Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

rest «JEGYEI 'k/CítIop 1972. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK Petrovics Kartalon született Petőfi Pest megyében Követhetjük Petőfi útját Pest megyében, ha rábízzuk magunkat a Petőfi és Pest me­gye című füzetre, amelyet a közelmúltban elhunyt neves Petőfi-kutató, dr. Mezősi Ká­roly állított össze, és a Pest megyei Módszertani Füzetek sorozatában jelent meg a Pest megyei Népművelési Tanács­adó gondozásában. Tizennégy vers Petőfi tizennégy versét írta Pest megye területén, amint dr. Mezősi közli. Atyai nagy­apja, Petrovics Tamás mészá­ros élt Aszódon, Kartalon, Valkón, Hévízgyörkön, Do- monyban, itt is halt meg. Anyai nagyapja, Hruz János csizmadiamester Maglódon és Aszódon is lakott. A költő harminchat Pest megyei településen fordult meg élete folyamán. Dr. Me­zősi Károly széles körű tájé­kozódás alapján írta meg füzetét, amely gazdag tárhá­zát adja a költő emlékeinek és elősegíti a Petőfi-kultusz megyénkbeli felvirágzását. Petőfi járt Abonyban egy­szer, itt született Abonyban háltam... című verse. A köz­ség temetőjében nyugszik öcs- csének, Istvánnak felesége, Gaylhoffer Antónia. Aszód gazdag a költő em­lékeiben. Itt kötöttek szülei házasságot, itt járt a költő gimnáziumba, itt lakott első szerelme, Cancriny Emilia. Cegléden ugyanakkor járt a költő, amikor Kossuth. De át­utazott többször a városon, ahogyan a könyv megemlíti: hétszer. Nevezetes Dömsöd is Pe­tőfi életében. Száműztem ma­gamat ... című verse arról tanúskodik, hogy itteni magá­nyában alakultak ki forradal­mi célkitűzései, eszméi. A je­lenlegi Petőfi-emlékmúzeum épületében lakott. Érdekes le­írást hagyott hátra egy du­nai víziútjáró^ amely egy hé­tig tartott. Nagykoráén vándorszínészként „Azt mondják, hogy Gö­döllőnek szép vidéke van ...” írta Petőfi — „Nem tudom, igaz-e”. Aztán megbizonyosod­hatott, hogy igaz. Itt fordította James Robin Hood cí­mű regényét, itt írta a Merengés, a Temetőben, a Farkaskaland című verseit. Itt volt boldogtalan szerelmes Mednyánszky Bertába. Kartalon született a költő atyja. Kiskunlacháza Petőfi vá­lasztókerületébe tartozott a forradalom időszaka alatt, de a község — akkor város — vezetői szembehelyezkedtek vele, ők is volt főjegyzőjü­ket, Nagy Károlyt támogatták a követválasztáson. A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) (elvételre keres betanított munkásokat és munkásnőket, valamint könnyű- és nehézgép­kezelőket. Igényjogosult házaspárok részére 6—12 hónapon belül vállalati bérlakást, egyedülálló férfiak részére korszerű munkásszállóban elhelyezést tudunk biztosítani. 1972-től gyárunk új bérezési formát vezet be. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál minden munkanapon 7-től 15 óráig, vagy levélben, cím: Cement- és Mészművek Váci Gyára (munkaügyi csoport) Vác 1. postafiók 94. Az érdeklődők levélben is kaphatnak felvilágosítást. Kocséron, a régi csárdában járva, felrémlett előtte szülő­földjének minden emléke. Nagykőrösön mint vándor- színész járt először, majd mint képviselőjelölt. Pencen négyszer is járt a költő rokoni látogatáson ba­rátaival. De járt Pécelen, Pilisen, Po- mázon, Ráckevén, Solymáron, Szadán, Szentendrén, a Tápió vidékén. Vácott Júliával is Vácott laktak a költő szü­lei, ő már diákkorában is megfordult ott, később Szend­rey Júliával is. Vasúton című verse — „Száz vasutat, ezeret!/ Csináljatok, csináljatok!” — akkor született, amikor meg­nyílt a Pest—Vác vasútvo­nal. Az Anyám tyúkját is Vá­cott írta. A költő 1848. március 21-én — írja Mezősi — tagja lett a Pest megyei forradalmi testü­letnek, a megyei választmány­nak. A füzet népművelési felada­tok szem előtt tartásával ké­szült, kézikönyvként hasz­nálható — főleg a Ki mit tud Petőfiről? mozgalomban, vetélkedőkön, a Petőfi-kultusz ápolására. B. Gy. ERASMUS-KIÁLLÍTÁS Balettművészek dedikálnak A Budapesti Balett című album megjelenése alkalmából január 31-én, hétfőn délután 5 órakor Budapesten, a Rózsa­völgyi Zeneműkereskedésben (V., Martinelli tér 5.) a könyv szerkesztője, Lőrincz György, az Operaház balettigazgatója és a magyar balett jeles mű­vészei, többek között Harango­zó Gyula, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Dózsa Imre, Si- peki Levente, Menyhárt Jaqueline, Ugray Klotild és Seregi László koreográfus, va­lamint Márk Tivadar jelmez- tervező dedikál. A Corvina Kiadó gondozá­sában magyiar, német és angol nyelven megjelent mű a ma­gyar színházkultúra irodalmá­nak jelentős gyarapodása, mert magyar táncművészetről ilyen gazdag képanyaggal (114 foto) még nem jelent meg könyv. Vidéki tánckedvelőkmek — ha levélben kérik — a Rózsa­völgyi Zeneműbolt postai utánvétellel küld dedikált pél­dányt. Az Unesco Erasmus című kiállítási anyagát a fővárosi be­mutatás előtt Dunaújvárosban mutatták be. A kiállítás Desi- derius Rotterdamusnak, az európai humanizmus egyik legki­emelkedőbb alakjának életéről szól. Gödöllőre indult FILMSZTÁR LESZ RUDI A győri állatkert szarvasbi­kája, amely Rudi névre hall­gat, tíz évvel ezelőtt, kicsi ko­rában került a szigetközi erdő­ből a győri állatkertbe. Évről évre gyönyörű trófeát növesz­tett, s méltóságteljesen járt­kelt karámjában. Rudi való­színű nem tudta mire vélni, hogy néhány nap óta gondozó­jától, Brunovszky Istvántól nem kapott az illatos szénából, csupán vízzel traktálták. Hosz- szú útra készítették ugyanis elő. Rudit elkábították, teher­autóra rakták, és Gödöllőre szállították. Itt, a vadrezervá­tumban engedik szabadon, ahol a szelíd jószágról a gödöllői filmstúdió tagjai filmet for­gatnak. AMIKOR JÓ AZ ELCSÚSZÁS Nyársapát példaként szolgálhat Óvodagondok a ceglédi járásban A Ceglédi Járási Hivatalban a járás óvodahelyzetéről be­szélgetünk. A múlt évben két községben építettek újat. Abonyban egy abszolút kor­szerű, központi fűtéses, saját, önálló konyhájú, tágas, het­venöt személyes óvodát létesí­tettek négy és fél milliós költ­séggel. Év végén adták át, decembertől működik, 100 ki­csinek nyújt kitűnő helyet, s ezzel együtt Abonyban most már négy óvoda van. De ez is kevés. Ezért 1972—73-ban a meglévő épületekhez továb­bi egy-egy csoportbővítést tervez a község. Nyársapáton a használaton kívülivé vált iskolaépület­ből alakítottak ki új óvodát — ez a 30 személyes gyer­mekintézmény részben községfejlesztési alapból, jórészt pedig a helyi Aranyhomok és Haladás tsz jelentékeny társadalmi munkájának jóvoltából készült el. Kivitelezője — szintén a nyársapáti Aranyhomok Tsz építőbrigádja. A jó példa mintájára sze­retnének óvodát létesíteni Albertirsán is, ahol a II. szá­mú óvoda helyszűkében van. Bővítésre lenne lehetőség, de a nagyközség pénze kevés; na­gyon elkelne a társadalmi se­gítség, a lakosság s a tsz ré­széről. Valahogy úgy, mint Nyársapáton — itt is sikerül­nie kell. Tavaly kezdtek hozzá a dánszentmiklósi óvoda felújí­tásához. Az 1972-re áthúzódó munkálatok folyamán átala­kítják a foglalkoztató ter­meket, kibővítik a konyhát — amely új felszereléssel is gya- i rapszik: nagy teljesítményű hűtőszekrényt, konyhai mun­kagépet kapott. Az átadás ha­tárideje — december 31-e — elcsúszott kissé. Ilyen határ­időelcsúszást kívánok sok más óvodának is: a kivitelező (az albertirsai Dimitrov Tsz építőbrigádja), a vállalt mun­kát tulajdonképpen időben elvégezte, jó minőségben —de a tervezetten aluli költséggel. Ennek köszönhetően arra is maradt pénz. hogy az óvodát még barátságosab­bá varázsoló módosításo­kat végezzenek. —? például farostlemez-burko­lat kerül a foglalkoztató ter­mek falaira, s a még mindig megmaradó összegből felsze­relési tárgyakat, játékokat vesznek a kicsinyeknek. Néhány összefoglaló adat a járás óvodahelyzetéről. A 16 működő óvodában összesen 764 a hely — ám 852 a kis­gyerek. A helyhiány legége­tőbb Ceglédbercelen és Törteién. Még nehezebb hely­zetben van Jászkarajenő kő- röstetétleni része, valamint Csemö és Mikebuda — e hely­ségekben óvoda egyáltalán nincs. A járásban működő 39 óvónő közül csupán öt a képe­sítés nélküli — munkaerő- hiány nincsen. Az abonyi és nyársapáti óvodaépítkezés példaképp szolgálhatna más, óvodagond­dal küzdő községek számára is. Szinte minden helyi tsz, üzem, intézmény segítségre sietett, amint szóba került az óvodagond. Ki társadalmi munkával, ki ajándékkal, já­tékokkal járult hozzá az óvodalétesítéshez. Abonyban — s ez nagy ritkaság —olyan speciális központi (modem, olajfűtéses) óvodai konyha épült, amely a község többi óvodáit is ellátja. Figyelemre méltó, hogy Itt végre nem kényszerül közös kosztra a három- esztendős óvodás, a ser­dülő iskolás, meg a felnőtt pedagógus — mint, saj­nos, oly sok helyütt. Zárszóul: Mikebudán — ahol egyáltalán nincs óvoda, most társadalmi munkára mozgósít a község. Az ősszel kihelyezett faipari részleg már meg is ígérte, hogy segít az óvodaépítésben. Péreli Gabriella Mérce Zsoldos rajza HETI FILMJEGYZET Nyulak a ruhatárban Páger Antal, a Nyulak a ruhatárban Apukája Maga a téma kitűnő: az ügyeskedő, ravasz, kedvesen agyafúrt és idegesítően pénz- sóvár, ám mindezt jól titkoló kisember, akiben a szerzés, a vagyoncsinálás vágya olyan erős, hogy a mai magyar tár­sadalom minden kiskapuját megkeresi, ha megtollasodá- sáról van szó, anakroniszti­kus életformájával állandó összetűzésbe kerül vejével, aki már másfajta tulajdonviszo­nyok között született, nőtt fél, s aki mélységesen elítéli „Apu­ka” stiklijéit, dörzsölt svihák- ságát — mindaddig, míg a megvetett módon összejött pénz rá nem száll, mert ak­kor belőle is kibújik a „tő* kés”-hajlam. A Polgár András és Hercze- nik Miklós által írt forgató- könyv tehát alkalmas lenne egy közismert tétel filmmű­vészeti eszközökkel történő bemutatására. Nevezetesen arra, hogy illusztrálja: a szo­cialista társadalomban is elég erősek még a kapitalisztikus maradványok a pénzhajhászás, a vagyonszerzés képviselői nem veszlek ki a mai magyar életből. Hogy manapság is léteznek nálunk (s nem is olyan elha­nyagolható számban) a nem éppen legális pénzszerzés minden útját-módját isme­rők, az köztudott. Amiben a Nyulak a ruhatárban újat mond; az az, hogy ezeket a nyerészkedőket nem az eddig ismert körben (különféle ma­szekok, kétes egzisztenciák, deklasszált elemek, s más hasonlók között) keresi és ta­lálja meg. A film tulajdonkép­peni főhőse, Apuka, kis csalá­di házzal, kis nyúlfarmmal, sok baráttal, ismerőssel, és még több zavaros üzletecské­vel. Olyan rokonszenvesnek látszó kis nyugdíjas, aki most ér rá magával törődni, most tudja felfedezni a világot — és annak számára nyitva lévő lehetőségeit. Akár szívünkhöz közelálló Is lehetne Apuka, ha egész magatartása, élet­formája, törekvései nem len­nének visszataszítóak, s ha nem kényszerítené családját (vejét is) ennek az életformá­nak az elfogadására. Apuka tehát maradvány a múltból, amely még ma is kísért, s ma is sok-sok Apuka létezik. A Nyulak a ruhatárban ezek szerint bíráló szándékú film. Csakhogy ezzel a bírálattal egy kis baj van. Hogy a for­gatókönyvben csúszott-e él a dolog vagy az egyszer már kitűnő szatirikus filmmel (a Gyula vitéz télen-nyáron-ned) jelentkező Bácskai Lauró Ist­ván rendezése volt-e követke­zetlen, nem könnyű eldönteni. Az történik ugyanis a film­ben, hogy Apukát (akit Páger Antal játszik kitűnően) meg­sajnálják az alkotók, s ve­lünk is megsajnál tátják. Már­pedig a szatirikus hangvételű filmek alapszabálya, hogy szatirizált (tehát így vagy úgy elítélt, bírált) hőseiket nem szabad közel engednünk a szívünkhöz. Itt most majd­hogynem kedvet kapunk mi ás az Apukáéhoz hasonló zava­ros kis pénzszerzési ügyletek lebonyolítására. Aztán: Apuka veje a film első kétharmadá­ban olyan hevesen ellenzi apó­sa viselt dolgait, hogy egy­szerűen nem értjük, mikor, s miért történik benne az a nagy fordulat, melytől kezdve még ádázabb harácsoló lesz az após megtalált pénzének segítségével, mint az elítélt Apuka volt. A Nyulak a ruha­tárban tehát: bár, szándéka szerint egy anakronisztikus életforma szatirikus bírálatát kívánta adni, a filmvásznon látható végeredmény szerint inkább csak bemutatja ezt az életformát, s nem elegendően éles ahhoz, hogy szatíra le­gyen, és ahhoz sem elég kö­vetkezetes, hogy mondaniva­lóját igazán elfogadtassa. Nagy kár, mert benne rejlett vala­mi hasonló lehetőség, mint amit például a csehszlovákok Homolka-íilm jelben láthat­tunk: a dühítően piti kispol- gáriság elsöprően mulatságos, kiveséző leleplezése. A bádogváros lakói Nem az első film ez a fran­cia alkotás, amely a különbö­ző országokban élő, dolgozó vendégmunkások életéről szóL Itt az algériai munkások sorsa, küzdelme áll a közép­pontban, s ez több okból is érthető. Részint belőlük talál­ható a legtöbb vendégmun­kás Franciaországban, s az ő köriilményeik a legdöbbene- tesebbek. Részint pedig a film rendezője, írója, Ali Ghalem, maga is algériai, tehát ezt a problémakört ismeri a legala­posabban, s leginkább átélve, belülről. Mindenesetre A bá­dogváros lakói egy számunkra majdnem ismeretlen világról ad hírt, s bár erőteljese« fel­használja eszközei között a dokumentarista iskola meg­oldásait, valamint a klasszi­kus olasz neorealizmus ered­ményeit is, mégis modem és lebilincselő film, nem pedig egy szociográfiai dolgozat megfilmesített változata. S tekintve, hogy a film célzata kettős (az embertelen körül­mények között élő, rosszul fi­zetett algériai munkások hely­zetének bemutatása, s otthon, Algériában a túlszínezett le­hetőségekkel kábított, a valós képet nem ismerő munkake­resők visszatartása), azt a helyenként kissé didaktikus és naiv hangvételt sem kell a film szemére vetnünk, amely más körülmények között ta­lán zavarólag hatna. Ralu hercegnő hozománya A jól ismert román Betyár­sorozat újabb darabja ez a szí­nes kalandfilm, a régi szerep­lőkkel, a régi fordulatokkal, s ezzel körülbelül mindent el is mondtunk róla. Talán valamivel kevésbé naiv a me­séje, mint az előző darabé (A betyárkapitány) volt, s ez csak javára válik a filmnek. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom