Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

ti* I áttol ictCírinp 1972. JANUAR 9., VASÄRNAP 'A 1 • /, A Gödöllői Agrártudományi Egye­Analizator *enl növénytermesztési tanszékén minden alkotóelemét megvizsgálják a kísérleti kukoricafajtáknak, hogy megismerjék tulajdonsá­gaikat. Eddig hosszú ideig tartott az „opakos mutáció” kimuta­tása. Most az új aminosav-analizátorral sokkal gyorsabban jut­nak az eredményhez: egy vizsgálat „csupán” nyolc órát vesz igénybe. (Foto: Urban) iKözművelődés és tervek Kirajzolódik a közeljövő kulturális arculata Második esztendejébe lép­tünk, a IV. ötéves tervnek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tervidőszak követ­kező éveinek tennivalóiról nemrégiben határozott. Felelevenítve legfontosabb közművelődési feladatainkat, előttünk áll, kirajzolódik a kö­zeljövő kulturális arculata. Elsősorban az agglomeráció A Pest környéki túlnépese­dett településgyűrű művelődé­si helyzete nem tartott lépést a lakosság gyarapodásával. Eb­ben a gyűrűben 11 körzeti központot jelöltek ki, amelyek erőteljes fejlesztése maga után vonhatja a hozzájuk tar­tozó települések fejlődését is. Elsősorban ezt a 11 leendő — és már ma is valóságos — központot látják el korszerű MA ISMÉT CEGLEDRE Klubok-szabad idő Majdnem minden családban vannak már háztartási munkát könnyítő, rövidítő gépek. Az 1969-es statisztikai évkönyv ta­núsága szerint minden három családból kettőben van már mosógép s egyben porszívó. A háztartási gépek számának nö­vekedése kétségtelenül meg­hosszabbítja a szabad időt. És ugyanezt eredményezte az is, hogy a legtöbb munkahelyen már bevezették a szabad szom­batot. Tudunk-e élni a szabad idő­vel? A különböző — ezzel kap­csolatos — felmérések adatai azt sejtetik, hogy az alkalmaz­kodó ember alkalmazkodása nem az egyik napról a másik­ra következik be. Nem az „általános“ Az utóbbi években sok hasz­nos kezdeményezés igyekezett elősegíteni a szabad idő helyes kihasználását. Néhány esz­tendővel ezelőtt gomba mód­ra szaporodni kezdtek a ki­sebbnél kisebb, sötét helyisé­gekből álló ifjúsági klubok. Az elsők még igen kezdetlegesek voltak, a fiatalok legtöbbször csak a táncolás, a zenehallga­tás kedvéért jártak össze. Ám tény: lerakták a klubmozga­lom alapjait — csakhogy er­ről az alapról előre kell lépni mindenütt Hogy lehet, erre példát mutat jó néhány, kitű­nő programot összeállító ifjú­sági klub. Régi hagyomány és gyakor­lat szerint egyértelmű, hogy a klubok az azonos vagy leg­alábbis hasonló érdeklődési körű emberek találkozó helye. Éppen ezért megoldhatatlan feladatra vállalkoznak az úgy­nevezett „általános” ifjúsági klubok. Programjuk beszűkül: szombatonként tánc, s a hét — rosszabb esetben a hónap — egy másik napján előadás, vi­ta. Az ilyen klubok nem életre Valóak, röviddel megalakulá­suk után, az érdektelenség miatt, fel is oszlanak. Profil kell A népszerű kluboknak pro­filjuk van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tagság kizárólag egyetlen témakörrel foglalkozik, vannak más prog­ramok is, csakhogy ezek rit­kábbak, nem jellemzőek. Pest megye sok speciális klub-kezdeményezéssel büsz­kélkedhet. Ezek között rangos helyet foglal el a budai járási fiatalok ötlete: az Írószövetség segítségével az Olvasó Ifjúsá­gért mozgalom keretében 5—6 klub rendszeresen tart kapcso­latot fiatal írókkal, költőkkel. Ezek a találkozások nem felol­vasóestekből állnak, bár van­nak azok is, inkább beszélget­nek a közéletről, annak érde­kében, hogy a klubtagok aktív közéleti emberekké válhassa­nak. („Ha a KISZ a közéletiség iskolája, akkor a klub a köz­életiség műhelye” — véleked­nek a klub szakemberei.) A budai járásba ellátogató költőknek a jó kapcsolat ered­ményeként antológiájuk jelent meg, s a fiatalok már szövik az új terveket: szeretnék ösz- szeállítani egy-egy község szo­ciográfiáját, amelyet később az Írószövetség feldolgozhatna. A színházbarátok klubja még csak alakulóban van, szükségességét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a Pest megyei KISZ-tagok kevés híján ezer színházbérletet vá­sároltak. Cegléden többféle speciális klubot terveztek. Az irodalom­barátok a Berda-klubba jár­nak, míg a Fórum klub pro­filja — elsősorban —, a játékos szórakozás. Érdekes kezdeményezés, ami­kor egy-egy klub keretében többféle kört alakítanak. Ta­lán az ilyen klubok előtt áll­nak a legnagyobb lehetőségek. Itt mindenekelőtt a monori Jó­zsef Attila gimnázium ifjúsági klubját kell megemlítenünk: a szabad idő jobb kihasználása érdekében különböző szekció­kat, hobby-köröket alakítot­tak. Kiválóak A KISZ és a Népművelési Intézet felismerte a klubmoz­galomban rejlő lehetőségeket. Immár szervezetten foglalko­zik az ifjúsági klubokkal. Egy klub számára a legna­gyobb elismerés, ha elnyeri a kiváló címet. Nemsokára megkezdődik a KISZ KB, va­lamint több más állami és tár­sadalmi szervezet által meg­hirdetett IV. kiváló ifjúsági klub pályázat értékelése. A Ipari nagyvállalat FEÍVÉTELRE KERES iparűgyi szakos közgazdasági technikusokat, üzem- és munkaszervezőket, ipar- és kereskedelmi szakos, fiatal, kezdő közgazdászokat. „Sürgős 348 097” jeligére, a Budapest, Felszabadulás téri hirdetőbe. megyei klubtanács már hozzá­fogott az értékelést előkészítő munkálatokhoz, a legutóbbi — december közepén megrende­zett — ülésen határozta el, hogy értékelő operatív bizott­ságot alakít Pest megyében 110 ifjúsági klub működik, legalábbis hi­vatalosan, ugyanis ennyit szá­moltak össze az egy évvel ez­előtti felmérésen. A 110 közül azóta sok társaság feloszlott, s alakult több új is — a megyei klubtanácshoz beérkezett je­lentések alapján a klubok szá­ma másfélszázra tehető. A Kiváló ifjúsági klub ’71 pályá­zatra 33 nevezés érkezett, köz­te van mind a hat 1970-es vé­dő, a nagymarosi, a bagi, a pi­liscsabai, a ceglédi Fórum, a monori József Attila gimná­zium, valamint a váci Kötött­árugyár ifjúsági klubja. A megyei klubtanács a nép­művelési felügyelőktől és a KISZ-bizottságoktól beérkező jelentések alapján megvizsgál­ja valamennyi — a pályázatra benevezett — klub 1971. évi te­vékenységét, s ennek alapján tesz javaslatot az operatív bi­zottságnak, amely 5—6 vagy 7 klubnak adhatja a kiváló cí­met, s néhányat javasolhat a KISZ KB-nak aranykoszorús kitüntetésre. Az egész évben jól dolgozó ifjúsági klubok az erkölcsi el­ismerés mellett anyagi juta­lomban is részesülnek: egy- egy kiváló klubra 25 ezer fo­rint körüli összeg jut, azaz összesen 120—150 ezer forint. A Fórum sikere Az 1969 szeptembere óta szervezetten működő Pest me­gyei klubmozgalom fellendülő­ben van. Rendeződtek a kap­csolatok a klubtanács és a népművelési tanács között. Megalakult az if júságiklub-ve- zetők stúdiója, s a tanácsadó szakreferensi hálózat klubrefe­renssel bővült. Nem akarunk elébe vágni a klubverseny hivatalos ered­ményhirdetésének, de bizo­nyos, hogy 1971-ben az egyik legszebb eredményt a ceglédi Fórum-klub érte el. (Vezetője Lühr István tanár.) A Magyar Rádió ifjúsági klubokról szóló műsorában si­keresen szerepeltek, s a hall­gatóktól 6526 szavazatot kap­tak a ceglédiek. A rádió mun­katársai ezért ma ismét Ceg­lédre látogatnak, ekikor mag­nószalagra veszik a város klubjainak ez alkalomra össze­állított műsorát. Több egykori ceglédi is segíti majd a műsor sikerét, például Drahota And­rea, Goór Nagy Mária, Bárá­nyt Ferenc, Dohnál Tibor és P. Kovács Sándor. A szabad idő megnövekedé­se a fiatalok számára különö­sen nagy előnyt is jelent: módjuk és lehetőségük nyílik életük színesebbé, gazdagabbá tételére. Mészáros Sándor közművelődési intézmények­kel. Üj művelődési intézmény építését tűzték ki célul Kistar- csán, Maglódon, Vecsésen, Szi- getszentmiklóson, Százhalom­battán, Érden, Budaörsön, Pi- lisvörösváron. Szentendrén épül a megyei művelődési köz­pont. Dunakeszi és Dunaha- raszti meglevő művelődési in­tézménye felújítással alkalmas lehet, hogy a feladatokat el­lássa. Szentendrén, Érden, Pi- lisvörösvárott, Dunaharasztin már építik az új könyvtárat is. Hét könyvtári épületet bő­vítenék a tervidőszak folya­mán. Szükséges Százhalombat­ta új városrészében egy új mo­zi is. Pilisvörösvárott, Kistar- csám, Maglódon pedig a film­színház épületét renoválni kell. A művelődési szakemberek számára nem mindegy, hogy az új intézmények milyenek, különösen nem az agglomerá­cióban, ahonnan 170 ezren jár­nak be dolgozni Budapestre. A bejáró munkások közművelő­dési helyzete állandó vitaté­ma és megoldatlan feladat. Szeretnék például összehangol­ni a közvetlenül a főváros mellett fekvő községek kultu­rális életét Budapest megfe­lelő peremkerületének műve­lődésügyével. A tájcentrumok erősítése A megye kulturális felada­tai végrehajtásának egyes té­nyezőinél nem lehet figyelmen kívül hagyni a kulturális ha­gyományokat, amelyek egy- egy tájhoz, annak központjá­hoz kötődnek. Ezeket a ter­mészetes művelődési tájcent­rumokat erőteljesebben fej­lesztik, s ahol még nincs meg­felelő kulturális intézmény- hálózat, ott azt megteremtik. Könyvtárat is magába foglaló művelődési központot tartanak szükségesnek felépíteni Vá­cott, Gödöllőn, Százhalombat­tán, Monoron és Ráckevén. Könyv, film, színház Kisebb tájcentrumok meg­erősítésére is gondoltak: egyes nagyközségek művelődési in­tézményeit úgy szeretnék meg­erősíteni, hogy módszertani központjai lehessenek a körü­löttük elterülő falvak kulturá­lis életének. A könyvtárak dolgán a he­lyi tanácsok nagyot lendíthet­nek, ha többet foglalkoznak vele és áldoznak rá. Több új könyvet kell beszerezni, mint eddig, főleg az ismeretterjesztő szakirodalomra kell fokozot­tabb mértékben figyelni. Több új könyvtár is kellene; a ceg­lédi városi-járási könyvtár felépítése a legfontosabb. A mozik esetében elsősorban az otthonosságra, a kényelem­re kell gondolni, mert ma már akármilyen elhanyagolt mozi­ba nem megy be a közönség. Nem először állapították meg, hogy kevés a színházi előadás. A színházak — a me­gyében a Déryné, a szolnoki és a kecskeméti színház játszik — műsorpolitikája nem mindig és nem mindenben felel meg a megye közönsége igényeinek, de a művelődéspolitika igé­nyeinek sem. Az Országos Rendező Iroda előadásait még fokozottabban kellene ellen­őrizni, mert sok panasz hang­zik el színvonalukra. Egyszó­val meg kellene határozni a műsorpolitikát és ki kellene jelölni azokat a művelődési há­zakat, amelyek technikailag alkalmasak arra, hogy bennük színházi előadásokat tartsa­nak. A képzőművészet - hagyomány Megyénk képzőművészeti élete hagyományosan sokrétű és gazdag. A szentendrei fes­tők, a váci Duna-műhely mel­lett az alföldi és a gödöllői képzőművészek is elismert tag­jai hazánk művészeti életének. A zebegényi szabad iskola is jelzi a képzőművészeti élet gazdagságát. Mindez olyan bázisa a me­gye kulturális életének, amely megtermékenyítően kisugároz­hat a közművelődés más terü­leteire is. A kiugró képzőmű­vészeti kultúra azonban nem takarhatja el, hogy a közmű­velődés más területein a társa­dalmi fejlődésnél lassabb a fejlődés. B, Gy. Röpülj páva! — szlovákul A Pest megyed szlovák nem­zetiségű Röpülj pávai-körök körzeti bemutatóit január 15 —16-án tartják Tárnokon, Püspökhatvanban és Dabas I. kerületében. Egy-egy körzeti bemutatón három-négy szom­szédos község szlovák együt­tesei vesznek részit A körzeti bemutatók helye­zettjei képviselik majd a me­gyét a nemzeti Röpülj páva! körök áprilisi, országos vetél­kedőjén. Kell a jó könyv A klasszikus orosz és szov­jet irodalmat népszerűsítő ol­vasópályázattal kapcsolato­san a Pest megyei Könyvba­rát Bizottság és a községi könyvtár, Kell a jó könyv címmel szovjet irodalmi estet rendez január 10-én este a törteli könyvtárban. Közre­működik Bakcsi György iro­dalomtörténész, a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője és Bodor Tibor előadóművész. Betekintenek a kulisszák mögé Színházbarátok köre Dobáson A dabasi művelődési otthon a Fehér Akác Termelőszövet­kezet KISZ-szervezetével kö­zösen ebben a hónapban meg­szervezi a színházbarátok kö­rét. A kör tagjai a tervek sze­rint különböző budapesti színházakban előadásokat te­kintenek meg. Felkérik a rendezőket, a színészeket, a különböző színházi szakem­bereket, az előadások előtt vagy esetenként azután mond­janak rövid ismertetőt a da­rabról, a szerzőről, a dara­bok értelmezéséről, elképze­lésekről. A program szerint a kör tagjai megtekintik a különböző színházak belső berendezéseit, betekintenek a kulisszák mögé, néhány mű­vészt pedig vitára, elemzésre vendégül látnak az ifjúsági klubban. A színházbarátok köre megtanítja tagjait arra, hogy a puszta nézésen túl lás­sanak is. Két úr szolgái? „Szentségtörő riport” címmel, érdekes, izgalmas írás jelent meg tavaly nyáron a KISZ folyóirata, az Ifjúsági Fórum 5. számában. A riport arról a különös vetélkedő­ről szól, ami Bernecebaráti fiatalságáért folyik a helyi plébánia és a politikai-társadalmi szervek között. A riport felsorolta ugyan a vetélkedő résztvevőit, de részletesebben csak egyiküket — a plébánia fiatál káp­lánját — próbálta bemutatni. Valahogy' így: vígkedélyű, atlétatermetű fiatalember, aki nemre való tekintet nél­kül tegeződik a fiatalokkal, motorkerékpáron járja a falut, kedvenc hobbyja a szociológia, és gyakori vendég a helybeli bisztróban. Már akkor, a riport hatására elhatároztam: megnézem ma­gamnak egyszer azokat a fia­talokat, akik éveken át a templomi első lányok, legé­nyek közül választottak KISZ- titkárt, a gyerekeket, akik dél­előtt misére, délután úttörő­foglalkozásra járnak, az anyá­kat, akik fenyegetéssel kény­szerítik lányaikat templomba — és azt a pártszervezetet, amelyről a riportban egyetlen szó sem esett. Azok segítsenek, akiknek feladatuk A Verőcéig tiszta, száraz út­test egyszeriben deressé vál­tozik. Dércsipke díszíti a fá­kat, bokrokat is errefelé. A Börzsöny vidékén mindig hi­degebb van, mint másutt, s mintha a nappalok is rövideb- bek lennének. A főutcán óvatos léptű öre­gek, melegen öltözött gyerekek igyekeznek a plébániára. Vala­mi ünnep lesz talán? Nem ün­nep, hanem mise. A plébánia házi kápolnájában, mert a templom fűthetetlen. Bekopogunk a káplánhoz. Bizalmatlanul, de udvariasan fogad: parancsoljunk, még van fél órája a mise kezdetéig. Elmondom, hogy kissé szó­katlannak találom azt a köz­életi aktivitást, amellyel a fa­lu fiatalságát igyekszik maga köré vonni. Gondolok a sport­köri szerepléseire — a labda­rúgó-csapat igazolt játékosa —, a kerékpártúrára, az országjá­ró kirándulásra, amiket szer­vezett, a fiatalokkal kialakí­tott pertu viszonyra, á biszt­róban tett látogatásaira ... — Kérem, én ebben a társa­dalmi rendben kívánom betöl­teni hivatásomat. Mosolyog. Nyugodtan, maga­biztosan, s még hozzáteszi: — Ne feledje, hogy az itteni fiatalok is kereső lelkek. Ho­gyan is lehetne kialakult, szi­lárd világnézetük tizenéves korukban? Azám, hogyan is lehetne, ha éppen azok nem segítenek ki­alakítani. akiknek elsősorban ez lenne a feladatuk? ... Nem a vallásosság, a szokások mélyek Gáspár Gábor, a falu 25 éves tanácselnöke tősgyökeres bernecebaráti. Pályafutása ti­pikus szocialista karrier: fa­vágó-család fia, a gimnáziumi érettségi után visszamegy szü­lőfalujába, előbb a KlSZ-szer- vezet, majd a községi tanács végrehajtó bizottságának titká­ra, elvégzi a marxista—leninis­ta esti középiskolát és 1971 tavaszán tanácselnöknek vá­lasztják. Egy értekezlet szünetében beszélgetünk. — Igaz, hogy itt nemcsak az idősek és a középkorúak, de a fiatalok is rendszeres temp­lomjárók? Hogy még a párt- és KISZ-tagok között is akad­nak misehallgatók? — Igaz. Saját szüleim is gyakran tettek már szemrehá­nyást a vasárnapi mise után: „Te miért nem jössz velünk templomba, amikor pedig ezt is, azt is — ilyenkor faluszer- te ismert párttagok neve kö­vetkezik — ott láttuk?” — Ennyire vallásosak az emberek? — Legfeljebb az idősebbek. Másról van itt szó, nem vallá­sosságról. A szokások, az elő­ítéletek erejéről. A fiatalok esetében részint szülői nyo­másról, részint arról, hogy fiúk és lányok legkönnyebben a templomban találkozhatnak egymással. Vegye számításba, hogy nálunk korlátozottak a szórakozási lehetőségek. A KISZ-helyiség messze, a tsz központjában van. Az emberek eljárnak ugyan a bisztróba is, magyarnóta- vagy táncdalest- re — ha van. Elmennek a mű­velődési házba is, műsoros est­re, bálra — már aki befér. A színpad 3x4 méteres — komo­lyabb társulat fellépéséhez ki­csiny —, a nézőtér 140 szemé­lyes. Valaha magtár volt, szükségmegoldásként lett belő­le kultúrház, ideiglenesen. En­nek húsz esztendeje... — Nincs remény megfelelő művelődési ház építésére? — Három év alatt félmillió forintot tartalékoltunk ilyen v

Next

/
Oldalképek
Tartalom