Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

4 "s&£írtap 1972. JANUAR 25., KEDf TV-FIGYELŐ A Tv Zenei Klubja. Taián Jiem sértődik meg a televízió munkatársi gárdája, ha meg- valljuk: új kezdeményezésük az idősebb testvér, a rádió ki­tűnő zenei programjait juttat­ta eszünkbe. Ott kísérletezték ki ugyanis a zenekultúra és zenei ismeretterjesztés olyan változatos, színvonalas formá­it, melyekkel a képernyőn sem könnyű vetélkedni. A Vörös­marty téri Művészetek Házá­ból jelentkező klubműsor ér­deme a pergő ritmus, a ven­dégek és meghívottak jó meg­választása, a szűk műsoridőből szinte kidagadó gazdag vá­laszték. Reméljük, ez a mű­sorfonna is rátalál a rádióban megszokott közvetlenségre, családias hangulatra, ami a nézőt rossz ízű beavatottság nélkül teszi otthonossá az igé­nyes zenei kultúra .világában. Az utolsö tekercs, a kísér­leti műsorban mutatták be Samuel Beckett híres mono- drámáját, mely egy magányá­ba falazott, magnószalagon megörökített emlékeivel tár­salkodó ember lassú kihűlését ábrázolja, más műveihez ha­sonlóan talányos, többféle módon értelmezhető monda­nivalóval. Sokak szerint az abszurd dráma nem alkalmas a valóság illúzióját szobánk­ba hozó képernyőre, ez eset­ben mégis szerencsés volt a választás. A szűk térre szo­rult, egyetlen színész által előadott mű talán hatásosabb Is a kamera mozgékony látó­szögéből, mint a színpad ál­landó, rögzített terében elő­adva. Dömölky János rendezé­se. Lukács Lóránt fényképe­zése magas színvonalon tol­mácsolta a becketti gondolat- világot, mely kitűnően meg- elevenítőre talált Páger An­talban. Ez az ösztönös komé­diásnak tartott kitűnő mű­vész remekül érzett rá az al­katától távol álló figurára; fi­nom rezdülésekkel, sokatmon­dó arcjátékkal dúsította az írói üzenetet, kiemelkedő ala­kítással gazdagítva repertoár­ját. A nagy utazás. JOrge Semprun regényét a szocia­lista realizmus mintapéldái közt tartják számon. Eltökélt világnézeti alapállás és idő­síkok kezelésének modem ru­galmassága jellemzi művét, mely egy pokoli út emlékét örökíti meg, Franciaországból a náci koncentrációs táborba. A Jean Prat rendezte filmvál­tozat alapvonalaiban vissza­adja a regény hangulatát és gondolati tartalmát, bár az adaptáció nem mentes a meg­alkuvástól: néhol enyhített az eredeti keménységén. Gyanít­juk továbbá, hogy akik a re­gényt nem olvasták, némely­kor eltévednek az időváltások, emléksíkok sűrűjében. A ma­gyar szinkronban felfigyeltünk a semuri fiú hangját hitelesen megszólaltató Szersén Gyulá­ra, zavaróan hatott viszont az időmúlás oly módon való ér­zékeltetése, hogy a hős férfi­A Cement- és Mészművek Vác! Gyára (DCM) felvételre keres betanított munkásokat és munkásnőket, valamint könnyű- és nehézgép­kezelőket. Igényjogosult házaspárok részére 6—12 hónapon belül vállalati bérlakást, egyedülálló féríiak részére korszerű munkásszállóban elhelyezést tudunk biztosítani. 1972-től gyárunk üj bérezési formát vezet be. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet személyesen a gyár munkaügyi csoportjánál minden munkanapon 7-től 15 óráig, vagy levélben, cím: Cement- és Mészművek Vád Gyára (munkaügyi csoport) Vác 1. postafiók 94. Az érdeklődők levélben is kaphatnak felvilágosítást. kori énjének hangja egy szó­lammal mélyebb az ifjúkorié­nál. Röviden. Mi, városi 'férfi­ak, kellemesen lepődtünk meg azon, hogy lanyha házi segí­tőkészségünknél is mennyivel bűnösebb a falusi férfiak vi­selkedése. A Lámpagyújtástól lámpaoltásig című riportból ugyanis kiviláglott, hogy a má­sodik műszak egyedül viselt terhei cáfolnak rá a falusi nők egyenjogúságára. A Kartalon készült film tanulságai «alig­hanem általánosak: reméljük, országszerte vitatkoznak ró­luk. A génuai hölgy hamis Van Dyok-kép és még hamisabb krimi, mert elnyújtott formá­ban előadott álizgalmak nem pótolhatják a logikus, feszes­re húzott cselekményt. Űjabb tétel a „sokat bosszankod­tunk” rovatban; vigasztalód­tunk azonban a kellemes hu­morú Jog és zűrzavar című angol filmmel. A ma délutáni tárlatlátoga­tás Egry József gyűjteményes kiállításával is megismertet, este pedig az anya—gyermek kapcsolat szövevényeibe vilá­gít a Jogi esetek adása. Szer­dán két másik népszerű adás­forma: a nyugdíjasok műsora és a Nyitott boríték jelentke­zik a képernyőn. Mintha angol filmhétre szánta volna magát a Televízió: szerdán és csü­törtökön egyaránt angol filmet (Hová? és A színész) sugároz­nak a főidőben. Csütörtökön négyrészes útifilm-sorozat in­dul, mely magyar tévések lá­togatását örökítette meg az akkor háború küszöbén álló Indiában. Pénteken a meg­újult szovjet filmművészet klasszikus darabját, a Szállnak a darunkat vetítik a kora dél­utáni órákban. Figyelmet ér­demel a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaságról készült doku- mentumfilm, továbbá a gö­rög kulturális örökségünkben tallózó Európa bölcsője soro­zat, a legérdekesebbnek azon­ban Urban Ernőnek a Nemze­ti Színházban annak idején megérdemelt feltűnést keltett szatírája, az Uborkafa tévévál­tozata ígérkezik. Lehotay-Horváth György Szlovák fesztivál Tárnokon Ráadásként: saját gyűjtésű magyar népdalok A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége feb­ruár 19-én rendezi meg Pes­ten, a MOM székhazában nagyszabású szlovák bálját. Ennek előkészítő munkálatai között hangversenysorozatokat, népdalesteket rendeztek. A legjobb szólóénekesek és cso­portok a pesti szlovák bálon is felléphetnek. Tizenegy csoport szerepelt a rendezvényeken, különböző helységekből. Az utolsó és egyben talán legjelentősebb rendezvényt vasárnap tartot­ták, Tárnokon. Itt három jól felkészült, lendületes és színes előadású csoport lépett szín­padra: Tárnok, Pilisszentke- reszt és Sóskút együttese. ízes, átérzett, tiszta stílusú volt minden előadott mű, élve a népi előadásmód kötetlenségé­vel, sőt, szabadosságával — de soha túlzásokba nem menve és a szélsőséges hatásvadászat ol­csó fogásainak nem engedve! A pilisszentkereszti csoport minden számát tapsvihar ju­talmazta. De nem maradt el mögöttük a vendéglátó Tárnok és Sóskút sem. E két helység csoportjainak külön érdeme — ami a közönségből rendkívül nagy tetszést és elismerést vál­tott ki —, hogy a szlovák nép­dalok mellett magyar népda­lokat is adtak elő, zamatos magyar szövegkiejtéssel — köztük nem egy saját gyűjté­sűt is! Ez pedig félreérthetet­len utalás a zene, az ének nemzetközi összekötő erejére, a népdal nemzeteket összefogó hatására és a kultúrkapcsola- tok barátságot kovácsoló je­lentőségére. (láng) Turisták nemzetközi találkozója Az idén július 24. és augusz­tus 3. között tizedik alkalom­mal rendezik meg Szegeden a nemzetközi turistatalálkozót. A Szegedre érkező külföldi vendégeket gazdag szórakoz­tató program várja. Orgona­hangversenyeken, divatbemu­tatókon, kirándulásokon vesz­nek részt. Délelőttönként tu­catnyi nyelven elhangzó elő­adásokat hallgathatnak meg hazánkról, művészeti kérdé­sekről, a vendéglátó város múltjáról. 1972-BEN Hatvan w » ■ r r n r m r ■ uj tévéjáték Bőségesnek ígérkezik az idei tévéjátéktermés. 1972-ben mintegy hatvan darabot lát­hatnak a nézők. Az első évne­gyed egyik legérdekesebb pre­mierjének Fejes Endre „Jó es­tét, nyár, jó estét, szerelem!” című regényének kétrészes té­véfilmváltozata ígérkezik. „Egy óra múlva itt vagyok” címmel új munkásmozgalmi kalandfilm jelentkezik. Film készült Mándy Iván „A régi idők mozija” című köny­véből „Az igaziak” címmel. Hunyady Sándort három no­vellaátdolgozás képviseli 1972- ben a tévé műsorán „Három affér” címmel. Tévéváltozat­ban kel életre Turgenyev egyik novellája és Sándor Kálmán „Szép lányok sisak­ban” című műve is. A sors embere A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezőszakos hall­gatóinak vizsgaelőadásán, az Ódry Színpadon bemutatták G. B. Shaw: A sors embere című egyfeivonásosát. Rendezte: Ka­rinthy Márton IV. éves f. h., rendező tanár: Marton Endre. A képen: Sztankay István és Bencze Ilona. Mit kíván Veresegyház? igény és lehetőség Veresegyháznak irigylésre méltóan szép művelődési ott­hona van már évek óta. A mű­velődés lehetőségére tehát az alap kitűnő. A művelődési ház igazgatója, Vankó István — amint beszélgetésünkből kide­rül — kihasználja a lehetősé­geket. Megosztják a munkát Három függetlenített mun­katársa van Veresegyházon a népművelésnek: a művelődési- ház-igazgató, a művészeti elő­adó és a műszaki ügyintéző. Ez a három ember kitűnően meg tudja osztani a munkát. A művelődési ház a követ­kező helyiségekből áll: előadó­terem 450 ember befogadásá­ra, üvegterem, vagyis kis elő­adó, amely 50 fős, társalgó, könyvtár, galéria kiállítások­nak, két szakköri helyiség, két iroda, eszpresszó, két öltöző, raktárak. Már újabb épületet húznak fel az „udvarban”: ez lesz az ifjúsági ház háromszin­tes, klubhelyiségekkel. Ezek a lehetőségek megfele­lő tartalmi munkának adhat­nak helyet. Négy művészeti csoportjuk működik: a Röpülj, páva­együttes, a Forrás irodalmi színpad, a Periszkóp színját­Július 10-tőI: szabadiskola Vizsgázóit toronydaru­bezelőket, kotrógépkezelőket, portásokat (éjjeli, nappali szolgálatra) azonnal felveszünk. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt, a „Prosperitás" KTSZ munkaügyi osztályán. Képzőművészeti túrák a Dunakanyarban A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum tervei Ilyenkor tél derekán keve­sebben látogatják a Szőnyi István Emlékmúzeumot, mint a kirándulószezonban. Dániel Kornél igazgató naprakész adaitai szerint az idei év első fel hónapjában ötszázan vál­tottak belépőjegyet. A mú­zeum munkatársai és baráti köre számára most'sincs pihe­nés. Az idei, minden korábbi­nál érdekesebb, változatosabb, színesebb tavaszi, nyári, őszi programot készítik elő. Július 10-től augusztus 6-ig a hagyományokhoz híven a képzőművészeti szabadiskola hallgatói ve­szik birtokukba a 120 sze­mélyes kempinget. Az idén először július elején a Pest megyei, augusztus má­sodik felében a Komárom me­gyei képzőművészek ütnek ta­nyát Zebegényben. A képző­művészek patronálása mellett a Szőnyi múzeum a hétvégi kirándulóknak, a képzőművé­szet, a zene és az irodalom iránt érdeklődőknek is szeret­ne gazdag programmal szol­gálni. A hétvégeken nyolcszor indul idegenvezetővel turista- csoport a Szőnyi múzeum szervezésében a Dunakanyar­ba. Első állomásuk Verőce lesz, ahol a május elsejétől megnyíló Gór ka múzeumba lá­togatnak. A kerámiatörténeti bemu­tatón, a Gorka Géza mű­veiből összeállított tárla­ton kívül megismerked­nek a kerámiakészítés gyakorlati fogásaival is. Zebegényben Czigány György zongoraművész és Vidor Mik­lós író, valamint a múzeum munkatársad lesznek a házi­gazdák. A zebegényi séták mellett a kirándulók Szőnyi István és Gorka Géza művé­szetéről készített filmek se­gítségével ismerkedhetnek a két dunakanyari művész mun­kásságával. Este a nyárra berendezett Művész presszóban Czi­gány György vagy Vidor Miklós vezetésével tarta­nak irodalmi vagy zenei társasjátékot. Ezen már ott lesznek a más­nap délutáni hangverseny, il­letve irodalmi est rangos sze­replői is. Hasonló szombat-vasárnapi kirándulásokat rendeznek ta­vasztól őszig középiskolások számára is, azzal a különbség­gel, hogy ezeken az esteken színművészeti és zeneművé­szeti főiskolások lépnek fel. Csulák András szói, valamint a népi tánccso­port. Három klubjuk van: nyug­díjas-, ifjúsági, könyvtárklub. Három szakkör alakult: fo­to-, képzőművészeti — általá­nos iskolásoknak — barkács- szakkör. Rendezvényeik közül jelen­tőseknek tartják a színházi es­teket — legközelebb például Sinkovits Imre és Gombos Ka­talin látogat el hozzájuk, vagy meghívták az Állami Népi Együttes tánckarát, a Vasas Központi Művészegyüttes ve­gyeskarát. Szombatonként tán­cos esteket rendeznek. Itt lesz a Ki mit tud? területi döntő­je... A lehetőségek tehát sokré­tűek, és élnek is vele. Vízi színpadon... A lehetőségek azonban nem­csak a művelődési vezetők tár­gyi és személyi meglétén, el­képzelésén alapulhat, hanem a község lakóinak igényén is. Milyen a község lakóinak igénye? Beszélgetésünk során kide­rült, hogy a falubeliek na­gyon szívesen hallgatnak meg népdalokat, néznek meg nép­táncokat, vagyis a népi kultú­ra, szokások felelevenítését. Ezért is volt olyan nagy sikere a „Röpülj, páva” mozgalom­nak. Ezt az igényt tudják a művelődési házban — és ki is elégítik. De szeretik a község lakói a nagyszabású tömegmegmozdu­lásokat a kulturális életben is, nagy bálokat, művelődési ve­télkedőket, kulturális rendez­vényeket. Erre is megteremtik a lehetőséget a községben: szép strandjukon aratóbálokat rendeznek nyaranta, a tavon lampionos csónakfelvonulást, és szeretnének egy vízi színpa­dot, amely alkalmas lehetne nagyszabású és látványos be­mutatók megrendezésére. S most egy merőben más te­rület: nagy az igény a „csináld magad mozgalom” lehetőségei­nek kiszélesítésére. Otthon, a ház körül szinte mindenki csi­nál valamit, barkácsol. ■, Van, aki ügyesebb, van, aki nem, de mindenki igényel segítséget, útmutatást. Erre ma már nem elég a barkáesszakkör. A mű­velődés vezetőinek álma: olyan barkáesszakkör, amely­ben mindenfajta anyag és szer­szám — tehát minden lehető­ség — megvan, hogy aki ide bejön, az bármit megcsinál­hasson magának. Mert erre nagy az igény. S ezt az igényt lebecsülni nem szabad, hiszen a lakáskultúra — amelyért a barkácsolás főleg folyik — fej­lesztése az egyik legfontosabb feladat. S eddig az igények ismere­te. Ugyanis még nem térké­pezték fel a falut, nem faggat­ták ki az embereket, hogy mi lenne művelődési, szabadidő­igényük. Egyre inkább észre­veszik a falu művelődésének vezetői, hogy ezt a felmérést meg kellene csinálni, hiszen akkor néhány meglepő prob­lémára választ kaphatnának. Például arra, hogy színházi rendezvényeik miért nem olyan látogatottak, mint a töb­bi rendezvény. Erre megnyug­tató választ nem tudnak ad- ni. Társadalmi segítséggel Most megalakul a község kulturális társadalmi vezető­sége, olyan bizottság, amely­ben helyet foglal a község minden intézményének, válla­latának képviselője. Ez a ve­zetőség ad majd tanácsokat a művelődési ház munkájához. Nagy lehetőségek rejlenek egy ilyen tanácsadó „szolgálat­ban”, amely az igényeket job­ban ismerve — esetleg fel­mérve —, megmondhatja: mit kíván a község lakossága. B. Gy. HANG VERSENYKRONIKA Verdi Reqniemje a Zeneakadémián Karmester, szólista és együt­tes számára egyaránt nagy feladatot jelent Verdi nagy- ■ szabású alkotásának, a Re- quiemnek megszólaltatása. E művét Verdi kortársa, Man- zonl olasz író halálára kom­ponálta, Jegyesek regényét (nemrég nálunk új kiadásban jelent meg) a legnagyobb mű­nek tartotta, melyet valaha írtak. A Requiemmel Verdi neki adózik mély megrendülés­sel, gazdag alkotói életpályája csúcsán. A halotti mise hang­vétele. szelleme egyáltalán nem liturgikus jellegű. Stílu­sa. nyelvezete világias, hangja az egyház dogmáitól idegen, életszerető, életigenlő. A Zeneakadémia zsúfolásig megtelt nagytermében vasár­nap délelőtt és hétfőn este a rádiózenekar és a rádiókórus, élükön Lehel Györggyel szó­laltatta meg Verdi művét. Szólistaként Németh Alice, Komlóssy Erzsébet, Réti Jó­zsef és Kovács Péter műkö­dött közre. Lehel György ér­deme, hogy nagyszerűen érzé­keltette a mű sokszínűségét, változatosságát. Az elő­adás feszültsége a csúcsok után sem esett, a karmesteri munka a szólisták és az együt­tes magas színvonalú közös produkcióját tette lehetővé. De dicséret illeti a szólisták teljesítményét külön-külön is. A művet záró Libera me-tétel nagy előadói lehetősége, egy­ben komoly próbatétele a szopránénekesnőnek; Németh Alice jól oldotta meg a nehéz feladatot, noha először éne­kelte a művet. Az előadók még ebben az évben megszólaltatják a mű­vet külföldön is; Verdi szülő­hazájában. Korda Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom