Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

P£gfAlEO-VE.» HÍRLAP • XVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ÍCÚLON KIAPAST 1872. JANUÁR 9., VASÁRNAP Elsősorban a gyerekek kötelessége Gondoskodnak a magányos öregekről Egy felmérés tanulságai ' Az elmúlt esztendőben a tanácsi választások megköny- ■nyítették az egészségügyi osz­tály szociális előadójának munkáját Friss adatok alap­ján felmérethette a városban lakó öregek életkörülményeit. • Ebben a hatalmas munkában részt vettek a KISZ-isták, a külterületi pedagógusok, a szociális otthon dolgozói, a körzeti nővérek és védőnők, valamint az egészségügyi osz­tály dolgozói. Több mint 6 ezer helyre kopogtattak be, megtudni, miiként élnek a vá­ros öregjei, kik az eltartóik, hogyan telnek napjaik? A felmérésből kiderült, hogy a városban 5837 olyan 1 ember él, aki 1880 és f 1916 között született, 3639 nő és 2166 férfi. Az 5837 személy felmérési lapjainak rendezésekor eleve félretették azt az 1806 lapot, amelynek válaszaiból kiderült, hogy az összeirt semmiféle támogatást nem kap sehon­nan. S ez lényegében megha­tározta a szociális előadó so­ron következő feladatait. Nyilvánvaló, hogy nagy munkájában egyedid nem maradhat, hiszen 1806 portá­ra nem juthat el az év végé­ig, ha- egyedül szeretné min­det végigjárni. Ez az 1806 idős, munkában megfáradt ember, a felmérő lapok sze­rint, az államtól vár segítsé­get. Ám körülményeik másról vallanak, özv. Kása Józsefné például a G-ógány dűlőben la­kik 2 gyermekével, harmadik gyermeke a Bokros dűlőben lakik, a negyedik pedig Jász­berényben katonatiszt A gyermekek ’ átlagban megkeresik a havi 2220 forintot, idős édesanyjuk mégis a városi tanácstól kér anyagi segítséget. Hegedűs Álberbné a Bokros dűlőben lakik fiával, aki gépkocsivezető. Hegedűmé készpénzt kér a városi ta­nácstól. Paroczaii József, a Dózsa Termelőszövetkezet nyugdíjasa, 4 gyermeke közül kettő vele lakik a Homolytá- ján, s ő, meglepetésre, nem- ' csak területi gondozást kér a városi tanácstól, hanem szo­ciális otthoni ellátást is. Szin­te azonos a kiérése Nyúl Lászlónak a Csakvár dűlőben, holott a felesége is keres, s három gyermekének átlagke­resete 1300 forint. Együtt lak­nak. s az idős ember mégis se­gítséget, támogatást kér, sőt, szociális otthoni ellátást is igényel, özv. Varga Istvánná a Losoncai utcából, akinek három gyermeke van, mind­három dolgozik, anyagi, er­kölcsi támogatást szintén a városi tanácstól kér. Természetesen az öregek közt szép számmal akadnak olyanok is, akiknek sem a városban, sem az ország­ban nincs hozzátartozó­juk, nyilvánvaló tehát, hogy az ő Lstápalásuk va­lóban a városi tanácsra v hárul. Az adatok feldolgozása most folyik. A nem teljesen ma­gányos elaggottakhoz újból el kell látogatni és mind­egyikkel külön-külön tisztáz­ni kell, miért az államitól kér segítséget. Ez a felmérés hozza majd S ha valakire rázuhan? A Szabadság tér 9-es számú házának csapóajtaja a szó szoros értelmében csapó aj­tó. A legkisebb szél is moz­gásba hozza, pedig vastag üvegtábláját a lakók fohásza­in kívül nem sok tartja. Ag­gódnak is a szülők, mi lesz, ha valamelyik kicsire rázu­han? A lakók kérték a Ceglédi Építőipari Vállalatot, hogy a hibás ajtót, melyet ideiglene­sen kövekkel támasztottak ki, legalább lengéscsillapító ru­góval lássa el, ne várjon meg egy esetleges balesetet. Cegléd nincs messze, a ké­relmet tartalmazó levelet oda vitte a posta. Most a vállala­ton a sor, hogy kötelességét teljesítse. Erik a citrom Két esztendővel ezelőtt Szendi Lajos, a Hunyadi Ter­melőszövetkezetnek ajándé­kozta szépen fejlett citromfá­ját. A beoltott fácska az idén termőre fordult, s mintegy húsz, tojásnagyságú gyümöl­csöt érlel. A citromfának sok csodálója akad. Hamarosan eljön a „szüret” ideje is. Tej a kályha mellett Megbüntetett boltvezetők . A szabálysértési hatóság, a higiénikus szakállatorvos ész­revétele alapján, 500 forintra büntette meg a 88-as számú, Kossuth Lajos utcai élelmi­szerbolt vezetőjét, mert a tejtermékeket állandóan' a kályha mellett tartotta. Háromszáz forint büntetést szabtak ki az ÁFÉSZ 17-es számú boltjának vezetőjére, aki a hűtőpultban romlott húshulladékot és romlott ba­nánt tárolt. PILLANATKÉPEK A bisztróból borízű hang harsog ki, zongorakísérettel: — Őszül a vén betyár ... A járdán édesanya vezeti négy év körüli gyermekét. A gyerek is énekel. Bájos, csen­gő hangján, óvodásdalokat. Micsoda különbség! Szürke Wartburg, a leg­újabb típusú. Hajt keresztül a városon. Nincs ebben semmi különös, hacsak csomagtartó­jának rakományát nem néz­zük. Mert azon, bizony, ro­zsét szállít a tulajdonos. Halad a világ. A technika korát éljük! meg véjső soron az eredmé­nyét annak az igen hasznos kezdeményezésnek, amelyre az egészségügyi osztó Ív szo­ciális előadója az elmúlt év nyarán vállalkozott. Csak dicsérni lehet az olyan törekvést, amely nemcsak rögzíteni kíván­ja a tényleges állapotot, hanem megteszi a szüksé­ges intézkedéseket is, figyelemmel arra, hogy az idős emberek eltartása első­sorban a gyermekek köteles­sége, csak másodlagosan az államé. (takács) Bírósági közbeavatkozás nélkül Viták a központi fűtésről A jogszabályok mindkét fél érdekeit védik A minap összegyűltek a Kecskeméti utcai, valamint a Szabadság téri központi fűté- ses házak lakói és a Városgaz­dálkodási Vállalat vezetői, hogy megbeszéljék az elmér- gesült vita indítékát, a vállalat által kiküldött, majd vissza­vont fűtési költségvetést. Végleg tisztázódott a kérdés, milyen rendelet vonatkozik ezeknek az épületeknek a központi fűtésére: az Építés­ügyi Minisztérium állásfogla­lása szerint, a 2/1966 EM. ren­delet foglalja magában a fű­tésre vonatkozó szabályokat. Min folyik tehát tovább a vita? A fűtési díj, a fűtők száma és a gazdaságosság kérdése tisztázatlan. AZjalig egy esztendős kazánok kicserélésére vagy átállítására nincs mód. A fűtők számát időközben négyről kettőre csökkentették: mindkét kazán­hoz egy-egy fűtőt alkalmaztak, akik szükség esetén helyette­síthetik is egymást, fylaradt te­hát a fűtési díj nagysága vi­taalapnak. A jogszabályok végső soron mindkét fél érdekeit védik. A lakók azt követelik, hogy ha a 2/1966 ÉM. rendeletet alkal­Jól fiiét a szilvacefre Főzetik a pálinkát A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat nagykőrösi szeszfőzdéjében kora. ősz óta főzik a pálinkát. Elég jó volt a szilvatermés. A szeszfőzde és a vállalatok sok szilvát összevásároltak — pá­linkának, a termelőszövetke­zeti tagok és magánosok is /e/en/ős mennyiséget összegyűjtöttek — cefrének, a zárt- és házi kertekben. A jó cukorfokú szőlő törkö­lyét a múlt őszön sokan nem dobták trágyába, hanem pá­linkát főznek abból is. A sző­lőfeldolgozó pincészetek ki­préselt szőlőtörkölyének nagy részét hasonlóképpen erre a célra vásárolták fel. A szeszfőzdében külön osz­tályokon főzik a pálinkát sa­ját részükre s a vállalatok ré­szére, és külön végzik a kis­termelőknek a bérfőzést. A hatalmas üstökkel felsze­relt, úgynevezett kereskedel­mi osztályon már hozzáfogtak a szőlőtörköly kifőzéséhez is, mely mázsánként körülbelül 4 liter pálinkát fizet. Itt na­ponta 350—400 liter nedű ke­rül ki a lepárló üstökből. A kistermelők osztályán jó pár száz termelő jelentette be pálinkafőzési igényét. Még a szilvacefrét főzik. Ha az el­fogy, akkor térnek át a tör­köly főzésére. A szilvacefre elég jól fizet, 8—10 liter pá­linkát ad hektója. Ezen az osztályon l naponta 100—150 liter pálinkát termelnek. A szeszfőzdében találkoztam egy idős, nyugdíjas termelő­vel, Sági Jánossal, aki afelől érdeklődött, hogy mikor ke­rülnek sorra. — ■Pálinkát főzet, bátyám? — kérdeztem tőle. — Hárman szedtünk egy- egy hektó cefrét. Szomszédok vagyunk a zártkertben. Igaz, sokba kerül, de megpróbáljuk kifizetni. Azt mondják, 45 fo­rint körüli költség jut minden liter pálinkára. Üsse kő! K. L. MOZIMŰSOR ...és hamarosan a sötétség. A titokzatos motoros. Színes angol bűnügyi film. 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: öröm. Rend a házban. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. 2x2 néha öt. Színes magyar film, sok dallal és humorral. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Matiné Csak a halott válaszolhat. Előadás kezdete:' délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Asszony a banditák ellen. Szovjet filmdráma. Kísérőműsor: Üdvözöllek, holdkőzet. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. FÉNY ÉS ÁRNYÉK mázzák, akkor minden pontját tartsa magára kötelezőnek a vállalat. Készüljön el végre a költ­ségvetés, amelyet már szeptember elsejére el kel­lett volna készíteni, szere­peljenek abban tényleges, a valóságnak megfelelő számok. Alkalmazzák a rendeletet, ak­kor nem lesz tovább vita a la­kók és a vállalat között. A rendelkezés vállalati költ­ség címén a költségvetés 4 százalékát engedélyezi. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat 13 százalékot számolt fel ezen a címen legutóbbi költségvetésé­ben, mondván, hogy a rende­let megjelenése óta eltelt idő alatt a költségek növekedtek. Miután a vállalat felsőbb szer­vei nem foglaltak egyértelmű állást, hogy felszámolható-e a magasabb költség, így tovább­ra is csak 4 százalékos vállala­ti költséget számláznak a la­kóknak. Elkészítik a költségvetést, minden tételre kiterjedően, a tavalyi szénfelhasználást ala­pul véve, de a végső elszámo­lásban természetesen csak a ténylegesen elhasznált fűtő­anyagot fizettetik meg a la­kókkal. A lakók jogosan jelentették ki: a fűtők előteremtésének gondja nem az övék, ha­nem a vállalaté. A vállalat a téli szezonmun­ka után, nyáron is foglalkozta­tást biztosít számukra, de a lakók csak a tényleges mun­kadíját fizetik a fűtésért. A vita ezzel a lakógyűléssel talán lezárul, és így sikerül a vitás kérdéseket végleg tisz­tázni, kenyértől és, bírósági közbeavatkozás nélkül. sz. m. Hetvenszázalékos ártámogatás - gépvásárlásra A fenti címmel, január 5-i számunkban arról adtunk tá­jékoztatást, hogy a konzerv­gyár azoknak a termelőszövet­kezeteknek és állami gazdasá- ságoknak, amelyek 50—100 hektár területen zöldségter­mesztésre vállalkoznak, 70 szá­zalékos ártámogatást kapnak, gépek vásárlására. Bár a szövegből a későbbiek során kiderült, hogy csak zöldbab, paradicsom, hagyma és fűszerpaprika termesztésére kapják ezt a támogatást, a konzervgyár kérésére most még egyszer közöljük, mert több termelőszövetkezet veze­tője úgy értelmezte a híradást, hogy bármiféle zöldség ter­mesztése esetén jár a kedvez­ményes ártámogatás. s !« p a o a R ■ T Varosunk asztaliteniszsportja 1371-ben /. Megkezdjük új sorozatun­kat. A több helyről kapott in­formáció, de inkább a szemé­lyes tapasztalatok alapján, összegezzük az egyes sport­ágak legutóbbi évi esemé­nyeit. Az asztaliteniszsportot a múlt évben versenyszerűen csak a Kinizsi férfi felnőtt sportolói űzték városunkban. Az év elején létrejött szak­osztály-vezetőség nem sokáig működött, mert a vezető mun­kahelyet változtatott, és a ve­zetőség is lemondott. Ezután kétévi visszavonulás után, Fülep Endre vette át a stafé­tabotot. Nehéz volt számára, mert visszavonulás, munka­helyi, családi és tanulmányi okok miatt, a csapat szinte az év minden mérkőzésén ma­ximális idegi feszültséggel játszott, de jó hajrával sike­rült bennmaradni az NB Hi­bán. Az utánpótlás nevelésével Nagy Imre foglalkozott. Mun­káját jól végezte, aminek eredményét júniusban mér­hettük le, az Arany János iskola tornatermében, ahol az asztalitenisz-utánpótlás a tő­le tanultakból adott ízelítőt. Decemberben az úttörő-olim­pia megyei döntőjén a hetedi­kes, Kossuth iskolás Szabó Tibor a legjobb négy közé került. Az utánpótlás, persze, jobb is lehetne. A fiataloknak többször kellene versenyle­hetőséget biztosítani, mert úgy fejlődhetnének, s szükség len­ne a fiatalításra is. Jó lenne, ha a Kinizsi elnöksége na­gyobb gondot fordítana asz­taliteniszezőire. Az említetteken kívül 1971 tavaszán, a házi férfi felnőtt, serdülő és úttörőbajnokságon szerepeltek a kinizsiek, majd a KISZ szervezésében, a kö­zépiskolás-bajnokság megyei déli csoportjában a toddisok. Március 21-én, az ifjúsági na­pok keretében, gimnázium — Toldi női és férfi csapatmér­kőzést rendeztek, amit ké­sőbb megismételtek. Március 27-én a Kinizsi módszertani bizottságának szervezésében, Juhos József szakfelügyelő vezetésével, 3—3 központi sportiskolás leány- és fiúversenyző szé­les ütőskálájával bemutatót tartott. Ekkor a „Stiga robot” adogatógép is bemutatkozott Kőrösön, sikerrel. Augusztus 20-án 8 csapat indult az első városi szparta- kiádon. Az év.' folyamán több helyen (iskolák, 21-es Volán, konzervgyár, Városgazdálko­dási Vállalat) házi vetélkedőt rendeztek, amiket december­ben az úttörő-olimpia zárt, s a két helyi középiskola ba­rátságos mérkőzése. (Folytatjuk) A lábteniszről A lábben isznek a tömeg­sportban nagy jövőt jósolnak. A SZOT és a KISZ KB ezért közösen egységes, új szabály­zatot ad ki. ami a Csehszlová­kiában évek folyamán kiala­kult és bevált tapasztalatokon alapul. A játék kis, 9x18 mé­teres területen játszható. Két csapat játszik egymás ellen, 2—2 vagy 3—3 játékossal. A mérkőzést pomtina lehet ját­szani. A szükséges felszerelés: röplabda- vagy teniszháló, egy futball-labda, valamint sze­mélyi szerelés. A pálya talaja lehet füves, salakos, bitume­nes, általános követelmény az, hogy egyenletes legyen. A játék szabályai a nálunk hely­ségenként változó szabályoktól több lényeges dologban eltér­nek. Tilos az úgynevezett de- kázás, egy érintés után tovább kell adni a kapott labdát. Egy labdamenethez, az ellenfélhez való továbbításig, háromszor lehet érni. A labda a kézen kí­vül bármelyik testrésszel to­vábbítható. Önkéntes kezdeményezők A tavasz folyamán a TRA- KIS Ktsz, az Építő Ktsz és a Városgazdálkodási Vállalat fiataljai barátságos labda­rúgó-mérkőzéseket vívnak egymással. Dicsérendő, hogy saját kezdeményezésük a mérkőzéssorozat. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Cegléd: járási egyéni és pá­ros bajnokság. Sízés i Dobogókő: az úttörő-olim- * pia megyei döntője. s. z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom