Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

”"<cfCívlap 1972. JANUÁR 22., SZOMBAT Hogyan hasznosítható a Duna-ment©? ' A Duna mentéről — a folyó í’aks és Mohács közötti szaka­szának két oldaláról — készí­tik el az ország első regionális (komplex) hasznosítási mo­nográfiáját. Célja az, hogy a területtervezők számára fel­tárják e térség természeti, gaz­dasági és társadalmi hasznosí­tásának lehetőségeit. Az alap­kutatásnak számító munkát az Akadémia Pécsett működő du­nántúli tudományos intézete vállalta és a különböző tudo­mányágak szakemberei vesz­nek részt benne. A munka januárban kezdő­dött és 1975-ben fejeződik be. A dunántúli tudományos inté­zet 400—500 oldalas — térké­pekkel, grafikonokkal és fény­képekkel illusztrált — műben foglalja majd össze és adja közre a kutatások eredmé­nyeit. Magyarországon ilyen étfogó, ekkora területre kiter­jedő komplex hasznosítási ta­nulmány még nem készült. TAPIOSZENTMARTON Megszűnt az elvándorlás Ezúttal valóban nagyközség­ről, Tápiószentmártonról szó­lunk. Határa 18 ezer kataszt- rális hold, azaz mai módon, a nálunk újonnan bevezetett mértékegységben kifejezve, 10 445 hektár. Területéhez mérten azonban kevés ember lakja. Népsűrűsége négyzet- kilométerenként mindössze 50,5. A legutolsó népszámlálás mintegy hatezerkétszáz lakost talált benne, de 1950-ben hat­százzal többet írtak össze. Tá- piószentmártont 16 esztendőn át a csökkenő lakosságú fal­vak között tartották nyilván, ahogy a nagykátai járás csak­nem minden községét. Van munka a tsz-ekben — Nagykátával, a járási székhellyel együtt! — állapítja meg Faludi Imre, a nagyköz­ség tanácselnöke, de sietve hozzáteszi: — Azért mégis Nagykáta után a mienk ma­radt a legnagyobb községe a járásnak és 1966 óta megszűnt a népesség fogyatkozása. Nem stagnál viszont a köz­ség gazdasági fejlődése és ép­pen ezért szűnt meg a demog­A Meszlényi ősparkban Ifjúsági kirándulóközpont a Velencei-tónál Fejér megye eddig főként tranzit idegenforgalmat bo­nyolított le, de újabban Szé­kesfehérvár, a Velencei-tó, Dunaújváros és a Vértes-hegy­ség mind nagyobb vonzerőt jelent a bel- és külföldi turis­ták számára. A megyében je­lenleg szállodákban 505,. turis­taszállóban 501, magánházak­nál pedig 310 vendéget tudnak elhelyezni. A májusban meg­nyíló székesfehérvári Alba Re­gia szálló újabb 120 szobával bővíti a megye befogadóképes­ségét. A következő években Duna­újvárosban korszerű turista- szálló építését tervezik, Mó­ron éttermet létesítenek. A Velencei-tó mellett 1975-ben megkezdik az ifjúsági kirán­dulóközpont építését. A 16 hektáros Meszlényi ősparkot és kastélyt rendezik be erre a célra. A Velencei-tó ellátását javítja a májusban átadásra kerülő velencei kenyérgyár is. Tácon, a Gorsium szom­szédságában antik stílusú ven­déglő épül a következő évek­ben. A móri és a bodajki tu­ristaszállót felújítják. 1972. szeptember 1 -ével vállalatunk ipari tanulókat iskoláz be, % kiképezi őket az alábbi szakmákra: kőműves, ács, fapadlózó és műanyagburkoló, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületasztalos.N központifűtés-szerelő, víz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkőkészítő. A vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés és teljes ellátás. BEJÁRÁSRA FELVESZÜNK szobafestő és mázoló (tapétázó), valamint villanyszerelő tanulókat. V Jelentkezés: 1972. február 28-ig, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 19. ráfiai mélypontja is. Két ter­melőszövetkezete kezdetben nem biztosította a megélhetés­hez szükséges jövedelmet tag­jainak. Sokan kiléptek és más­hol, a távolban kerestek mun­kát az iparban. Otthon nem kínálkozott ipari munkaalka­lom, ma is alig van. De a két termelőszövetkezet megerősö­dött, évek óta érdemes dol­gozni bennük tagjaiknak. — Már csak mintegy 800 em­ber jár el dolgozni, nagy részük autóbuszon. A vasútállomás messze esik a községtől. Ám a munkába járó dolgozók közül csak kevesen veszik igénybe a menetrendszerű járatokat, na­ponta legalább 10 külön autó­busz hozza-viszi őket a pesti munkahelyre. A gyógyszer- gyár, meg építési vállalatok küldik értük a buszt. — A foglalkoztatottság olyan a községben, hogy a nagykátai Telefongyár hónapok óta hiá­ba keres munkást nálunk, nincs egyetlen jelentkező sem. Faludi Imre visszakanyarodik most is, megint a község gyé­ren lakott nagy területére. Gyermekeknek, öregüknek — Emiatt halad nehezen a közművesítés. Elég tekintélyes része a lakosságnak tanyán él. Nemcsak Göbölyjáráson, Ső- regpusztán, Bertalanmajorban, a három, szinte kisközségszerű tanyaközponton, hanem szer­teszét szórt kis tanyákon is. összesen mintegy hétszázan. De nemcsak nálunk, a járás más községeiben is még bizo­nyára sokáig élő valóság ma­rad a tanyavilág. Ehhez kapcsolódik most be­szélgetésünk új tárgya: a ta­nítás. Faludi tanácselnök lel­kesen fejtegeti, többet kell tö­rődni a tanyai gyerekek isko­láztatásával, kollégium kelle­ne nekik. Volna Tápiószent- mártonbarr egy épület, üresen áll, kevés költséggel át lehet­ne alakítani 60, nemcsak a községhez tartozó, hanem tá­voli tanyákon lakó gyerekek számára is kollégiumnak. Részletesen elmagyarázza, mi­lyen lenne ez a kollégium, mi­után azonban erről már más alkalommal beszámoltunk, nem ismételjük meg az üdvös tervezet részleteit. Annyi két­ségtelen, hogy akár Faludi Imre vagy más, esetleg több tanácstag ötlete volt, a nagy­község tanácsa magáévá tette. — Helyesli a járási pártbi­zottság, a járási hivatal és a megyei tanács is. Remélem, lesz rá pénz és hamarosan megvalósul — mondja a ta­nácselnök, mi pedig azt kér­dezzük tőle, mi volt Tápió- szentmártonban az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű beruházása? — Az ú.j iskola — feleli most már megint mosolyogva. Valóban szép, emeletes épüle­tet emeltek az általános isko­lának néhány éve. De mi lesz az idei legfontosabb beruhá­zás? — Az új óvoda. Hetvenöt apróság részére épül, a tervei rövidesen elkészülnek, ebben az évben megkezdik építését, jövőre már áll az épület. Hogy ezt is mosolyogva mondja, felesleges külön hangsúlyozni, viszont annál inkább azt, hogy mosolya a gyermekek szeretetéről be­szél. Ügy ismerik általában, hogy sokat törődik a gyer­mekekkel meg az öregekkel, tehát a gyengékkel. Néhány hónapja boldogan mutatta meg nekünk az öregek nem­rég megnyílt napközi ottho­nát. Az azóta eltelt rövid idő alatt az otthont megnagyob­bították és megyeszerte, a meglevő kevés közül, az egyik legjobb, legszebb ilyen intéz­ményként emlegetik. Új házsorok Persze, egy nagyközség ta­nácselnökének, a gyermekek, meg az öregek dolgán kívül is van munkája. Bővíteni kell például a vízvezetékhálózatot. Tavaly 1700 méter hosszúság­ban fektettek le új csöveket, idén is szeretnék meghosszab­bítani a vezetéket annyival, amennyire a közságfejlesztési alapból csak futja. Ugyancsak idén épít a tanács még egy pe­dagóguslakást. Faludi Imrét különben ta­valy, a választások után har­madszor emelte az elnöki székbe Tápiószentmárton ta­nácsa. Azóta nagyközség el­nöke lett és most ezt mond­ja: — Több a munka, de még több a felelősség a nagyköz­ségben. Aztán meg kell szok­ni és bele kell tanulni az új feladatokba, meg abba is, hogy a régi feladatok közül sokat új módszerrel kell meg­oldani. Idő kell hozzá. Át kell érezni azt is, hogy az önálló­ság nem jelentheti az elszaka­dást az egésztől. Végül még egy statisztikai adat: 1900-ban 562 lakóház állt Tápiószentmártonban, 1970-ben pedig 1958, és min­den esztendőben 50—60 újon­nan épült ház lakhatási enge­délyét adja ki a tanács. — Többnyire fiatal háza­soknak — jegyzi meg a ta­nácselnök és a mosolya teli reménységgel: — Ahol ennyi az új ház, van azokban hely a gyereknek. így aztán, ha nem is rohamosan, a jövőben mégiscsak gyarapszik nagy­községünk lakossága. Sz. E. Épül a kaolínbánya A Hegyaljai Ásványbánya Vállalat Szerencs mellett külfejtéses kaolinbánya feltárását kezdte meg. Mi van a föld alatt? Közműtérkép készül az országról Térkép készül az ország helységeinek közműhálózatá­ról. Ez lesz az első ilyen „tü­kör” a föld alatti létesítmé­nyekről. Hiánya egyre több kellemetlenséget és kárt okoz a lakosságnak s a különböző szerveknek, beruházóknak. Gyakran elvágják a csöveket, a vezetékeket a földmunkák során. A föld alatti „káoszhoz” az vezetett, hogy évtizedek óta koordinálás nélkül végezte a különböző felszín alatti épít­kezéseket a posta, a vízmű, a villanytelep, a gázmű stb. Ez a javításoknál, újak elhe­lyezésénél hátráltatja és drá­gítja a munkákat. Az első közműtérképet Szombathelyről készíti el a bu­dapesti Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat. Különleges ke­resőműszerekkel felszerelt al­kalmazottai most jelentek meg a város utcáin, terein és ház­tömbjeiben. A műszerek az út­burkolat felbontása nélkül re­gisztrálják á közművek vezeté­keit, a lakótömböknek a köz­művekhez való becsatlakozá­sait. Az így nyert adatok alap­ján szerkesztik meg a térké­pet. Nagy apparátussal és költ­séggel 1973 végére készül el a vasi megyeszékhely föld alatti „világának” térképe. A szombathelyi térképkészítés szolgál majd mintául a többi helység hasonló munkálatai­hoz. Tizenöt kilométer Vízzáró függönyfala kis szorítógiitaík Nyolcvanmillió forint a sacycdi olajmetsó árvíz róttelmerő A szeged-algyői szénhidro­gén-medence hazánk legmé­lyebben fekvő területe alatt helyezkedik el. Az olajmezőt keresztülszeli a Tisza, s a folyó öreg gátjai itt rekonstrukció­ra szorulnak. Erre vonatkozó­an már sok évvel ezelőtt ta­nulmánytervek készültek, amelyeket azonban az 1970. évi nagy árvíz tapasztalatai alapján módosítottak. Az árhullám levonulása után megmutatkoztak a töltés gyengéi, kiderült az is, hogy az egyes szaka­szokon milyen beavatko­zás szükséges, milyen technológia alkalmazása a legmegfelelőbb. Simándy Béla, az Alsó-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondotta, hogy ere­detileg 1975-re tervezték az olajmezőn megkezdett nagy­szabású árvédelmi program befejezését. Ezt azonban ille­tékes szervek határozata alap­ján két évvel előbbre hozták, így már 1973 végére elké­szülnek a mintegy 80 millió forintos beruházást igénylő re­konstrukcióval. Algyő és Tápé községek ha­tárában a Tisza védelmi vo­nalait csaknem 15 kilométer hosszúságban teszik biztonsá­gosabbá, helyenként más-más eljárással. A legfontosabb fel­adat a szénhidrogén-medence megóvása a fakadó vizektől. Egyes szakaszokon a tölté­sektől körülbelül 100 mé­terre kis szorítógátat épí­tenek. amely megvédi a területet az elöntéstől. Ugyanakkor a visszatar­tott víz ellennyomása ele­jét veszi további nagyobb arányú fakadásnak, s egyben a gátak rongálódásá­nak. Ezenkívül — ahol szük­séges — övcsatorna-rendszert hoznak létre. A régi építésű töltéseket sokfelé negyven­hatvan centiméteres földfel­töltéssel magasítják. Ez már a befejező szakasz munkálata lesz. Az árvédelmi program leg­érdekesebb és a szakemberek által nagy figyelemmel kí­sért munkája, az úgynevezett vízzáró függönyfal építése, ta­valy kezdődött Algyő község határúban, ötven centiméter szélességben, négytől hat mé­terig terjedő mélységben ki­emelték a laza szerkezetű föl­det a Tisza árterületén. Helyére bentonitos anya­got tettek, amelytől azt várják, hogy nem engedi át a vizet, vagy lcgrosz- szabb esetben — nagy megterheléskor — hetek­kel késlelteti a fakadó víz feltörését. Amint az időjárás megenge­di, folytatják az olajmező ár­védelmi programjának végre­hajtását. A helyszínre egymás után érkeznek az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság új kotró- és egyéb munkagépei, valamint billenő platós szállí­tó járművei. Tóth Béla TAKARÓ VÁ SÁR ianuár 17-től PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Műszál- és gyapjútakarók nagy választékban, 188 Ft-tól 417 Ft-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom