Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

8 Wap 1972. JAXUÄR 27., CSÜTÖRTÖK Bálvány ára ZÁRSZÁMADÁSOK ELŐTT Milyen a jó beszámoló? Beszélgetés Békési Sándor mezőgazdasági osztályvezető-helyettessel Nincs olajlelohely Zebegényben Gázolaj szennyezi a kutakat Pest megyében 159 mező- gazdasági termelőszövetkezet, 30 szakszövetkezet, 30 szövet­kezeti társulás és egy halásza­ti szövetkezet készít zárszám­adást, illetve mérlegbeszámo­lót. A zárszámadó közgyűlése­ken tájékoztatják a gazdasá­gok vezetői a tagságot arról, milyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben, meny­nyivel gyarapodott a közös vagyon, sikerült-e nyeresége­sen termelniük, vagy esetleg több volt a kiadás, mint a be­vétel? A zárszámadási köz­gyűlés a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet életének leg­fontosabb fóruma. Általában ilyenkor van csak együtt tel­jes számban a tagság (a terv­tárgyalást küldöttgyűlésen old­ják meg), ilyenkor lehet az egész év ügyes-bajos dolgait, s a jövő feladatait megvitatni. Ezért nagyon fontos, hogyan zajlik le a termelőszövetkeze­tekben a zárszámadó közgyű­lés. Erről beszélgettünk Béké­si Sándorral, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyet­tes vezetőjével. • Az ön véleménye szerint milyen legyen a beszámoló? — A zárszámadás ismerte­tése az elnök feladata. Nem szükséges, hogy a főkönyvelők adathalmazt zúdítsanak a tag­ságra. Ez szóban úgysem je­AZ EMBEREK, a kérdések, a szándékok mindenütt ugyan­azok. Menni, világot látni, fel­üdülni. Ennek a szép szokás­nak kiszolgálója Vácott, a Szé­chenyi utcában a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal tágas irodája, ahol egyúttal — szer­ződés alapján — az IBUSZ feladatait is ellátják. Egy házaspár Szikora János­sal, az Idegenforgalmi Hivatal munkatársával beszélget. Ár­jegyzéket forgatnak, Jaltába készülnek. Minden érdekli őket Ez az első útjuk a ha­táron túlra, nem csoda, ha ne­héz a döntés: mikor indulja­nak, rövidebb vagy hosszabb időtartamra menjenek-e. A Gyapjúmosógyár kollektí­vája belföldi kirándulásra ké­szülődik. Megbízottjukkal Pászthory Lóránt, az utazási iroda vezetője tárgyal. Aztán kis szünet következik. — TAVALY NYOLCVAN­EGY országjáró túrát bonyolí­tottunk le saját szervezésünk­ben — sorolja a kirendeltség vezetője. — Azt hiszem, a részvevők elégedettek voltak. A váci nagyüzemek, a járási termelőszövetkezetek gyakran jelentkeznek, és kérik, állít­sunk össze mozgalmas, színes programot. Kényelmes, gyak­ran — ha sikerül megkapni — panorámás buszt indítunk út­nak, szakképzett TIT-idegen- vezetővel. Külföldi társasuta- kat is szervezünk. Tavaly a járási hivataltól hatan, idén már tizenöten jelentkeztek az isztambuli körutazásra. — Ma például egymástól függetlenül az előbbi házaspár volt a negyedik, amelyik a nyarat Jaltában kívánja töl­teni társasutazás keretében — kapcsolódik a beszélgetésbe Szikora János. — A szovjet utak különben is nagyon ked­VASTAG KÖNYVET vesz­nek elő. Neveket, persze, nem mondanak, de szívesen el­mondják: hosszú évek óta visszatérő utazójuk egy segéd­munkás. Minden fillérjét fél­reteszi, egyedül él. Egy évben egyszer nagy utazást tesz. Ezen a nyáron a norvég fjordokba látogat. Másik törzsvendégünk egy 73 éves néni. Elvárja, hogy az érdekesebb programokról külön értesítsék. Tavaly az Adriai-tengerpartot, idén az NDK hegyvidékét választotta. Az utazási irodákban ilyen­kor még holt szezon van, in­kább csak érdeklődni, kérde­lent sokat, hiszen az adattö­meget megjegyezni még kép­zett közgazdászok sem tud­nák. Annál fontosabb viszont, hogy a legjellemzőbb kérdése­ket ismertessék. Kevés adattal, sok gyakorlati ismeretanyag­gal kell fűszerezni a zárszám­adási beszámolót, mert, mond­juk meg őszintén, csak akkor van értelme kiállni a pódium­ra, csak akkor nem nézik órái­kat a hallgatók. Gyakori hiba zárszámadásokkor az a szem­lélet, hogy „csak a szépre em­lékezem”. Valahogy ilyenkor téves elképzelések alapján — nem akarják elrontani a han­gulatot — a problémákra nem hívják fel a gazdaság vezetői a figyelmet. Ennek pedig az a következménye, hogy feledésbe merülnek a gondok, s a követ­kező gazdasági esztendőben már halmozódva tapasztalha­tók. © A zárszámadó beszámoló tehát inkább gazdasági értéke­lő előadás legyen? — Igen. Természetesen ar­ról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdaság legfontosabb termelési mutatóit, a termelési értéket, a nyereséget, a pénz felhasználását jellemző ada­tokat és az egy tízórás mun­kanapra jutó keresetet ismer­tessék. Emellett — bár ünne­pélyes az alkalom — a fegyel­mi kérdésekkel sem árt fog­zősködni jönnek. Áprilistól az­tán megindul az élet. Belföl­dön megkezdődnek a különbö­ző rendezvények, az Idegen- forgalmi Hivatal által össze­állított különböző túrák. Egyé­ni tervekkel, kérelmekkel je­lentkeznek az iskolák, a gyá­rak és a kollektívák. így tart őszig, amikor a szilveszteri külföldjárásra állítják össze a névsort. Nagyon sokan része­sítik előnyben a csoportos uta­zást. Nem kell semmivel baj­lódniuk, kényelmes szállás, jó ellátás várja őket, kitűnő ve­zetőkkel. Pásztoryék egybe­hangzóan állítják: e téren is fejlődtek az emberek. Tizenöt évvel ezelőtt a külföldi holmi volt a fő mozgatóerő. Ma lát­ni, tapasztalni indulnak az emberek a szomszédos orszá­gokba vagy még messzebb, nyugatra-keletre. KÖZBEN SZÓLNAK a tele­fonok. Sárga svájcisapkás férfi jön: tudnának-e nem messze valami nagyon szép progra­mot összeállítani nászutasok­nak? Végül megállapodnak: egy hét a Gyilkos-tó mellett. Gavallér nászajándék a ba­rátjának. Komáromi Magda lalkozni, éppen úgy, mint a társadalmi bizottságok mun­kájának értékelésével. Ha a tagság látja, hogy a vezetőség is komolyan veszi ezeknek a bizottságoknak a szerepét, szí­vesebben fordul hozzájuk, se­gítve ezzel tevékenységüket. A zárszámadáskor adódik lehető­ség a legjobban dolgozók plé- num előtti dicséretére is. O Enyhén szólva „gyenge pontja” a zárszámadásoknak az ellenőrző bizottságok elnö­keinek beszámolója. Miért? — Sok termelőszövetkezet­ben valóban hatásosan és hasznosan működik az ellen­őrző bizottság. Vezetőik azon­ban nem minden esetben szü­letett szónokok, s beszédük megfogalmazásához segítsé­gül hívják a főkönyvelőt, eset­leg a főagronómust. így saját mondanivalójukat idegen em­ber szövegeként olvassák föl, s nem lesz meg az a hatása a közgyűlés szemében, ami a célja: a valóban elvégzett munka ismertetése. Az ellen­őrző bizottságok elnökei — véleményem szerint — mond­ják el köznapi nyelven azt, amit láttak, tapasztaltak tár­sadalmi megbízatásuk során, s akkor nem lesz „papírszaga” beszámolójuknak. A megyében eddig mindösz- sze két termelőszövetkezetben tartották meg a zárszámadó közgyűlést. Mindkettőben — a dömsödi Dózsában és a dán- szentmiklósi Micsurinban — jól sikerült ez az egész tagsá­got érintő összejövetel. A hét végén azonban mindennap több helyütt is tartanak zár­számadást. Februárban pedig a csúcsidény következik. m. k. a. A Pécsett működő Állat­egészségügyi Állomás az utób­bi időben fokozta élelmiszer­higiéniai ellenőrzéseit. Az élel­miszerek vizsgálata során sú­lyos hibákat tártak fel a szak­emberek: több esetben találtak olyan hús- és tejterméket, amelyek bakteorológiai szem­pontból nem voltak kifogás­talanok, ezért elkobozták és megsemmisítették azokat A legutóbbi negyedévben több mint nyolcszáz kilogramm tő­kehúst, töltelékárut, baromfit, halat, tejet és tejterméket fog­laltak le a baranyai üzletek­ben. Súlyosabb esetben az Állategészségügyi Állomás sza­bálysértési eljárás megindítá­sát kezdeményezte az élelmi­szert szállító mezőgazdasági üzem ellen. A vizsgálatok azt mutatják, hogy nem minden jó, ami házi. Az állami hús- és tejipar ké­Belföldön rekordnak szá­mító áron kelt el a Horto­bágyi Állami Gazdaság ki­váló sportlova, a Bálvány. Kétszázezer forintért vette meg a kitűnő, sok versenyen első helyezést elért, remekül futó és ugró paripát a Hon- vé^ Sportegyesület lovasszak­osztálya. A Bálványt a gaz­daság mátai lovastelepén ne­velték és tanították be. Leg­utóbbi nagy sikere Eperje­sen volt: a kitartásos magas­ugratásban lett győztes. Új találmány a „géptanár” Mechanikus oktató-gyakor­ló gépet szerkesztett Szabó György, a Győri Tanítóképző Intézet tanára és Peczár János győri órás-műszerész mester. A „géptanár” előnyei közé tartozik, hogy szemben az elektronikus szerkezetű okta­tó-nevelő gépekkel, hordozha­tó és bárhol használható. Az írógép nagyságú, ötletes szer­kezet bármilyen tantárgy is­mereteit képes „befogadni” az oktatás sorrendjében. A fel­adat gombnyomásra jelenik meg a tanuló előtt, aki a gép­be elhelyezett papírszalagon dolgozhatja ki a megoldást. A szerkesztők lehetővé tették, hogy a feladat kidolgozása előtt, ugyancsak gombnyomás­ra megjelenő utalás a leghe­lyesebb módszerre irányítja a diák figyelmét. A harmadik gombnyomásra megjelenő he-, lyes megoldást a tanuló maga hasonlítja össze saját munká­jával. A gép különösen az ösz- szevont osztályokban segítheti a pedagógusok és a diákok munkáját. Az Országos Találmányi Hi­vatal Szabó—Peczár oktató­gyakorló gépét találmánynak minősítette. szftményei élelmiszerhigiéniai szempontból úgyszólván kifo­gástalanok. 1971 volt a metró életében az első teljes év, amikor ja­nuár 1—tői december 31-dg „egyhuzamban” részt vettek szerelvényei a budapesti tö­megközlekedés lebonyolításá­ban. Ezért is érdekes az a sta­tisztika, amely a tavalyi utas- forgiaiomról készült. Eszerint Mint lapunk múlt pénteki számában hírül adtuk, január 9-én, illetve 17-én két zebe- gény-újvölgyi lakos ásott kút- jában ismeretlen eredetű ola­jat talált. Ennek nyomán va­lóságos „olajláz” tört ki a köz­ségben. Az eseménnyel azóta a rádió s számos újság is fog­lalkozott. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt különböző intézeteit naponta mintegy kétszáz telefonáló hívja. Mi is feltettük a kérdést: való­ban kőolajat találtak-e Zebe­gényben? — A válasz egyértelműen: nem! — mondotta tegnap ér­deklődésünkre a tröszt kutatá­si főosztályának vezetője. — Az elmúlt tíz évben 200 fil­met készített a Mezőgazdasagi és Élelmezésügyi Miniszté­rium filmstúdiója. Közülük 148 még mindig ott található a katalógusokban. Tegnap Fehér Gyulának, a minisztérium tá­jékoztatási főosztályvezetőjé­nek megnyitójával kezdődött meg a tizedik országos mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemle. A bevezető előadásban Fe­hér Gyula arról szólt, miért hasznos filmeket készíteni, filmeket forgalmazni. A haszon nemcsak a rek­lám, a propaganda, hanem az ismeretterjesztés, a tá­jékoztatás is minden új­ról, modernebb, korszerűbb ter­mesztésről, termelésről a me­zőgazdaságban. Sőt, a nép­szerű filmek segítenek a szakmunkáshiány enyhítésé­ben is! Pályaválasztásról szó­lókat készítettek a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet amatőr filme­sei, s a Heves megyei Tanács anyagi támogatásával az eg­riek is. 1971-ben több mint 90 millióan utaztak a metrón. Az u tasstzámlá Láso k adatai azt mutatják, hogy naponta reg­gel 6 és 7 óra között mintegy 65—67 ezren szállnak fel a szerelvényekre, s a többség a Keleti pályaudvari megállóig utazik. A metró legzsúfoltabb napja a hétfő és a péntek: ezen a két napon átlagosan 260—265 ezren utaznak. A hét más napjain — vasárnap ki­vételével — az utasforgalom 235—240 ezer között mozog. Tavaly a legnagyobb havi forgal­mat egyébként augusztus­ban és szeptemberben je­gyezték fel. Augusztusban 10 960 500-an, szeptemberben pedig 9 282 929- en érték el úticéljukat metró­val. E több mint 20 milliós forgalomban azonban jelentős szerepet játszott a vadászati világkiállítás. Az összeírásból az is kide­rül, hogy az elmúlt esztendő­ben havonta átlagosan 834 vonattal futott több a Fehér úti és a Deák téri állomás kö­zött, mint 1970-ben. Érdekes adat: a vonatok oda-vissza egy év alatt összesen 1 517 172 ki­lométert tettek meg. A felmé­rések tapasztalatai igazolják, hogy a metró hét állomása közül a legnagyobb forgalmat a Fehér úti bonyolítja le. A tömegköziekedési jármű­vek közül nemcsak a leggyor­sabb, hanem a legpontosabb is a metró: szánté másodpercre Mihelyt tudomásunkra jutott az eset, azonnal kiutazott a helyszínre egy geológusunk, s a behozott olaj mintát labora­tóriumi vizsgálatra küldtük. Ott kimutatta, hogy a kutak­ban talált olaj nem kőolaj, ha­nem annak már egy lepárlás­sal előállított terméke: gáz­olaj, amely feltétlenül kívül­ről került a talajba. 1970-ben a zebegényi ásványőrlő üzem egy olajtartálya megsérült, s abból jelentős mennyiségű gázolaj folyt ki, ez juthatott el most a különböző talajrétegek között a kutakba. Tehát gáz­olajról van szó, amely pedig természetes körülmények kö­zött nem fordul elő. A tíz esztendő alatt 13 me­zőgazdasági > film részesült nemzetközi elismerésben, kül­földi fesztiválokon. A hazai hálózatba évente több mint 500 új kópia kerül, s az országban 6—7 ezer alkalommal vetíte­nek le mezőgazdasággal fog­lalkozó filmet. A kétnapos filmszemlén, melynek színhelye a minisz­térium kultúrterme, 48 film kerül bemutatásra. A minisz­térium saját filmjein kívül egyre több készül a termelő- szövetkezetek, ' az élelmiszer- ipari gyárak, s az intézmények erejéből. Örvendetes tény, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár amatőrfilmklubja 4 film­mel szerepel a szemlén, összesen 52 perc Kőrösé. A négy kisfilm címe: Szöszi egy napja, Palettizálás, Job­ban, gyorsabban, könnyebben és a Praeventió. A legérdeke­sebb a Palettizálás, mely a konzervgyár műszaki gárdájá­nak újításáról, a palettizáló- gép működéséről készült. . — t — kiszámítható, hogy az egy-egy állomás közöt tii távolságot mennyi idő alatt teszik meg a szerelvények. A két végállo­más közötti menetidő 11 perc. Betartását a Deák téri mély­állomáson levő irányítóköz- pomt — amely állandó tele­fonösszeköttetésben van a ko­csi vezetőkik el — folyamatosan ellenőrzi. Az elmúlt esztendő­ben az úgynevezett menet- rendszerűségi mutató több mint 99 százalékos volt, azaz 100 szerelvény közül átlagosan nem egészen egy tért el a me­netrendtől. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: OR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő- helyettes t SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadói CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIIL. Somogyi Béla u. s. (L em. Levélcím: Bp. 10. Postadók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VUL. Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100. 142—320. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. L,j^ (izetbetó bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.|. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. 0 A ceglédi Cipőipari Vállalatnál a készülő lábbelik forrná­FADM ilTJlDTADB AlT ját új géppel tartósítják. A jobb minőségű gyermekcipők- f UillVlillIlii 1U1)1)Ä1V bői műszakonként ezer pár készül. SEGÉDMUNKÁS NORVÉGIÁBAN Látni, tapasztalni Inkább csoportosan — Nászajándék: a Gyilkos-tó Nem minden jó, ami házi Elkoboztak nyolc mázsa élelmiszert Gyorsaságból, pontosságból: jeles Kilencvenmillió utas A metró 1971-es bizonyítványa Ötvenkét perc Nagykőrösé Megkezdődő tt a mezőgazdasági filmszemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom