Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

Jutó 1972. JANUAR 23., SZERDA Zhftíi'lap Elskironikus éjjeliőrök A főváros vízcsőhálózata mind sűrűbben mondja fel a szolgálatot — s leginkább éj­jel; Budapesten évente átla­gosan mintegy kétezer csőtö­rés, illetve -sérülés bénítja meg hosszabb-rövidebb időre egy-egy környék vízellátását. Ezért állított a közelmúltban munkába a Fővárosi Vízmű­vek több különleges elektroni­kus lehallgatókészüléket. Mint elmondották, ezek a berende­zések ezerszeresére erősítik fal azokat a zörejeket, ame­lyeket a víz csobogásával kelt. A műszerek segítségé­vel tökéletesen lehet hallani a legkisebb rezgéseket, sőt fel tudják deríteni azt is, hogy a cső melyik szakaszán laza a tömítés, hol sustorog, szi­várog a víz. Újjáválasztják a kereskedelem társadalmi ellenőreit Zsákolás nélkül A hódmezővásárhelyi MEZŐ­GÉP Vállalatnál tovább bő­vült az egytengelyes pótkocsi­család: elkészítették az új tí­pusú, malomipari pótkocsi mintapéldányát. Segítségével megszüntethető a hagyomá­nyos, nehéz fizikai munka, a zsákolás. A kocsihoz tartozó, s a vontató traktorral kardán­tengellyel hajtott szívó-nyomó­berendezés mozgatja a búzát, vagy más szemes terményt a raktár és a kocsi két köbmé­teres szállítótartálya között. A kirakodást ugyancsak ez a be­rendezés látja el, emberi erő közreműködése nélkül. A töl­tőberendezés óránként 15 ton­na termény „szivattyúzására” képes. „Gombafejű“ víztornyok A Nyíregyházi Vasipari Ktsz-ben megkezdték a „gom- P.{lfejy”..viztorgyjak • -gyártását!: Ezeké't az öt méter átmérőjű, csonka kúp alakú, általában 14 —16 méter magas víztárolókat a mezőgazdasági nagyüzemek­ben állítják fel, a víztoronyból 77 és 150 köbméteresek ké­szülnek az állattenyésztési kombinátok központi üzem­egységei részére. A Nyíregyhá­zi Vasipari Ktsz az idén 50 víztornyot szállít a megrende­lő mezőgazdasági nagyüze­mekbe. Az első ilyen „gomba­fejű” víztornyot a nagyhalászi termelőszövetkezetben, illetve a Gyula-tanyai Állami Gazda­ságban állítják fel. A tavaly lezajlott szakszer­vezeti választásokhoz kapcso­lódóan ez év első negyedében a kereskedelem társadalmi el­lenőreit is újjáválasztják. Az ellenőröknek mintegy kétharmada — körülbelül 10 ezer dolgozó — szak- szervezeti aktivista, akit az üzemi kollektívák ja­vaslata alapján a különböző szintű szakszervezeti szervek bíznak meg ellenőrző felada­tokkal. Őket választják most újjá az üzemi összbizalmi ér­tekezleteken, szakszervezeti taggyűléseken. Általában ott választanak társadalmi ellen­őrt, ahol ilyen aktivisták már eddig is működtek, nincs akadálya azonban annak sem, hogy bármely más üzem vagy intézmény is létrehozza társadalmi ellenőri hálózatát, ahol azt a szakszervezeti bi­zottság szükségesnek tartja. A megválasztottak számára az igazolványokat az ágazati szakszervezetek, a szakszer­vezetek megyei tanácsai, a szakszervezetek budapesti ta­nácsa vagy a SZOT adja ki, aszerint, hogy ellenőri felada­tuk hány boltra, a főváros, egy-egy megye, vagy esetleg az ország egész területére kiter­jed-e. Mem emlegetik — csak építik Nagy háta előre néz — Jól és mozgalmasan kez­dődött az 1972-es esztendő. Az első munkanapon, 3-án, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjével és a Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat főmérnöké­vel tárgyaltam a vízmű átadá­sának előkészítéséről. Aztán Új arcú térképek Népes szakembergárda ké­szíti a Vas megyei települések új belterületi térképét. Leg­utóbb az 1910-es években szer­kesztettek a megye helységei­ről térképeket. Az adatgyűjtést a legkorszerűbb technológia, többek között a fotogrammet­ria (repülőgépről történő fel­vétel) alkalmazásával folytat­ják. Az új térképek óriási vál­tozásokat regisztrálnak. A leg­nagyobb átalakulás Szombat­helyen, Körmenden, Sárvárctt és Celldömölkön ment végbe. Üj városrészeket, Ipari, me­zőgazdasági, kulturális, okta­tási, egészségügyi létesítmé­nyeket, utakat kell számba venni. Ugyanakkor eltűnt a régi, elavult házak, kis üze­mek egész sora. A megyében összesen mintegy 600 új utcát és 400 különböző létesítményt rajzolnak az új térképekre. a mégyér>es Üléseznek a járások és a városok népíroníMzoétságai Jelentős eseményre készül a népfrontmozgalom. Ez év áp­rilisában ül össze V. kongresz- szusa. A számvetések, az el­múlt négy évben végzett mun­ka összegezésének az ideje a mostani. Ezekben a hetekben, napokban üléseztek, illetve üléseznek Pest megyében is a járási és a városi népfront­bizottságok. A városi bizottsá­gok többsége már értékelte a munkát, tegnap pedig a mono- ri. a ráckevei, a budai és a váci járásban tanácskoztak, a bizottságok. Az elmúlt négy év társa­dalmi életünkben nem volt eseménymentes, gondoljunk csak a gazdaság- irányítás reformjának beveze­téséi-e, az új, a módosított vá­lasztójogi törvény alkalmazá­sára, a múlt évi választások­nál, vagy a Központi Bizott­ság nő- és ifjúságpolitikai ha­tározataira. Üj, sajátságos fel­adatokat jelentett mindez a népfrontbizottságoknak és nemegyszer új módszerek al­kalmazását tette szükségessé. A bizottságok — miként ezt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának a múlt héten megtartott tanácskozása is megállapította — feladataikkal általában jól megbirkóztak. A budai járási bizottság ta­nácskozásán Inzsel Ottó tit­kár erről így szólt: „Elmond­ható, hogy a fenti változások okoztak átmeneti nehézsége­ket, de összességében a mozga­lom jól állta mind a meny- nyiségf, mind pedig a minősé­gi munkariövekedés Időszakát és betöltötte feladatát”. A népfront előbb említett megyei bizottsági ülésén egy felszólaló valahogy így fogal­mazta meg a népfront munka- területét : tulajdonképpen mindenna­pi életünk minden mozza­natában „ott van” a nép­front. Lényegében ezt tükrözik a járási bizottságok beszámolói. Ám az is igaz, hogy minden tucat hangszóróból csendülő, hol lágy, hol harcos, hol bé­kés, hol nyugtalan, hol vér- lázitó, hol emberséges zene tö­kéletessé teszi a látvány ér­zelmét. S aztán felröppen a vászonra a békegalamb, az utolérhetetlen picassói szim­bólum ... A műsorvezető Jacques Duc- los-t szólítja a mikrofonhoz, a közönség — nem mindegyikük kommunista — vastapssal fo­gadja az idős veteránt. Duclos beszél, Duclos kitűnő szónok, hullámzása, dallama, ritmu­sa van beszédének, s harsá­nyan kiált, ha hangsúlyozni akarja valamelyik gondola­tát. Picassót köszönti, a mű­vészt méltatja, de a téma egy­re távolodik — vagy közelít! —, a tisztelgéstől: az antifasiz- musról beszél, a kommunista emberről, a kommunista esz­méről, a francia helyzetről, a világhelyzetről, a mozgalom­ról, a nemzetközi munkás­mozgalomról. Duclos Picassó- ról szólva a mindennapokról beszél. Picassót elemezve a francia mindennapokat elem­zi. Duclos Picassóval agitál. Duclos és Picasso agitál... Viharos politikai nagygyű­lés hangulatát veszi fel a sportpalota csarnoka, az egy­séges lelkesedést csak fokoz­zák a francia előadóművé­szek, egyikük Pabló Neruda tisztelgését tolmácsolja a kö­zönségnek, átforrósodik a színpad, amikor a spanyol fczólótáncos a ritmust teljesen magába szívó, az extázisig pergő, gyors, utánozhatatlan temperamentumú táncot mu­tat be, vagy amikor a spanyol népdal csendül fel, oly hang­terjedelemben, hogy szinte a hatalmas csarnok sem képes befogadni. És a vetítővásznon egymást váltják a Picassó- remékművek... A műsorvezető Louis Ara­gon! szólítja a mikrofonhoz, a közönség — nem mindegyikük kommunista — vastapssal fo­gadja a kommunista író-köl­tőt, a Les Lettres Francaise igazgatóját. Aragon Picasso születésnapjára írt poémáját szavalja el, tiszteleg és dicsér, de ő is: a festőóriás életmű­vét az életbe, a politikába he­lyezi. A gondolatok egyszerre köszöntik a művészt és a ha­ladást, a művészi küzdelem együtt cseng a politikai küz­delemmel, a kommunista mű­vész dicséretére a kommunista eszme dicsérete rezonál. Ara­gon Picassóval agitál. Aragon és Pjcasso agitál... Már eldö n the tetten, hogy művészi élményeket nyújtó gálaesten, vagy politikai gon­dolatokat sugárzó kommunis­ta tüntetésen vagyunk-e. Illet­ve nincs is itt semmi ellent­mondás: a Francia Kommu­nista Párt a picassói évfordu­lót egybekötötte a kommunis­ta eszme harcos terjesztésé­vel. És e gondolat, tudjuk, Pi- cassó gondolata is. A politikai agitációt egészíti ki a művé­szet — a festő társművészei­nek — egysége: az ének, a zene, a tánc —, a gondolat se­gítőtársul szegődik. A vetítő- vásznon kirajzolódó Picasso- kép, Aragon szava, az orosz nyelvű operaária, a spanyol tánc együtt hatnak, s egysé­gesen válnak: „Hommage”-á! Mikisz Theodorakisz lép a színpadra, s Párizsban alaki­Aragon köszönti Picassót. tott zenekara, Theodorakisz vezényli saját számait. A kör bezárult: a fasiszta Spanyolor­szágból elmenekült festő ké­pei, a fasiszta Görögországból kiüldözött komponista zenéje fogja keretbe a politikusok gondolatát! Éjfélre jár az idő, a hangu­lat forró a sportpalotában. Az emelkedettség átragad a metró utasaira is. Mi pedig este ezt jegyezzük noteszünk­be: „Hommage, tisztelet Pab­ló Picasso és a kommunista ügy előtt!” Fóti Péter Foto: Urban Tamás községi népfrontbizottság nem foglalkozhat és nem is foglal­kozik minden területtel egyen­lő súllyal. Az egyik községben adott időben talán éppen a nyugdíjasok gondján kell se­gíteni, a másik községben a a fejlesztésben, a község szé­pítésében van jócskán tenni­való, a harmadik községben talán éppen a kiskerttulajdo- nosokat kell összefogni. Az,.utóbbi négy évben me- gyeszerte megnőtt a község- fejlesztési és szépítés! verse­nyek szerepe. Pest megyében 1 milliárd forintra tehető a négy év alatt elvégzett társadalmi munka értéke. Jelentős eredményeket ért el a budai járás is, hiszen a járás lakói 1967-ben összesen mint­egy 2 és fél millió forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek, ez az összeg 1971 első fél­évében már megközelítette a 10 milliót. S lehetne még en­nél jelentősebb is az ered­mény — szükség is lenne rá —, ám — meglepő — egyes községekben nem tulajdoníta­nak ennek megfelelő fontossá­got. A fentiekben nem véletlenül említettük példaként a köz­ségfejlesztést, a nyugdíjasok, vagy a kiskerttulajdonosok gondját. A budai járás tegna pi tanácskozásán például élénk vita alakult ki a külön­böző klubok szerepéről. Virág István törökbálinti nyugdíjas javasolta: az elkövetkező idő­szakban ezek szervezésére fel­tétlenül nagyobb gondot kell fordítani. Nagyon hasznos len­ne a községekben létrehozni például a tanácstagok klubját, amelyben a tanácstagok, r népfrontbizottsági tagok meg vitathatnák a község vezetői­vel a feladatokat, s azokat a munkákat, amelyekben a nép­front segíthetne. A nyugdíja­sok klubjával kapcsolatban valaki felvetette, _ hogy ezek megszervezése végeredmény­ben a szakmaközi bizottságok feladata lenne, milyen szere­pe lehet hát itt a népfront­nak? Lehet, hiszen nem az a lényeges, hogy ki szem ezi meg azokat, ha­nem, hogy legyenek. Ipolyvölgyi Jakab a pilisvörös- vári eredményeket említette követendő példaként, ott már van nyugdíjasklub, s eredmé­nyesen működik a negyven tagú kertbarátok klubja is. A népfrontbizottsági ülések lényegében az elmúlt időszak eredményeit összegezik és a közelgő népfrontválasztások­kal kapcsolatos feladatokat rögzítik. A budai járási példa is bizonyítja, már előre is mu­tatnak, az elkövetkező négy évre. D. G. 7-én megvolt az ünnepélyes átadás. | Nyitrai Ferenc, Nagykáta nagyközség elnökének szavait idézem. Ragyog az arca, bol- j dog, hogy a „nagy mű” befeje- | ződött. Persze, a lakosság is örül, de nemcsak a vízveze- 1 téknek. Annak is, hogy az ut­cák testén megszűnt a sok mély seb — egyelőre. Mert rö­videsen megkezdődik a szennyvízcsatorna építése, és, ha a munka tervszerűen ha­lad, 1973-ban az első sza­kaszt — 3,6 kilométer hosz- szúságban — megépítik, 20 millió forint költséggel. De ebből a pénzből elkészül a korszerű tisztítótelep is, ami már az egész csatornahálóza­tot kiszolgálja, megtervezésé­nél számoltak Nagykáta to­vábbi fejlődésével Is. Amit a nagyközség épít, majdan Nagy­káta város használja. Ma a község magja, ho'nap városközpont Vízvezeték és csatornázás a várossá fejlesztés egyik elő­feltétele. Arról viszont, hogy ezek a művek a városi rang eléréséért épülnek, senki egy szót sem szól. Nagykátán nemcsak a tanács, jóformán mindenki úgy fogja fel, hogy a vízvezetéken szállított jó ivóvíz, meg a szennyvíz el­vezetése a jelen gondjai meg­oldásához járul hozzá, és csak annyiban a jövőéhez, hogy a ma élőkön kívül a későbbi nemzedékek egészségét is szolgálja. Nagykátán azonban nem emlegetik a holnap vá­rosát, csak építik. Mégpedig a szó szoros értelmében. Két-három évvel ezelőtt csupán néhány egyemeletes ház magasodott k!i a többnyire falusias külsejű földszintesek sorából. Akadt viszont máraz utóbbi években azért néhány egészen ’ modern stílusú eme­letes épület is, például a párt- bizottság székháza, á gimná­zium. Aztán a harmadik öt­éves terv vége táján meg­épült az első háromemeletes épület, a 27 lakásos KISZ- társasház. A szomszédságá­ban felépült négyemeletes, 24 lakásos tanácsi bérházba alig néhány hete, december 15-én költöztek be a lakók. Ezek közelében a napokban adnak át egy négylakásos épü­letet És még az idén elké­szül az a 14 lakásos háromemeletes ház, amely­nek földszintjén valóságos szolgáltató kombinát lesz. Négy és fél millió forint be­fektetéssel a járási szolgáltató ktsz épít itt műhelyeket. A múlt év vége felé ebben az utcában nyüt meg az új ABC-áruház. Itt alakul a köz­ség magja, a világért sem mondanák, hogy városköz­pont, pedig, bizony, az készül itten. Hamarosan újabb építkezé­sek is indulnak. A napokban készült el egy újabb 24 laká­sos társasház tervdokumentá­ciója. Földszintjére költözik az Állami Biztosító, továbbá a Gelka-szerviz. Mert az egész járás szolgáltatásának megja­vítására is gondálnak a járás székhelyén. És készülnek már a Pest megyei Tanácsi Terve­ző Vállalatnál egy négyemele­tes, ötvenkét lakásos tanácsi béi'ház tervei. Mind a két épü­let még ebben a tervidőszak­ban elkészül. Hamarább, már szeptember­ben beköltözhetnek egy külön­leges rendeltetésű lakóházba a lakók. Hat garzonlakás lesz itt — fiatal pedagógusok részére, nehogy méregdrága albérlet­ben kelljen lakniuk. Természetesen nemcsak a tanács épít. Az állomásnál a MÁV is emelt egy kétemele­tes, lízlakásos házat dolgozói­nak, és a vasutasok tavaly de­cemberben már birtokukba is vehették. Évente 50—60 új családi ház lakhatási engedé­lyét szintén kiadja a tanács. — Ahol ilyen sok lakás épül, ott nyilván erősen nő a lakos­ság száma is. — Csak lassan emelkedik a lakosság száma — mondja a tanácselnök. — A legutóbbi népszámláláskor 11 767 lakost írtak össze Nagykátán, azóta sincs sokkal több. Továbbra is akadnak elköltözők, akiket azonban pótolnak részben a beköltözők, részben az újszü­löttek. Amióta komolyabb ipa­ri üzemek vannak Nagykátán, bőséges a munkaalkalom. Az azelőtti mintegy 2400 ingázó helyett már csak 1900—2000 ember jár el innen munkába, ezzel szemben viszont 1200 Nagykátára jár. Munkaalka­lom még többnek is lenne. 101 kapcsolat Nyitrai Ferenc nem nagyká- tai születésű, a szomszédos Farmoson látta meg a napvi­lágot, s hogy elvégezte a me­zőgazdasági gimnáziumot, a községi tanács alkalmazásába állott. Később szülőfaluja ta­nácselnöke lett, s az is maradt tíz esztendőn át, 1958-tól 1968- ig. Akkor választották meg Nagykáta élére. Járásszerte az egyik legjobb községi vezető­ként emlegetik. Különösen azt írják a javára, hogy minden községbeli intézménnyel, szervvel kitűnőek a kapcsola­tai, és ezt az értesülésünket nem is hallgatjuk el előtte. Nem tagadja, és sorolja, hány helybeli szervvel kell ápolnia a kapcsolatokat. Érdemes szemügyre venni ezt a statisz­tikai kimutatást: — Nagykátán 29 üzem, 25 hivatal és intézmény, 11 szö­vetkezet, 27 társadalmi tömeg­szerv, 9 tanácsi intézmény van, vagyis összesen 101. Ennyivel kapcsolatot tartani és együtt­működni sok egyetlen ember­nek. Egyébként is elnökhelyet­tesre nagy szükség lenne. Kétségkívül, bár a jelek sze­rint egyelőre Nyitrai Ferenc bírja, sőt, községe érdekében ezeket a jó kapcsolatokat ka­matoztatja is. — Nagykáta legnagyobb gondja a gyermekintézmények jelenlegi helyzete. Feltétlenül szükség lenne legalább még egy nyolc tantermes iskolára, erre azonban ebben az ötéves tervben már nem kerülhet sor. Készen van egy hatvan szemé­lyes bölcsőde és egy 160 gyer­meket befogadó iskolai nap­közi otthon tervdokumentáció­ja. Tízmilliós beruházásról van szó, el kellett halasztanunk. Viszont a legkisebbek nem várhatnak. A meglevő bölcső­dében csak 20 apróság fér el, 40 megalapozott felvételi ké­relmet kellett elutasítani, és egy óvodában százat. Egyelő­re ideiglenes megoldással igyekszünk újabb helyeket te­remteni, és ehhez anyagi hoz­zájárulásért a gazdasági intéz­ményekhez fordultam. Ügy­szólván egytől egyig megígér­ték, segítenek. A Telefongyár, a n’agykátai ÁFÉSZ, a Minőségi Ruházati Ktsz és a Magyar—Koreai Barátság Tsz már január ele­jén befizette hozzájárulását, a többiek nyilván rövidesen. így válik lehetővé a vásártéri óvo­da bővítésének folytatása, ott csak 50 új pici növendéknek lesz helye. Másik ötvennek pe­dig a pártbizottság régebbi épületében, ahonnan a lakó­kat sikerült másutt elhelyezni, és átépítésébe rövidesen bele­fognak. A pénzügyőrség volt épületében, megfelelő átépítés után, 40 csecsemőt befogadó bölcsőde nyílik, előrelátható­lag már szeptemberben. Helyi buszjárat Ebben az évben is folytatja a tanács az út- és járdaépí­tést, de gondoskodni kíván a rendezett utcák tisztán tartá­sáról is. Csakhogy a három utcaseprői állás közül kettő betöltetlen. Havi 1250 forintos béralap mellett nem akadt rá vállalkozó. Most nyugdíjasok­kal próbálkoznak. A község költségvetési üzeme keretében pedig a szemétfuvarozást is meg akarja szervezni a tanács. Erre és egyéb köztisztasági feladatokra a már tavaly vá­sárolt gépek mellé ez évben további 200 ezer forintért sze­reznek be gépeket. Még egy újdonságot közöl a tanácselnök: február elsejétől helyi autóbuszjárat is lesz Nagykátán. Szokoly Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom