Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
rest «ter« 1972. JANUAR 28., PÉNTEK Húromzái egyéni, 79 csoportos Ki mit tud — s mire jut? Ismert művészeink közül I nem egy „robbant” be egyik napról a másikra a közismertség fénykörébe a tv kis képernyőjéről, mint a „Ki- mit tud?” felfedezettje. A vetélkedő célkitűzése: lehetőséget adni a tehetségeseknek a nyilvánosság előtti bemutatkozásra. Az eddig tapasztaltakról beszélgettünk dr. Kowach Gyulával, a Pest megyei Népművelési Tanácsadó vezetőjével. Cl Milyen fokozatokig jutottak el az idei versenyek a megyében? — Nagyon széttagoltak a versenyfokozatok. Van, ahol még a járási selejtezők sem zajlottak le, másutt viszont már városi szinten „folyik a küzdelem”. Éppen ezért a megyei operatív bizottságnak az a határozata, hogy a selejtezőket február húszadikáig be kell fejezni. Március tizenkettedikéig pedig a megyei „ki mit tud”-okat is le kell bonyolítani. A megyei döntőkét két helyen, Vácott és Cegléden rendezzük meg. Természetesen ügyelve arra, hogy mindkét városban egyformán megtalálhatók legyenek a nagyobb népszerűségnek örvendő. kategóriák. 9 Hányán indultak a versenyeken? — Háromszáz egyéni és hetvenkilenc csoportos versenyző nevezett be. A legtöbben prózai műfajjal. Ezután következnek az énekesek, örvendetes, hogy viszonylag nagy számban jelentkeztek kamara- kórusok. Ez bizonyára a fejlesztésükre tett állami támogatás eredménye. Sajnálatos viszont, hogy az előző rendezvényeken szép eredményt elérő bábegyütlesek közül most csak egy küldte be nevezési lapját. 9 Mennyi ideig tarthat egy műsorszám? — Az. egyéni szereplőknél legfeljebb négy percig. Irodalmi színpadoknál a megszabott idő húsz perc. Ennek túllépése a további küzdelemből való kizárást jelenti. ® Sokszor esett meg ilyen? — Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a versenyzők jelentős része nem ismerte a nevezési szabályokat, és így túllépték a megszabott időt. Ahol erre mód adódott, és segítségünket a teljesítmény indokolttá tette — tovább juttattuk a versenyzőt ilyen esetben is, ha műsorszámának lerövidítésére Ígéretet tett. t&) Mik a versenyfeltételeken kívül a képernyőre jutás feltételei? — A tv-nefc i sajátos szempontjai is vannak. Jó fényképarc, karakter, egyéniség. Reméljük, nemsokára a nézők is örömmel üdvözldk a döntőbe jutottakat a képernyőn és közösen dönthetjük el: ki mit tud? (láng) „Sopianae" Pécsett új kamarazenekar alakult, amely ünnepi koncerten mutatkozott be a város közönségének. Az együttest fiatal muzsikusok alapították. A Pécshez való tartozásuk, a város iránti ragaszkodásuk kifejezéséül vették fel a „Sopianae” nevet, Pécsi római kori nevét. Az egész világon — nálunk is — virágkorát éli a barokk zene. A „Sopianae” is a XVII. századi klasszikus zenekari összeállításban alakult meg. Azaz tizenegy von£s hangszerrel és egy csembalóval karmester nélkül. Ennek megfelelően a zenekar repertoárján is elsősorban barokk művek szerepelnek. Továbbra is jelentős a pedagógushiány Ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége Csütörtökön dr. Csűrös Zoltán elnökletével ülést tartott, a a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Tájékoztató jelentést ■ fogadtak el e pedagógusok munkaerőgazdálkodásának legutóbbi tapasztalatairól. Az összegezésből kiderül: országszerte változatlanul számottevő a pedagógushiány, elsősorban óvónőkből. Általános és középiskolákban egyaránt változatlanul kevés a matematika-fizika szakos tanár, középfokon pedig viszonylag sok közgazdásztanárt keresnek. A különböző tanácsok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a pedagógusok munkakörülményeinek javítására. A már állományban levő pedagógusok számára sok helyen lakással hirdették meg az állásokat, egészében véve* azonban sajnálatos, hogy a lakáslehetőségek az elmúlt évekhez képest csökkentek. KÖDBEN IS Nappal világító MECSEKI FÉNYJÁTÉK Pécsnek ugyan sem hajóz, ható vize, sem hajókikötője nincsen, világítótornya azonban már van, mégpedig olyan, amelyet a nap sugarai működtetnek, ennélfogva nem éjszaka, hanem nappal világít. Mint ismeretes: a város felett emelkedő Misina-csúcson 194 méter magas televíziós torony épül, amelynek karcsú betontörzsében köralakú panorámapresszót alakítanak ki. A helyiség külső üvegfala nemrég készült el és ekkor született meg a mecseki világítótorony.” A hatalmas tükörablakok óriási prizmákként gyűjtik össze a napsugarakat és lövetik tovább a fénynyalábot. A „világítótorony” napkeltekor kezd működni és ahogy keletről nyugat felé halad a nap, úgy villannak fel egymás után a torony ablakai. Megra- gadóan széppé teszi a mecseki fényjátékot, hogy szinte óránként változik a sugárcsóva színe: reggel vörös, aztán sárgába megy át, majd ezüstössé válik és utána fokozatosan ismét a vörös színhez tér vissza. Ezeken 'a borongós téli napokon, amikor Pécset és környékét rendszerint köd borítja, a hegyen álló betonépítmény üvegfala a ködréteg fölé magasodva fogadja és veri vissza a napsugarakat. ÁFÉSZ-SZOLGÁLTATÁS! Elektromos motorok tekercselése, vaskapuk, kerítések készítése (a megrendelő igénye szerint, fénykép alapján), i családi házak, lakások villanyszerelési munkái, szobafestés, mázolás (közületeknek is), üzletberendezések készítése, épületnyilászáró szerkezetek készítése (fából, fémből). Megrendelés: írásban az ÁFÉSZ címére. Telefon: üllő 36. üllő és Vidéke ÁFÉSZ Üllő. Továbbra is sok pedagógus lakik albérletben. Kedvezményes étkeztetést országosan csak a munkahelyek 63 százalékához biztosítottak. Elgondolkodtató, hogy közel 700 frissen végzett pedagógus keresett más munkaterületet, ami majdnem 25 százalékos veszteséget jelent' A pedagógus munkakörrel szembeni érdektelenség elsősorban az egyetemet végzettekre jellemző. Az elhelyezkedés első szakaszában, a végzett középiskolai tanároknak több mint fele nem élt a pályázati lehetőséggel. Például az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karán a 299 jogosultból mindössze 77-en nyújtottak be pályázatot, vidékre pedig csak 19-en. Valamelyest csökkent az újonnan alkalmazott képesítés nélküli pedagógusok száma az általános iskolákban: 1284-ről 1152-re. Kevesebben mentek nyugdíjba is az általános iskolai pedagógusok közül, mint a korábbi években, s a munkahelyváltoztatások száma is kevesebb lett ötszázzal. A tényezők együttes hatására a szakrendszerű oktatásban á részvevők aránya az általános iskolákban 94,3 százalékéiról 95,3 százalékra javult, demes megjegyezni, hogy a nők számaránya is tovább növekedett majdnem egy százalékkal, s jelenleg a nyolc évfolyamon 73,8 százalékos a pedagógusnőik aránya. A középiskolákban jelenleg 598 tanerő hiányzik, annak ellenére, hogy a létszám 152-vel növekedett. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárul az is, hogy 27 tanárnő veszi igénybe a gyermekgondozási ' fizetésnélküli szabadságot. SUMÉR HAGYOMÁNYOK Kátai Mihály festőművész zománcképein dolgozza fel a magyarság történelmét. Elsősorban a sumer hagyományoknak megfelelő geometrikus formákat használ. A művész 1962 óta készíti érdekes ékszerzománcait. Sok kiállításon szerepelt sii kerrel. Munkáját külföldön is ismerik. A tv dokumentum-stúdiójában Századunk helyeit jön A nagy válság Gazdag, változatos filmtermeléssel lép a közönség elé a Magyar Televízió újonnan létesített dokumentumfilm-osz- tálya. A szó szoros értelmében izgalmas bemutatónak Tovább csökkent a mozik forgalma Legnagyobb visszaesés Budapesten Az elmúlt esztendőben tovább apadt a mozinézók száma: tavaly 74 744 916-an váltottak jegyet hazánk 3813 filmszínházának mintegy háromnegyedmillió előadására, s még — nem végleges adatok szerint, tehát mintegy ötmillióval csökkent a megelőző évekhez képest a mozik látogatottsága. Országosan a csökkenés aránya mintegy hatszázalékos, ennél nagyobb azonban a visszaesés Budapesten és Szolnok megyében. A fővárosban csaknem nyolc százalékot jelent az apadás, azaz kétmillióval volt kevesebb a mozinéző: 1971- ben 22 millió 831 ezer budapestit vonzottak a hazai és külföldi újdonságok. Szolnok megyében a csökkenés mértéke kilencszázalékos. Zöld rozmaring Szlovák népköltészet Esztergom környékén A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége 1972-ben adja ki a Zöld rozmaring (Rozmarín zeleny) című gyűjteményét, amely elsősorban a hazai szlovák nyelvű kulturális élet és munka céljait szolgálja, de a néprajztudomány számára is értékes, felhasználható anyagot nyújt. Ez a gyűjtemény hazánk egy tájának szlovák népköltészetéről kíván képet nyújtani, annak valamennyi műfaját: dalos, venses és prózai alkotását bemutatva. A táj népéletére támaszkodva a néprajztudomány korszerű szempontjainak megfelelően, a gyűjtemény tartalmazza a paraszti és munkásélet népköltészeti hagyományait a műfajok rendjében összefoglalva. Ezek az alkotások jól érzékeltetik e vidék folklórjának tartalmi mondanivalóit, népművészeti, nyelvi, irodalmi és zenei vonásait. Magnószalagon kétezer alkotás A gyűjtésről nyilatkozzék maga a gyűjtő és szerző: dr. Kálmánfi Béla, az esztergomi tan-'tóképző intézet tanára. — Esztergom környékén, a Pilis- és a Gerecse-hegység völgyeiben meghúzódó falvak ■bányász-paraszt lakosai megőrizték szlovák, német, magyar nyelvű népköltészetük sok érdekes emlékét. Esztergom környékének folklórkutatását és -gyűjtését 1962- ben kezdtem. A gyűjtésre a közvetlen indítékot a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem néprajzi tanszékének felhívása adta, amely a nemzetiségi hagyományok felkutatását a néprajztudomány egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladatának jelölte meg. Nemes példaként állt előttem Bartók Béla munkássága is. Csaknem egy évtized alatt 2000 szlovák, német, magyar és cigány népköltészeti alkotást gyűjtöttem össze, amelyeket 73 magnószalagon örökítettem meg. A szlovák és a német anyagot már teljesen feldolgoztam, a többire a következő évben kerül sor. Minden műfajon végigvonni — Milyen lesz az első szlovák nyelvű kiadvány? — A Zöld rozmaring anyagát hat szlovák községiben gyűjtöttem össze 1962—69 között: Pilisszenti éleken, Pilis- cséven, Kesztölcön, Sárisápon, Dágon és Mogyorósbányán. Természetesen nem publikálom az összes itt gyűjtött nép- költészeti alkotásokat, csak a legjellemzőbb műfaji típusokat. A, Zöld rozmaring a táj szlovák népköltészetének sajátos szimbóluma — a szerelem jelképe —, amely minden műfajon végigvonul. Ezért választottam a gyűjteményeiméül ezt a szép költői képet. Sok-sok évszázad emberi nemzedékeinek gondolat- és érzésvilága sűrűsödik dalaikban, verseikben és prózai emlékeikben. Mély, igaz emberi tartalmuk, művészi formájuk a mai ember számára is felemelő élményt nyújtanak és jelentős mondanivalót hordoznak. Fűzik Ildikó ígérkezik a „Szombat, 14 óra 10 perc” című alkotás, amelyben Oláh Gábor rendező-for- gatókönyvíró a Margit-híd felrobbantását idézi fel, Elek Judit rendezésében a közelmúltban, kezdődtek meg a JSötétben, világosban” című film munkálatai, amely egy vájáriskola hallgatóinak 20 éves találkozóját választotta kiindulópontjául. Szálkái Sándor forgatja a „Feljelentök”- et. Kendi Mária forgatókönyve alapján Vámos Judit készít filmet egy közlekedési baleset miatt börtönbe került s büntetését letöltött gépkocsi- vezetőről. Szemes Mihály februárban kezd hozzá „Morbus Hingaricus” című produkciójához, amelyben a tbc-elleni küzdelem eredményeit igyekszik feltérképezni. A Századunk” az idén nem jelentkezik: szerkesztője, írója, Bokor Péter, egész évben „A nagy válság” című négyrészes dokumentumfilmhez gyűjt anyagot. Ebben az 1929- ben kezdődött világválság okait, kísérő jelenségeit, nem utolsósorban pedig politikai vetületeit kívánja tisztázni. Egy másik érdekes terv: a dokumentumfilmesek hazájukban keresik fel a Magyar- országon tanult mongol, szír, algériai diákokat, hogy választ kapjanak arra, hogyan hasznosítják a nálunk szerzett ismereteket. Együtt az óvoda, az iskola Programozott ötnapos tanulóhét Korszerű kísérleti nevelőközpont Pesterzsébeten Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére pedagógusok, hatósági szakemberek, építészek több éves közös kutatómunkával vizsgálták a hazai iskolaépítéseket, és a tapasztalatok alapján javaslatokat tettek a korszerű nevelési intézmények kialakítására. Jeney Lajos építész vezette a kutatócsoportot, majd a vizsgálatokból levont következtetéseknek megfelelően a Budapesti Városépítési és Tervező Vállalat térvezőivel közösen elkészítették az iskolai oktatásnál jóval többet nyújtó új intézményeknek, Pesterzsébet kísérleti nevelési központjának beruházási programtervét. Az az elképzelés, hogy a nevelési központban majd 3—18 éves korukig összevont óvodaiskola szervezetben oktatják a gyermekeket, a fiatalokat, mégpedig ötnapos iskolahét keretében. A tanulók egész napját programozzák: a tanulás, a játék, az étkezés, a pihenés és a szabad idő napi programba kerül. Az óvo- dai-iskolai oktatáshoz különböző mozgatható válaszfalakkal ellátott, változtatható méretű pedagógiai! egységek, könyvtár, több célra alkalmas terem, versenyméretű torna- csarnok és uszoda, étterem, központi ruhatár, tanszertároló, nagy aula és szabadtéri színpad áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Ugyanakkor az egész lakosság művelődésére, továbbképzésére, szórakozására is felhasználható a könyvtár, a szabadtéri színpad, az aula, a műhely, valamint a mozihelyiségnek, ifjúsági klubnak, tanácskozó és előadóteremnek egyaránt alkalmas több célú helyiség. Ezenkívül laboratóriumokat is terveztek a felnőttoktatáshoz.
