket nem termelték meg. Kiss Sándor, a felszámoló bizottság elnöke: — Jó egy éve, 1970. november 20-án alakultunk. A sar- kadi Lenin, a kecskeméti Kossuth tsz és a füzesabonyi ÁFÉSZ közös vállalkozásaként a „Termoszig” találmányra támaszkodva. Valaki megmásította a felterjesztést. (Nevet nem tud, de illusztrációként egy kiismerhetetlen külalakú 'és tartalmú fotókópiát mutat fel/) Eredetileg 25 fővel induló, mezőgazdasági melléktermék-feldolgozó közös vállalkozásról volt szó. Aztán mégis építőipari profilja lett a vállalatnak. Egy darabig a fővárosban, a Római-parton volt a központi iroda. Aztán egy NEB-vizsgálat pénztárhiányt, visszásságokat derített ki, az itodát kitiltották a fővárosból, a főkönyvelő öngyilkos lett. Rendőrségi vizsgálat indult, hűtlen kezelés, jogtalan haszonszerzés, illegális „gebines” fuvarvállalás és egyéb témákban. Ezután az igazgatótanács önszántából elhatározta: felszámol. Pontosabban: a megmaradott tagszövetkezetek. Az ÁFÉSZ már kezdetben kilépett. Milliós kintlevőségeink és tartozásaink voltak, de december 13- tól megkezdhettük a dolgozók kifizetését. Ma már senkinek sem lehet munkabérkövetelése, legfeljebb szerszámhasználat, útiköltség, ilyesmi restanciánk van. Hozzáteszem: két részlegünk vezetői felvették ugyan a munkabért, de nem számoltak el vele, — nem tudjuk, kifizették-e a munkavállalóikat. ' Az önökhöz forduló egyik csoport vezetője például rendetlenül adta fel az elszámolásukat. Elárulom: azért tartottuk az itteni kasszában a fizetéseket, hogy végre rendes elszámoláshoz jussunk. Hozzájárulás nélkül Vagyis Gödöllőn sem derült ki több a lényegről. A dolgozók helyzete, a velük való teljes és megnyugtató elszámolás, jövőjük feltárása: nem jutott előbbre. A felszámolást vezető Kiss Sándor közlése szerint munka még van. A megkezdett vállalásokat február— márciusra fejezik be. Én semmiféle garanciát nem látok a munkavállalók ezutáni bérének és járandóságainak megbízható, rendszeres kifizetésére. Minthogy Gödöllőn számos kérdés homályban maradt, a budapesti, III. kerületi Tanács ipari osztályához fordultam, majd információik alapján a kerületi NEB vezetőjéhez is. Válaszuk, lerövidítve: — A Római-parton, több magánlakásban volt eleinte a TERMOSZIG központja és egyes részlegeinek irodái. Már akkor is munkabér-visszatartás miatt kezdtünk vizsgálatot ellenük — mondja 'Patak Lajos kerületi NEB-elnök. — Számos visszásságra derült fény, bűncselekmény gyanúja miatt büntető feljelentést kezdeményeztem. A KNEB megtette a lépéseket, majd arról értesített, hogy vizsgálatunk eredménye alapján a Heves megyei Tanács a TERMOSZIG vállalatot felszámolásra szólította fel. Kisregényi téma tartozik még ide — öngyilkos főkönyvelő, letartóztatott vállalati igazgató — mindez rendőrségi vizsgálat témája. Az kétségtelen tény, hogy országos hatáskörű vállalat alapításához kizárólag az illetékes szakminisztérium — ez esetben az EVM vagy a MÉM — adhatott volna hozzájárulást. De, bár a TERMOSZIG egységei az ország legkülönbözőbb tájain működnek — ezt a hozzájárulást nem szerezték meg. Mindezek felderítése nemi újságcikk, hanem a rendőrség dolga. A mi dolgunk a kérdés- felvetés: megengedhető-e mindez 1971—72-ben? Pereli Gabriella <