Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
8 Wap 1972. JAXUÄR 27., CSÜTÖRTÖK Bálvány ára ZÁRSZÁMADÁSOK ELŐTT Milyen a jó beszámoló? Beszélgetés Békési Sándor mezőgazdasági osztályvezető-helyettessel Nincs olajlelohely Zebegényben Gázolaj szennyezi a kutakat Pest megyében 159 mező- gazdasági termelőszövetkezet, 30 szakszövetkezet, 30 szövetkezeti társulás és egy halászati szövetkezet készít zárszámadást, illetve mérlegbeszámolót. A zárszámadó közgyűléseken tájékoztatják a gazdaságok vezetői a tagságot arról, milyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben, menynyivel gyarapodott a közös vagyon, sikerült-e nyereségesen termelniük, vagy esetleg több volt a kiadás, mint a bevétel? A zárszámadási közgyűlés a mezőgazdasági termelőszövetkezet életének legfontosabb fóruma. Általában ilyenkor van csak együtt teljes számban a tagság (a tervtárgyalást küldöttgyűlésen oldják meg), ilyenkor lehet az egész év ügyes-bajos dolgait, s a jövő feladatait megvitatni. Ezért nagyon fontos, hogyan zajlik le a termelőszövetkezetekben a zárszámadó közgyűlés. Erről beszélgettünk Békési Sándorral, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjével. • Az ön véleménye szerint milyen legyen a beszámoló? — A zárszámadás ismertetése az elnök feladata. Nem szükséges, hogy a főkönyvelők adathalmazt zúdítsanak a tagságra. Ez szóban úgysem jeAZ EMBEREK, a kérdések, a szándékok mindenütt ugyanazok. Menni, világot látni, felüdülni. Ennek a szép szokásnak kiszolgálója Vácott, a Széchenyi utcában a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal tágas irodája, ahol egyúttal — szerződés alapján — az IBUSZ feladatait is ellátják. Egy házaspár Szikora Jánossal, az Idegenforgalmi Hivatal munkatársával beszélget. Árjegyzéket forgatnak, Jaltába készülnek. Minden érdekli őket Ez az első útjuk a határon túlra, nem csoda, ha nehéz a döntés: mikor induljanak, rövidebb vagy hosszabb időtartamra menjenek-e. A Gyapjúmosógyár kollektívája belföldi kirándulásra készülődik. Megbízottjukkal Pászthory Lóránt, az utazási iroda vezetője tárgyal. Aztán kis szünet következik. — TAVALY NYOLCVANEGY országjáró túrát bonyolítottunk le saját szervezésünkben — sorolja a kirendeltség vezetője. — Azt hiszem, a részvevők elégedettek voltak. A váci nagyüzemek, a járási termelőszövetkezetek gyakran jelentkeznek, és kérik, állítsunk össze mozgalmas, színes programot. Kényelmes, gyakran — ha sikerül megkapni — panorámás buszt indítunk útnak, szakképzett TIT-idegen- vezetővel. Külföldi társasuta- kat is szervezünk. Tavaly a járási hivataltól hatan, idén már tizenöten jelentkeztek az isztambuli körutazásra. — Ma például egymástól függetlenül az előbbi házaspár volt a negyedik, amelyik a nyarat Jaltában kívánja tölteni társasutazás keretében — kapcsolódik a beszélgetésbe Szikora János. — A szovjet utak különben is nagyon kedVASTAG KÖNYVET vesznek elő. Neveket, persze, nem mondanak, de szívesen elmondják: hosszú évek óta visszatérő utazójuk egy segédmunkás. Minden fillérjét félreteszi, egyedül él. Egy évben egyszer nagy utazást tesz. Ezen a nyáron a norvég fjordokba látogat. Másik törzsvendégünk egy 73 éves néni. Elvárja, hogy az érdekesebb programokról külön értesítsék. Tavaly az Adriai-tengerpartot, idén az NDK hegyvidékét választotta. Az utazási irodákban ilyenkor még holt szezon van, inkább csak érdeklődni, kérdelent sokat, hiszen az adattömeget megjegyezni még képzett közgazdászok sem tudnák. Annál fontosabb viszont, hogy a legjellemzőbb kérdéseket ismertessék. Kevés adattal, sok gyakorlati ismeretanyaggal kell fűszerezni a zárszámadási beszámolót, mert, mondjuk meg őszintén, csak akkor van értelme kiállni a pódiumra, csak akkor nem nézik óráikat a hallgatók. Gyakori hiba zárszámadásokkor az a szemlélet, hogy „csak a szépre emlékezem”. Valahogy ilyenkor téves elképzelések alapján — nem akarják elrontani a hangulatot — a problémákra nem hívják fel a gazdaság vezetői a figyelmet. Ennek pedig az a következménye, hogy feledésbe merülnek a gondok, s a következő gazdasági esztendőben már halmozódva tapasztalhatók. © A zárszámadó beszámoló tehát inkább gazdasági értékelő előadás legyen? — Igen. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdaság legfontosabb termelési mutatóit, a termelési értéket, a nyereséget, a pénz felhasználását jellemző adatokat és az egy tízórás munkanapra jutó keresetet ismertessék. Emellett — bár ünnepélyes az alkalom — a fegyelmi kérdésekkel sem árt fogzősködni jönnek. Áprilistól aztán megindul az élet. Belföldön megkezdődnek a különböző rendezvények, az Idegen- forgalmi Hivatal által összeállított különböző túrák. Egyéni tervekkel, kérelmekkel jelentkeznek az iskolák, a gyárak és a kollektívák. így tart őszig, amikor a szilveszteri külföldjárásra állítják össze a névsort. Nagyon sokan részesítik előnyben a csoportos utazást. Nem kell semmivel bajlódniuk, kényelmes szállás, jó ellátás várja őket, kitűnő vezetőkkel. Pásztoryék egybehangzóan állítják: e téren is fejlődtek az emberek. Tizenöt évvel ezelőtt a külföldi holmi volt a fő mozgatóerő. Ma látni, tapasztalni indulnak az emberek a szomszédos országokba vagy még messzebb, nyugatra-keletre. KÖZBEN SZÓLNAK a telefonok. Sárga svájcisapkás férfi jön: tudnának-e nem messze valami nagyon szép programot összeállítani nászutasoknak? Végül megállapodnak: egy hét a Gyilkos-tó mellett. Gavallér nászajándék a barátjának. Komáromi Magda lalkozni, éppen úgy, mint a társadalmi bizottságok munkájának értékelésével. Ha a tagság látja, hogy a vezetőség is komolyan veszi ezeknek a bizottságoknak a szerepét, szívesebben fordul hozzájuk, segítve ezzel tevékenységüket. A zárszámadáskor adódik lehetőség a legjobban dolgozók plé- num előtti dicséretére is. O Enyhén szólva „gyenge pontja” a zárszámadásoknak az ellenőrző bizottságok elnökeinek beszámolója. Miért? — Sok termelőszövetkezetben valóban hatásosan és hasznosan működik az ellenőrző bizottság. Vezetőik azonban nem minden esetben született szónokok, s beszédük megfogalmazásához segítségül hívják a főkönyvelőt, esetleg a főagronómust. így saját mondanivalójukat idegen ember szövegeként olvassák föl, s nem lesz meg az a hatása a közgyűlés szemében, ami a célja: a valóban elvégzett munka ismertetése. Az ellenőrző bizottságok elnökei — véleményem szerint — mondják el köznapi nyelven azt, amit láttak, tapasztaltak társadalmi megbízatásuk során, s akkor nem lesz „papírszaga” beszámolójuknak. A megyében eddig mindösz- sze két termelőszövetkezetben tartották meg a zárszámadó közgyűlést. Mindkettőben — a dömsödi Dózsában és a dán- szentmiklósi Micsurinban — jól sikerült ez az egész tagságot érintő összejövetel. A hét végén azonban mindennap több helyütt is tartanak zárszámadást. Februárban pedig a csúcsidény következik. m. k. a. A Pécsett működő Állategészségügyi Állomás az utóbbi időben fokozta élelmiszerhigiéniai ellenőrzéseit. Az élelmiszerek vizsgálata során súlyos hibákat tártak fel a szakemberek: több esetben találtak olyan hús- és tejterméket, amelyek bakteorológiai szempontból nem voltak kifogástalanok, ezért elkobozták és megsemmisítették azokat A legutóbbi negyedévben több mint nyolcszáz kilogramm tőkehúst, töltelékárut, baromfit, halat, tejet és tejterméket foglaltak le a baranyai üzletekben. Súlyosabb esetben az Állategészségügyi Állomás szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezte az élelmiszert szállító mezőgazdasági üzem ellen. A vizsgálatok azt mutatják, hogy nem minden jó, ami házi. Az állami hús- és tejipar kéBelföldön rekordnak számító áron kelt el a Hortobágyi Állami Gazdaság kiváló sportlova, a Bálvány. Kétszázezer forintért vette meg a kitűnő, sok versenyen első helyezést elért, remekül futó és ugró paripát a Hon- vé^ Sportegyesület lovasszakosztálya. A Bálványt a gazdaság mátai lovastelepén nevelték és tanították be. Legutóbbi nagy sikere Eperjesen volt: a kitartásos magasugratásban lett győztes. Új találmány a „géptanár” Mechanikus oktató-gyakorló gépet szerkesztett Szabó György, a Győri Tanítóképző Intézet tanára és Peczár János győri órás-műszerész mester. A „géptanár” előnyei közé tartozik, hogy szemben az elektronikus szerkezetű oktató-nevelő gépekkel, hordozható és bárhol használható. Az írógép nagyságú, ötletes szerkezet bármilyen tantárgy ismereteit képes „befogadni” az oktatás sorrendjében. A feladat gombnyomásra jelenik meg a tanuló előtt, aki a gépbe elhelyezett papírszalagon dolgozhatja ki a megoldást. A szerkesztők lehetővé tették, hogy a feladat kidolgozása előtt, ugyancsak gombnyomásra megjelenő utalás a leghelyesebb módszerre irányítja a diák figyelmét. A harmadik gombnyomásra megjelenő he-, lyes megoldást a tanuló maga hasonlítja össze saját munkájával. A gép különösen az ösz- szevont osztályokban segítheti a pedagógusok és a diákok munkáját. Az Országos Találmányi Hivatal Szabó—Peczár oktatógyakorló gépét találmánynak minősítette. szftményei élelmiszerhigiéniai szempontból úgyszólván kifogástalanok. 1971 volt a metró életében az első teljes év, amikor január 1—tői december 31-dg „egyhuzamban” részt vettek szerelvényei a budapesti tömegközlekedés lebonyolításában. Ezért is érdekes az a statisztika, amely a tavalyi utas- forgiaiomról készült. Eszerint Mint lapunk múlt pénteki számában hírül adtuk, január 9-én, illetve 17-én két zebe- gény-újvölgyi lakos ásott kút- jában ismeretlen eredetű olajat talált. Ennek nyomán valóságos „olajláz” tört ki a községben. Az eseménnyel azóta a rádió s számos újság is foglalkozott. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt különböző intézeteit naponta mintegy kétszáz telefonáló hívja. Mi is feltettük a kérdést: valóban kőolajat találtak-e Zebegényben? — A válasz egyértelműen: nem! — mondotta tegnap érdeklődésünkre a tröszt kutatási főosztályának vezetője. — Az elmúlt tíz évben 200 filmet készített a Mezőgazdasagi és Élelmezésügyi Minisztérium filmstúdiója. Közülük 148 még mindig ott található a katalógusokban. Tegnap Fehér Gyulának, a minisztérium tájékoztatási főosztályvezetőjének megnyitójával kezdődött meg a tizedik országos mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemle. A bevezető előadásban Fehér Gyula arról szólt, miért hasznos filmeket készíteni, filmeket forgalmazni. A haszon nemcsak a reklám, a propaganda, hanem az ismeretterjesztés, a tájékoztatás is minden újról, modernebb, korszerűbb termesztésről, termelésről a mezőgazdaságban. Sőt, a népszerű filmek segítenek a szakmunkáshiány enyhítésében is! Pályaválasztásról szólókat készítettek a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet amatőr filmesei, s a Heves megyei Tanács anyagi támogatásával az egriek is. 1971-ben több mint 90 millióan utaztak a metrón. Az u tasstzámlá Láso k adatai azt mutatják, hogy naponta reggel 6 és 7 óra között mintegy 65—67 ezren szállnak fel a szerelvényekre, s a többség a Keleti pályaudvari megállóig utazik. A metró legzsúfoltabb napja a hétfő és a péntek: ezen a két napon átlagosan 260—265 ezren utaznak. A hét más napjain — vasárnap kivételével — az utasforgalom 235—240 ezer között mozog. Tavaly a legnagyobb havi forgalmat egyébként augusztusban és szeptemberben jegyezték fel. Augusztusban 10 960 500-an, szeptemberben pedig 9 282 929- en érték el úticéljukat metróval. E több mint 20 milliós forgalomban azonban jelentős szerepet játszott a vadászati világkiállítás. Az összeírásból az is kiderül, hogy az elmúlt esztendőben havonta átlagosan 834 vonattal futott több a Fehér úti és a Deák téri állomás között, mint 1970-ben. Érdekes adat: a vonatok oda-vissza egy év alatt összesen 1 517 172 kilométert tettek meg. A felmérések tapasztalatai igazolják, hogy a metró hét állomása közül a legnagyobb forgalmat a Fehér úti bonyolítja le. A tömegköziekedési járművek közül nemcsak a leggyorsabb, hanem a legpontosabb is a metró: szánté másodpercre Mihelyt tudomásunkra jutott az eset, azonnal kiutazott a helyszínre egy geológusunk, s a behozott olaj mintát laboratóriumi vizsgálatra küldtük. Ott kimutatta, hogy a kutakban talált olaj nem kőolaj, hanem annak már egy lepárlással előállított terméke: gázolaj, amely feltétlenül kívülről került a talajba. 1970-ben a zebegényi ásványőrlő üzem egy olajtartálya megsérült, s abból jelentős mennyiségű gázolaj folyt ki, ez juthatott el most a különböző talajrétegek között a kutakba. Tehát gázolajról van szó, amely pedig természetes körülmények között nem fordul elő. A tíz esztendő alatt 13 mezőgazdasági > film részesült nemzetközi elismerésben, külföldi fesztiválokon. A hazai hálózatba évente több mint 500 új kópia kerül, s az országban 6—7 ezer alkalommal vetítenek le mezőgazdasággal foglalkozó filmet. A kétnapos filmszemlén, melynek színhelye a minisztérium kultúrterme, 48 film kerül bemutatásra. A minisztérium saját filmjein kívül egyre több készül a termelő- szövetkezetek, ' az élelmiszer- ipari gyárak, s az intézmények erejéből. Örvendetes tény, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár amatőrfilmklubja 4 filmmel szerepel a szemlén, összesen 52 perc Kőrösé. A négy kisfilm címe: Szöszi egy napja, Palettizálás, Jobban, gyorsabban, könnyebben és a Praeventió. A legérdekesebb a Palettizálás, mely a konzervgyár műszaki gárdájának újításáról, a palettizáló- gép működéséről készült. . — t — kiszámítható, hogy az egy-egy állomás közöt tii távolságot mennyi idő alatt teszik meg a szerelvények. A két végállomás közötti menetidő 11 perc. Betartását a Deák téri mélyállomáson levő irányítóköz- pomt — amely állandó telefonösszeköttetésben van a kocsi vezetőkik el — folyamatosan ellenőrzi. Az elmúlt esztendőben az úgynevezett menet- rendszerűségi mutató több mint 99 százalékos volt, azaz 100 szerelvény közül átlagosan nem egészen egy tért el a menetrendtől. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: OR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő- helyettes t SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadói CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIIL. Somogyi Béla u. s. (L em. Levélcím: Bp. 10. Postadók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VUL. Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100. 142—320. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. L,j^ (izetbetó bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.|. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. 0 A ceglédi Cipőipari Vállalatnál a készülő lábbelik forrnáFADM ilTJlDTADB AlT ját új géppel tartósítják. A jobb minőségű gyermekcipők- f UillVlillIlii 1U1)1)Ä1V bői műszakonként ezer pár készül. SEGÉDMUNKÁS NORVÉGIÁBAN Látni, tapasztalni Inkább csoportosan — Nászajándék: a Gyilkos-tó Nem minden jó, ami házi Elkoboztak nyolc mázsa élelmiszert Gyorsaságból, pontosságból: jeles Kilencvenmillió utas A metró 1971-es bizonyítványa Ötvenkét perc Nagykőrösé Megkezdődő tt a mezőgazdasági filmszemle