Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

PEST MEGYEI tlf»lAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGL-ápI JÁPÁS ÉS CE6LI XVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1972. JANUÄR 22., SZOMBAT Kinőtték a fiókot Cegléd takarékos város K! MIRE GYŰJT? Terv, a nyárra Minilapszerkesztők fóruma A KISZ ceglédi járási bi­zottsága időszakonként híradót ad ki. Riportokban, tudósítá­sokban, sok-sok hírben és je­lentésben számolnak be a mozgalmi munkákról, az alap­szervezetek életéről, terveik­ről, és a fontos, még végre­hajtásra váró feladatokra kü­lön felhívják a figyelmet. Kul­turális és sporteseményekről, rendezvényekről szintén szó esik a járási KISZ Híradó­ban. Cegléden és más városok­ban, községekben igen sok, hasonló kiadvány, a KISZ életével, fiatalokkal foglalko­zó „miniújság” lát napvilá­got. Szerkesztői nem hivatá­sos újságírók, hanem lelkes amatőrök, jó meglátású, köz­lékeny fiatalok. A KISZ ceg­lédi járási bizottsága idei munkatervében velük is fog­lalkozik. Tervezik, hogy a nyáron Cegléden találkozót, fórumot rendeznek az ifjúsági, ifjúsá­gi mozgalmi minilapok szer­kesztőinek. A találkozóra meg­hívják az ifjúsági, országos, hivatalos újságok egy-egy szerkesztőjét, munkatársát, akik ismereteikkel, előadd-' sukkal sokat segíthetnek az amatőr híradóknak. A fórum idején bemutatót is rendeznének a jelentkezési lappal együtt elküldött hír­adókból, minilapokból, hogy egymás munkájával még job­ban megismerkedhessenek n fórum résztvevői. Szimfonikus hangverseny Külföldi karmester Vasárnap délután 4 órakor, Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermében, hangversenyt ad a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, külföldi karmester vezényleté­vel. A hangverseny szólistája Káté László hegedűművész lesz. A műsoron Glinka Rusz- lán és Ludmilla nyitánya, Smetana Moldva című szimfo­nikus költeménye és Csaj­kovszkij Hegedűversenye sze­repel. A bérletek érvényesek. A szolnoki rádió műsora Mitől alkalmi? r '„Alkalmi áruk boltja.” Csa- logatóan hangzik az elnevezés: az ide betérők az olcsó vásár­lás reményében lépik át a bolt küszöbét. Balra mindjárt egy regiment cipő, csizma kínálja magát a polcokon. Előtte egy asszonyka mustrálgatja a láb- ravalókat. Megtetszik az egyik csizma. — Mennyi az ára? — kérdi. —- 428 forint — mondja a készséges eladó. — Akkor én nem jó helyen járok — feleli az asszonyka —, mert én azt a boltot keresem, ahol leértékelt áron kaphatnék valami téli cipőt. S hiába próbálják meggyőz­ni őt, hogy ez az a bolt, az asszonyka még kifelé menet is azon morfondíroz: — Ki érti, mitől „alkalmi” az alkalmi áruk boltja? Falusi ifjúsági klubok abonyi seregszemléje Érdekes elképzelést szeret­nének megvalósítani az abonyi KISZ-fiatalok. A nagyközség­ben kedvelt és igen jó hírű az ifjúsági klub. Sokan járnak öt­letes rendezvényeire, hangula­tos szabad foglalkozásaira. Most úgy tervezik, hogy ta­pasztalatcserével egybekötött bemutatóra hívják meg május­ban a Pest megyei falusi ifjú­sági klubokat. Elsősorban azo­kat, amelyeknek tagjai szíve­sen részt vesznek az ötletcse­rén, a vetélkedőkön és öntevé­keny, rövid műsort tudnak be­mutatni, olyat, ami foglalkozá­saikra a legjellemzőbb. A klubok találkozóját hama­rosan meghirdetik, hogy min­denütt kellő időben felkészül­hessenek, akik örömmel láto­gatnak majd el Abonyba. Egyszerű délelőtt, még csak piac sincs. A ceglédi OTP-fiók bejárati ajtaja szinte percen­ként hyüi’k, libben a téli, me­legfogó, zöld textilfüggöny. A hosszú, aránylag keskeny he­lyiségben ülve vagy állva vá­rakoznak az ügyfelek, kinek, hol jutott hely. A pénztáros üvegkalitkáját betátkönyve- sek veszik körül, a hosszú pult mellett lcölcsönökről, hitelek­ről, valutaigénylésről tárgyal­nak alkalmazottak és ügyfe­lek. Nagy türelem kell a „pénzre menő” munkához, s nagy figyelem, hogy ne téved­jenek. Itt megvan mind a ket­tő. Pedig a körülmények nem a legrózsásabbak. Az OTP ki­nőtte helyiségét. Szaporodtak az ügyek, növekedett a ceglé­diek kapcsolata a fiókkal, s ma már ott tartanak, hogy csak mindennapi erőfeszíté­sek árán tudnak megbirkózni a forgalommal. A ceglédiek elégedettek | az itt dolgozók türelmes munkájával, segítőkész­ségével. Pest megyében az egy la­kosra jutó takarékbetét-állo­mány Cegléden a legmaga­sabb. Takarékosak, gyűjtöge- tők, a pénzzel okosan bánók az emberek: ez a ceglédi OTP- ficknál dolgozók tapasztalata. Több ezer a takarékbetét­könyv-tulajdonosok száma. Az utóbbi időben egyre nép­szerűbb az ifjúsági takarékbe­tét. Naponta többen is érdek­lődnek, szerződést kötnek. Nem titok, hogy legtöbbjük lakásvásárlásra gyűjti a pénzt, mások fiatalkorú rokonuk szá­mára, a szerződés alapján havonta fizetve a kellő össze­get. Sokan öreg napjaikra ta­karékoskodnak. „Mozdulat­lan állományú” betétköny­vük van, se hozzá nem tesz­nek, se ki nem vesznek belőle, csak évente egyszer jönnek el, hogy a kamatot az összeghez írassák. Természetesen nemcsak a betétkönyvesek ügyfélforgal­ma nagy itt. A kölcsönvárók, igénylők szintén szép számmal jön­nek, anyagi segítségért, főként ház­építéshez, lakásvásárláshoz, bútor- és gépkocsivételhez, OTP-hitelre kapható háztar­tási gépek vásárlásához. Űjab­ban sók a használt gépkocsit vásárlók kölcsönkérelme. Az OTP azoknak, akik a MER- KUR-tól veszik meg a hasz­nált járművet, ötvenszázalé­kos hitelt ad. Ennek hasznát most kezdik értékelni, s egy­re nagyobb az érdeklődök szá­ma. Mivel Cegléden egyre több családi otthonban tér­nek át gázfűtésre, örömmel fogadták az új kedvezményt, a gázszere­lési OTP-kölcsönt, melyet aránylag alacsony, 2 százalékos kamattal adnak a kérelmezőiknek. Lassan harmadik éve, hogy megindították Cegléden az át­utalási betétszámla-akciót. Sok utánajárástól, ügyinté­zéstől kímélik meg ügyfelei­ket, magukra vállalva külön­böző csekkbefizetések, szám­lák, pénzügyek intézését, mi­nimális kezelési költségért. A betétszámlások tábora szinte hónapról hónapra szaporodik, hiszen gyorsan terjed a jó hír, és a ceglédiek elégedettek a pontos, időben intézett mun­kával, melyről minden hónap végén jelentést ad az OTP az ügyfeleknek. E. K. mozdonyon szabadnak érez­tem magam, mint a madár, mely fölröppen, s messze vidé­kekre szárnyal Barátokat sze­reztem az izzó 'kazánajtó mö­gött, a füstös, fojtó levegőben, olajos kezű, kormos arcú és csillogó szemű munkatársakat. A 424-es kitérőben sistereg. Leszállt róla a mozdonyvezető. Búzás János 1966-ban nyug­díjba ment. 5. állomás: szabad az út! A lányát Ceglédre hozta a férje. Ö csak azzal a feltétellel jött velük, ha közel az állo­máshoz szereznek lakást. így költöztek a Köztársaság út vé­gére. Naponta kijár a vasútra. A hatéves unokával. Együtt nézik a vonatokat. A kisfiú már minden mozdony számát isme­ri. A nagypapa a gőzösökről mesél. A hűséges 424-esről. Utána mindketten csodálkozva nézik a számukra ismeretlen, karcsú, száguldó villanymoz­donyt. Integetnek a vezetőnek, s vele repülnek gondolatban. Nincs pihenő. Búzás bácsi dolgozik tovább. Türelmetlen, mint a zakatoló vonatok. A ceglédi áruházban rendész. A Fáy-lakótelep ezermestere. Mindenkinek segít. Kiskertjét megcsodálják. Tisztán, szépen tartja a ház környékét. Az egészség — a zöld lámpa — szabad utat jelez. A moz­donyvezető továbbindul. Messze még a végállomás. Kohlmayer Ádám Január 24-től 30-ig Hctfő: Alföldi krónika. Üzemi lapszemle. Könnyű hangszerszólók. Jártamban, keltemben ... Sport. Fiatal gyöngyösi tehetségek nyilvá­nos hangversenye a stúdióban. Kedd: Alföldi krónika. In­dulnak a gépek. Csárdások. Csúszik a határidő. Doris Day énekel. Dicsekvés, dicsek­vés nélkül. Táncritmusban. Szerda: Alföldi krónika. Ze­nés játékokból. Mi újság a közműveknél.? Miért csökken a kereskedelmi forgalom? Me­zei szőttes. Az orális kultúrá­ról. Beatparádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. KEVIEP. Virágénekek. Miért éppen őt? Sporthíradó. Reklám. Engel­bert Humperdinck énekel. Péntek: Alföldi krónika. Bemutatjuk ... Operakedve­lőknek. Melléküzemág. Nó­tacsokor. Tavaszi beruházá­si gondok. Tánczene, a szerző előadásában. Szombat: Hétvégi kalei­doszkóp. Tollvégén. A friss A Ceglédi Kossuth Gimná­zium négy csapattal indult az elmúlt évi megyei kosárlab­da-bajnokságban. Az ifjúsági lányok Vác mögött a máso­dik helyet szerezték meg, a serdülő fiúk harmadikok let­tek, az ifjúsági fiúk nem ke­rültek a döntőbe, ök, az elő- csatározások során, csoport­jukban harmadikok lettek. A serdülő lányok együttese az év elején ismerkedett meg ezzel a sporttal. Szépen fej­lődtek, jobb eredményt ed­dig, érthetően, nem értek el. Egyénileg a lányok közül Füle, Budai, Szeker, a fiúk kö­zül Bokor, Czinege, Frank, Reggel tűnt ki. Ebben az évben főleg a serdülő fiúktól várható jó eredmény (az 1971-es középis­kolás bajnokságon már má­sodikok lettek), jó együttes van kialakulóban. Edzőjük, Velkey András, előbbre lépést vár, csakúgy, mint a serdülő lányoktól. Az ifjúsági fiú- és lánycsa­pat arra törekszik, hogy leg­ES-ről. Lapszemle. Szerkesz­tik a hallgatók. Vasárnap: Vasárnapi ma­gazin. Mosolygó zenetörténet. ... embert barátjáról. Köny- nyűzene. Januári furcsasá­gok a humorista szemével. Az adások mindennap, 18 órától, a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. m VÉGI MŰSOR A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc. Játszik a Plutó-együttes. MOZIMŰSOR Kossuth, ma és holnap: Lá­nyok, pórázon (francia—olasz). Abony, ma és holnap: Egy­millió Lauráért (lengyel). Ceg- Iédbercel, holnap: Az Abwehr ügynöke (szovjet). Albertirsa, holnap: Reménykedők (ma­gyar). Jászkarajenő, ma és holnap: Tájkép, csata után (lengyel). Törtei, ma és hol­nap: Az elítéltek kastélya (ro­mán). alább a mostani színvonalat megtartsa. U. L. A Pest—Nógrád megyei Áhtforgalmi es Húsipari Vállalat Ceglédi gyára az általános iskola 8. osztályát végzett, 17 éven aluli fiúkat iskoláz be az 1972/73-as iskolai évre szakmunkás- tanulónak. A tanulmányi idő 3 év, amelynek sikeres elvégzése után a tenulók húsipari szakmunkás­bizonyítványt kapnak. JELENTKEZÉS: Cegléd IV., Dohány utca 14. (Munkaügy). „424-es viszi az életemet“ Messze még a végállomás HARMINCEGY ÉV A MOZDONYON Magasba lendül a zöld sze­mű tárcsa: „Indulás!” A mesz- szeségbe futó pályán elindul a vonat. Nehéz, munkás életet visz a 424-es. A szűk ablakon kihajolva, előretekint a moz­donyvezető: Búzás János. Sí­pol, robog az állomások felé. 1. állomás: ifjúság — Rerettyóújfalun jártam iskolába. A polgáriban osztály­társam volt Kállai Gyula, az országgyűlés mai elnöke. A nagyon tehetséges és szerény diákot mindenki szerette. A bejárók sorsa jutott nekem. De az utazgatást megkedveltem. Csodálattal figyeltem a sister­gő, tüzes, erős gépeket. Taná­raim továbbtanulásra biztat­tak, de bennem egyre türel­metlenebbé vált a gondolat: mozdonyvezető leszek. — Szolnokra kerültem, ipari tanulónak. A javítóműhely mozdonycsarnokában dolgoz­tam, 1929-től 1935-ig. Ennyi idő alatt lehetett megszerezni a Szükséges gépészeti, közleke­dési, vezetési ismereteket és egy-két vasasszakmát. Végre elérkezett az izgalmas pillanat: mozdonyra szánhattam. 2. állomás: mozdonyon — Két és fél év fűtői szol­gálattal kezdődött. Egész bá­nyára való szenet lapátoltam az utak során. Kétszáz kilomé­ter alatt nyolc-tíz tonnát nyelt el a gőzös tűzgyomra. Lestem a vezető minden mozdulatát. Megismertem a karbantartás, tűzápolás, salakolás fogásait. Közben tanultam a gyakorlat­ból: műszaki tudnivalókat és közlekedési szabályokat. S ek­kor hódított meg végleg e munka szépsége. 3. állomás: vizsga — Letelt a gyakornoki idő. Hétévi felkészülés után, kipö­fékelt velem a Nyugati pálya­udvarról, Vác irányába, a vizs­gavonat. (Még ma is ezen a vonalon közlekedik.) Vasúti mérnökök és gyakorlott moz­donyvezetők ellenőrizték tudá­sunkat. Nagyon szigorúak vol­tak a követelmények. Először a gépen vizsgáztam, majd el­méleti kérdésekre feleltem a kocsiban megjelent bizottság előtt. Azt követte az alapos or­vosi vizsga, mely alkalmasnak minősített. Mire Vácra értünk, már mint „kész” mozdonyve­zető szálltam le. 4. állomás: robog a vonat Búzás János képet mutat. A pipázó gőzös előtt áll, menet­készen. A pécsi gyorsot viszi majd a 424-essel. Robog a vonat, robog az idő. Bejárta az országot. A dombó­vári fűtőháznál dolgozott so­káig. Onnan indult Budapest­re, Mohácsra, Nagykanizsára, Sopronba, Győrbe. A háború alatt az egyik szerelvénnyel — a hátába pisztolyt nyomtak — Bécsig is eljutott. Elrobogtak a vonatok, elro­bogtak az éveik. Kitérőben — Harmincegy évig szolgál­tam mozdonyon. Baleset nél­kül. Nehéz élet: állandó ideg- feszültség, sok éjszakázás, az időjárás viszontagságai. Az egyik fűtőm, poétalelkű cim­bora, így suttogott a vonat üte­mére: „Bent meleg van, kint háborog, éjszakában mozdony robog”. — Szerettem ezt a pályát. A Ev vége városunk sportjában A kosáríabdás lányok kiteltek magukért TAKARÓ WÁSÁR január 17-től a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MÉTEBÁRU-SZAKÜZLETÉBEN Cegléd, Kossuth L u. 1. Műszál- és gyapjűtakarék nagy választékban, 188 Ft-tól 417 Ft-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom