Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
”"<cfCívlap 1972. JANUÁR 22., SZOMBAT Hogyan hasznosítható a Duna-ment©? ' A Duna mentéről — a folyó í’aks és Mohács közötti szakaszának két oldaláról — készítik el az ország első regionális (komplex) hasznosítási monográfiáját. Célja az, hogy a területtervezők számára feltárják e térség természeti, gazdasági és társadalmi hasznosításának lehetőségeit. Az alapkutatásnak számító munkát az Akadémia Pécsett működő dunántúli tudományos intézete vállalta és a különböző tudományágak szakemberei vesznek részt benne. A munka januárban kezdődött és 1975-ben fejeződik be. A dunántúli tudományos intézet 400—500 oldalas — térképekkel, grafikonokkal és fényképekkel illusztrált — műben foglalja majd össze és adja közre a kutatások eredményeit. Magyarországon ilyen étfogó, ekkora területre kiterjedő komplex hasznosítási tanulmány még nem készült. TAPIOSZENTMARTON Megszűnt az elvándorlás Ezúttal valóban nagyközségről, Tápiószentmártonról szólunk. Határa 18 ezer kataszt- rális hold, azaz mai módon, a nálunk újonnan bevezetett mértékegységben kifejezve, 10 445 hektár. Területéhez mérten azonban kevés ember lakja. Népsűrűsége négyzet- kilométerenként mindössze 50,5. A legutolsó népszámlálás mintegy hatezerkétszáz lakost talált benne, de 1950-ben hatszázzal többet írtak össze. Tá- piószentmártont 16 esztendőn át a csökkenő lakosságú falvak között tartották nyilván, ahogy a nagykátai járás csaknem minden községét. Van munka a tsz-ekben — Nagykátával, a járási székhellyel együtt! — állapítja meg Faludi Imre, a nagyközség tanácselnöke, de sietve hozzáteszi: — Azért mégis Nagykáta után a mienk maradt a legnagyobb községe a járásnak és 1966 óta megszűnt a népesség fogyatkozása. Nem stagnál viszont a község gazdasági fejlődése és éppen ezért szűnt meg a demogA Meszlényi ősparkban Ifjúsági kirándulóközpont a Velencei-tónál Fejér megye eddig főként tranzit idegenforgalmat bonyolított le, de újabban Székesfehérvár, a Velencei-tó, Dunaújváros és a Vértes-hegység mind nagyobb vonzerőt jelent a bel- és külföldi turisták számára. A megyében jelenleg szállodákban 505,. turistaszállóban 501, magánházaknál pedig 310 vendéget tudnak elhelyezni. A májusban megnyíló székesfehérvári Alba Regia szálló újabb 120 szobával bővíti a megye befogadóképességét. A következő években Dunaújvárosban korszerű turista- szálló építését tervezik, Móron éttermet létesítenek. A Velencei-tó mellett 1975-ben megkezdik az ifjúsági kirándulóközpont építését. A 16 hektáros Meszlényi ősparkot és kastélyt rendezik be erre a célra. A Velencei-tó ellátását javítja a májusban átadásra kerülő velencei kenyérgyár is. Tácon, a Gorsium szomszédságában antik stílusú vendéglő épül a következő években. A móri és a bodajki turistaszállót felújítják. 1972. szeptember 1 -ével vállalatunk ipari tanulókat iskoláz be, % kiképezi őket az alábbi szakmákra: kőműves, ács, fapadlózó és műanyagburkoló, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületasztalos.N központifűtés-szerelő, víz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkőkészítő. A vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés és teljes ellátás. BEJÁRÁSRA FELVESZÜNK szobafestő és mázoló (tapétázó), valamint villanyszerelő tanulókat. V Jelentkezés: 1972. február 28-ig, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 19. ráfiai mélypontja is. Két termelőszövetkezete kezdetben nem biztosította a megélhetéshez szükséges jövedelmet tagjainak. Sokan kiléptek és máshol, a távolban kerestek munkát az iparban. Otthon nem kínálkozott ipari munkaalkalom, ma is alig van. De a két termelőszövetkezet megerősödött, évek óta érdemes dolgozni bennük tagjaiknak. — Már csak mintegy 800 ember jár el dolgozni, nagy részük autóbuszon. A vasútállomás messze esik a községtől. Ám a munkába járó dolgozók közül csak kevesen veszik igénybe a menetrendszerű járatokat, naponta legalább 10 külön autóbusz hozza-viszi őket a pesti munkahelyre. A gyógyszer- gyár, meg építési vállalatok küldik értük a buszt. — A foglalkoztatottság olyan a községben, hogy a nagykátai Telefongyár hónapok óta hiába keres munkást nálunk, nincs egyetlen jelentkező sem. Faludi Imre visszakanyarodik most is, megint a község gyéren lakott nagy területére. Gyermekeknek, öregüknek — Emiatt halad nehezen a közművesítés. Elég tekintélyes része a lakosságnak tanyán él. Nemcsak Göbölyjáráson, Ső- regpusztán, Bertalanmajorban, a három, szinte kisközségszerű tanyaközponton, hanem szerteszét szórt kis tanyákon is. összesen mintegy hétszázan. De nemcsak nálunk, a járás más községeiben is még bizonyára sokáig élő valóság marad a tanyavilág. Ehhez kapcsolódik most beszélgetésünk új tárgya: a tanítás. Faludi tanácselnök lelkesen fejtegeti, többet kell törődni a tanyai gyerekek iskoláztatásával, kollégium kellene nekik. Volna Tápiószent- mártonbarr egy épület, üresen áll, kevés költséggel át lehetne alakítani 60, nemcsak a községhez tartozó, hanem távoli tanyákon lakó gyerekek számára is kollégiumnak. Részletesen elmagyarázza, milyen lenne ez a kollégium, miután azonban erről már más alkalommal beszámoltunk, nem ismételjük meg az üdvös tervezet részleteit. Annyi kétségtelen, hogy akár Faludi Imre vagy más, esetleg több tanácstag ötlete volt, a nagyközség tanácsa magáévá tette. — Helyesli a járási pártbizottság, a járási hivatal és a megyei tanács is. Remélem, lesz rá pénz és hamarosan megvalósul — mondja a tanácselnök, mi pedig azt kérdezzük tőle, mi volt Tápió- szentmártonban az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű beruházása? — Az ú.j iskola — feleli most már megint mosolyogva. Valóban szép, emeletes épületet emeltek az általános iskolának néhány éve. De mi lesz az idei legfontosabb beruházás? — Az új óvoda. Hetvenöt apróság részére épül, a tervei rövidesen elkészülnek, ebben az évben megkezdik építését, jövőre már áll az épület. Hogy ezt is mosolyogva mondja, felesleges külön hangsúlyozni, viszont annál inkább azt, hogy mosolya a gyermekek szeretetéről beszél. Ügy ismerik általában, hogy sokat törődik a gyermekekkel meg az öregekkel, tehát a gyengékkel. Néhány hónapja boldogan mutatta meg nekünk az öregek nemrég megnyílt napközi otthonát. Az azóta eltelt rövid idő alatt az otthont megnagyobbították és megyeszerte, a meglevő kevés közül, az egyik legjobb, legszebb ilyen intézményként emlegetik. Új házsorok Persze, egy nagyközség tanácselnökének, a gyermekek, meg az öregek dolgán kívül is van munkája. Bővíteni kell például a vízvezetékhálózatot. Tavaly 1700 méter hosszúságban fektettek le új csöveket, idén is szeretnék meghosszabbítani a vezetéket annyival, amennyire a közságfejlesztési alapból csak futja. Ugyancsak idén épít a tanács még egy pedagóguslakást. Faludi Imrét különben tavaly, a választások után harmadszor emelte az elnöki székbe Tápiószentmárton tanácsa. Azóta nagyközség elnöke lett és most ezt mondja: — Több a munka, de még több a felelősség a nagyközségben. Aztán meg kell szokni és bele kell tanulni az új feladatokba, meg abba is, hogy a régi feladatok közül sokat új módszerrel kell megoldani. Idő kell hozzá. Át kell érezni azt is, hogy az önállóság nem jelentheti az elszakadást az egésztől. Végül még egy statisztikai adat: 1900-ban 562 lakóház állt Tápiószentmártonban, 1970-ben pedig 1958, és minden esztendőben 50—60 újonnan épült ház lakhatási engedélyét adja ki a tanács. — Többnyire fiatal házasoknak — jegyzi meg a tanácselnök és a mosolya teli reménységgel: — Ahol ennyi az új ház, van azokban hely a gyereknek. így aztán, ha nem is rohamosan, a jövőben mégiscsak gyarapszik nagyközségünk lakossága. Sz. E. Épül a kaolínbánya A Hegyaljai Ásványbánya Vállalat Szerencs mellett külfejtéses kaolinbánya feltárását kezdte meg. Mi van a föld alatt? Közműtérkép készül az országról Térkép készül az ország helységeinek közműhálózatáról. Ez lesz az első ilyen „tükör” a föld alatti létesítményekről. Hiánya egyre több kellemetlenséget és kárt okoz a lakosságnak s a különböző szerveknek, beruházóknak. Gyakran elvágják a csöveket, a vezetékeket a földmunkák során. A föld alatti „káoszhoz” az vezetett, hogy évtizedek óta koordinálás nélkül végezte a különböző felszín alatti építkezéseket a posta, a vízmű, a villanytelep, a gázmű stb. Ez a javításoknál, újak elhelyezésénél hátráltatja és drágítja a munkákat. Az első közműtérképet Szombathelyről készíti el a budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat. Különleges keresőműszerekkel felszerelt alkalmazottai most jelentek meg a város utcáin, terein és háztömbjeiben. A műszerek az útburkolat felbontása nélkül regisztrálják á közművek vezetékeit, a lakótömböknek a közművekhez való becsatlakozásait. Az így nyert adatok alapján szerkesztik meg a térképet. Nagy apparátussal és költséggel 1973 végére készül el a vasi megyeszékhely föld alatti „világának” térképe. A szombathelyi térképkészítés szolgál majd mintául a többi helység hasonló munkálataihoz. Tizenöt kilométer Vízzáró függönyfala kis szorítógiitaík Nyolcvanmillió forint a sacycdi olajmetsó árvíz róttelmerő A szeged-algyői szénhidrogén-medence hazánk legmélyebben fekvő területe alatt helyezkedik el. Az olajmezőt keresztülszeli a Tisza, s a folyó öreg gátjai itt rekonstrukcióra szorulnak. Erre vonatkozóan már sok évvel ezelőtt tanulmánytervek készültek, amelyeket azonban az 1970. évi nagy árvíz tapasztalatai alapján módosítottak. Az árhullám levonulása után megmutatkoztak a töltés gyengéi, kiderült az is, hogy az egyes szakaszokon milyen beavatkozás szükséges, milyen technológia alkalmazása a legmegfelelőbb. Simándy Béla, az Alsó-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondotta, hogy eredetileg 1975-re tervezték az olajmezőn megkezdett nagyszabású árvédelmi program befejezését. Ezt azonban illetékes szervek határozata alapján két évvel előbbre hozták, így már 1973 végére elkészülnek a mintegy 80 millió forintos beruházást igénylő rekonstrukcióval. Algyő és Tápé községek határában a Tisza védelmi vonalait csaknem 15 kilométer hosszúságban teszik biztonságosabbá, helyenként más-más eljárással. A legfontosabb feladat a szénhidrogén-medence megóvása a fakadó vizektől. Egyes szakaszokon a töltésektől körülbelül 100 méterre kis szorítógátat építenek. amely megvédi a területet az elöntéstől. Ugyanakkor a visszatartott víz ellennyomása elejét veszi további nagyobb arányú fakadásnak, s egyben a gátak rongálódásának. Ezenkívül — ahol szükséges — övcsatorna-rendszert hoznak létre. A régi építésű töltéseket sokfelé negyvenhatvan centiméteres földfeltöltéssel magasítják. Ez már a befejező szakasz munkálata lesz. Az árvédelmi program legérdekesebb és a szakemberek által nagy figyelemmel kísért munkája, az úgynevezett vízzáró függönyfal építése, tavaly kezdődött Algyő község határúban, ötven centiméter szélességben, négytől hat méterig terjedő mélységben kiemelték a laza szerkezetű földet a Tisza árterületén. Helyére bentonitos anyagot tettek, amelytől azt várják, hogy nem engedi át a vizet, vagy lcgrosz- szabb esetben — nagy megterheléskor — hetekkel késlelteti a fakadó víz feltörését. Amint az időjárás megengedi, folytatják az olajmező árvédelmi programjának végrehajtását. A helyszínre egymás után érkeznek az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság új kotró- és egyéb munkagépei, valamint billenő platós szállító járművei. Tóth Béla TAKARÓ VÁ SÁR ianuár 17-től PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Műszál- és gyapjútakarók nagy választékban, 188 Ft-tól 417 Ft-ig.