Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

12 PEST MEGYEI ^/űrlap 1972. JANUAR 30., VASÄRNAP Négyesre — százezren felül Hétfőn jutalomsorsolás A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 4. játékhéten öttaiála- tos szelvény nem érkezett. Négy találatot 33 fogadó ért eL, nyereményük egyenként 128 617 forint. Hármas talála­ta 4917 fogadónak volt, nyere­ményük 432 forint. A kétta- lálatos szelvények száma: 169 989, ezekre 16 forintot fi­zetnek. A nyereményösszegek az il­leték levonása után értendők. Hétfőn rendezik a lottó ja­nuári jutalomsorsolását. A húzáson az első játékhét szel­vényei között összesen 1005 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyeremények: egy két­szobás és egy egyszobás örök­lakás a XI. kerületi Bartók Béla úton épülő társasházban, egy Zsiguli és egy Trabant sze­mélygépkocsi. Eskü a csapatzászló előtt Munkásőr egységgyúlés Gödöllőn Munkásőr ünnepség színhe­lye volt tegnap délután a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem aulája, ahol a Kobzi János városi és járási zászlóalj tar­totta hagyományos évzáró-év­nyitó egységgyűlését. Az ün­nepségre meghívott vendégek között volt dr. Pető György, az MSZMP Pest megyei végrehaj­tó bizottságának tagja, az egyetem rektora, dr. Nagy Sándor, a gödöllői városi párt- bizottság titkára, dr. Faragó Elek, a munkásőrség Pest me­gyei parancsnoka, Árvái Mi­hály, a munkásőrség országos parancsnokságának képviselő­je és Frantisek Benko, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Képvisel­tették magukat a városi és já­rási párt-, állami és tömeg­M A , 1972. január 30., Mar- aU\, tina napja. A nap kél: 7.15, nyugszik: 16.40 órakor. A hold kél: 16.51, nyug­szik: 7.11 órakor. HOLNAP: r' *K& János napja. A nap kél: 7.13, nyugszik: 16.43 órakor. A hold kél: 18.04, nyug­szik: 7.35 órakor. CARAGIALE Várható időjárás Felhős, párás, a reggeli órák­ban helyenként ködös idő. Szórványos havazás, mérsé­kelt, fokozatosan megélénkü­lő északkeleti, északi szél. A hőmérséklet csökken. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let nyugaton 0—mínusz 3, ke­leten plusz 2—mínusz 1 fok között. — Fogadóórák. Dr. Zalka Károly, a megyei bíróság el­nöke, a Pest megyei Tanács tagja, február elsején hiva­talában (Budapest, VI., Baj­za u. 52. II. emelet) tanács­tagi fogadóórát tart. Arany István, a megyei tanács vb- titikára hétfőn délelőtt 9—11 óra között hivatali helyisé­gében fogadórát tart. — Oktatás a SZIMFÍ-ben. A Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetének szak- szervezeti bizalmijai január­tól áprilisig több előadásból álló továbbképzésen vesznek részt A témák között sze­repel a szakszervezeti poli­tikai tömegmunka, az érdek­képviselet és az érdekvéde­lem. — Áruháza vatás. A Jász­karaj enő és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet február elsején délelőtt 10 órakor nyitja meg jászkara jenői áruházát, melyben a többi között mé­teráru-, divatáru-, cipő-, műszaki cikk és sport-, já­ték-, kozmetikaosztály vár­ja a vásárlókat. ■— Közös névadóünnepsé­geit rendez a KISZ Csepel autógyári bizottsága feb­ruár 12-én délután 2 órakor a művelődési ház ifjúsági klubjában. — Havonta 12 millió utas vesd igénybe a vasutat a MÁV budapesti igazgatósá­gának területén. — Jutalom a brigádoknak. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban a jól dolgozó brigádokat mintegy 430 ezer forinttal jutalmazták, a „bérkiegészí­tést” 821 brigáditag vihette haza. — 140 pedagógusállást hirdettek meg Vas megyé­ben az ősszel induló új tan­évre. Főleg a falusi iskolák várják a jól felkészült fia­tal nevelőket. SZÁZHÚSZ EVVEL EZELŐTT, 1852. január 34-án született Jón Luca Caragiale író, drámaíró, a kritikai realizmus egyik első képviselője a román irodalom­ban. Fiatalon a bukaresti Nemzeti Színház Igazgatója lett. Irodalmi pályája változatosan alakult: versírással kezdte, társadalmi vígjátékokkal, drámalrással, hu­moros és szatirikus novellákkal folytatta, s élete végén ismét a lírához kanyarodott vissza, ver­ses meséket, szatirikus és szim­bolikus verseket irt. A 60 éves korában — 1312-ben — elhunyt Caragiale különösen vígjátékaival aratott már a maga Idejében is nagy sikert. E tevé­kenysége révén bizonyos tekin­tetben Alecsandrl utódának te­kinthető, hiszen mindketten egy- egy gyorsan változó, átalakuló, átmeneti kor félszeg alakjait rajzolták meg, e kor beteges ki­növéseit, fonákságait tették ne­vetségessé, s ezzel lehetetlenné. Az író-szinházlgazgató szívesen örökítette meg a bukaresti kül­városok látszatra nyugati művelt­ségű, de valójában keleti lelkivl- lágú típusait. Nevezetesebb vigjá- tékai az Egy viharos éjszaka, az Elveszett levél. A búsvéti fáklya pedig mindmáig a román iroda­lom egyik legjobb lélektani no­vellája. Caragiale művészete hazánkban is ismert; több színdarabját szín­házaink ismételten műsorukra tűzik. — Átépítik a telefonháló­zatot. A Budapest-vidéki Postaigazgatóság a nagyká- tai vasútv il 1 amosí tási mun­kálatokkal párhuzamosan el­végzi a telefonhálózat át­építéséit a vasútvonal mel­lett levő községekben. Az átépítés a magasfeszültségű villamos vezetékek folytán keletkező káros feszültségek kiküszöbölése miatt szüksé­ges, ezért a telefonkábeleket a föld alá helyezik. A kor­szerűsítés 32 millió forintba kerül. szervezetek, valamint a társ fegyveres erők is. A munkásőrség országos pa­rancsnokának a munkásőrség megalakulásának 15. évfordu­lója alkalmából kiadott dísz­parancsát Árvái Ferenc, a zászlóalj parancsnokhelyette­se olvasta fel, majd dr. Nagy Sándor mondott ünnepi beszé­det. Meleg szavakkal emléke­zett meg az egység alapító tag­jairól, s külön szeretettel kö­szöntötte a most nyugállo­mányba vonuló Benkó Mi­hályt, aki 15 éven át szolgált az egységnél, előbb, mint szá­zad-, majd mint zászlóaljpa­rancsnok. Az ünnepség hap’ományos aktusaként ezután kitüntetések átadására került sor. A zászló­alj tagjai közül 15 éves szolgá­latuk elismeréseként negyven­egyen, 10 éves szolgálatukért huszonegyen kapták meg a Szolgálati érdemérmet. Hu­szonöt munkásőr 5 éves fegy­veres szolgálat után vehette át a Munkásőr emlékjelvényt. Nyikos Józsefet, a Ganz Áram­mérőgyár üzemrendészetének vezetőjét, aki 15 évi szolgálat után vett búcsút a zászlóalj- parancsnok helyettesi tisztség­től, a Haza Szolgálatáért ér­demérem arany fokozatával tüntették ki. A szocialista ver­senymozgalomban elért ered­ményeikért egy szakasz és három raj kapta meg a Kiváló címet. Heten a Kiváló parancs­nok, tizenkilencen a Kiváló munkásőr megtisztelő címet nyerték el. A zászlóaljtól leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőrök köszöntése után Frantisek Benko tolmácsolta a csehszlovák munkásőrök bará­ti üdvözletét, majd a csapat- zászló előtt a testület 40 most felavatott tagja mondta el az eskü szövegét. A leszerelőket és az újoncokat dr. Pető György, Benkó Mihály és dr. Faragó Elek köszöntötte. A gö­döllői Petőfi Sándor általános iskola úttörői virágcsokrokat nyújtottak át a munkásőrök­nek. Zárszámadás Kiskunlacházán Sikeres évet zárt a Petőfi Tsz Szombaton este az alkalma­zottak vacsoráztak együtt, pénteken a tagok — az efféle Ötszöri kiutazási engedély Útlevél és valuta a szocialista országokba A szocialista országokba va­ló utazások rendje 1972. ja­nuár elsejétől megváltozott. Az ezzel kapcsolatos kérdé­sekről szombaton a Pénzügy­minisztérium és a Belügymi­nisztérium képviselői tájé­koztatták az újságírókat. El­mondták, hogy a kiutazás! en­gedélyekkel járó költségek ala­csonyabbak lettek. AJkik olyan európai szocialista országokba alkarnak utazná, amelyekkel hazánknak vízummentességi államközi egyezménye van, az útlevél kiváltásakor 150 fo­rintot fizetnek, ez az összeg magában foglalja az öt évig érvényes útlevél árát — 50 forintot —, továbbá az ötszöri kiutazási enge­dély 100 forint eljárási illetékét. A kiutazási engedélyeket az útlevél érvényességi idején be­lül bármikor fel llehet hasz­nálni. Az ötödik utazás után — hasonló feltételek mellett — újra kérni lehet a kiutazás engedélyezését. Az utazások további köny- nyítését és egyszerűsítését je­lenti, hogy 1972. február 1-től megszűnik a valutakiutalást nyilvántartó lap, amelyért ed­dig az érdekeltek 100 forint illetéket fizettek. A jövőben a kiszolgáltatott valuta össze­gét az útlevélbe jegyzik be. Égy személy kiutazásakor legfeljebb napi 250, egy éven belül összesen 6000 forint ér­tékű levét, csehszlovák koro­nát, zlotyt, NDK-márkáit, léit, rubelt vásárolhat. Űj intézke­dés, hogy a jugoszláviai utazásokra vásárolt valuta nem ter­heli a jövőben ezt az évi 6000 forintos keretet. Jugoszláviai turistautakra ki­utazás! engedélyit, az eddigi­eknek megfelelően, utazáson­ként kell kérni. Ennek illeté­ke az útlevél kiállításakor 550 forint, ismételt kiutazás enge­délyezésekor 500 forint. A Jugoszláviába utazó turisták nap! 250 forintnak, egy éven belül összesen 3300 forintnak megfelelő dinárt vásárolhat­nak. Elmondták azt is, hogy a gépkocsival külföldre utazók külön valutát kap­hatnak az üzemanyag- költségekre, ennek összege a távolságnak megfelelően országonként vál­tozó. A tőkés országokba történő turistautazásoknál az útlevél­ügyekkel kapcsolatos eljárás­ban nincs változás. BUSZOK MINDENÜTT Segítség a MÁ V-nak Ismeretes, hogy a közlekedés fokozatosan áttér a közúti for­galomra, megszüntetik a gaz­daságtalan vasúti szárnyvona­lakat. Megyénkben az első teljes vasútpótló járat 1973- ban indul meg, mivel ekkorra felszámolják a Cegléd és Ve- zseny közötti vasútvonalat. A forgalmat autóbuszok bonyo­lítják majd le. A Budapest és Nagykáta kö­zötti vasútvillamosítási mun­kálatok következtében a nyár folyamán kisebb szakaszokon itt is autóbusz pótolja majd a vonatot. Hasonló megoldást alkalmaznak vasúti pályakor­szerűsítés miatt az Érd—Tár­nok vonalon márciusban és áprilisban, a Soroksár—Kun- szentmiklós vonalon áprilistól júniusig, a Dorog—Tokod vo­nalon márciustól szeptemberig, végül pedig a Kőbánya—Kis­pest—Lajosmizse vonalon augusztusban. Hírt kaptunk arról is, hogy ebben az évben a Volán meg­erősít néhány nagyon forgal­mas, igénybe vett járatot. Így sűrűbb lesz a buszközlekedés Budapestről Érdre, Kisalagra, Vecsésre, Dorogra. f.b. Falugyűlések A Hazafias Népfront V. kong­resszusára készülve február folya­mán rendezik meg a községekben falugyűlések keretében a községi népfront bizottsági választásokat. A jövő héten a következő helyeken lesznek falugyűlések. Február 2: Szentmártonkáta, művelődési ház, (a továbbiakban: m. h.), 17.30 óra; február 3: Páty, tsz-központ 18 óra; február 4: Gomba, tanácshá- ho, 15 óra; Farmos, m. h., 18 óra; Kóka, m. h„ 17 óra; Lórév, 18 óra; Felsőpakony, pártiroda, 16 óra; február 5: Csemő, Rákóczi Tsz mű­velődési háza, 14 óra; Nyársapát, m. h„ 14 óra; Törtei, m. h., 18 óra, Csévharaszt, tanácsháza, 18 óra; Ecser, tömegszervezetek háza, 18 óra; Káva, tanácsháza, 16 óra; Ipolytölgyes, m. h., 18 óra; február 6: Budajenő, m. h., 18 óra; Berne- cebaráti, m. h., 15 óra; Kóspallag, m. h., 14 óra. Az ihlető halott Néhány nappal ezelőtt, 94 éves korában meghalt Hajdú- hadházon Ady: „A Hágár ol­tára” című versének ihletője, özv. Wráblik Mátyásné Darvas Szeréna. Ady és Darvas Szeré­na Érdmindszenten ismerték meg egymást Török Ferenc református lelkész révén, aki mindkettőjük keresztapja volt. Készenléti pihenőben a jégtörők Kilenc napon át, múlt hét csütörtök óta, dolgoztak meg­állás nélkül a jégtörőhajók a A „New York-i lány“ és társai A magyar cenzúrázás érdekességeiből A mai közvélemény nemigen ismeri a cenzúrát, s ha hallott is róla, nem tartja lényegesnek, vagy egyszerűen zárt jogi fo­galomnak tekinti. A magyar történelemben azonban hosszú ideig a szellemi életet meg­bénító hatása közismert. Kevésbé ismert azonban néhány történet, amelyek a kora­beli cenzúratörvények és -rendeletek ki­játszásával kapcsolatosak. 1934-ben jelent meg a „Barna Könyv” Hitler Né­metországáról és a lipcsei perről Fábry Zoltán előszavával és Balogh Edgár szer­kesztésében — a Ba- selben 1933 júliusá­ban kiadott német nyelvű kiadvány alapján. A könyv Ká­rolyi Mihályné segít­ségével került be az országba; ő így em­lékezik vissza: „Ama nevezetes Barna Könyv nagy részét, amely Hitler ször­nyűségeit adatokkal bizonyította be, én hoztam ki Németor­szágból nagy viszon­tagságok között, ösz- szeköttetésben vol­tam egy, a földalatti mozgalomban dolgo­zó elvtirsnővel, aki szállította az anyagot. Windisch-Graetz La­jos herceg, aki a Ges­tapo szolgálatában állt, tudomást sze­rezve ottlétemről, je­lentette gazdáinak, de szerencsém volt, sikerült idejében el­tűnnöm Berlin­ből ...”. Természetesen tilos volt Magyarországon a marxista—Leninis­ta szellemű, kommu­nista eszmeiságű könyvek terjesztése is. Így láttak napvilá­got az úgynevezett álcázott kiadványok — a kommunista könyvek klasszikus írók nevét (Goethe, Dickens, Mikszáth) vagy kitalált nevekét viselő (Thompson- Madzsar József: Spa­nyolország múltja és jelene) köntösben. A szovjet alkotmányt például 1937-ben, Csehszlovákián át a „New York-i lány” címmel csempészték be az országba. Jellemző erre a korra, hogy Radnóti Miklós „Lábadozó szél” című kötetét ügyvéddel nézette át nyomdába adás előtt. Illyés Gyula „Rend a romokban” című ver­seskötetében volt a „Dózsa György be­széde a ceglédi pia­con” című költe­mény. A bíróság osz­tályizgatás vádjával illette, a költő meg­győző érvelése nyo­mán azonban ezt kénytelen volt elej­teni, maradt a val- lásgyalázás vádja a „Megjelenik” című verse miatt — s ta­lán nem is annyira a vallási „kegyelet” ve­zette a bíróságot te­vékenységében, mint inkább azok a bizal­mas jelentések, ame­lyek a versek idé­zésével „tanúsítot­ták” a költő „vörös” voltát, már a húszas évek elejétől. Duna magyar szakaszán. Mi­után az időjárás megenyhült, megszűnt a jég-utánpótlás, s a korábban keletkezett jégtáb­lák a Duna délebbi szakaszai­ra vonultak. A folyó felső szakasza most már Budapestig jégmentes, s a déli országha­tárig terjedő szakasz is csak szórványosan zajlik, tehát a folyó víztükrének mindössze 5—10 százalékát takarják az úszó jégtáblák. Ezért az OVH intézkedésére, a magyar sza­kaszon szolgálatot teljesítő ki­lenc jégtörőhajó bevonult a bajai kikötőbe, ahol készenlé­ti pihenőt tart. Nagyhideghegy Sítanfolyam A Turistaellátó Vállalat és BTSZ által szervezett börzsö­nyi sítanfolyamok idén is nagy népszerűségnek örvende­nek. Bár idén kevés havazás volt, a jelenlegi hóviszonyok alkalmasak arra, hogy a kez­dők elsajátítsák a síelés for­télyait. A 850 méter magasan levő nagyhideghegyi turista­ház környékén szakképzett sí­oktatók vezetik a tanfolyamo­kat, s ha az időjárás engedi, akkor még februárban újabb hat-hat napos iskolákat szer­veznek. elkülönülésnek persze pusztán egyetlen magyarázata van: a Kiskun Étterem befogadóké­pessége. Egyébként a legna­gyobb egyetértésben munkál­kodott tag és alkalmazott 1971-ben is azért, hogy nö­vekedjenek a Petőfi Tsz pro­duktumai. Mint Szűcs Béla elnök közgyűlési beszámolójá­ból kitűnt, sikeres volt az ebbéli törekvés, hiszen a termelőszövetkezet brut­tó termelési értéke — amely elérte a 105 millió forintot — tíz százalékkal emelkedett tavaly. A tiszta nyereség 16 millió fo­rintra rúgott, a részesedési alapra 26, a fejlesztésire 12 millió forint jutott. S a tagság jövedelme? Át­lagban 32 ezer forintot tett ki, természetesen jelentős el­térések vannak, miként min­denütt az ország tsz-eiben. Kovács István, a községi pártbizottság titkára — aki a járási pártbizottság nevében is üdvözölte a közgyűlést — felszólalásában elmondta, hogy Kiskunlacháza valamennyi közös gazdasága nyereséggel dolgozott 1971-ben, ami öröm­mel tölti el a nagyközség vezetőit. Dr. Kecskeméti La­jos, a Budapest környéki Me­zőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének titkára, aki évek óta figyelemmel kí­séri a Petőfi Tsz működését (Szűcs Béla, a tsz elnöke egy­ben a szövetség elnöke is), szintén örömmel nyugtázta a szövetkezet különféle ered­ményeit. „összehasonlítási le­hetőségem megvan, ez a tsz a megye egyik legeredménye­sebb szövetkezete” — mondta felszólalásában a többi között. Gondok is foglalkoztatják persze a tsz-tagságot: mint az egyik hozzászóló mondta, „1972 egy dekával sem lesz könnyebb a tavalyinál”. Nagy András arról beszélt, hogy a tsz több partnere is fizetés- képtelennek bizonyult, már­pedig a szövetkezetnek nem áll módjában, hogy hónapo­kig hitelezzen, méghozzá több millió forintot. A tagok meg­nyilatkozásaiból azonban ki­tűnt. hogy — jóllehet látják a leg­sürgetőbb teendőket, így a fokozottabb takarékos­ság szükségességét — op­timistán tekintenek 1972 elé. „Az állattenyésztő kar nevé­ben ígéretet teszek” — fogal­mazott választékosán egyikük hozzászólása vége felé. Ha minden tag csak egy ap­rócska ígéretét váltja valóra az idén, akkor bizonnyal még gazdagabb lesz a zárszámadás 1973 januárjában. k. n. 1972-ben is SZÚR A színészek és ■ újságírók nagy népszerűségnek örvendő labdarúgó-találkozójának, a SZŰR-nak rendező bizottsága megtartotta idei első ülését. A közeljövőben tájékoztatni fog­ják a közönséget, hogy ebben az évben milyen időpontok­ban rendezik meg a SZŰR-t Budapesten és vidéken. PEST MEGYE] HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkcsztű: DR. LOKOS ZOLTÁN FOszerkesztA-belyettes: SAG] AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szcrkeaztőség: Budapest, Vtn., Somogyi Béla u. 6. IL ens. Levélcím: Bp. 70. Postafiék 10. Kiadóhivatal: Budapest, VU1-. Blaba Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343-100. 142—220. Titkárság: 140-447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. L> fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér L sz.J. Előfizetést díi 1 hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom