Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

1 Olajkályhák - olaj nélkül? A 4-es főútvonal mellett, a monori olajkútnál rengeteg ember ácsorog kannákkal, bordókkal. Hiába lesik a vár­va várt tartálykocsit, az nem érkezik. Kitartóan fagyoskod­nak, toporognak a hidegben. A kiadónál is szépen sorakoznak az üres kannák. Olajkiadás délután fél 4-ig van, ennek el­lenére az elmúlt héten is megtörtént, hogy fél hatkor érkezett meg a kocsi. így még a várakozás is hiábavaló volt. Szombaton délben jött a ko­csi utoljára, azóta sajnos hiába lesik, akiknek most kellene olaj. Monoron még egy lerakat van, de az hetek óta betegség miatt zárva. Ez a helyzet tarthatatlan, az illetékesek azonnali intézkedé­sére van szükség! Kovács István JEGYZET Az ÁBC környéke A monori ÁBC-áruház kö­rül töméntelen hulladék, pa­pír, sízemét van. És ez most már bizonyára mindig így lesz, mert a szemét csak nő, gya­rapodik, elárasztja a környé­ket, és még soha, senki nem takarította össze. Az épület lassan úgy fog kiemelkedni a hulladékok közül, mint ten­gerből a világítótorony. Az állomás környéke egyébként is elhanyagolt, most ez az új „színfolt” járult hozzá, hogy aki leszáll a vonatról, mind­járt képet is alkothasson Mo- nor köztisztaságáról. Jó, hogy van ÁBC-áruházunk. De ezt az ABC-áruházat hamarosan ellepi majd a szemét. És ak­kor célszerűségi okokból hul­ladékgyűjtő MÉH-teleppé fog­ják alakítani. Ne várjuk meg. (as.) — Tarlósabb gyermekcipők A Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat gyermekcipőüzemc- ben az idén hétszázezer pár gyermekszandált és -cipőt gyártanak. Az év elején áttér­tek a ragasztásos technológiá­ra, s gyártmányaik hetven szá­zalékát már ezzel a módszer­rel készítik. így tartósabbak, kopásállóbbak. MONOMIDÍKI A P £ SJ M ,E GYEI HÍR L Af K Ü L Ö N K' l A O Á 5 A ' XIV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1972. JANUAR 28., PÉNTEK idén felépül Gyomron az új, emeletes üzemház Modern szalagsor, automata varrógépek Ilyen lesz, ha elkészül a szövetkezet új üzemrésze. A ruházati bolt jó ütemben épül Gyomron, a Ruhaipari Szövetkezetben. A Monori Já­rási Szövetkezetek Közös Épí­tőipari Vállalata még a téli hónapokban is csaknem teljes erővel dolgozott az épületen. Amint rajzunkon is látható, a szövetkezet új épülete egy­emeletes lesz, jól illeszkedik be a Steinmetz utca összképé­be. Bata János műszaki veze­tő elmondotta, a vállalat au­gusztus 30-ra ígérte az épület átadását. A régi műhelyből átköl­tözik az emeleti helyiség­be a szalagsor. Modern külföldi automata varró­gépeiket állítanak majd be az új üzemrészbe. Az épület 40,5x6.5 méter alap­területű. A sizialagról lekerülő felöltőket itt vasalják majd, és itt lesz a meó-eilenőrzés is. Továbbra is gond a szövetke­zetben a szafcmurakásihiány. Az idén is szeretnének 25—30 fiatalt tanulónak felvenni, hogy az utánpótlás hosszú évekre biztosítva legyein. A gyomról felöltők sikert éritek el a külföldi és belföldi piacon egyaránt. Most (a rajz bal oldalán látható bejárat) az új üzemrész felavatásá­val egyidőben, megnyílik végre a szövetkezet minta­Kell a jó könyv? „Kell a jó könyv!”, ez a jel­szava annak a pályázatnak, amit a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság kezdeményezé­sére — a szovjet irodalom népszerűsítéséért írtak ki. A pályázatra többen jelentkez­tek a monori járás községei­nek fiataljai közül. Ért­hető, hiszen játszva, szóra­kozva pályázhatnak a Zsigu­lira. Pályázhatnak... már aki­nek jutott jelentkezési lap ... Ebből ugyanis, hála a szer­vezésnek ... vagy a nyomdá­nak, kevés jutott a monori já­rás könyvtárainak. Monoron, Pilisen és Gyomron is szíve­sen fogadták voln|i az újabb lapokat, nem szabad, hogy a remek kezdeményezés ilyen bosszantó hibák miatt fenn­akadjon. (sz. a.) Milyen segítséget kapnék a siilysápiés az úri méhészek ? A sülysápi ÁFÉSZ méhészeti ársulása évről évre jobban éjlődik. Tavaly 35 mázsa nézre kötöttek értékesítési izerződést, e vállalásukat izonban 120 kilóval tülteljesí- ;ették. Varró Imre, a fogyasztási szövetkezet felvásárlási elő- idója elmondta, hogy a társu- ás tagjai állandóan támogát- ják egymást. Ez sikerük titka. \ társulás szívesen vesz fel új agokat. A tagként belépőt a fogyasz­tási szövetkezet sokoldalúan segíti. Mégpedig: korlátlan mennyiségben, kilónként 17 Eorintért minden méhésze ré­szére Furnérra gyógylepényt biztosít, amely a tavaszi ser­kentő etetésnél nagy segítsé­get nyújt a méhcsaládoknak. A szövetkezet az előre le­szerződött méz mennyiségét átveszi, s az első osztályú akácméz kilójáért 19 forintot azonnal kifizet. , Továbbá olcsóbb cukrot biz­tosít korlátlanul a társulás tagjai részére, a kaptárkészí­téshez pedig bontott ládát és deszkát bocsát a méhész ren­delkezésére. A méhészek helyzetén sokat segít az a körülmény, hogy a fogyasztási szövetkezet körze­tébe tartozó mindhárom mező- gazdasági termelőszövetkezet az utóbbi években nagy súlyt helyez a pillangós virágú nö­vények termesztésére. Remél­hető tehát, hogy a méhcsalá­dok az akácvirágzás idejére kellőképpen megerősödnek és szorgalmasan gyűjtik a kap­tárba a mézet. A szövetkezet szakszerű ta­náccsal látja el és sokfajta kedvezményben részesíti az új belépőket. (krátky) boltja, ahol a gyömrőiek is kedvükre válogathatnak a felöltők között. Régi kívánság ez a gyömrői­ek részéről, most teljesül, A hatmillió forintos beruházás jelentős lépés a ruhaipari szö­vetkezet életében. A kezdeti 15 fős létszám ma már 200 fö­lött van. Az új üzemrész be­indulása után kórsáé rű kö­zépüzem lesz a gyömrői ru­haipari szövetkezet. Gér József ÚJABB SZOLGÁLTATÁS PILISEN Helyben javítják a rádiókat és a tv-ket Szolgáltatásokban eddig sem állt rosszul Pilis. A helyi ÁFÉSZ igyekszik a helyi lakosság igényeit kielégíteni. Az új szolgáltatást is az ÁFÉSZ nyújtja. A megszűnt Patyolat helyén, a Rákóczi úton, új rádió- és tv-javító részleg kezdte meg működé­sét. — Január 1-én nyitottunk, de máris nagy érdeklődés mu­tatkozik a lakosság részéről. Sajnos, elég sok kontár mű­ködik a községben és így elég . megviselt állapotban kerülnek ide a rádiók. A GELKA díjárszabályai sze­rint számolunk, hívásra ház­hoz megyünk — mondotta Sziics Attila részlegvezető. Az első tapasztalatok a ja­víttatok részéről is igen ked­vezőek. Sz. A. Jusson eszünkbe a jó is A fülkében ülve, szótlanul hallgattam beszélgető szom­szédaimat, akik a többi között azokból a húsz-egynéhány év­vel ezelőtti emlékeikből idéz­tek, amikor még a vonat tete­jén is utaztak. „Bizony,' gyak­ran megesett, hogy a „százlá­bú híd” vagy a mendai felül­járó lesodort egy-egy embert a vonat tetejéről” — mondták az idősebbek. Hogy az ilyen ese­tek valóban megtörténtek avagy sem — nem tudom. De mert másoktól is hallottam ezekről a históriákról, így hát elhiszem. Hasonló „emlékeim” nekem is vannak, jóllehet azok ke­vésbé régiek. Itt van például a „bocipulman”. Nem volt azon ablak, nem volt világítás, fűtés, az összetákolt padokon támla. Aztán volt olyan vonat nem is egy, amelyik minden állomáson, kitérőben várako­zott a szembejövő szerelvé­nyekre, mert csak egy vágány­pár volt. Ez időkből való a szó­lás-mondás is: „Vacsora előtt majd csak hazaérünk ...” És sorolhatnám tovább az „emlé­keimet”. Mégsem teszem. De miért teszem mégis szóvá e sokak által jól ismert múltat? Mert divat lett szidni a vas­utat, talán még jobban is, mint megérdemelné. Pedig csak az utóbbi tíz évben is minden ed­diginél nagyobb fejlődés, vál­tozás ment végbe a vasútnál — javunkra! Igazolásul néhány példa: Nagykátáig megépült a máso­dik vágánypár, szigetperonok, aluljárók épültek, villamosí­tották a ceglédi vonalat, a leg­modernebb jelző- és biztosító- berendezéseket szerelték fel, az utazás kényelmét négyten­gelyes kocsik szolgálják. A nagykátai vonalon utazók ész- revehették: Rákoshegyig már állnak a felsővezetéket tartó oszlopok. Megkezdődött a vo­nal villamosítása, s ha ez a munka befejeződik, aZy ország legmodernebb vasúti szakasza lesz az újszász—szolnoki... Észreveheti ezt az a 35—38 ezernyi, naponta ingázó köz­vetlenül is. Persze, azért még kifogásolni-, bírálnivaló ma­rad jócskán, zsúfoltak, piszko­sak a vonatok, nem a .egjobb a szombati menetrend sem, né­hány új vasútállomás is kelle­ne, a meglevőket pedig tata­rozni __ Vé gül is érthető, jogos: ha panaszkodunk, kérünk, olykor türelmetlenül. De kicsit jus­son eszünkbe az is, hogy a MÁV a felszabadulás óta — de különösen az utóbbi tíz évben — minden eddiginél többet tett a kulturáltabb, gyorsabb s nem utolsósorban a biztonsá­gosabb utazás érdekében. És jó ezt tudni még akkor is, ha egjt-egy nagyobb havazás után — feltehetően — megnőnek „vonatos” bosszúságaink. (jaiuló) MA! MŰSOR MOZIK Nyáregyháza: Kés. Pilis: Ver­seny a javából I—II. Vecsés: Hét­ezer hét. KIALUTAS Gyömrő, Ságvárt Endre OttörÓ- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. ELŐADÁS * Gomba, művelődési otthon, 19 órakor: Pozsonyi bűvész-együttes vendégjátéka. „TÓTÁGAS A HANGULATBAN“? A lap január 13-1 számában bíráló cikk jelent meg a ve­zetésem alatt álló monori Hangulat eszpresszóban egy bizonyos asztaltársaság közíz­lést sértő viselkedéséről. Mi­előtt azonban tovább folytat­nám soraimat: nem tartóz­kodtam az üzletben. Mégis úgy érzem, reagálnom kell rá, mivel a társaság viselkedésé­ért a cikkíró engem tesz fele­lőssé. Amikor a Vendéglátó Válla­lat (volt Róna) az üzlet mai MUNKASPORTREK 1972-BOL A Dóra -majori ember Magányos, kietlen, hó nél­küli téli táj. Keskenyebb, szé­lesebb, odébb szántatlan, majd még odébb megtépázott kuko­ricaszáras táblák. Az út szélén kopasz akácfák zörgő galy- lyakkal. Távolabb magányos fasor. A szárkúpokban elülni készülő és élénken csiripelő verébhad. Alacsonyan repülő öreg varjak húznak á távoli nyíres felé... . Előttünk egy férfi ballag, hóna alatt kétkilós kenyeret szorongat. Nyakába akasztott kopottas táskája tömötten si­mul oldalához. Mintha az is fázna a mínusz tízfokos hi­degben. Beérjük, és helyet kí­nálunk neki a jól fűtött kocsi hátsó ülésén. — Hova igyekszik? — kér­dezem. Előbb gyűrött zsebkendőjé­vel megtörli fázósan vörös or­rát, aztán felel: — Ide, a tanyára, Pesten voltam, munkában. — És mindennap bejár? — Igen, csak azelőtt bicikli­vel mentem az állomásig, de mióta ellopták, gyalog járok. Beszélgetésbe kezdünk. — Régen cseléd voltam ugyanezen a tanyán. Később napszámos vagy ahogy, most mondják, alkalmi munkás. Dolgoztam a Kostelepen is mint .tehenes. Kényelmesebb volt, csak a pénzből nem tud­tunk kijönni, öt gyerekem van otthon, illetve volt, míg a lá­nyom férjhez nem ment a fa­luba. Tizenegy éve, hogy be­járok, a radiátorgyárban dol­gozom. Azóta reggel három órakor kelek. Míg világosabb volt, tettem-vettem az állatok körül, de most az asszonyra hagyom. Van három hízóm, négy süldőmalacom és egy anyakocám. És spk baromfi. Begyalogolok az állomásra, ha jól kilépek, toronyiránt, egy óra. Ha rossz az út, valamivel több. Biciklivel a fele idő alatt is megtettem. Veszek is egyet, de csak tavaszra lesz együtt a pénz — hacsak addig ki nem kerül... — A gyárban hatkor kezdek, negyed négyre vagyok újra itt­hon az üllői állomáson. Aztán irány vissza, a Dóra-majorba. Otthon mindig akad egy kis tennivaló. Nyáron besegítek az asszonynak kapálni vagy ép­pen azt, ami soros. Mert van mit tenni, nem unatkozunk... Felvállalunk néha öt holdat is a gazdaságtól. Bent munkás vagyok, itthon paraszt... Este meggyújtjuk a petróleumlám­pát, ha kedvem van, elbeszél­getek a gyerekekkel, de bi­zony már fáradt vagyok. Az üzemben is talpalni kell, mint affajta segédmunkásnak. — Olyan sokan bejöttek a faluba, miért nem költöznek be maguk is? — vágok közbe. — Jöhettem volna már én is, de a tanyát nem hagyom! Megszoktam, ott nőttem fel. Nemcsak én, hanem a nagy­apám is ... A vérünkben van a tanyasi élet. A faluban, a városról nem is beszélek, va­lami úgy szorít, hogy majd megfulladok... Csak a tanyán érzem magamat szabadnak. Még öt év, és nyugdíjba me­gyek ... A gyerekek beköltöz­hetnek, igazuk van. De engem csak ha visznek... a temető­be. Oda is csak azért, mert az csak a faluban van! A bekötő út elé érünk, ki­száll. Köszön és tovább ballag, hazafelé... Nézek utána. Na­ponta két órát gyalogolni, bent az üzemben dolgozni, utána még itthon is, tavasztól őszig. És nemcsak ő teszi ezt. Rajta kívül ebből a tanyaközpontból még tizenegyen járnak be. Köztük nők is. A motor felzúg, és a Dóra­majori ember imbolygó alakja eltűnik a szállást kereső vere­bekkel együtt. Ács György formáját kialakította, azzal a céllal tette, hogy Monor köz­ség szórakozni vágyó közön­ségének viszonylag korszerű és kellemes környezetet teremt­sen. Tudott dolog, hogy a kör­nyezetnek Is van ízlésformáló hatása, ám úgy látszik, nem minden emberre egyformán. Nyilván ez alól a hatás alól képez kivételt az ismert asz­taltársaság. Többször figyel­meztettem őket, sajnos, ered­ménytelenül. A vendég min­denkor „kedves vendég”, bi­zony, még akkor is, ha ez a titulus nem illik éppen az adott helyzetre, illetve sze­mélyre. Ez üzleti szabály. Ez alól csupán a közbotrány oko­zása lehet kivétel, ami már a rendőri szervek hatáskörébe tartozik. így néz ki tehát egy „han­gos eset” a pult másik olda­láról nézve. Azokat a vendé­geket, akik az eset szenvedő alanyai voltak, arra kérem, hogy máskor ne futamodjanak meg, hanem kollektiven lép­jenek fel a rendbontókkal szemben, ezzel is támogatva — saját’ érdekükben, a személy­zet munkáját. Fáradozásukat kellemes környezetben, jó kiszolgálással fogjuk viszonozni. Kispál Zoltánná üzletvezető SPORT, 1972 Böngészés a járási versenynaptárban Elkészült a monori járás 1972. évi sport versenynaptá­ra. Tallózva az események kö­zött, jelentős lesz a február 6-i téli spartaikiád járási dön­tője. A járás sportolói hat sportágban vesznek részt a különböző szintű versenyeken, bajnokságokban. Jelentős program Lesz a felszabadulási futóverseny áprilisban. Men­üén, a Tanácsköztársaság 53. évfordulója tiszteletére mezei futóversenyt rendeznek. Szép emlék az úttörők szá­mára a téli és nyári olimpia. Most az olimpia évében, kü­lönös jelentősége van ezeknek a versenyeknek. A labdarúgó­bajnokságok tavaszi kezdete március 19-én lesz. Az idén is megrendezik különböző sport­ágakban a munkahelyi spar- takiádokat. A lövészeti ver­senyek kiemelkedő programja lesz a légpusikás seregszemle, amelyet május 8-án Monoron rendeznek meg. A hagyományos kupa- és villámtomák sem hiányoznak az idei év sportprogramjából. (gér) Tf!i spartakiád, 1972 Már hagyomány a monori járásban is, hogy a tél a te­remsportoké. A községekben ezekben a hetekben rendezik meg a téli spartakiád községi versenyeit, sakk- és asztalite­nisz sportágakban. Vasárnap befejeződnek a községi verse­nyek. A járási spartakiád döntőjének időpontja február 6-a. A döntőt Monoron, a köz­ségi sportegyesület székházé­ban rendezi meg az MTS Mo­nori Járási Tanácsa és a járá­si KISZ-bizottság. Amint hal­lottuk, népes lesz a mezőny mindkét sportágban. Nevezni a helyszínen lehet, a verse­nyek kezdése előtt. fe.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom