Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
ti* I áttol ictCírinp 1972. JANUAR 9., VASÄRNAP 'A 1 • /, A Gödöllői Agrártudományi EgyeAnalizator *enl növénytermesztési tanszékén minden alkotóelemét megvizsgálják a kísérleti kukoricafajtáknak, hogy megismerjék tulajdonságaikat. Eddig hosszú ideig tartott az „opakos mutáció” kimutatása. Most az új aminosav-analizátorral sokkal gyorsabban jutnak az eredményhez: egy vizsgálat „csupán” nyolc órát vesz igénybe. (Foto: Urban) iKözművelődés és tervek Kirajzolódik a közeljövő kulturális arculata Második esztendejébe léptünk, a IV. ötéves tervnek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tervidőszak következő éveinek tennivalóiról nemrégiben határozott. Felelevenítve legfontosabb közművelődési feladatainkat, előttünk áll, kirajzolódik a közeljövő kulturális arculata. Elsősorban az agglomeráció A Pest környéki túlnépesedett településgyűrű művelődési helyzete nem tartott lépést a lakosság gyarapodásával. Ebben a gyűrűben 11 körzeti központot jelöltek ki, amelyek erőteljes fejlesztése maga után vonhatja a hozzájuk tartozó települések fejlődését is. Elsősorban ezt a 11 leendő — és már ma is valóságos — központot látják el korszerű MA ISMÉT CEGLEDRE Klubok-szabad idő Majdnem minden családban vannak már háztartási munkát könnyítő, rövidítő gépek. Az 1969-es statisztikai évkönyv tanúsága szerint minden három családból kettőben van már mosógép s egyben porszívó. A háztartási gépek számának növekedése kétségtelenül meghosszabbítja a szabad időt. És ugyanezt eredményezte az is, hogy a legtöbb munkahelyen már bevezették a szabad szombatot. Tudunk-e élni a szabad idővel? A különböző — ezzel kapcsolatos — felmérések adatai azt sejtetik, hogy az alkalmazkodó ember alkalmazkodása nem az egyik napról a másikra következik be. Nem az „általános“ Az utóbbi években sok hasznos kezdeményezés igyekezett elősegíteni a szabad idő helyes kihasználását. Néhány esztendővel ezelőtt gomba módra szaporodni kezdtek a kisebbnél kisebb, sötét helyiségekből álló ifjúsági klubok. Az elsők még igen kezdetlegesek voltak, a fiatalok legtöbbször csak a táncolás, a zenehallgatás kedvéért jártak össze. Ám tény: lerakták a klubmozgalom alapjait — csakhogy erről az alapról előre kell lépni mindenütt Hogy lehet, erre példát mutat jó néhány, kitűnő programot összeállító ifjúsági klub. Régi hagyomány és gyakorlat szerint egyértelmű, hogy a klubok az azonos vagy legalábbis hasonló érdeklődési körű emberek találkozó helye. Éppen ezért megoldhatatlan feladatra vállalkoznak az úgynevezett „általános” ifjúsági klubok. Programjuk beszűkül: szombatonként tánc, s a hét — rosszabb esetben a hónap — egy másik napján előadás, vita. Az ilyen klubok nem életre Valóak, röviddel megalakulásuk után, az érdektelenség miatt, fel is oszlanak. Profil kell A népszerű kluboknak profiljuk van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tagság kizárólag egyetlen témakörrel foglalkozik, vannak más programok is, csakhogy ezek ritkábbak, nem jellemzőek. Pest megye sok speciális klub-kezdeményezéssel büszkélkedhet. Ezek között rangos helyet foglal el a budai járási fiatalok ötlete: az Írószövetség segítségével az Olvasó Ifjúságért mozgalom keretében 5—6 klub rendszeresen tart kapcsolatot fiatal írókkal, költőkkel. Ezek a találkozások nem felolvasóestekből állnak, bár vannak azok is, inkább beszélgetnek a közéletről, annak érdekében, hogy a klubtagok aktív közéleti emberekké válhassanak. („Ha a KISZ a közéletiség iskolája, akkor a klub a közéletiség műhelye” — vélekednek a klub szakemberei.) A budai járásba ellátogató költőknek a jó kapcsolat eredményeként antológiájuk jelent meg, s a fiatalok már szövik az új terveket: szeretnék ösz- szeállítani egy-egy község szociográfiáját, amelyet később az Írószövetség feldolgozhatna. A színházbarátok klubja még csak alakulóban van, szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Pest megyei KISZ-tagok kevés híján ezer színházbérletet vásároltak. Cegléden többféle speciális klubot terveztek. Az irodalombarátok a Berda-klubba járnak, míg a Fórum klub profilja — elsősorban —, a játékos szórakozás. Érdekes kezdeményezés, amikor egy-egy klub keretében többféle kört alakítanak. Talán az ilyen klubok előtt állnak a legnagyobb lehetőségek. Itt mindenekelőtt a monori József Attila gimnázium ifjúsági klubját kell megemlítenünk: a szabad idő jobb kihasználása érdekében különböző szekciókat, hobby-köröket alakítottak. Kiválóak A KISZ és a Népművelési Intézet felismerte a klubmozgalomban rejlő lehetőségeket. Immár szervezetten foglalkozik az ifjúsági klubokkal. Egy klub számára a legnagyobb elismerés, ha elnyeri a kiváló címet. Nemsokára megkezdődik a KISZ KB, valamint több más állami és társadalmi szervezet által meghirdetett IV. kiváló ifjúsági klub pályázat értékelése. A Ipari nagyvállalat FEÍVÉTELRE KERES iparűgyi szakos közgazdasági technikusokat, üzem- és munkaszervezőket, ipar- és kereskedelmi szakos, fiatal, kezdő közgazdászokat. „Sürgős 348 097” jeligére, a Budapest, Felszabadulás téri hirdetőbe. megyei klubtanács már hozzáfogott az értékelést előkészítő munkálatokhoz, a legutóbbi — december közepén megrendezett — ülésen határozta el, hogy értékelő operatív bizottságot alakít Pest megyében 110 ifjúsági klub működik, legalábbis hivatalosan, ugyanis ennyit számoltak össze az egy évvel ezelőtti felmérésen. A 110 közül azóta sok társaság feloszlott, s alakult több új is — a megyei klubtanácshoz beérkezett jelentések alapján a klubok száma másfélszázra tehető. A Kiváló ifjúsági klub ’71 pályázatra 33 nevezés érkezett, közte van mind a hat 1970-es védő, a nagymarosi, a bagi, a piliscsabai, a ceglédi Fórum, a monori József Attila gimnázium, valamint a váci Kötöttárugyár ifjúsági klubja. A megyei klubtanács a népművelési felügyelőktől és a KISZ-bizottságoktól beérkező jelentések alapján megvizsgálja valamennyi — a pályázatra benevezett — klub 1971. évi tevékenységét, s ennek alapján tesz javaslatot az operatív bizottságnak, amely 5—6 vagy 7 klubnak adhatja a kiváló címet, s néhányat javasolhat a KISZ KB-nak aranykoszorús kitüntetésre. Az egész évben jól dolgozó ifjúsági klubok az erkölcsi elismerés mellett anyagi jutalomban is részesülnek: egy- egy kiváló klubra 25 ezer forint körüli összeg jut, azaz összesen 120—150 ezer forint. A Fórum sikere Az 1969 szeptembere óta szervezetten működő Pest megyei klubmozgalom fellendülőben van. Rendeződtek a kapcsolatok a klubtanács és a népművelési tanács között. Megalakult az if júságiklub-ve- zetők stúdiója, s a tanácsadó szakreferensi hálózat klubreferenssel bővült. Nem akarunk elébe vágni a klubverseny hivatalos eredményhirdetésének, de bizonyos, hogy 1971-ben az egyik legszebb eredményt a ceglédi Fórum-klub érte el. (Vezetője Lühr István tanár.) A Magyar Rádió ifjúsági klubokról szóló műsorában sikeresen szerepeltek, s a hallgatóktól 6526 szavazatot kaptak a ceglédiek. A rádió munkatársai ezért ma ismét Ceglédre látogatnak, ekikor magnószalagra veszik a város klubjainak ez alkalomra összeállított műsorát. Több egykori ceglédi is segíti majd a műsor sikerét, például Drahota Andrea, Goór Nagy Mária, Bárányt Ferenc, Dohnál Tibor és P. Kovács Sándor. A szabad idő megnövekedése a fiatalok számára különösen nagy előnyt is jelent: módjuk és lehetőségük nyílik életük színesebbé, gazdagabbá tételére. Mészáros Sándor közművelődési intézményekkel. Üj művelődési intézmény építését tűzték ki célul Kistar- csán, Maglódon, Vecsésen, Szi- getszentmiklóson, Százhalombattán, Érden, Budaörsön, Pi- lisvörösváron. Szentendrén épül a megyei művelődési központ. Dunakeszi és Dunaha- raszti meglevő művelődési intézménye felújítással alkalmas lehet, hogy a feladatokat ellássa. Szentendrén, Érden, Pi- lisvörösvárott, Dunaharasztin már építik az új könyvtárat is. Hét könyvtári épületet bővítenék a tervidőszak folyamán. Szükséges Százhalombatta új városrészében egy új mozi is. Pilisvörösvárott, Kistar- csám, Maglódon pedig a filmszínház épületét renoválni kell. A művelődési szakemberek számára nem mindegy, hogy az új intézmények milyenek, különösen nem az agglomerációban, ahonnan 170 ezren járnak be dolgozni Budapestre. A bejáró munkások közművelődési helyzete állandó vitatéma és megoldatlan feladat. Szeretnék például összehangolni a közvetlenül a főváros mellett fekvő községek kulturális életét Budapest megfelelő peremkerületének művelődésügyével. A tájcentrumok erősítése A megye kulturális feladatai végrehajtásának egyes tényezőinél nem lehet figyelmen kívül hagyni a kulturális hagyományokat, amelyek egy- egy tájhoz, annak központjához kötődnek. Ezeket a természetes művelődési tájcentrumokat erőteljesebben fejlesztik, s ahol még nincs megfelelő kulturális intézmény- hálózat, ott azt megteremtik. Könyvtárat is magába foglaló művelődési központot tartanak szükségesnek felépíteni Vácott, Gödöllőn, Százhalombattán, Monoron és Ráckevén. Könyv, film, színház Kisebb tájcentrumok megerősítésére is gondoltak: egyes nagyközségek művelődési intézményeit úgy szeretnék megerősíteni, hogy módszertani központjai lehessenek a körülöttük elterülő falvak kulturális életének. A könyvtárak dolgán a helyi tanácsok nagyot lendíthetnek, ha többet foglalkoznak vele és áldoznak rá. Több új könyvet kell beszerezni, mint eddig, főleg az ismeretterjesztő szakirodalomra kell fokozottabb mértékben figyelni. Több új könyvtár is kellene; a ceglédi városi-járási könyvtár felépítése a legfontosabb. A mozik esetében elsősorban az otthonosságra, a kényelemre kell gondolni, mert ma már akármilyen elhanyagolt moziba nem megy be a közönség. Nem először állapították meg, hogy kevés a színházi előadás. A színházak — a megyében a Déryné, a szolnoki és a kecskeméti színház játszik — műsorpolitikája nem mindig és nem mindenben felel meg a megye közönsége igényeinek, de a művelődéspolitika igényeinek sem. Az Országos Rendező Iroda előadásait még fokozottabban kellene ellenőrizni, mert sok panasz hangzik el színvonalukra. Egyszóval meg kellene határozni a műsorpolitikát és ki kellene jelölni azokat a művelődési házakat, amelyek technikailag alkalmasak arra, hogy bennük színházi előadásokat tartsanak. A képzőművészet - hagyomány Megyénk képzőművészeti élete hagyományosan sokrétű és gazdag. A szentendrei festők, a váci Duna-műhely mellett az alföldi és a gödöllői képzőművészek is elismert tagjai hazánk művészeti életének. A zebegényi szabad iskola is jelzi a képzőművészeti élet gazdagságát. Mindez olyan bázisa a megye kulturális életének, amely megtermékenyítően kisugározhat a közművelődés más területeire is. A kiugró képzőművészeti kultúra azonban nem takarhatja el, hogy a közművelődés más területein a társadalmi fejlődésnél lassabb a fejlődés. B, Gy. Röpülj páva! — szlovákul A Pest megyed szlovák nemzetiségű Röpülj pávai-körök körzeti bemutatóit január 15 —16-án tartják Tárnokon, Püspökhatvanban és Dabas I. kerületében. Egy-egy körzeti bemutatón három-négy szomszédos község szlovák együttesei vesznek részit A körzeti bemutatók helyezettjei képviselik majd a megyét a nemzeti Röpülj páva! körök áprilisi, országos vetélkedőjén. Kell a jó könyv A klasszikus orosz és szovjet irodalmat népszerűsítő olvasópályázattal kapcsolatosan a Pest megyei Könyvbarát Bizottság és a községi könyvtár, Kell a jó könyv címmel szovjet irodalmi estet rendez január 10-én este a törteli könyvtárban. Közreműködik Bakcsi György irodalomtörténész, a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője és Bodor Tibor előadóművész. Betekintenek a kulisszák mögé Színházbarátok köre Dobáson A dabasi művelődési otthon a Fehér Akác Termelőszövetkezet KISZ-szervezetével közösen ebben a hónapban megszervezi a színházbarátok körét. A kör tagjai a tervek szerint különböző budapesti színházakban előadásokat tekintenek meg. Felkérik a rendezőket, a színészeket, a különböző színházi szakembereket, az előadások előtt vagy esetenként azután mondjanak rövid ismertetőt a darabról, a szerzőről, a darabok értelmezéséről, elképzelésekről. A program szerint a kör tagjai megtekintik a különböző színházak belső berendezéseit, betekintenek a kulisszák mögé, néhány művészt pedig vitára, elemzésre vendégül látnak az ifjúsági klubban. A színházbarátok köre megtanítja tagjait arra, hogy a puszta nézésen túl lássanak is. Két úr szolgái? „Szentségtörő riport” címmel, érdekes, izgalmas írás jelent meg tavaly nyáron a KISZ folyóirata, az Ifjúsági Fórum 5. számában. A riport arról a különös vetélkedőről szól, ami Bernecebaráti fiatalságáért folyik a helyi plébánia és a politikai-társadalmi szervek között. A riport felsorolta ugyan a vetélkedő résztvevőit, de részletesebben csak egyiküket — a plébánia fiatál káplánját — próbálta bemutatni. Valahogy' így: vígkedélyű, atlétatermetű fiatalember, aki nemre való tekintet nélkül tegeződik a fiatalokkal, motorkerékpáron járja a falut, kedvenc hobbyja a szociológia, és gyakori vendég a helybeli bisztróban. Már akkor, a riport hatására elhatároztam: megnézem magamnak egyszer azokat a fiatalokat, akik éveken át a templomi első lányok, legények közül választottak KISZ- titkárt, a gyerekeket, akik délelőtt misére, délután úttörőfoglalkozásra járnak, az anyákat, akik fenyegetéssel kényszerítik lányaikat templomba — és azt a pártszervezetet, amelyről a riportban egyetlen szó sem esett. Azok segítsenek, akiknek feladatuk A Verőcéig tiszta, száraz úttest egyszeriben deressé változik. Dércsipke díszíti a fákat, bokrokat is errefelé. A Börzsöny vidékén mindig hidegebb van, mint másutt, s mintha a nappalok is rövideb- bek lennének. A főutcán óvatos léptű öregek, melegen öltözött gyerekek igyekeznek a plébániára. Valami ünnep lesz talán? Nem ünnep, hanem mise. A plébánia házi kápolnájában, mert a templom fűthetetlen. Bekopogunk a káplánhoz. Bizalmatlanul, de udvariasan fogad: parancsoljunk, még van fél órája a mise kezdetéig. Elmondom, hogy kissé szókatlannak találom azt a közéleti aktivitást, amellyel a falu fiatalságát igyekszik maga köré vonni. Gondolok a sportköri szerepléseire — a labdarúgó-csapat igazolt játékosa —, a kerékpártúrára, az országjáró kirándulásra, amiket szervezett, a fiatalokkal kialakított pertu viszonyra, á bisztróban tett látogatásaira ... — Kérem, én ebben a társadalmi rendben kívánom betölteni hivatásomat. Mosolyog. Nyugodtan, magabiztosan, s még hozzáteszi: — Ne feledje, hogy az itteni fiatalok is kereső lelkek. Hogyan is lehetne kialakult, szilárd világnézetük tizenéves korukban? Azám, hogyan is lehetne, ha éppen azok nem segítenek kialakítani. akiknek elsősorban ez lenne a feladatuk? ... Nem a vallásosság, a szokások mélyek Gáspár Gábor, a falu 25 éves tanácselnöke tősgyökeres bernecebaráti. Pályafutása tipikus szocialista karrier: favágó-család fia, a gimnáziumi érettségi után visszamegy szülőfalujába, előbb a KlSZ-szer- vezet, majd a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, elvégzi a marxista—leninista esti középiskolát és 1971 tavaszán tanácselnöknek választják. Egy értekezlet szünetében beszélgetünk. — Igaz, hogy itt nemcsak az idősek és a középkorúak, de a fiatalok is rendszeres templomjárók? Hogy még a párt- és KISZ-tagok között is akadnak misehallgatók? — Igaz. Saját szüleim is gyakran tettek már szemrehányást a vasárnapi mise után: „Te miért nem jössz velünk templomba, amikor pedig ezt is, azt is — ilyenkor faluszer- te ismert párttagok neve következik — ott láttuk?” — Ennyire vallásosak az emberek? — Legfeljebb az idősebbek. Másról van itt szó, nem vallásosságról. A szokások, az előítéletek erejéről. A fiatalok esetében részint szülői nyomásról, részint arról, hogy fiúk és lányok legkönnyebben a templomban találkozhatnak egymással. Vegye számításba, hogy nálunk korlátozottak a szórakozási lehetőségek. A KISZ-helyiség messze, a tsz központjában van. Az emberek eljárnak ugyan a bisztróba is, magyarnóta- vagy táncdalest- re — ha van. Elmennek a művelődési házba is, műsoros estre, bálra — már aki befér. A színpad 3x4 méteres — komolyabb társulat fellépéséhez kicsiny —, a nézőtér 140 személyes. Valaha magtár volt, szükségmegoldásként lett belőle kultúrház, ideiglenesen. Ennek húsz esztendeje... — Nincs remény megfelelő művelődési ház építésére? — Három év alatt félmillió forintot tartalékoltunk ilyen v
