Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

8 rwi MEGYEI xMirhm 1972. JANUAR 11., KEDD Színháztörténeti ritkaság Olomlemez az urnában Elhelyezték a pesti Német Színház alapításakor A most megtalált k»urná­ban. egyébként hét korabeli pénzt is elhelyeztek elődeink: köztük I. Ferenc ezüst hú­szasát, ezüst tízest, valamint rézharmincasokat, hatosokat és hármasokat. A ritka érté­kű lelet az Országos Műem­lék Felügyelőség építészeti múzeumába került. Színháztörténeti, építészeti ritkasággal gazdagodott Bu­dapest az új esztendő első napjaiban. A Vigadó építke­zésén dolgozó munkások alig egy méterrel a föld alatt, mintegy fél köbméteres át­mérőjű kőurnára bukkantak. Az egyszerű faragású mész­kő leletet az „amatőr régé­szek” nyomban felbontották, s ebben mintegy 25 centiméte­res őlomlemezt találtak. Az ólomlemez magyar és latin nyelvű feliratából kiderült, hogy az 1808-ban indult pesti Német Színház ünnepélyes alapkőletételekor helyezték el. József nádor I. Ferenc csá­szár uralkodása idején bízta, meg Amon János udvari épí­tészt a tervezéssel. Az ő munkája nyomán indult meg az építkezés 1808-ban a mai Vörösmarty téren. A kivitele­zésben Pollack Mihály is közreműködött. -A 3500 sze­mélyt befogadó hatalmas színházat 1812. február 9-én nyitották meg. Építése együtt­véve 628 ezer bécsi forintba került. Az ünnepi megnyitón felcsendült Beethovennek er­re az alkalomra írt István ki­rály nyitánya. Az épület 35 színházi évadon szolgálta a pesti színházkultúra kiala­kulását, mígnem 1847. feb­ruár 2-án — éppen 124 esz­tendővel ezelőtt, lángba bo­rult a klasszicista színház. Máig sem sikerült kideríteni a tragédia valódi .okát. Pusz­tulásával a német színészet vezető szerepe is véget ért Pesten. Forgalmi áron értékesíthetők a szövetkezeti lakások Intézkedések az adás-vétel egyes kérdéseiről A lakásforgalom megköny- nyítése érdekében az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter és a pénzügyminisziter együttes rendeletben szabá­lyozta az állampolgárok tu­lajdonéban álló tanácsi érté- kesítésű, valamint szövetkeze­ti lakások elidegenítésének, el­adásának, cseréjének, elaján­dékozásának és tartási-életjá­radéki szerződés útján törté­Ötven napja „tavasz" Nyílik a hunyor, a hóvirág és az ibolya _ Immár ötven napja tart a szokatlanul enyhe, inkább ta­vasziam, minit téli időjárás. Bármilyen zord idő következ­zék is ezután, a nyereség te­kintélyes : a számba jöhető száz téli napnak a fele már eltelt — tél nélkül. Az idős mecseki pásztorok és erdészek sem emlékeznek ilyen furcsa télre.. Mintha március volna: sokfelé virág­zik a barka, kinyílt az illatos hunyor, a hóvirág és az ibo­lya. Az utak.mentén és az er- dősaélen kisarjadt az idei fű, a fákon pedig friss moha lát­ható. Pécsett vígan turbékol- nak a vadgerlék, jeléül an­nak, hogy megkezdődött a köl­tési időszak. Egymásután érkeznek a költözőmadarak a déli tá­jakról. Már itt vannak — ha nem is teljes számban — aiz örvösga­lambok, a kékgalambok és a bíbicek. Az enyhe időjárás ha­tására mindenütt fiasítottak a méhiak és a kaptárukban már napok óta kelnek a méhecs­kék. A tarvakban is erős a A jég 75 millió forintot vitt el Különösen Csemő és környéke veszélyes Az - utóbbi hónapokban gyakran használtuk mezőgaz­dasági tudósításainkban azt a kifejezést, hogy a „kedvezőtlen időjárás ellenére”. Szólam volt-e, vagy valóság? Erről kértünk tájékoztatást az Álla­mi Biztosító Pest megyei igaz­gatójától, Páncél Istvántól. — Az elmúlt esztendőben annak ellenére, hogy kisebb­nek bizonyultak a mezőgazda- sági károk, mint 1970-ben, mégis volt bőven feladatunk. A kifizetett kárösszeg keve­sebb, mint az 1970-es eszten­dőben, de a munkánk válto­zatlan maradt. A legfőbb kárt 1971-ben is a jég okozta. A megye ugyanis jellegzetesen jég­járta vidék, s a sokéves tapasztalat alapján már előre megállapíthatjuk, hol számíthatunk komolyabb jégverésre. — Melyek ezek a területek? — Különösen Csemő és tér­sége, de nem .mentes Cegléd környéke és Nagykőrös vidéke sem a jégveréstől. — Milyen károkat okozott a jég a megyében? — A termelőszövetkezetek­nek 51,5 millió forintot, az ál­lami gazdaságoknak pedig'23,9 millió forintot fizettünk ki a jégkárokért. Nem kerülte el a megye gazdaságait a homokve­rés, a vihar, a fagy és a téli kipusztulási kár sem. összesen 154,7 millió forintot fizettünk ki mezőgazdasági kártérítés­ként. Ebből 110,4 millió forintot a termelőszövetkezetek, 44,3 milliót pedig az álla­mi gazdaságok kaptak. A termelőszövetkezetek 95 szá­zaléka jelentett be 1971-ben valamilyen természeti kárt, így reális volt a tudósításokban szereplő kifejezés: 1971-ben is kedvezőtlen volt az időjárás a mezőgazdasági termeléshez. M. K. A. Megoldást találtak Szolnokon összevonták a megyei kórházat és rendelőintézetet Szolnokon januártól össze­vonták a megyei tanács He- tényi Géza Kórházát és a me­gyei tanács rendelőintézetét. A két intézmény önálló gazda­sági egységként működik, és Izervezeti egységbe foglalja a fekvő- és járóbeteg-ellátást. Az összevonás szükségességét többek között az indokolta, hogy a megyei rendelőintézet orvoshiánnyal küzdött, s a kórház orvosainak közremű­ködése hélkül képtelen volt gyógyító munkáját maradék­talanul ellátni. Az összevonás­sal korszerűen, az új egész­ségügyi követelményeknek megfelelően alakítják ki a kórház és a rendelőintézet köl­csönös kapcsolatát, az ambu- lanciás betegellátást rövidebb idő alatt, a vizsgálatok feles­leges megismétlésének kiikta­tásával tudják biztosítani. mozgás. A halak előbújtak az iszapból, egyes helyeken ívnak a csukák. Tavaszi as hír ek érkeztek Osongrád megyéből is. Újsze­geden, Alsóvároson, Felsővá­rosion egyes házak kertjét hó­virágszőnyegek díszítik. Más­kor csak február közepén, vé­gén jelennek meg a tavasz első hírnökei, most megelőzték az igazi tél beköszöntését. Amennyiben továbbra is ked­vező marad az időjárás, lehet­séges, hogy — amire még nem volt példa — a Juliannák és Zsuzsannák helyett már az Ágneseket és Piroskákat is hóvirággal köszöntik névnap­jukon. Somogyi jelentés szerint a Zselicség szélvédett területe­in, a szőlőhegyeken és az er­dők alján ugyancsak megje­lent a, hóvirág. nő átruházásának egyes kér­déseit. Az intézkedés űj vonása, hogy a tanácsi értékesítésű vagy szövetkezeti lakás tulaj­donosa most már forgalmi áron értékesítheti lakását. A rendelet azt is kimondja, hogy ha a leendő új tulajdo­nos a lakásra vonatkozó OTP- kölcsöntartozás't átvállalja, akkor a kölcsöntelité teleket jövedelmi, vagyoni és szociá­lis helyzetének figyelembe vé­telével kell újólag megállapí­tani. Az intézkedés lehetővé teszi a szövetkezeti és egyéb taná­csi értékesításű lakások kiter­jedtebb minőségi cseréjét, el­adását, mert a régebbi lakás­ra jelentkezni vevőnek is csak az eladási ár 15 százalékát kitevő előtörlesztési összeget kell befizetnie, holott korábban a régi tulajdo­nos által befizetett rész­letek költségeit is fedez­nie kellett. Az új rendelkezés egyszerű­sítette a szövetkezeti lakás cseréjét, eladását azzal is, hogy a leendő tulajdonosnak elegendő a szövetkezet igaz­gatóságának benyújtott írás­beli nyilatkozatban vállalni, hogy előírás szerint teljesíti a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségeit. Ezután tehát már niem a szövetkezet igaz­gatóságának hozzájárulásától, jóváhagyásétól függ a lakás vásárlójának személye. Az új rendelet január 1-én életbe lépett. Patkó műanyagból Felszerelés lovasoknak exportra Honfoglaló őseink „jármű­vei” egyre népszerűbbek világ­szerte, ezt bizonyítja a magyar sport- és tenyészlovak évről évre növekvő exportja. A re­neszánszát élő, nem éppen fil­léres felszerelésekből évente több millió dollár értékben ad el külföldön az ÁRTEX Válla­lat. A magyar szíjgyártók, nyer­gesek, csizmadiák és szerszám- készítők gyártmányát szívesen vásárolják még a tengeren túl, az USA-ban és Kanadában is. Az elmúlt évben több mint másfél millió dollár érték­ben exportáltak csizmákat, nyergeket és szíja- zatokat. Az új évben a hagyo­mányos lovasfelszerelések mel­lett számos új termékkel je­lentkeznek a külföldi piacon. A kézműipari vállalat angol szabású lovaglósapkái mű­anyagból készülnek, s szilárd­ságuk a motorosok bukósisak­jával vetekszik. A bukósapkák iránt nagy az érdeklődés, hi­szen a lovaglás nem tartozik a legveszélytelenebb sportágak közé. A kézműipari vállalat lo­vaglósapkáiból előreláthatóan mintegy 750 ezer dollárért ér­tékesítenek az idén. Szintén 1972 slágerének ígérkezik a műanyag ló- patkó, amely a szakemberek szerint egészségesebb a lovak számá­ra, mint a hagyományos acél­patkó. A műanyag patkókat speciális műanyag szegeccsel, vagy egyszerű ragasztással erő­sítik fel a patára. Szintén idén exportálják először a füzes- gyarmati Járihű Ktsz parádés- fogatait és homokfutóit. A fo­gatokhoz díszes, magyaros ló­szerszámokat is vásárolnak külföldön. ­Új üzemcsarnok Az írószerszövetkezet pomázi telepén elkészült az új, 24 méter széles, 72 méter hosszú SZAX-üzemcsarnok. A körülbe­lül 7 millió forint költséggel épült új munkahelyen 150-en dol­goznak majd az automata gépek és szerelőszalagok mellett. Foto: Urbán Háromszáz forint a színes telefonkészülék Miniszteri rendeletek a távközlési díjszabás változásairól A közlekedés- és postaügyi miniszter — az Anyag- és Ár­hivatal elnökével egyetértés­ben — négy, a postát érintő, rendeletét adott ki a távközlé­si díjszabások módosításáról. A távbeszélő-díjszabás mó­dosítása két új díjtételt ve­zetett be. s emelte a ké­szülék cseredíját. A rendelet szerint ezentúl a jogi személyek — állami költ­ségvetési és gazdálkodó szer­vek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek, egyesülések és egyesületek — új telefonállo­más felszereléséért belépési dí­jat kötelesek fizetni, főállomá­sonként 15 000 forintot, ikerál­lomás szereléséért pedig 10 000 forintot. Álarcosbál Cegléden Együtt játszottunk Január 31-én: közvetítés a Kossuth rádióban Jól döntött a rádió. A beér­kező szavazatok — ha a győ­zelemhez nem is voltak ele­gendőek — bizonyítgttak. A ceglédi fiatalok lelkesedésük­kel kiérdemelték, hogy a Pest megyeli ifjúsági klubok közül náluk kerüljön elsőként meg­rendezésre a rádió Játsszunk együtt adása. A művelődési házban már műsorkezdés előtt farsangi hangulat uralkodott. A külön­böző álarcok is növelték a bi­zonytalanságot: ki melyik nemhez tartozik? Ezen kíván­tak segíteni ügyes ötlettel a rádió „játékmesterei”: Petrík József, Padisák Mihály és Ka­rai Zsófia. Két rózsaszín szala­got a lányoknak, két kéket a fiúknak, és mellé" a szigorú pa­rancs, aki nem talál cserepart­nert, aki nem tudja átváltani egyik szalagját más színűre, megkapja a harmadik színt, a zöld petrezselymet. Nevéhez méltóan formabon­tó volt az antiszépságverseny részvevőinek zsűrizése. A si­Jnttuúr 17 Sabin csepp a kisgyerekeknek Az influenzajárvány meg­szűntével az Egészségügyi Mi­nisztérium — mint megírtuk —, elrendelte, hogy a három­hónapos csecsemőktől kezdve a harmadik életévüket még be nem töltött kisgyermekek kö­zött január 17 és 22 között kell a védelmet nyújtó Sabin-csep­peket kiosztani. A biztos hatá­sú cseppek beadását azután, ahogy eddig is, még két alka­lommal, éspedig február 21— 27. és április 20—25. között megismétlik. Rendkívül fontos, hogy a szülők a számukra kéz­besített értesítőben meghatáro­zott időpontban gyermekükkel az oltóhelyen mindhárom al­kalommal megjelenjenek. Ha azonban a gyermek a jelzett időben véletlenül éppen lázas betegségben szenved, oltást nem kaphat. v kér mércéje: szemétvödrök­kel, kereplőkkel, ébresztőórák­kal keltett ricsaj nagysága. A „leghangosabb” sikert egy vé­kony kis seriff és egy hóri- horgas öreg hölgy aratta holt­versenyben. A tetszésnyilvá­nítást követően a matróna dör- mögő basszus hangon táncra kérte a piruló #seriffet. Az álarcviselés a műsorban fellépő pesti művészekre is kö­telező volt. Hiába fedte el azonban arcát Harangozó Te­réz, Fenyvesi Gabi, Sziankai István és Karnevál Hercege, Harsányű Frigyes, a közbekiál­tások bizonyították, hogy fel­ismerik őket. Az álarc nélkül megjelenő Angyal János viszont komáiv kétséget keltett meggyőző pro­dukciójával: Hacsek és Sajó, avagy Brachfeld Siegfried lá­togatta-e meg a Fórumot. Elcsendesedett az ifjúság, amikor kedves vendég: Bárá­nyt Ferenc költő lépett a mik­rofon elé, és visszaemlékezett pályakezdésére. Itt volt „fé­nyes szeles” diák, azaz népi kollégista, és itt írta valószí­nűleg egyetlen operáját is. A többször hirdetett tilalom el­lenére felcsattanó tapssal kö­szönték meg Hajnali korhely című versét a költő személyes előadásiban. Zenei rejtvény, játékos ve­télkedő után került sor a tom­bolára. A Vörös Csillag Tsz ajándéka, egy 10 kiló körüli kismalac volt a főnyeremény. Véget ért a műsor, befejező­dött a rádiófelvétel, aztán megkezdődött a tánc. A far­sangi álarcosbál változatos, érdekes műsorszámaiból egy­órás műsort sugároz január 31-én a Kossuth rádió. Sebestyén Zsuzsa A rendelet módosította a ké­szülékcsere díjait is. Abban, az esetben, ha az előfizető kéri a cserét, a fekete színű készü­lékért a korábbi 50 forint he­lyett 100 forintot, a színes ké­szülékért pedig 100 forint he­lyett 300 forintot kell fizetni. Ugyancsak előírja a rende­let a kézi kapcsolású pótdíjat, amit akkor számítanak fel, ha az automata távolsági forga­lomban is kézi kapcsolással kéri az előfizető a beszélgetés létrehozását. Az ötforintos pótdíj termé­szetesen csak ott érvényes, ahol a távtárcsázást már bevezették. A rádió- és televízió-díjsza­bás kiadáfáról szóló rendelet szerint a rádióengedélyek ki­állításának díja 8 forint, ezt kell fizetni az engedély módo­sításakor is. Ezentúl a rádió- frekvenciáért használati, illet­ve foglalási díjat kell fizetni, s az állandó helyű rádióállo­mások közötti összekötte­tésre is díjat számítanak fel. Az előfizető távgépfró-díj- szabás-kiadásáról is rendelet intézkedik, hasonlóan, az adat- átviteli díjszabás kiadását is előírta a miniszteri rendelet. Szemenként A nyíregyházi mezőgazdasá­gi gépgyártó- és szolgáltató vállalat cukorrépamagvető gé­pek sorozatgyártását kezdte meg. Az új gép a magvakat szemenként, egyszerre 12 sor­ban, az előre tervezett sor- és tőtávolságnak megfelelően szórja el. A vetés várható kezdetéig, február 28-ig 150 gépet adnak a Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezeteknek és ál­lami gazdaságoknak. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettest SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: > CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em. Levélcím: Bp. J0. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: M3—100. 142—2J0. Titkárság: 110—4«. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 0^4 Terjeszt) a Magyar Posta. fizetbető bármely postahivatalnál» a kézbesítőknél, a posta hírlap« üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I. sz.>. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom