Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

Diamozaik Itáliáról Kedd este hat árakor Vá cott, a Dunakanyar Fotoklub ban Lánczi György és Petényi Gábor mutatja be Olaszor­szágban készített diafelvételeit. FIGYELŐ Hírünk az országban A TV-híradó tudósítást kö­zölt dr. Láng Jenőnek, az ön­töde nyugdíjba menő orvosá­nak búcsúztatásáról. — A Nép- szabadság sportrovata ismer­tette Völgyi Péter idei terveit. — A Sajtóterjesztésí Híradó bemutatta a váci postaköz- pontban munkálkodó Németh házaspárt. — Az Izzó című üzemi újságban nyilatkozott Karkész Sándor, a Váci Kép­csőgyár igazgatója. — A Foto legutóbbi számában Salamon Iván visszaidézte a Dunaka­nyar Fotoklub audiovizuális fesztiváljának eseményeit. — A Kossuth rádió Válaszolunk hallgatóinknak rovata foglal­kozott a Földvári téri lakások gázellátásával. — Az Elet és Irodalom közölte Berkovits György riportját egy gödi el­tartási szerződésről. — A Nép­szava cikkírója bemutatta Vá­cot, ä megye munkásmozgal­mi hagyományaival foglalkozó íájcentrumot. — A Dolgozók Lapja tudósított az Utasellátó Vállalat komáromi Versenyé­ről. Az első és a második he­lyen a váci Bea Mihály és Rusóczky Ferenc végzett. A KISZ kulturális tervei Már hírt adtunk róla, hogy a Váci Városi KISZ-bizottság mellett kulturális osztály ala­kult. A társadalmi munkabi­zottság elkészítette az első ne­gyedév terveit. A társadalmi ünnepségek mellett megrende­zik a fiatal váci képzőművé­szek, fotósok, modellezők és bélyeggyűjtők kiállítását. A KISZ fennállásának 15. évfor­dulójára ünnepségsorozatot rendeznek, kiállításon mutat­ják be a KISZ váci történeté­nek dokumentumait. Szabás-varrás tanfolyam kezdődik Január 15-én újabb szabás- varrás tanfolyam indul Vá­cott a szakmaközi bizottság rendezésében. mSOm A PEST MEGYEI HlRtAP KÜtÖNKIADÁSA XVL ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1972. JANUÁR 4., KEDD 1971 váci mérlege: Bevezették a gázt, elkészült két iskola, és felépült 331 lakás Az óév utolsó napján keres­tük fel dr. Lukács Ferencet, a városi tanács elnökét, és arra kértük, foglalja össze, mit ho­zott 1971 Vác városának. — Jelentős esztendő volt. Ekkor fejeztük be a III. ötéves tervet, amit Vác 100 millió fo­rinttal túlteljesített; erre > az évre esett a IV. ötéves terv indítása, s nem utolsósorban a tanácsválasztások és az új tanácstörvény megjelenése, mely behatárolja a tanácsok munkáját. De más vonatkozásban 5s eredményesnek ítélem 1971- et. Vác ezalatt a tizenkét hó­nap alatt is sokat fejlődött. A város fejlesztési alapja 186 mUlió forint volt, a tanács költségvetése 96 millió forintot tett ki. Jelentős építkezésekre ke­rült sor: 476 lakás építését kezdtük meg (összehasonlításként: a har­madik ötévestervben összesen 292 lakás építése .szerepelt), ebből 136 lakás az év végéig el is készült, a többi az építő­ipar szűkre szabott körülmé­nyei miatt húzódott át az új évre. Ezenkívül felépült 72 KISZ-lakás is, s az üzemek lakásépítkezései is hozzájárul­tak a lakáshiány enyhítésé­hez. Az OTP és a magánosok beleértve a 72 KISZ-la- kást is — 201 lakást építettek 1971-ben, s mintegy 180 lakás építése folyik. Igazságosnak tartom a meg­jelent lakásrendeletet, mely minden korábbinál jobban fi­gyelemmel van a lakást kérők szociális helyzetére, s a kis ke­resetűeket juttatja elsősorban lakáshoz. TMK-BRIGAD VALLALASBAN Kisnémedin van alkatrész Csöndes a kásnémedi határ. Csak egy kisebb csoporttal ta­lálkozunk az egyik szalmaka­zalnál. Leltározók. A Zöldmező Tsz központjá­ban Figwli György gépcsoport­vezető mondja: — Minden erő- és munkagépet alaposan kija­vítunk. Ezt a munkát az ifjú­sági szocialista brigád tagjai végzik, akik vállalták, hogy biztosítják a gépek folyamatos üzemeltetését. Ennek egyik feltétele az alapos karbantar­tás. A tavaszi munkák elkez­déséig a brigád elvégzi felada­tát, mert biztosítani tudjuk a szükséges alkatrészeket. Cs. J. Ezt bizonyítja az is, hogy az év vége előtt elosztott hat­vanhárom állami lakás jöven­dő tulajdonosainak névsora ellen nem érkezett egyetlen ki­fogás sem, s nyolcvankét szö­vetkezeti lakást is olyanok kapják, kiknek többsége köz­vetlenül a termelésben dolgo­zik, hatvanhétén zsúfolt kö­rülmények között laktak, s szociális szempontból is indo­kolt, hogy lakáshoz jussanak. — Jóllehet, sok bírálat érte, s nagyon sok gondot okozott Vác vezetőinek is, mégis nagy eredménynek tart­juk, a vezetékes gáz meg­jelenését a városban. A kulturált szocialista város kialakulásának alapvető felté­tele. 1971-ben négyszázhu­szonhét lakás kapta meg a gázt, melyhez 570 méter kö­zépnyomású és 770 méter kis­nyomású vezetéket kellett le­fektetni, megépítettünk egy fogadó- és egy nyomásszabá­lyozó állomást. Gondot okoz a deákváriak régi panasza, a Honvéd utcai vasúti aluljáró állapota is. 1971 eredménye, hogy írásos megállapodás szü­letett a város és a KPM között, miszerint 1972-ben elkezdik az aluljáró építé­sét, illetve kijav'tását. — Az egyre iparosodó város kultúrálódását szolgálja az ősszel elkészült új zeneiskola — szerintünk egyike a leg­szebbeknek az országiban —, a Siketek Országos Intézetének új részlege; a Hámán Kató Is­kola napközije és konyhája ugyancsak 1971 eredménye. Persze, nemcsak öröme, gondja is volt Vácnak szép számmal 1971-ben. — Például az, hogj- az épít­kezés területén nem tudunk lépést tartani a lehetőségeinkkel. Az építőipar ebben az eszten­dőben sem azt hozta, amit vártunk tőle. Nemcsak a la­kásépítések területén, másutt is. Nagy gondot okoz a város fejlesztéséhez szükséges pénz előteremtése Is. Különösen a vállalatok hozzájárulása aka­dozik. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy a város lakos­sága és az itt működő vállala­tok is támogatják a városi ta­nács törekvéseit, aminek szép példája, hogy Az új esztendő el­ső napja volt. Jár­tam az üres utcákat, s alig találkoztam valakivel. Ragyogó, szikrázó, volt a nap­fény, majdnem tava­szi íze volt a leve­gőnek — és mégsem csalt ki senkit az új év! A tegnapi szilvesz­ternek jóformán alig látszott nyoma, han­gulata messzi tűnt. Vagy talán éppen ebben a csipkerózsi- ka-csendben rejtő­zött el a tovaröppent vidámság? Hiszen pár órával ezelőtt még papírtrombiták recsegtek-harsogtak, éneklő társaság vi­dám kacaja rezegtet- te a Széchenyi utcai ablakokat — és lám, most egyedül va­gyok, magam fürdő- zök a délelőtti nap­fényben. Az újságosbódé fiatalasszonya szé­gyenlősen mosoly­gott rám, és halvá­nyát ásított tenyere mögött. Nem sokat AZ ELSŐ NAP alhatott! Az apró üvegablakon beszö­kött egy tenyérnyi fénysugár, s az asz- szonyka haján meg- libegtetett egy kon­fettipöttyöt. A téren, a borozó katakombái felett galambraj keringett. Szárnycsattogásuk csak egy percre ka­varta fel a csendet, majd fordultak és eltűntek a Duna irá­nyában. A tér sö­vénykaréja izzani lát­szott, amint a deres gallyacskákon végig­szaladt a napsugár. Az egyik puttó-szo­bor mellett megáll­tam. Dundi teste nejlon ruhába rejtő­zött, s a talapzat előtt egy törött pezs­gősüveg búslako­dott. Az üveg cirádás ezüst (fugája a nejlon lepedő redői közé akadt. Tűnődve néz­tem ... Vajon ki cé­lozhatta meg e ne­mes töltettel? Vagy talán saját maga volt a tettes és ő is az óesztendőt búcsúz­tatta valahol...? Később a Dunát néztem. Fehér gyöngyből és csipké­ből volt a korlát. A nap egy kissé oldal­ról érte, aztán mind közelebb óvatosko­dott hozzá — és a gyöngyök olvadni, peregni kezdtek. A viz felett sirályok bukóztak, csak néha szóltak egymáshoz. Nekem úgy tűnt, hogy halkabban, mint máskor. Karcsú és fehér testük úszott a levegőben, akár egy- egy ezüstlő, fehér hajó. A kikötőnél álmo­san ringatózott a Huba. Kopott olda­lán megloccsantak a habok, meg-megló- dulva újra és újra nekiindulva a parti kövekről. Odább, a lépcsőnél induláshoz készülődött az Előd. Morcosán pöfögött, majd zöld tetőpony­vája lebbent, s máris hetykén fordult a Pokol felé. Láttam, hogy csak egy árva utasa volt, és odaát sem várták többen. Ki utazik az új év első napján? Ahol nyáron leg­hangosabb a délután — a csónakház lép­csőjénél —, három jégtörőhajó horgany­zott. Rakott és üres uszályok szunnyad­tak mögöttük. Az egyik fedélzeten egy fiú nyújtózott álmo­san, majd a nap felé fordulva hangosat tüsszentett. A hajó belsejéből halk zene szűrődött ki. A meló­dia kifutott a víz fö­lé. együtt táncolt az aranyló napfénnyel, majd a város felé fordult és szaladt ébreszteni a szilvesz­teri hétalvókat, akik képesek voltak az év első, leggyönyörűbb napját is végig­aludni. Csankó La jos az új kulturális központ építéséhez a váci gyárak, üzemek, szövetkezetek, in­tézmények mintegy 38 millió forintot ajánlottak eddig fel. Ezúton is köszönet érte. Mit hoz 1972? — Hisszük, hogy Vác to­vábbfejlődik, hogy a városi ta­nács végrehajtó bizottsága és munkatársai ebben az eszten­dőben is jól szolgálják a vá­diak, a szocialista város érde­keit — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Lukács Ferenc tanács­elnök. b. h. Melyik a kettő közül? Őszi lombhulláskor készült ez a kép Göd-felsőn. Azóta le­hullottak a levelek, de a hivatalosan készíttetett „BOGSKAY út” tábla változatlanul helyén van. Pedig ott van mellette — összehasonlításként — a helyesen írt „BOCSKAI u.” tábla is. Ideje lenne a hibás táblát levenni, illetve kicserélni. (Rozsnyai Simon felv.) Anyakönyvi hírek Született: Hargitai Endre és Veisz Rozália: Anikó, Fonád András és Hurik Mária: Szil­via, Németh József és Né­meth Mária: Erika, Együd László és Ruska Magdolna: Hajnalka, Garaba Mihály és Matejcsok Terézia: Andrea, Makula Pál és Németh Ilona: Piroska, Kismika László és Boros Mária: Attila, Bánkuti AKI TUDOTT, SEGÍTETT Egész éjjel javították a pályatestet A rádió, a napilapok beszá­moltak a december 30-i váci vonatösszeütlközésről. A tv- híradó, képben is bemutatta a szerencsétlenség színhelyét. Szemtanúk elbeszéléséből, hi­vatalos jelentésekből kibon­takozik a tragédia sok rész­lete. Este hat órakor, az össze­ütközés időpontjában, a köd sűrű, átláthatatlan volt. En­nek ellenére a 136-os vonat jó tempóban jött a Nyugatiból s alig volt késése, amikor Vác határához ért Az előtte haladó 226-os szerelvény Sződligeten vesztegelt s emiatt késéssel indult Vác felé. Az álsóvátosi állomásnál le­vő jelző tilosat mutatott, de a vezető a nagy ködben nem vette észre. A másik vonat az Izzó melletti pályaszakaszon vesztegelt. Szerencse, hogy az utasok többsége a szerel­vény első részében tartózko­dott. A legutolsó, párnás kocsi kapta a legnagyobb ütést. Fa- és fémrészei széttörtek, a va­gon felismerhetetlenségig ösz- szsroncsolódott. A következő, fapados szerelvény sérülése kisebb volt, csak a középső — kijárati — része domboro­dott ki. A gyorsítottat von­tató, 1971-es gyártású vil- villanymozdonynak az eleje roncsolódott össze. Alváza és hátsó része ép maradt. A mentés azonnal megkez­dődött. Riasztották a mentő- állomást. Vasutasok rohan­tak viharlámpákkal a fűtő­házból. A kalauzok igyekeztek nyugalomra inteni az utaso­kat. Óvatosságra intették őket, mert félő volt, hogy a villany-vezeték is leszakadt s ez fokozta volna a tragédiát. Értesítették a kórházat, ahol rövid idő alatt teljes ké­szültségben fogadták a sorra beszállított sebesülteket. Ki­vonultak a tűzoltókocsik és reflektorozással segítették be­világítani a ködös területet. A sérültek egy részét a men­tők a helyiszínen elsősegély­ben részesítették. Miután a pályatest eltor- laszolódott, megbénult a köz­lekedés ezen a szakaszon. A három esti expresszvonatot más vonalra térítették. Ria­dóztatták a pályaudvart s az autóbuszok már indultak is Gödre, hogy Vácig ingajá­ratokkal tartsák fenn a for­galmat. Ugyancsak ingajá­ratokat közlekedtettek Bu­dapest—Göd, , és Vác—Szob között. A helyszínre újabb segítség érkezett. Honvédek lezárták a környéket, a hírről értesülő önkéntes rendőrök is siettek segíteni. A MÁV műszaki alakulata megkezdte a pálya szabaddátételét. A kevésbé roncsolt fapados kocsit a Deákvár felőli árokba emel­ték; a párnás kocsi eltávolí­tása már nagyobb feladatot jelentett. Másnap reggel 4.30-kor már közölte a rádió, hogy egy vá­gányon közlekednek a vo­natok Budapest—Vác között. A köd fölszállt s a további erőfeszítéseik lehetővé tették, hogy kijavítsák a megsérült pályatestet s mindkét irány­ba közlekedhessenek a szerel­vények. Pénteken egész nap váltot­ták egymást a munkacsapa­tok. Hegesztőpisztollyal szét­vágták a párnás kocsi roncs­darabjait és tehervon attal elszállították a helyszínről. László és Omrey Anna: Edit, Jakubecz Tibor és ICucsalrén: Tibor, Kovács Richárd és Hol- ma Mária: Richárd, Berki Ist­ván és Dombi Éva: Tamás, Kruzinszky Kristóf és Szűcs Zsuzsanna: - Kristóf, Bartók István és Molnár Piroska: Pi­roska, Pap István és Holló Margit: Zsolt, Tányéros József és Súlyán Zsuzsanna: Péter, Hornicsek György és Kövesdi Éva: Gabriella, Horváth Ist­ván és Horváth Julianna: Ta­más, Pozsgai György és De­meter Katalin: György, Czen- czik István és Pilinyi Mária: Zoltán, Przymuszkola Albin és Garami Éva: Zsolt, Tóth Ist­ván és Gregorecz Borbála: Ist­ván nevű gyermeke. Házasságot kötött: Forber- ger Pál Arató Ilonával,. Igné- czi József Ignáth Ágnessel, Lö­vész Lajos Privinszky Évával. Vácott hunyt el: Gonda Fe­renc (Szob), Mészáros Károly- né szül. Matlák Mária (Rác­keve), Perti József né szuL Pesti Margit (örboftyán), Chladek Jánosné szül. Szabó Erzsébet (Dunakeszi), Tamás Pál (Penc), Marx Józsefná szül. Kiss Mária (Verőce), Könyvesi Rudolf (örbottván), Edömér Kálmánná szül. Mráz Mária (Vác, Jókai u. 6.), Sza­badi Jánosné szül, Balázs Er­zsébet Vác, Ady E. sét. 4.). Hidasi István (Vác, Szt. Mi­hály dűlő 4.), Molnár József (Csécse), Bédi Mártonná szűk Sztranyák Mári^ Göd), Kocsá- ri Józsefné szül. Gerhát Rozá­lia (Vác, Máriaudvar), Borsos Terézia (Vác, Vak Bottyán tér 1.). Olvasóink írják Nem lehetne Gondolom, a kereskedelem már megcsinálta karácsonyi mérlegét — ami az anyagiakat illeti —, engedjék meg, hogy a fogyasztó mérlegét, amely üröm az örömhöz, én is meg­vonjam. Karácsonyra szánt horgolásomhoz elfogyott a cérnám. Bementem a- váci Röltexbe. Két gombolyag 60-as cérnát kértem és 27 fo­rint 40 fillért fizettem. (Pénz­tárblokk nincs.) Befejezés előtt elfogyott a cérnám, elszámítottam ma­gam, újra bementem. „Nincs cérnánk” — közölték röviden. Megkértem kislányom, hozzon Pestről. Ö 23 forintot fizetett. (Blokkal, igazolva a vásárlást és jogot adva a reklamációra.) Ha Vácott blokkot kapok, most tőlük kérnék magyará­zatot a 4.40-es külömbségért Az ünnep előtti héten még egyszer vásároltam a boltban, s akkor próbaképpen megkér­deztem az eladót, akinél ko­rábban vásároltam: mibe ke­rül egy gombolyag hatvanas cérna?! „Tizenkettő hetven” —• volt a válasz. Vajon milyen eredményre jutok, ha minden eladót végigkérdezek? Éppen ezért — a viták el­kerülésére — vezessék be a blokkrendszert, vagy más úton tegyenek rendet ebben az ár- dzsungelben! Nem jó az, ha a vevő azon gondolkodik: vajon becsaptak-e vagy sem? Mert a bócsánatosnak vélt tévedések rendszerint — cso­dálatos, nem? — a vevőt sújtják. Sz. L.-né, Vác, Szent János utca Szerezzenek érvényt a törvénynek! Gyakran sétálok a Duna- parton. A Csokonai utca, Tí­már utca, Duna-part között van egy bokros terület. Itt ke­resik élelmüket a környék cinkéi. Mihaszna 16—20 éves fiúk ragacsokat helyeznek a bokrokra és madárcsapdákat, naphosszat várják a kismada­rakat, hogy — eladhassák őket. Láttam egy légpuskás, oldal- tarisznyás, kutyás fiatalem­bert is, aki az Ady Endre sé­tány vadgalambjait vette pus­kavégre. A természetvédelmi törvé­nyek tiltják az énekesmada­rak befogását. Érvényt kellene nekik szerezni! Egy sétáló nyugdíjas Köszönetnyilvánítás. Ezúton mon­dok köszönetét a rokonoknak, is­merősöknek, a művelődési ház dolgozóinak, a Lenin út lakóinak, akik szeretett feleségem: Vécsey Antainé szül. Papp Erzsébet te­metésén Vácott megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, s részvétükkel bánatomban osztoz­tak. Vécsey Antal és családja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom