Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
MOHOP»vnm XIV. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM 1972. JANUAR 5., SZERDA Gyomrői számvetés Megépül a vizvezetékhálózat # Eredmények és gondok — Beszélgetés a nagyközségi takács elnökével Az 1971-es esztendő eredményeiről, a közeli jövő terveiről, megoldásra váró feladatairól beszélgetünk Ga- ramvölgyi Istvánról, Gyömrő nagyközségi tanács vb-elnöké- vel. — Hogyan összegezné röviden az elmúlt esztendőt? — Ha nem is látványos, de feltétlenül eredményes évet zártunk. Az elmúlt esztendő egyik nagy eredményének tartom a reánk ruházott nagyobb hatáskört, döntési jogot, vagyis: önállóságot. Jóllehet, nagyrészt még csak ismerkedtünk, nézeteinket tisztáztuk, egyeztettük ennek gyakorlati mikéntjéről. — 1971-ben adtuk át a járási szociális otthont, az ABC élelmiszer és iparcikk üzletet, az év utolsó napjaiban pedig az ÁFOR kezelésében egy új töltőállomást a Kossuth téren. Télen fűtőolajat, nyáron — a személygépkocsi-tulajdonosok örömére — üzemanyagot árusítunk. Hangsúlyozni szeretném: mindez a társadalmi szervek, különböző intézmények összefogásának a közös eredménye, akárcsak az óvoda bővítése is, amely újabb 25 gyermek számára biztosít majd elhelyezést. — Ezzel megoldódik az óvodagond? — Korántsem! 1971-ben közel 80 gyermeket nem tudtunk felvenni. Megoldást csak — hasonlóan a fentihez —, a többi óvoda bővítésével érhetnénk eb — Várható-e javulás az orvosi ellátás területén? — Jelenleg Gyomron 3700 lakosra jut egy orvos, s ez rosszabb a megyei átlagnál. Örömmel mondhatom: rövid időn belül kapunk egy körzeti és egy gyermekszakorvost, ezzel kialakíthatjuk a község negyedik orvosi körzetét. Elképzelésünk szerint a két orvos számára az úgynevezett „csütörtöki piactéren” épülne fel a rendelő és a két szolgálati lakás. Az építkezéshez még ez évben szeretnénk hozzáfogni, 1973-ra terveztük az átadást. Az orvosi rendelő biztonságos megközelítése szükségessé teszi a József Attila utca rendbehozatalát. Mintegy 400 ezer forintért az utca egy részét a rendelővel egyidőben meg is építjük. — A páratlan természeti szépségű strandfürdő nemcsak a helyi lakosság, de a környékbeliek, s minden bizonnyal sok budapestinek is kedvelt fürdő- és hétvégi pihenőhelye lehetne ... — Nagyon igaz, azt szeretnénk mi is, hogy így legyen. A IV. ötéves tervidőszakban 200 ezer forintot irányoztunk elő a strandnál a legfontosabbakra. Ez ösz- szegből szeretnénk megvalósítani a fürdővíz-cserét, és megépíteni a kabinsorokat. Valójában kétmillió forint is kellene ahhoz, hogy minden igényt kielégítő, kultúrált fürdő-, és pihenőhely legyen ott. — Erzsébet-telepi gondok? — Természetesen a községnek ezt a részét is szívügyünknek tartjuk. S hogy e területGyors- és gépírói tudóssal rendelkező ADMINISZTRÁTORT keres a JÁRÁSI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET, GYOMRON nek fejlődése mégis lassúbb, ennek sajátos oka van. Itt volt a legtöbb szabad telek, itt volt lehetőség nagyobb mérvű telekparcel- 1 ázásra, természetszerűen itt épült a legtöbb családi ház. Csak éppen járdák, üzletek építése maradt el. Itt van a községben egyedül két műszakos tanítás az iskolában. E telep gondjait, fejlesztésének szükségességét napirenden tartjuk. — Hallhatnánk valamit a közművesítésről ? — Egyik legnagyobb vállalkozásunknak — a szomszédos Üllővel összhangban — a vízvezetékhálózat kiépítésének gyakorlati szakaszához értünk. Az előzetes tervek szerint a reánk háruló, mintegy 28 milliós beruházás anyagi fedezetének biztosítása komoly feladatot ró számunkra. Ez az összeg csak a felsőbb szervek anyagi támogatásával — amit kapunk is —, szeles körű társadalmi összefogással, no és a lakosság anyagi hozzájárulásával teremthető elő. Egyébként a napokban várjuk a Közép Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság • két szakemberét, akikkel a munkával kapcsolatos konkrét feladatok megbeszélésére, rögzítésére kerül majd sor. Természetesen, az építési munkálatok jócskán belehúzódnak majd a következő tervidőszakba is. — Terveznek-e falugyűlést? — Foglalkozunk a gondolattal. De egy ilyen gyűlést feltétlenül jól, alaposan elő kell készíteni, csak akkor lehet eredményes. Ami már biztos: még ez év első felében tartunk egy „csonka” falugyűlést, s ezen a közművesítéssel kapcsolatos közös gondjainkat, feladatainkat beszéljük meg a lakossággal. Jandó István NYOMÁSPRÓBA Nyomáspróba alatt a Katalin-csárdai benzinkút első négy tartálya. Ha a próbán megfelelnek, megkezdhetik a tartályok befedését és a tetőzet betonozását. (Péterffy felvétele) HíÓZOIDgék Husssra rtsrrm Fázósan topogunk a momori buszmegállóban, a várakozó utasok idegesen tekingetnek az órájukra. Még nem jön. Tegnap is késett. Várunk, várunk és megfájdul a fejünk, az itt tanyázó céllövöldás rózsái ünnepi megvilágításban pompáznak (de nem kell senkinek!), a hangszórójába a beatszámok után kísérő szövegként idétlen mondatokat üvölt. Ha a szegény utas bemenekül az időjárás viszontagságai elől a váróterembe — ha van bátorsága, mert este nyolc óra után Nekik épült, ők készítették Felavatták a monori Kossuth iskola út tSrőotihonát Ha egy iskolának ezer körül van a tanulólétszáma, érthető, hogy minden tanteremre szükség van. A monon Kossuth Lajos általános iskola évek óta ilyen nagy létszámú, kétműszakos a tanítás, így az úttörő foglalkozásokat vagy a déli órákban sebtében, vagy este tarthatták csak meg. Vagy — mivel telente az esti órák nem jöhettek számításba: folyosón, a gyakorlati foglalkozások műhelyében, a tornaterem öltözőjében húzták meg magúkat. Valamit tenni kell, erről beszél hosszú idő óta az igazgatóság, a csapatvezetők, a tanári kar. Szeptemberben az úttörőszövetség különféle akciókat hirdetett meg, köztük a „Nekünk épül, mi készítjük” elnevezésűt. Amikor olvasták, azonnal határoztak: ott a megoldás, felépítjük az úttörőotthont magunk. Megkértek egy szakembert, nézze meg, hd lehetne az iskola épületénél valamilyen toldaléképülettel a bővítést megkezdeni. Az udvar felőli részen, ahol kerékpárokat tároltak, találtak helyet az ú ttörőötthonnak. Az iskola meghirdette a társadalmi munkát. Meglepő volt az a segítőkészség, amivel találkoztak. Segítettek a szülők, a gyerekek, segített a községi tanács, a KISZ-bizottság. A tanács pénzzel, 96 ezer forinttal, az építő ktsz anyaggal, a szülők betonkeverő gépet hoztak, fuvart adtait, salakot szereztek, segítettek az alapozásnál, a villanyszerelési munkáknál. A falat a tantestület férfitagjai húzták fel az iparita- nuló-iskola fiainak segítségével. A Kossuth iskola testvér KISZ-szervezete: a honvédségi alakulat katonái a vakolást végezték, a kisebb munkákból pedig maguk az úttörők is kivették a részüket. És még négy hónap sem telt el, készen volt a csapatotthon egy földszinti és egy emeleti szobával Sor kerülhetett még 1971. utolsó napjaiban a felavatásra. Nagyon szép, hangulatos berendezést vásárolhattak — a járási úttörőelnökség és a szülői munkaközösség ajándékából. És hogy az avatáson, de a későbbiek során bármilyen iskolai ünnepélyen legyen egy megfelelő kis. „színháztermük”, kialakítottak: két udvari tanteremből, térelvá- iasztóyal egy színpadot is. A dobogót, a függönyöket, a világító berendezést, szintén a tantestület készítette. A dobogó szétszedhető, ha végeztek a műsorral, újra tanteremmé válik a „színházterem” és a nézőtér. Itt rendezték meg a csapatotthon felavatása után az első, nagyon hangulatos műsort, az úttörőélet sok-sok szépségét és kedvességét mutatták be. F. O. A fogászati hónap előadásai A fogászati hónap keretén belül a monori járás fogszakorvosai is számos előadásit tartottak a járás óvodái, iskolái, ipari és mezőgazdasági üzemei számára. így a monori gimnáziumban is fogászati nagygyűlést tartottak, melynek mintegy 450— 500 főnyi hallgatósága volt. Vecsésen dr. Pallinger Katalin fogszakorvosi előadását a vegyes ktsz központi üzemházában mintegy 30-an hallgatták meg. Előadásának tematikája a fogbetegségek megelőzése, a fogszuvasodás okai, a fogápolás és a rendszeres ellenőrző vizsgálatok fontosságának kérdésével foglalkozott. Az egyórás értékes előadást még hosszú, kötetlen beszélgetés követte, amikor a feltett kérdésekre a fiatal orvos készséggel adott szakszerű választ. Az előadássorozatnak nincs vége. Dr. Pallinger Katalin a Zöldmező' Tsz-től kapott meghívást, s kérték, hogy a soron következő küldöttközgyűlésen tartson fogászati előadást. A fiatal doktornő patronálja még a Toldi utcai óvodát, ahol rendszeresítette látogatásait, hogy a „játékos” korban ismertesse, megszerettesse a gyerekekkel az egész életre kihatóan fontos fogápolást. Fekete Gizella gyakran itt található a „vi- háncoló banda” — mondja egy asszony, gyakran belekötne!?: a békésen várakozó utasokba. Ha be is menekül a szegény utas a váróterembe, és lát egy szép barna kályhát, odarohan, hogy felmelegítse meggémberedett ujjait, de hiába, mert a kályha hideg marad. Vagy talán nem azért van itt, hogy fűt- senak benne? Itt a tél és ez még újabb mínuszokat jelent. Ezért áldás a váróterem, illetve az lenne, ha egy kicsit melegebb lenne. Na és a szotyola, tökmag, pn pírfecnik stb. a kedves utas bokáig süllyed a szemétben. Manor nagyközség, sok az utas, a gimnazisták nagy része is busszal jár be. Egy kicsit kulturáltabb környezetet szeretnének, hiszen ez érthető is. Utózöngék: Szombatonként a 13.50-kor Gyömrőre induló buszra alig lehet felférni, az utasok lökdösik, tapossák, néha bizony még-trágár szavakkal is illetik egymást. A diákok és a Monoron dolgozó utasok ezzel a busszal járnak haza, mert ezután csak 17 órakor megy a legközelebbi busz. Akik Rákoskertre, illetve arrafelé akarnak utazni, azok eljönnek Gyömrőig, ott leszabnak és várnak körülbelül 15— 20 percet a másik buszra, ami majd a gyömrői állomástól elviszi őket. Ésszerűbb megoldás lenne, ha Monorról egy busz helyett mindjárt kettőt indítanának, s akkor elkerülhető lemre a szombati zsúfoltság. Reméljük, az illetékesek megszívlelik és teljesítik ezt a kérést, amelyet ugyan már többször szóvá tettünk. H. E. Vizet prédikál... A nem túlságosan zsúfolt vonat egyik kocsijában igen-igen „jó hangulat" uralkodott. A MÁV néhány dolgozója pótszilvesztert tartott, sűrűn jártak közben a pilisi és irsai borokkal töltött demizsonok. A pilisi homok részegítő termése éreztette hatását. Felhangzott az „Akácos út” — szépen elnyújtva, ahogy az egy borozgató magyar hazánkfiától illik. A kocsiban ültek mások is. . Nem mondhatni, hogy mindenki örült a „nótacsokornak”. Egy fiatalembernek sem tetszett a rögtönzött „népdaldélután”, ezt a vélemé nyét hangosan is közölte. Nosza, rögtön megindult a „nemzedéki vita”. Miután a vitát szótöbbséggel a vasutasok nyerték, a huligánnak titulált fiatalember elővette táskájából a rádiót és maximális hangerőre kapcsolta. A nagy hangzavarban pe dig befutott a vonat a Nyugati pályaudvarra. Tör tént mindez ama híres MÁV csendrendelet megjelenése után több mint egy évvel... sz. M AI M f S O K MOZIK Maglód: Nincs jobb a rossz időnél. Nyáregyháza: Van aki megteszi, van aki nem. Tá- piósüly: Liliomfi. Űri: Quei- mada. Vecsés: Szindbód. Sportportré: A pilisi „portás" Földvárszki Mihály, a pilisiek kapusa olyan sportember, akihez hasonlót valameny- nyi magyar edző szívesen üdvözölne csapatában. Pályán A lóvá tett Matyi Tóth Rafael fuvaros nagy családjával Szőlősnyaralón él. Összesen 13-an Laknak a portán, s valamennyien szeretik, becézik Matyit. A kisebbek valósággal rajonganak érte. Már most elöljáróban sietek megjegyezni, hogy ez a Matyi, egy igen kedves, pajkos lovacska. Kiváltképpen vasárnap, ^amikor nem akad a faluban fuvarozni valója, az udvarban szabadon szaladgál, viháncol. Ilyenkor a család apraja-nagyja vele szórakozik. Az egyik vasárnapon a Tóth-családot nagy hándt érte. A család kedvence, a hűséges Matyi eltűnt. Az éjszakákat ugyanis a ház mögötti füves térségen szokta tölteni, mivel nagyon szereti a szabadságot. Eddig azonban senki sem veszélyeztette, nem lopta el a kedves állatot. Tóthék az esetet azonnal jelentették, a rendőrség nyomban körözést bocsátott ki, Matyiért. Sokáig semmi hír nem érkezett. A minap azonban az egyik fuvaros lihegve állított be Tóthék szobájába és elfulladt hangon csak ennyit tudott mondani: megvan a Matyi. Csakhamar megtudták, hogy Vecsésen van a lovacska. Másnap a Tóth-házaspár taxit fogadott és egy rendőr kíséretében Vecsésre robogott. Matyi ezt a kis kiadást igazán megérdemli, mondogatták. Kiderült, hogy a kó- kai vásárból pityókásan hazafelé vonuló gyáli lókupe- cek kötötték el a lovat. Hamarosan túladtak rajta, s Matyi már ' harmadik gazdáját szolgálta. — Eljöttünk Sülysápról a lovunkért — mondta Tóth Rafael. — Odaadom, ha bebizonyítják, hogy a maguké — vágott vissza az új „gazda”. — Matyi biztosan megismer bennünket — szólt közbe az asszony. — Matyi? Ügy mondta, hogy Matyi? No, akkor ide hiába jöttek, mert azt az idegen lovat ott, Csillagnak hívják. Mindenki a lóra nézett. Mintegy 30 ‘méternyire két ló a kocsiba befogva, a harmadik a saroglyához kötve. Közülük az egyik bizony Matyi volt! Szegény pára, csontig lesoványodva. — Melyik ló a maguké? — kötekedett a férfi Tóthnéval. — fia ugye, hogy nem tudja? — Nem-é? — szólt élesen az asszony, s egy nagyot kiáltott. — Matyi! — majd utána nyomban lágy, dallamos hangon: — Édes Matyikám! A ló azonnal felkapta a fejét és szomorúan felnyerített. Az új „gazda” csak ámult-bá- mult, majd némán fejet hajtott az asszony előtt. Odament a kocsihoz, kifogta belőle .Matyit és átadta igazi gazdájának. Az asszony és a rendőr hamarosan visszautazott autón Sülysápra, Tóth Rafael pedig boldogan kocogott hazafelé gyalog, a boldogan viháncoló Matyival otthonába ... Krátky László és az életben egyaránt szorgalmas és megbízható, lelkiismeretes és sportszerű. A rokonszenves fiatalember tavaly érettségizett, egyike a tehetségeket oly bőven osztó pilisi labdarúgósport reménységeinek. Pedig a kapus posztja sokszor igen hálátlan. Elég egy hiba, és egy csapat 90 perces erőfeszítése is semmivé válhat. Földvárszki ,.Mitya” a megbízható kapusok egyike. Természetesen — ezt ő is tudja, neki is akadnak hibái. A kifutásoknál nem elég határozott. De számoljuk meg, vajon hány kapus tud' az NB I- esek között is kifutni. Nem sok. És Földvárszki még fiatal — fejlődhet. Több mérkőzésen emlékezetesen kiválóan védett. Kartalon a helyieket szinte megbabonázta, két méterről sem tudtak gólt lőni. Nagy része volt abban, hogy a pilisi együttes óriási bravúrral megszakította a hazaiak veretlenségi sorozatát. Akadtak gyengébb mérkőzések is. Nem szívesen emlékezik a nagykőrösi találkozóra, ahol, bizony, kicsit benne volt a gólokban, és ráadásul még meg is sérült. A remek őszi szereples után, ha lehet, még többet vár a szurkolótábor a pilisi tizenegytől. Földvárszki Misinek/ ebben nem kis szerepe lesz. (szatti)
