Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

J. Az idei első ingyenes jogi tanácsadás 1972-ben Is vállalta a hely­beli ügyvédi munkaközösség 12 tagja, hogy csütörtök dél­után ingyenes jogi tanács­adás keretében fogadóórát tart a Lenin úti párt- és tö­megszervezetek székházában. Január 6-án 17 órakor lesz az Idei első ingyenes jogi tanácsadás. Ügyeletes: dr. Be- retzky Kázmcr. Csütörtökön Móka Miki Vácott jár Csütörtök délután három órakor Vácott, a Madách Im­re Művelődési Központ szín­háztermében „Duplázd meg!" címmel Levente Péter, a báb­színház művésze ad műsort. A neurózisról a pedagógusklubban A városi-járási pedagógus- klubban csütörtökön délután 5 órakor „Korunk betegségei” címmel indítanak sorozatot, melynek első előadását dr. Ko­rona Árpád ideggyógyász fő- orvbs, a Szőnyi Tibor Kórház igazgatóhelyettese tartja, o neurózisról. JPittiel&s segítség A kosdi négytantermes is­kola építéséhez mintegy 300 ezer forint értékű építőelem­szállítmánnyal járult hozzá a Dunakeszi Házgyár. A gyár­ban nagyon sok kosdi munkás dolgozik, az ő gyermekeiket segíti a gyár — támogatásával. Sződiek figyelem! Hétfőtől megváltozott két autóbuszjárat menetrendje. A Vác—-Sződ—Vácrátót között közlekedő 322. számú autó­busz Vácról 10 óra 50 perckor indul és 11 óra 15 perckor ér­kezik Sződre. A 327. számú járat viszont csali munkaszü­neti napokon viszi utasait Vácra, 11 óra 40 perckor. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGY Cl H f R l Á P KÜIÖNKIADAsa Um XVI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1972. JANUAR 5., SZERDA 10. ÉS 20. ÉVFORDULÓ Idén ezer tonna acéllemezt dolgoz fel az autójavító sződligcti telepe Emelkedik a lakosságnak végzett szolgáltatás Az óév utolsó munkanapjain a Váci Autójavító és Fémipari Vállalat váci központjában és sződligeti telepén is leltároz­tak. Szabó Sándor igazgató társaságában járjuk az üzem­részeket, munkahelyeket. — 1972-ben kettős évfordulót ünnepelünk — mondja az ala­pítás óta itt dolgozó vállalat- vezető.— Húsz éve, hogy sze­rény keretek között megkez­dődött a termelés Vácott, a Dózsa György úton és tíz éve, hogy átvettük Sződligeten az egykori tégla-, illetve szesz­gyár három és fél holdas te­rületét. Építés és fejlesztés, ez jel­lemzi a két évtizede műkö­dő autójavítót. Állandóan figyelik a piacot, s ha valami iránt* csökken a ke­reslet — mint jelenleg a tv- fémöv esetében —, bátran vál­toztatják a termelés profilját,' újabb gyártmányokkal jelent­keznek a piacon. 1971 legjelentősebb létesít­ménye egy háromrészes, 35 méter hosszú tágas, világos gépterem a présüzem szom­szédságában. Megállapodtak a Híradástechnikai Anyagok Gyárával, s az új évben trafó- maglapot gyártanak itt a ré­szükre. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi 6—700 tonnás évi acéllemez felhasználásuk újabb 400 tonna lemez feldol­gozásával növekszik. A hagyományos cikkekkel is találkozunk. Fő vásárlójuk, a MÜÁRT 10 ezer darabot ren­delt az új évre, a négy típusú tároló ládából, s kért hozzá a kétféle típusú szállítókocsikból is. Idén is gyártanak útelzáró és vasúti szemaforiámpá- kát. Tv-fémövből 39 ezer darabra szól a megrende­lés. Botrány a Robi-bárban Polcokat, üvegeket lőtt Másfél év szabadságvesztés, garázdaságért A 24 éves Molnár András­nak TiszaszedÖrkényben van az állandó lakása; Dunakeszin csak ideiglenes bejelentővel tartózkodik. Már akadt dolga a bírósággal. Legutóbb tavaly februárban szabadult. Az ugyancsak a községben lakó testvéröccse egyik napon megkérte, hogy menjen el a Bobi-bárba, foglaljon számára asztalt, barátaival ott sze­retné megünnepelni a névnap­ját. Molnár András eleget tett a kérésnek. Megbeszélte az asztalfoglalást s ott ragadt a vendégfogadóban. Egyik is­merősével gint, sört fogyasz­tottak, nem kis mennyiség­ben. Utána az italos álla­potba került Molnár belekö­tött a vendégekbe. Csitítot­ták, erre még nagyobb lett a hangja. Csaba Józsefet és Nagy Vilmost megütötte, majd polcokat, üvegeket tört ösz- sze a helyiségben. Kibették a szűrét. Utána félt a következmé­nyektől és elhatározta, hogy illegálisan elhagyja az orszá­got. Felesége tudott a terv­ről és ő is csatlakozott Sze­gedre utazó férjéhez. Ju­goszlávián át akartak disszi­dálni, de a határőrség iga­zoltatta őket. Nem tudták megmagyarázni, hogy mit ke­resnek a déli határon, s csak­hamar kitudódott a tervük. A házaspárt most vonta fe­lelősségre a Váci Járásbíró­ság böntetőtanácsa. Molnár Andrást visszaesőként elkö­vetett garázdaságban és til­tott határátlépésre irányuló előkészületben mondták ki bűnösnek. Másfél évi szabad­ságvesztésre ítélték első fo­kon és három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Fe­lesége hat hónap szabadság- vesztést kapott, de ennek vég­rehajtását háromévi próba­időre felfüggesztették. (P.) Sok a kóbor kutya Bár rendelet tiltja, hogy a kutyákat póráz nélkül az utcá­ra engedjék gazdáik, mégis egyre több a gazdátlanul kó­borló kutya Vácott, különösen a kisváci részen és alsóváros­ban. Többen panaszolják, hogy az egykori Hattyú — ma Pal- miro Togliatti — utcában gyakran falkába verődnek a kutyák, s verekedésüket csak karókkal lehet ideig-óráig megakadályozni. A kisiskolá­sok már félnek egyedül az ut­cára menni emiatt. Valamikor a városi gyep­mester feladata volt a kóborló kutyák összefogása... h. j. Készül Sződligeten kapcsoló­doboz és hűtőpult is. Nagyobb rendelőik — a Csepeli Csőgyár, az Egyesült Izzó, a MÁV, a Hűtőgépgyár — elégedett a minőséggel s továbbra is ál­landó vásárlójuk marad. A fejlődés útján nincsen megállás. A IV. ötéves tervben egy millió 300 ezer forintot fordítanak munkavédelemre. Korszerűbb épületekben, me­leg helyiségben dolgoznak a munkások. Űj beton utak épülnek, kor­szerűsítik a központi fű­tést, s a kéttonnás új elektromos targonca embe­ri erőt kímél, gyorsítja az anyagmozgatást. A törzsgárdatagok nagy lét­száma azt bizonyítja, hogy az itt dolgozók szeretik a vállala­tot. Mózes Károly telepvezető, a Május 1., a Matejkä János és a Tyereskova brigádról beszél, melynek tagjaira mindig szá­mítani lehet a termelésben, s ha kell az építőmunkában egy­aránt. Sződligeten, a nagy terület biztosítja az egyenletes fejlő­dést. Üjabb részeket hasítanak ki a szomszédos kiserdőből. Vácott a forgácsolóüzemrészt fejlesztették: ott ma már nagy mennyiségű alkatrész készül. Ugyanakkor állandóan emel­kedik a lakosságnak végzett szolgáltatás (autójavítás, olaj- kályhaszerviz). A vállalat 25 milliós tervet teljesített 1971-ben. Jó nyere­ségrészesedésre számíthatnak. Üjabb szép munkasikerekkel szeretnék köszönteni a kettős jubileum évét. P. R. Kalákában Tudósítónktól: A kisnémedi tanács múlt év utolsó ülésén értékelte 1971 eredményeit. A patak rendezé­sében, az új orvosi lakás és a napközi otthon építésében, valamint a vendéglő kialakí­tásában nagyon sok társa­dalmi munkát végeztek a köz­ség lakói és a Zöldmező Ter­melőszövetkezet. A községi összefogásra szá­mítanak a Jdsnémedi vezetők idén is, amikor tűzoltószer­tárt, autóbuszfordulót és gáz­cseretelepet szeretnének épí­teni. csernák 168 bolt, 14 községben Egy vállalat két évtizede Idea ünnepli a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat megalakulásá­nak 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból színes, képekkel és grafikonokkal illusztrált tájékoztatót ado-tt ki a vál­lalat igazgatósága. A kiadványban arról ol­vasunk, hogy az 1952-ben 91 — többségében elavult, kis alapterületű, elhanyagolt bolt alkotta hálózatukat. Ma két városban ési 14 községben 168 korszarű boltjuk segíti a Du­nakanyar bal partjának ellá­tását. A dolgozók létszáma 349- ről 887-re növekedett. Többségük a törzsgárda tagja. A forgalom 142 millióról 602 millióra emelkedett. A hozzá­juk tartozó területen élő egy lakosra jutó éves élelmiszer- forgalom is megnőtt: 1404 fo­rintról 5273 forintra. 1960-ban elnyerték a ki­váló vállalat címet. A Váci Városi Pártbizottság által meghirdetett kongresszu­si munkaversenyben első hely­re kerültek s övék lett a vá- dorzászló, 39 munkatársuk lett a belkereskedelem kiváló dolgozója és 28 brigád verse­nyez a szocialista cím elnyeré­séért. Felnőttoktatás A közelmúltban rendezett járási közművelődési tanács­kozáson a legtöbb szó az ál­talános iskolai felnőttoktatás­ról esett. Jelenleg kisebb-na- gyobb létszámmal Szobán, Vá- mosmikolán, a dunakeszi 3-as számú iskolában, Kisalagon, Nagymaroson, Örbottyánban és Bernecebarátin van felnőttek számára általános képzés. Az új elképzelések szerint a jövő tanévben művelődési há­zakban, klubokban, klubszerű keretek között indítanak rövi­dített tanfolyamokat. Meg kell említeni, hogy a legjobb eredményeket Berne­cebarátin és — a járműjavító segítségével — Dunakeszi 3-as számú iskolában érték el. Megszüntetik a képcsőgyártást az Izzó váci gyárában Az. Egyesült Izzó váci gyá­rában ebben az évben meg­szűnik a tv-képcsövek gyár­tása. Idén már csak olyan kép­csöveket készítenek, melyhez megvan a gyárban a nyers­anyag, utána pedig csak kép- csőfelújítást végeznek a gyár gépeivel. Jelentősen növelik viszont az alkatrészgyártást. Várha­tóan megnő az igény a beve­zető gyártással szemben, amit — máris tudják — a géppark elégtelensége miatt nem tud­nak maradéktalanul kielégí­teni. Olvasóink írják Ifjúsági fórum az Izzóban Űj kezdeményezés kelt élet­re az Izzóban. A KlSZ-bizott- ság szervezésében vállala­MIT AJANL AZ ÉPÍTÉSZ Hogy megszépüljön A kerítés ne legyen bástya! Olcsóbb a nyeregtető, szebb a fehér Építkezünk, de hogyan? Ebben az egy mondatban le­hetne összefoglalni azt a be­szélgetést, amelyet Mosonyi Ferenccel, a járási hivatal műszaki osztályvezetőjével folytattunk. — A felszabadulás után, de különösen az elmúlt 10—15 évben, a magyar faluban soha nem látott építési láz alakult ki. Jellemző ez a váci járásra is. A községekben az új tele­pek, utcák mellett, a régi ház­sorok is újjászülettek. A régi elavult, kényelmetlen, egész­ségtelen lakások helyett tá­gas, komfortos, egészséges házak épültek. Ez mindenképpen örvendetes jelenség. Az azonban már ko­rántsem az, hogy az új épüle­tek szinte mind egy kaptafára készült ek, rontják a községek képét, idegenek a magyar fa­lusi építészet hagyományai­tól. — Melyek ezek az építészeti hagyományok, s miben külön­böznek tőlük az említett lakó­házak? — Természetesen tájegysé­genként különböző stílusú há­zakat építettek elődeink is. A mai váci járás területén a ko­rábbi évszázadokban nyereg­tetős, kívülről fehérre me­szelt, náddal vagy zsúppal fe­dett zsellér- és parasztházak épültek. A tetőanyag később a piros, égetett cserép lett, de a házak jellegét ez sem vál­toztatta meg. A Börzsöny vi­dékének jellegzetes építőanya­ga a kő és a fa volt. Ezek a házak ízlésesek voltak. A fel- szabadulás óta hozzávetőlege­sen 530 ház épült évente. Jel­lemző, hogy 60-as évek köze­péig körülbelül 95, ma 96 szá­zalékuk sátortetős, esetleg manzardos kivitelben készült. Ez a típusú épület a 30-as évek tehetős kispolgárainak jellegzetes lakóépülete volt. Feltehetőleg — ha tudat alatt is — ezt utánozták az építke­zőik. Ezzel szinte uniformizálódtak községeink. Egész telepek épültek sátorte­tős házakból. A legnagyobba­kat V ámosmikolán, Szoko- lyán, Kismaroson találjuk. De még egyszer említeném, hogy az elmúlt 25 évben a lakóhá­zak 80 százaléka sátortetős kivitelben készült. Ezek az épületek nemcsak azért ront­ják a faluképet, mert egyfor­mák, hanem azért is, mert ellenkeznek a magyar építé­szeti hagyományokkal, úgy is mondhatjuk: giccsesek. Ezt a hatást fokozza az a gyakor­lat, hogy a külső felületet leg­alább két-három élénk szín­nel befestik, köré pedig mé­regdrága kovácsoltvas-kerítést építenek. — Milyen típusú épületet ajánl az építész? — Mindenképpen a nyereg­tetős családi házak építését ajánljuk. A tapasztalat bizo­nyítja, hegy ezek nem kerülnek többe, illetve a többletkiadás a kar­bantartáskor 2—3 éven belül megtérül, mert a sátortetős szerkezetnél a cserepék köny- nyen kifagynak, lecsúsznak. Gondot kell fordítani a helyi­ségek jó elrendezésére is. az a helyes, ha egy közlekedő fo­lyó'őr ól (előszobából) nyílnak. A mellékhelyiségek az igé­nyek szerint lehetnek kiseb- bek-nagyobbák. Helyes, ha a padlásteret is beépítik. Kívül­ről fehérre vagy pasztellszínű­re fessék a felületet. Igen jól mutat a fa és kő natúr szín­ben is. A kerítésről annyit, hogy ma már nincs védelmi jelentősége, tehát ne építse­nek bástyafalakat! Üdülőte­rületen nagyon jól mutat az élő sövény, kapu nélkül, itt is szép a tölgyfapalló, esetleg a függőleges redőnyvasból ké­szült kerítés. — Mi az oka, hogy egyelőre még kevesen építenek ízléses, az előbbiekben jellemzett há­zakat? — A múlt káros öröksége mellett, bizonyára a terve­zők is hibásak. Néhányon nem rendelkeznek megfelelő szak­mai felkészültséggel, mások teljesen a megrendelők ízlését szolgálják ki. Nagyon hasz­nos munkát végzett az 1970 februárjáig működő Pest me­gyei Magántervezői Szakértő Bizottság. Emelte a tervezés színvonalát, ellátta a építészek továbbképzését, jó irányban befolyásolta az ízlést. Egyéves sikeres működés után, sajnos, megszüntette működését a megyei tanács, ami annál is különösebb, hi­szen más megyékben ma is hasznosan dolgoznak ezek a bizottságok. — S .végül: hol találnak szép, modern tervekre az épí­teni szándékozók? — Az úgynevezett ajánlott és típustervek számtalan jó változatot kínálnak. Közülük az Építési és Városfejlesztési Minisztérium típusterveit vagy a Pest megyei Tanács építési osztályának ajánlott családi ház terveit javaslom, melyek­hez az OTP fiókjaiban lehet hozzájutni. cs. a. tünk fiataljai találkozót ren­deztek a gazdasági és társa­dalmi vezétőkkel. A közel 3 órás „Fórumon” nagyon sok érdekes gyári, és gyáron kí­vüli probléma merült fel: a fiatalok élénken érdeklődtek a lakáselosztás új rendje iránt; a vállalati óvoda, bü­fé, konyha, és a szociális lé­tesítmények helyzetéről is sok szó esett. Beszéltek a törzsgárdatag- ságról is. Karkész Sándor igazgató elmondta, hogy min­dent megtesznek a törzsgárda­tagok érdekében, de nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy a törzsgár- datagságot nemcsak a gyár­ban eltöltött évek száma dön­ti el. Az igazi törzsgárdatag- nál ismeretlen fogalom; a késés, a lógás, a mulasztás. Ez a „Fórum” megmutatta, alkalmas arra, hogy szoro­sabbá tegye a kapcsolatot a gazdasági veztés és a gyári fiatalság között. Pajor Edit agit.-prop. titkár Tájak, városok az NDK-ban A dunakeszi József Attila Művelődési Központ baráti országokat bemutató kiállítás­sorozatában január 15-e és 28-a között a Német Demok­ratikus Köztársaság tagjaival, városaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők — fény­képekről. Átépítik a kemencét Átépítik az Izzó üveggyá­rának kádkemencéjét. Eddig 16 hónapig üzemelt egyhu­zamban egy ilyen kád a váci már huszonöt hónapja dolgo­zik, s csak most építik át. Az átépítés után a gyár áttér a magnéziaüveg-gyártásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom