Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

I 1972. JANUAR 7., PÉNTEK rear Hecrei &ú'rlap lit lesz a legkorszerűbb Százhuszonöt éves a pest-szolnoki vasútvonal Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1847-ben nyitották meg' a pest —szolnoki vasútvonalat. Ezzel új fejezet kezdődött Szolnok gazdasági életében. A vasút végállomását a Tisza partján alakították ki, s ez lehetővé tette a gőz­hajókkal Szolnokra szállí­tott búza és más mezőgaz­dasági termékek könnyű átrakását, gyors Budapest­re szállítását. Ä város akkori vezetősége és lakossága teljes erővel támo­gatta a vasúlépítők munkáját. Ekkor épült meg az indóház, a fűtőház, amelyek ma is ere­deti formájukban állanak. Az elmúlt 125 év alatt az ország egyik jelentős vasúti csomópontja alakult ki Szol­nokon. Most, az évforduló ide­jén már üzemel az új automa­tikus rendszerű nagy rendező­pályaudvar, és épül az ország legkorszerűbb vasúti személy- pályaudvara. A csaknem egymilliárd fo­rintos beruházással alag­utakon megközelíthető pályatesteket, impozáns felvételi épületet, posta­épületet, utasellátó-komp­lexumot építenek. Az első pest—szolnoki vasút megnyitásáról megemlékeznek a városban, a szolnoki Damja­nich János Múzeum a jubi­leum alkalmából megrendezi a Szolnoki vasút 125 éve című kiállítást. Magyar—algériai kereskedelmi megállapodás Domokos Mátyás, a Külke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője és Abderrah- mane Cheref, az algériai ke­reskedelmi minisztérium fő­osztályvezetője csütörtökön Budapesten aláírta a három évre szőlő kereskedelmi áru­listákat, amelyek a december­ben aláírt hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodáshoz kapcsolódnak. Az egyezmény elősegíti a kereskedelmi forgalom rend­szeres, tervszerű emelését. Régi történet — új hrduht 1971. szeptember 12-én a pécel—isaszegi ÁFÉSZ igaz­gatósága felmondott Pásztor Imrének, az isaszegi 10-es számú kisvendéglő vezetőjé­nek. A felmondólevél az aláb­bi kifogásokat tartalmazza: június 16-án lejárt az a há­romhónapos türelmi idő, ami­kor figyelmeztették Pásztor Imrét mulasztásaira. Másfél éve nem tudja megoldani a vendéglő létszámgondját, ön­kéntesen megszüntette az egy­ségben a lángossütést. Rossz minőségű büféárut készített, amit a szomszédos- kocsmák nem vettek át. Kicsi az étel­forgalma. Felületesen kezelte a göngyölegeket. Végül arra hivatkoztak, hogy nem volt rend a . vendéglőben, értékes fogyóeszközök mentek tönk­re. Mindezekért, illetve hason­ló hanyagságokért két eset­bén elnöki figyelmeztetésben, egyszer fegyelmi, büntetésben részesült. Nem szólt senki Pásztor Imre megdöbbent, amikor a felmondólevelet megkapta. Volt rá oka. Age- bines kisvendéglő személyze­téről általában a vezetőnek kell gondoskodni. Pásztor Imre és a vezetőség első ösz- szecsapása éppen ebből eredt. 1971. februárjában, amikor már a nyári szezonra készül­tek, ahelyett, hogy segítettek volna, a vállalat csökkentet­te nála a létszámot. Pásztor Imre emiatt levélben azonnal felmondott. Néhány nap mái­vá behívták a központba, és sok vita után a létszámkér­dést úgy-aihogy megoldották: Pásztor átcsoportosította dol­gozóit, a központ egy fél stá­tuszt engedélyezett, ennek be­töltésére munkaerőt is küldött. Ezek után Pásztor felmondá­sát visszavonta. Feljebbvalód elfogadták, de levélben fi­gyelmeztették: három hónap türelmi időt kap a hibák ki­javítására. A többi között: változtasson a modorán, fo­kozza a melegkonyha ételfor- gailmát és süssön, ismét lán- gost. A konyha ételforgalma emelkedett Míg 1971. január 31-én, 13 500 forint, június végén már csaknem 30 ezer forint volt. A lángossütést azonban nem sikerült megol­dani. Előzőleg ugyanis Pász­tor Imre, felettesei engedé­lyével — vevők hiányában — megszüntette a lángossütést. Az erre szelgáló gázzsámolyt el Is vitték, Utána — amikor a levélben ismét kötelezték a sütésre — már hiába kérte, nem szállították vissza. A két konyhai tűzhely erre a célra nem alkalmas. A Pásztorékhoz tartozó két kocsma nem azért mondta le a büféárut, a pogá­csát, a vagdaltat és a rántott halat, mert a minőség ellen volt kifogásuk, hanem, mert Pásztor szintén a kislétszámú személyzet miatt — nem tudta ezeket a cikkeket kora reggel elkészíteni és átszállítani. A göngyölegekben mutatkozó .hiány alaposabb vizsgálat fctán, 21 ezer forintról 13 ezer- le csökkent. Hogy a hiányért Pásztor Imre-e a hibás, vagy a vállalatnál honos tárolási rendszer, azt szakértők dolga megállapítani. A fogyóeszkö­zöket Pásztor valóban az ud­varon tárolta, mivel a fészert, az egyetlen tárolási lehetősé­get — a vállalat lebontotta. Az elnöki figyelmeztetések egy évnél régebbiek. Az .egyi­ket azért kapta Pásztor, mert nem jelent meg egy értekezle­ten, pedig hivatalosan igazol­ta, hogy a gödöllői járási ka­pitányságra Idézték tanúnak. A másikat azért, mert egy olajkályhát másfél hétre — elszállításig — kitett az ud­varra. A fegyelmire az szol­gáltatott okot, hogy egy dol­gozóját négy héttg munka­könyv nélkül alkalmazott, csak ennyi idő után küldte be a könyvet a központba. Ezek kétségtelenül az ő mulasztá­sai. A „türelmi idő” március 16-tól június 16-ig tartott. Miután ekkor senkii sem szólt, Pásztor Imre azt gondolta, nincs kifogás ellene, nézetel­téréseik elsimultak, nyugod­tan dolgozhat tovább, Az olvasó most jogosan kérdi: ha lejárt a türelmi idő és Pásztornak nem mond­tak fel, lezárták-e az ügyet vagy sem, esetleg valami újabb baj történt, amiért szeptemberben váratlanul mégis felmondtak? „Az illatos Rózsa utca" Az isaszegi Rózsa utca la­kói csaknem két éve kérték, hogy a tízes számú vendéglő szennyvizét a szivattúk ne ürítsék az utcára, illetve a kertjükbe. Panaszos levelet írtak a szerkesztőségbe. Éi>, dekiődésünkre — hogy mit kívánnak ez ügyben tenni —, a Pécel—Isaszegi ÁFÉSZ igaz­gatója telefonon, majd levél­ben adott felvilágosításit, amely nem volt megnyugtató. Két ízben jártunk Isasze- gen. Először a panaszt tevő lakókkal, majd másodszor a vendéglő vezetőjével, Pásztor Imrével beszélgettünk. Vona­kodva bár, de elismerte, hogy a levélíróknak igazuk van. Beengedett a kertbe, a telí­tett derítőkhöz és megmutat­ta a szennylében fürdő hor­dókat a pincében. Mindezt júliusban közöltük „Az illa­tos Rózsa utca” című cik­künkben. A cikk nyomán a gödöllői járási közegészség- ügyi felügyelőség a tapasz­talt hiányosságok megszünte­tésére határozatot hozott. A javítás elhúzódott, a vendég­lő majdnem egy hónapig volt zárva, összköltsége 80 ezer forintot tett ki. A hibák ki­javításáról később az újság­ban hírt adtunk. Miután ilyen sokat foglal­koztak vele, annyi pénzt rá­költöttek, a központ rájött, hogy a 10-es számú kisven­déglő még sincs jó kezekben. Igaz, hogy Pásztor mulasztá­séira háromhónapos „türel­mi időt” adtak, aminek letel­te után nem nyilatkoztak és újabb három hónap telt el. A hat pontból álló felmondó- levelet mégis megszerkesztet­ték. Már azalatt, míg Pász­tor először a válalati, majd a területi egyeztető bizottság­hoz fordult orvoslásért — te­hát még nem dőlt el semmi — máris egymás után jöttek a jövendő boltvezetők háztűz- nézőbe. | A vállalati egyeztető bi­zottság még olyan pontokkal is megtoldotta a felmondás helybenhagyását, ami a levél­ben nem is szerepel. Hibáztat­ták például Pásztort, amiért olyan csapost alkalmazott, akit két ízben súlycsonkításárt pénzbüntetéssel sújtottak. Az illető változatlanul ott dol­gozik. A sokat vitatott lán­golt, . Pásztor legfőbb bűnét ma is csak délben sütik és nem hajnalban, pedig az új vezető már jobban startolt: neki már emelték a létszámot. Ha rossz a vélemény... A Pásztor-család nagyon nehéz helyzetbe került. Elad­ták Nógrád megyei kis házu­kat, Isaszegen vettek mási­kat. A gyerek ott jár iskolába, a feleség pedagógus, őt öröm­mel alkalmazták az általános iskolában. Most a feleség fi­zetéséből élnek. Pásztor Imre két vállalatnál is próbált üz­letvezetőként elhelyezkedni, közben újabb szakvizsgát is tett. A sikeres tárgyalásoknak a Pécel—Isaszegi ÁFÉSZ-tőd kapott véleményezések vetet­tek véget. Végül az elmúlt héten az egyik vállalat meg­bízta egy negyedosztályú kocsma vezetésével... i Kétségtelen, hogy a volt üz­letvezető is követett el hibá­kat. Ezek tárgyilagos meg­állapítása már nem a mi dol­gunk. Az okok kibogozása, hogy az újságcikk és Pásztor elküldése között volt-e kap­csolat, vagy csak a körülmé­nyek véletlen összejátszása, körültekintő vizsgálatot ér­demel. Biztosak vagyunk ^en­ne, Jiogy ezt a MÉSZÖV rövi­desen megteszi. Komáromi Magda Jamár 11—13: értekezlet Brüsszelben Növekvő aktivitással Európáért — a világért illést tartott az Európai Bizto Magyar Nemzeti Bizottsága Kállai Gyula beszéde, Garai Róbert beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) felelősségünk ugyanakkor nem jelentheti, s nem is jelenti azt, hogy közömbösek lennénk a világ más tájairl zajló és sú­lyos aggodalmat tápláló ese­ményekkel szemben. Ezért szükséges foglalkoznunk a kontinens földrajzi határain túli eseményekkel is. Mély­séges meggyőződésünk, hogy földünkön az emberiség sors­döntő lépéseiket tesz előre a társadalmi haladás útján, a háború megszüntetéséért. Az emberiség rendelkezik mind­azzal, amivel e célt elérheti — az egyre erősödő szocia­lista világgal, a történelmi, harcát vívó nyugati kom­munista és munkásmozga­lommal, s az antiimperialista nemzeti felszabadító mozga­lom ' sok száz milliós erejé­vel. Bármerre nézünk a vi­lágban, még jelentékenyek azok az erők, amelyek semmi­be veszik a népek érdekeit, tűzzel-vassal, demagógiával, megvesztegetéssel védelmezik a kizsákmányolok uralmát, rágalmazzák a társadalmi ha­ladás, a szocializmus’ esz­mélt, üldözik a haladó gon­dolkodású embereket. Nap­jainkban a nemzetközi reak­ció ilyen politikájának élén vagy hátterében mindenütt az amerikai imperializmus áll. — A világban folyó nagy küzdelmek közös, jellemző vo­nása: törekvés az antiimperia­lista, haladó erők összefogásá­ra, törekvés a szocialista világ­gal való összefogásra! — mon­dotta a továbbiakban Kállai Gyula. — Ennek a folyamat­nak vagyunk szemtanúi Indo­kína népeinél, amelyek fegy­veres harcot folytatnak nem­zeti függetlenségükért és sza­badságukért. i Ez az erőfeszí­tés jellemzi — ha néha követ- kezetlenül, felemásan, ellent­mondásosan is — az arab né­pek imperializmus elleni har­cát. Ez érvényesül mind erő­teljesebben Afrika független országaiban és fegyveres fel­szabadító mozgalmaiban, s ez az összefogás vagy az erre való törekvés jelentkezik Latin- Amerikában is. — A világ békéjét még min­dig a vietnami nép, az indokí­nai népek elleni amerikai ag­Fele idő — dupla mennyiség Éj típusú impregnálóberen- dezést vásárolt Nyugat-Né- metországból az ikladi Ipari Műszergyár. Az ott gyártott kis motorokat mindeddig rend­kívül egészségtelen munkakö­rülmények között impregnál­ták kézi erővel. A korszerű géppel felannyi idő alatt kétszer annyi motort impreg­nál. Foto: Gábor resszió veszélyezteti leginkább. A tömeges népirtásra, a ter­rorista bábrezsimek támogatá­sára, a független, szocialista Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni terrorbombá­zásokra nincs és soha nem lesz semmiféle mentsége az Egye­sült Államok kormányának. — A Biztonsági Tanács, az ENSZ-közgyűlés világos ha­tározatai, az arab országok nagy részének konstruktív tö­rekvései ellenére' sincs előre­haladás a közel-keleti válság igazságos politikai rendezésé­ben. A történelmi felelősséget ezért az amerikai és az izraeli kormánynak kell viselnie. — Érdekes folyamat kibon­takozásának vagyunk tanúi Latin-Amerika földjén is. Chi­lében a baloldali egységfront békés úton való hatalomra ju­tása a legjelentősebb fordulat a kontinensen a kubai forra­dalom győzelme óta. Bebizo­nyosodott, hogy a fegyveres út mellett a népi forradalom győ­zelmének viszonylag békés útja is lehetséges Latin-Ame- rikában. — A chileihez hasonló egy­ségtörekvéseket találhatunk más latin-amerikai országban is: Uruguayban, Venezuelában, Kolumbiában, • — Európa politikai helyze­tének alakulása — hangsú­lyozta a szónok — az általá­nos világhelyzet alakulásának egyik meghatározója, tényező­je. Európában a biztonságért és együttműködésért folytatott harc nyilvánvalóan bíztató si­kereket ért el. Szocialista és európai ország lévén, ebben különösen érdekeltek vagyunk. A szocialista közösség tagja­ként felelősséget vállaló érde­keltek vagyunk az általános enyhülésben, a világbéke meg­szilárdításában. Megelégedés­sel látjuk az európai biztonság feltételeinek kedvező alakulá­sát, s tevékeny részt vállalunk e nagyjelentőségű cél további előmozdításában is. — Sok minden történt már edfiig is az európai biztonság és együttműködés érdekében — mondotta a továbbiakban Kállai Gyula.' — Szerződést kötött a Szovjetunió és Len­gyelország a Német Szövetsé­gi Köztársasággal; négyhatal­mi egyezményt írtak alá Nyugat-Berlinről; megállapo­dások születtek a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus kö­zött. Kibontakozóban van az európai biztonsági konferen­cia létrehozása. A szocialista országok bákepolitikájának jelentős eredményei ezek, olyan eredmények, amelyek mindkét fél számára előnyö­sek. ( — Akarjuk e pozitív folya­mat folytatását! , Megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy az európai társadalom leg­különbözőbb erői — munká­sok, parasztok és értelmiségi­ek, fiatalok és felnőttek, nők és férfiak, kommunisták, szo­cialisták, szociáldemokraták és kereszténydemokraták, világi és egyházi szervezetek —* nö­vekvő aktivitással munkál­kodnak a biztonság és ai együttműködés Európájának megteremtésén. — Hosszabb ideje folyik á vita az európai szervezett dol­gozókat képviselő szakszerve- zétek európai találkozójának szükségességéről. Ilyen talál­kozó jelentősége igen nagB lenne. — A felelősség nagy, a ten­nivaló sok. Ez a felismerés vezeti azokat is, akik újabb nagyszabású társadalmi ak­cióra készülnek: az európai népek közgyűlésének összehí­vására. Bizottságunk ennek ai akciónak szorgalmazója és te­vékeny részese. Munkánk lé­nyege ennek.az akciónak.a.se­gítése, mert céljai azonosak népünk, az európai népek, á világ népeinek céljaival. Bi­zottságunk az Európai Biz­tonság és Együttműködés ne­vet viseli, törekvéseinkkel á világ más térségeiben is a bé­két, a biztonságot, a társadal­mi haladás ügyét akarjuk elő­segíteni. Ezért követeljük, hogy mindenütt számolják fal az imperialista agressziókat. Ugyanakkor meggyőződé­sünk, hogy Európa biztonsága hozzájárulás lesz az egész vi­lág biztonságához — zárta be­szédét Kállai Gyula. A bizottság ezután meghall­gatta Garai Róbertnak, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettesének, a bizottság tagjá­nak beszámolóját az európai népeik közgyűlésének előké­születeiről, megvitatta és el­fogadta az 1972. január 11—13. között Brüsszelben, a közgyű­lés előkészítésével foglalkozó értekezleten képviselendő ma­gyar álláspontot. A felszólalások A beszámolókat felszólalá­sok követték. Dr. Bartha Tibor református püspök a Béke-vl- lágtamács európai bizottsá­gának közelmúltban tartott oslói, a kontinens biztonságá­val foglalkozó üléséről tájé­koztatta a tanácskozás részt­vevőit. Pethő Tibor újságíró, az Országos Béketanács alel- nöke a leszerelésről tanácsko­zó nemzetközi társadalmi bi­zottság moszkvai üléséről, il­letve a februárban megtartan­dó vietnami szolidaritási vi­lágkonferencia előkészületei­ről számolt be. Dr. Bognár József akadémi­kus a különböző országokban működő békeintézetekkel való együttműködésről, va­lamint a kelet-nyugati pár­beszéd gazdasági vonatkozá­sairól beszélt; Simon Pétemé, az Egyesült Izzó szocialista brigádvezetője pedig arról a politikai tevékenységről szá­molt be, amelyet munkahe­lyén végeznek a béke és biz­tonság kérdéseivel kapcsolat­ban. Az ülésen a bizottság alel- nökévé választották dr. Bartha Tibor református püspököt, a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának elnökét; Duschek Lajosnét, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkárát; Makoldi Mi- hályné Kossuth-díjas pedagó­gust, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Szoli­daritási Bizottság alelnökét’; Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikust, a Jogtudomá­nyi Intézet igazgatóját és Vár­nai Ferenc újságírót, a Nép- szabadság rovatvezetőjét. A bizottság titkárává Garai Ró­bertét, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető- helyettesét, az Országos Béke­tanács elnökségi tagját vá­lasztották meg. A tanácskozáson végezetüli négytagú delegációt ' jelöltek ki, amely a Magyar Nemzeti Bizottság képviseletében részt vesz az európai társadalom küldötteinek január 11—13. között Brüsszelben tartandó konzultatív értekezletén. A küldöttség vezetője dr. Bartha Tibor református püspök, tag­jai: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Perényi Imre, a budapesti műszaki egyetem rektora és Garai Róbert, a bi­zottság titkára. Az ülés Kállai Gyula zár-' szavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom