Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1972. JANUAR 29., SZOMBAT __________________ MESSZEMENŐ MEGBECSÜLÉS Megalakul a pedagógusok törzsgárdája Jelvény, emléklap és pénzjutalom A városi tanács művelődés- | ügyi osztálya és a pedagógus- I szakszervezet városi bizottsá- | ga határozatot fogadott el I arról, hogy 1972-ben megala­kítják a művelődésügyi dol­gozók törzsgárdáját. A határozat nagyon jelen­tős: a város pedagógusai már régóta szeretnék létrehozni a tiszteletet és megbecsülést ki­érdemlő törzsgárdát. Kik lehetnek a törzsgárda tagjai? Mindazok a művelődésügyi dolgozók, tehát pedagógu­sok és technikaiak egy­aránt, akik tíz, tizenöt, húsz vagy harminc esz­tendőt dolgoztak megsza­kítás nélkül munkahe­lyükön. Ä dolgozót akkor illeti meg a törzsgárdatagság valame­lyik fokozata, ha az adott év december 31-ig betölti a fenti szolgálati évek valamelyikét. 1972-ben, némi változtatás­sal, nemcsak a kerek évszá­mú szolgálati évet betöltők lehetnek törzsgárdatagok. Így például azok, akik 1971. de­cember 31-ig egy munkahe­lyen töltöttek el húsz évet, és jelenleg is ott dolgoznak, megkapják az arany fokozatot akkor is, ha nem kerek a szol­gálati évük, tehát, mondjuk, huszonhét éve vannak ugyan­azon a helyen alkalmazásban. Hasonlóan kivételt tesz az alapszabály ebben az eszten­dőben azokkal, akik a 10 és 20 év közé esnek, de nem ke­rek szolgálati évet töltenek el, és nyugdíjbamenetelig nem is érhetik el már a következő fokozatot. Ezek a dolgozók az egy munkahelyen eltöltött év­számhoz legközelebb eső fo­kozatra jogosultak. A törzsgárda tagjai jelvényt és művészi kivitelű emlékla­pot kapnak, továbbá pénzju­talmat. A terv alapján, a 10 éves törzsgárdatagok kétheti fizetést, a 15 évesek négy­hetit, a 20 és 30 évesek hatheti fizetést kapnak ju­talmul. Azt a dolgozót, aki munkakezdéstől nyug­díjbamenetelig egy mun­kahelyen dolgozott, nyolc­heti fizetéssel jutalmaz­zák. Budapesten tartották meg az idei országos galamb- és díszbaromfi-kiállítást, melyre 800 kiállító 4500 szebbnél szebb • galambot küldött, s a röp-, posta- és díszgalambok sorában 98 fajtaféleség szere­pelt. A magyar galambászo­kon kívül a cseh, román és á jugoszláv tenyésztők is bemu­tatták legszebb jószágaikat. A kiállításon megjelenteka nagykőrösi galambtenyésztők is, Héjjas Dezső kiállítóként, a többiek nézőként. Héjjas Dezső nyolc pompás, példányát a karriergalambok. csoportjában a legszebbek kö­zé sorolták: valamennyi kivá­ló és igen jó „osztályzatot” kapott, sőt, az egyik a nemzet­közi viszonylatban is jelentős Champion-díjat nyerte el. Héjjas Dezsp több évtizede tenyészt .galambokat. Állandó A törzsgárdatagság nem au­tomatikus. Odaítéléséről az intézmény igazgatója, vala­mint párt- és szakszervezeti titkára dönt. » A törzsgárdatagsági jelvé­nyeket és emléklapokat min­den évben április 4-én, ün­nepélyes keretek között oszt­ják ki. Az időpont alól kivétel az 1972-es év: az idén a pe­dagógusnapon kerülnek ki­osztásra. Az intézkedés a város pe­dagógusainak messzemenő megbecsülését jelenti. kapcsolatot tart lengyel, cseh, jugoszláv és NDK-beli te­nyésztőkkel, cserepartnerek­kel. Galambjai nem akármi­lyenek: a törzskönyv alapján őseiket is nyilvántartják. Munkásságát oklevelek, ki­tüntetések dokumentálják. Legutóbb a lipcsei nemzetközi «kiállításról is értékes díjjal tért haza. Büszkeséggel tölt­hette el az is, Hogy a kiállítás több díjazott galambját fiók­korukban tőle vásárolták a te­nyésztők. K. L. Táncdélután Vasárnap, délután 4 órai kezdettel, táncos összejövetelt rendeznek az ifjúsági klub­ban. Siker - karriergalambokkal TÖBB ÉVTIZEDE TENYÉSZTŐ Az égbolt esztétikája Dr. Kulin György előadása ÉVEK ÓTA SZINTE ha­gyománnyá vált már, hogy a TIT értelmiségi klubjában ta­lálkozhatunk dr. Kulin György csillagásszal, az űrkutatás és csillagászat legújabb eredmé­nyeinek megismerése céljá­ból. Az ez évi előadás bizonyos értelemben rendhagyó volt e sorban. Csillagászat és esztéti­ka látszólag meghökkentő fo­galmak együtt, de amit hal­lottunk, az mégsem a hivatá­sos szakterületéről, hobbyból kiruccanó amatőr produkció­ja, hanem egy természettudós ■ személyes vallomása volt. Napjainkban egyre többet halljuk, s fájdalmasan tapasz­talhatjuk magunk is, hogy a tudomány és a művészet egyre lazább kapcsolatban van egy­mással, a tudós és a ' humán művész egyre kevésbé értik egymás nyelvét. Kulin György vallja és hirdeti, hogy a hu­manista kultúra egységes, melyben tudomány és művé­szet nem általában, hanem az egyes emberben-is együtt van és feltételezi egymást. Ebből adott ízelítőt ez az előadás. Az ember, mióta tudatra eszmélt, keresi a helyét a vi­lágban, keresi a természet tit­kait és keresi a szépet. Min­den kor s a kpr lelkét kifeje­ző tudós, művész vagy filo­zófus megfogalmazza a vá­laszát az örök problémákra. A RÉGI VALLÁSOK és a klasszikus művészetek sorsunk titkait az égben.keresték, s né­pünk is az égbe helyezi mon­dabeli és mesehőseit egyes csillagászképek megszemélye­sítésével. A jónak, szépnek és rendnek a hona a menny­ben, a csillagvilágban volt évezredek óta. Korunk tudománya s a tu­dás az emberiség gyermekko­rából származó sok szép illú­ziótól foszt meg. A régiek szemléletében az égd' világ a földinek részben ellentéte­ként, részben megnemesítő kulisszájaként szolgált, külön földi és külön égi törvények­kel. Ma tudjuk, hogy az uni­verzum egységes, s azonos természeti és társadalmi. tör­vények uralkodnak mindenütt. E rendbe tartozik parányi bolygónk is, éltető napjával, sok száz milliárdnyi más nappal együtt S bár a régi szép hiedelmektől az emberi­ség nem szívesen válik meg, szükséges és érdemes szem­benéznie bátran a valósággal: nem kell visszariadnunk, nem leszünk szegényebbek, s nem kell lemondanunk a szépről. A szép ugyanis nemcsak for­mai, hanem tartalmi jegyek­kel meghatározott, s az elő­adásnak talán legemlékezete­sebb és legmegkapóbb epizód­ja az volt, amikor számos pél­dán bemutatta, hogy egy olyan száraz képlet is, mely Newton általános tömegvon­zás törvényét fejezi ki, meny­nyi nagyszerű intellektuális szépségnek a forrása. E néhány betűs képlet se­gítségével évezredekre visz- szamenőleg és ezer eszten­dőkkel előre percnyi pontos­sággal meghatározható min­den kozmikus történés a föl­dön. E törvény alapján indul KALÁCSOK, CIPÓK Sűtnek-e a kis pékek? Messzi vidékről jöttek tanulni Nagy kelete van Nagykörö­sön a minikuglófnak, fehér ci­pókenyérnek, és még sok más vajastésztás sütőipari készít­ménynek, melyet szinte másutt nem, csak ebben a városban lehet kapni. Itt sem minden boltban, csak a „megbízott bol­tokban”. És ott sem annyit, hogy az mindig elegendő le­gyen. Vannak az évnek olyan hetei, amikor egyik napról a másikra, eltűnnek ezek a fosz­lós, jó falatok. A város lakói ilyenkor bólogatnak: hát per­sze, most szünidő van. Nem sütnek a kíspékek. A kispékek. Ott tevékeny­kednek nap mint nap a Kocsér felé vivő út menti öreg házban, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet sütőipari tan­műhelyében. Az öregebbikben. Ugyanis a karácsonyi szünet óta átadták rendeltetésének az újat, a korszerűt, a csupa gé­peset. De az igazi, hagyomá­nyos „pékképző”, ahol a szakma ábécéjét megtanulhat­ják, az itt van a város túlsó végén. * A napi kalácsadagnak már csak az emlékét őrzik a bolti, megüresedett polcok. A tanmű­hely udvarán két jókora kosár- nyi fehér cipó vár még elszál­lításra. Délután van. A mű­helyben harmadévesek uralják a gyorsan múló időt. Önálló munkát végeznek, a szakmunkásvizsga jegyében. Minden szépen kelt, formás és jól kisült kenyér itt egy-egy megoldott feladat. Nemcsak fogyasztásra, hanem értékelés­re, osztályzatra vár. A délutá­ni foglalkozáson most péksüte­mény készítéséhez gyürkőznek a tizenéves szakemberjelöltek. Szó szerint neki kell gyürkőz- niük, hiszen itt, az öreg mű­helyben még mindent hagyo­mányos kézi munkával kell végezniük. Nem úgy, mint az újban, ahol vetőszalagos rend­szerrel működik a kemence és még a tészta sózásában is ügyes berendezés segít. Helybeliek, messzi vidékről jöttek járnak ide a szakmát el már sokadszor másodperc­nyi pontossággal számos űr­hajó, hogy szinte néhány mé­teres pontossággal célba érjen a Holdon az emberrel vagy műszereivel, a naprendszer bolygóinak kutatására. Az előadó a szépnek, az esz­tétikusnak azokkal a megfo­galmazásaival érez lelki ro­konságot, amelyek szerint a szép élvezete nem puszta szemlélődés, hanem egyúttal elhatározásra, cselekvésre va­ló indíték is (Brecht). Kant így kiált fel: „Két do­log van, ami csodálattal tölt el: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem.” A kozmikus tudatra jutott ember ars poeticáját. Kulin György így fogalmazza meg: „Megismertem a világegye­tem rendjét, s mint a nagy egész részeként, felismertem saját helyemet itt, a földön.” Ebben benne van az égbolt csodálata, s tennivalónk erköl­csi parancsa is. AZ EMLÉKEZETES ESTET két vers egészítette1 ki. Tóth Árpád Lélektől lélekig cimű versét Szűcs János mondta el, Kosztolányitól a Hajnali ré­szegséget dr. Pap Gyula adta elő, művészi átéléssel. megtanulni. Karcagról, Kisúj­szállásról, Szolnokról, Dunaba- rasztiból, sőt újabban a váci körzetből is jöttek ide tanulók. Kalocsán, Kecskeméten kihe­lyezett osztálya van az iskolá­nak. Ebben a tanévben kilenc­ven elsős iratkozott be, hogy kenyeresszakmát tanuljon. Berki Gábor Szabadszállás­ról jött, oda várják vissza. Egész komolyan az „apja ke­nyerén cseperedett fel” — hi­szen pékmester gyereke. Ked­ve is. érzéke is van a szakmá­hoz. Ha jól vizsgázik — amit el is várnak tőle —, a sütőüzem­ben kap majd állást. A kér-, désre, hogy konkurrencia’ lesz-e otthon a tudása, nemet mond. Ö már a nagy sütöde dolgozója lesz, míg apja már I inkább a hozott lisztből süt i cserekenyeret az igénylőknek. Mélykútról jött Grizák János. Jó kezű, megbízható szakem­ber lesz, így mondta oktatója, Althammer Károly, aki maga is ebben a műhelyben volt ta­nuló nem is olyan régen. Füle Klára, aki Tápiószőlősröl jött, inkább sűteményszakos, mint kenyeres. Vajassütemé­nyeket szeretne készíteni majd közmegelégedésre, a ceglédi kenyérgyár üzemében. Tápió- szőlősről autóbusszal járna majd a városba. Naponta 10—12 mázsa ke­nyeret, s háromezer péksüte­ményt készítenek az öreg tan­műhely növendékei. A szép munkadarabok a boltba kerül­nek. A tanulótésztából, mely az igyekezetét, az előforduló suta mozdulatot, a kis hibát, kis ügyetlenséget tenné köz­szemlére, zsemlemorzsa lesz, úgy kerül titkot rejtve, zacs­kóba zárva az üzletbe. e. k. Rendőrségi felhívás A városi rendőrkapitányság felkéri azokat a károsultakat, akiknek kerékpárjait 1967-ig visszamenőleg, Nagykőrösön, a Gödör kisvendéglő, a Központi Étterem és a Petőfi utcai Tóth-féle italbolt elől isme­retlen személy ellopta, jelent­kezzenek a városi rendőrkapi­tányság I. emelet 7-es számú helyiségében. Mit látunk ma a moziban? Csipkerózsika. Grimm me­séje, színes, szinkronizált NDK-filmen. Kísérőműsor: ösvada, a drezdai állatkertben. Péter- fillérek. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. 1 v ::::í L/ f 1 ::!!! U ::::: I ; 2) Y ::::= :U« K I P Úttörő fiú-kosarasaink megnyerték az Aranyhomok Kupát Január 22-én és 23-án Kecs­keméten, 7—7 serdülő és úttö­rőcsapattal rendezték meg a fiú kosárlabda Aranyhomok Kupa mérkőzéseket. Szomba­ton 2—2 hármas csoportban került sor a selejtezőkre, míg a kiemelt Bajai Vízügy a va­sárnapi, 3-as döntőkben szere­pelt először. Serdülő fiúk A körösi csapat nélkülözte legjobbját, Molnár Csabát. Ebben az összeállításban most lépteik először hivatalos mér­kőzésen pályára a mieink. En­nek ellenére a vártnál jobban játszottak, s végeredményben a harmadik helyen végeztek. Ha a sportiskolások ellen job­ban sikerült volna a kézdés, még jobb helyen végeznek. Nk. Ped.—Kiskunhalasi Mó­ra Gimn. 32:22 (16:12). Ko- sárdobók: Boros (15), Pécsi (8), Zubány Sz. (7), Nagy M. (2). A selejtezőkön: Nk. Ped.—Kecskeméti Sportisk. II 38:14 (19:4). Kd.: Boros (17), Zubány (6), Nagy (5), Pécsi (4), Várkonyi (4), Tóth F. (2). A döntőben: Kecskeméti SI I—Nk. Peda­gógus 33:32 (22:12). Kd.: Boros (20), Zubány (6), Nagy (4), Pé­csi (2). Bajai Vízügy—Nk. Ped. 61:44 (26:18). Kd.: Boros (19), Zubány (18), Nagy (5), Pécsi (2). Úttörő fiúk Biztosan nyertek minden mérkőzésükön a körösiek, csu­pán egy alkalommal 2 ponttal. A lelkes játék az eddigi 5 kiírásból meghozta sorrend­ben a negyedik győzelmet az Aranyhomok Kupában, dicsér­ve Varga György edzői tevé­kenységét is. A selejtezőben: Nk. Ped.—Kecskeméti Sportiskola C 54:2 (18:2). Kd.: Kenderes (20), Mocsai (16), Bodzsár (8), Dudás (4), Józan (2), Ruttner Z. (2), Gergely (2). Nk. Ped.—Kecskeméti Sí B 34:14 (22:8). Kd.: Kenderes (16), Mocsai (8), Bodzsár (6), Gergely (2), Ruttner Z. (2). A döntőben: Nk. Ped.—Kecskeméti SI A 17:15 (2:6). Kd.: Kenderes (9), Mocsai (2), Józan (2), Dudás (2), Czira E. (2). Nk. Ped.—Bajai Vízügy 58:10 (31:6). Kd.: Mocsai (22), Kenderes (12), Józan (8), Bod­zsár (6), Varga (4), Czira (4), Gergely (2). Az idei női és férfi serdülő és úttörő kosárlabda Aranyho­mok Kupa mérkőzéseken, a négy kategóriában egy első, egy második, egy harmadik és egy negyedik helyezést értek el a körösi fiatalok. Szombati sportműsor Sízés Kőszeg: a téli úttörő-olim­pia országos sífutó döntője. S. z. TAKARÓVÁSÁR január 17-tői 30-ig a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MÉTERÁRU-SZAKÜZLETÉBEII Nagykőrös, Szabadság tér 10. Műszál- és gyapjátakarók nagy választékban, 188 Ft-tól 417 Ft-ig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom