Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
1972. JANUAR 21., PÉNTEK erst ßtc ’&Ciriap A kongresszusra készülve Eredményekben gazdag négy esztendő S. Hegedűs László beszéde A Pest megyei népfront- mozgalom, illetve a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága négyéves munkásságáról, valamint az idei népfront- választások előkészítéséről S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára terjesztett elő beszámolót. Bevezetőben arról tájékoztatott, hogy Pest megyében a megyei bizottságon kívül 181 városi és községi bizottság működik, 7 ezer 263 taggal, 9 járási bizottság pedig 489 taggal. A széles körű aktívahálózatot nehéz lenne számokkal kifejezni. A bizottságok összetétele helységenként változik, de általában tükrözi a működési terület lakosságának összetételét. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben számottevő a nők és a fiatalok bekapcsolódása is a bizottságok munkájába. Nagy erőpróba volt A járási és megyei népfront- bizottságok testületi munkájáról szólva hangsúlyozta: — Különösen fontosnak tartjuk, hogy több alkalommal tanácskoztak együtt a tanácsi testületekkel, a szakszervezetekkel és más tömegszervezetekkel. Hatásosan irányította, orientálta a népfrontmunkát, hogy a megyei és járási párt- bizottságok, végrehajtó bizottságok több alkalommal értékelték a munka egészét, vagy egy-egy részét, hasznos útmutatást adva a további tevékenységhez. A népfront mozgalmi munkájának fejlődése azonban csak részben fejezhető ki a testületi aktivitással, sokkal ielentősebb a mozgalmi munka konkrét eredményeinek növekedése. A továbbiakban S. Hegedűs László a népfront hagyományos munkaterületeit értékelte röviden. Elsőként az általános választások lebonyolításáról szólt, amelyek — mint ismeretes — úgyszólván hibátlanul folytak le. Nagy erőpróbát jelentett az új, módosított választójogi törvény alkalmazása az 1971. évi általános választások során. A népfrontbizottságok a pártbizottságok irányításával, szorosan együttműködve a tanácsokkal és tömegszervezetekkel, a választásokat szervezeti és tartalmi szempontból egyaránt jól bonyolították le. Jól érvényesítették a törvény demokratikus vonásait, és a választók éltek a jelölő gyűléseken jelölési jogukkal. A választások hasznos tapasztalatokat adtak és politikai alapot teremtettek a demokratizmus további szélesítéséhez. Eredményesek a községfejlesztési versenyek A népfrontbizottságok már a választásokat megelőzően rendszeresen segítették a tanácstagok, képviselők munkáját Ez a munka a választások után új lendületet kapott. Űj módszer, hogy a megyei képviselőcsoport munkájának támogatása mellett minden járásban megalakult a megyei tanácstagok járási csoportja. Rendkívül jelentős — és évről évre nagyobb — eredményt hozott a tanácsülések és a népfrontbizottságok által évenként meghirdetett községfejlesztési és szépítési verseny. A számok önmagukért beszélnek: 1968- ban átlagban közel 45 forint községfejlesztési társadalmi munka érték jutott a megye minden lakosára, 1969-ben pedig már elérte a 62.50, 1970- ben meghaladta a 102 forintot. — A községfejlesztési és szépítési társadalmi munkát az éves és négyéves községi és megyei terveknél figyelembe veszik, és az a fejlesztés egyik lényeges eleme. A fejlesztésben nemcsak egyének, hanem kisebb-nagyobb kollektívák is részt vesznek. A fizikai mupka mellett jelentős a szellemi tevékenység, és a lakosság, a közületek, a vállalatok önkéntes pénzbeli hozzájárulása is — hangsúlyozta a népfront Pest megyei titkára. Eredményeket ért el a népfront Pest megyében a tömeg- politikai felvilágosításban, oktatásban, a közművelődésben is. Az 1967—68-as oktatási évben 750 különböző témájú, a lakosság igényeinek megfelelő előadást szerveztek, s ezeket 2 ezer 600-an hallgatták meg. Négy év alatt megsokszorozódtak a számok. Az 1970—71-es évben megtartott 2 ezer 230 előadásnak több mint 13 ezer résztvevője, hallgatója volt. Igen dicséretes munkát végeztek a megyében a krónikaírók. A Tanácsköztársaság 50., és a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett pályázatokra mintegy 14 ezer oldalnyi színvonalas pályamunka érkezett be. Számos járásban — mint például a budaiban, a monoriban, a szentendreiben —, szinte minden községben készül a község monográfiája, krónikája. A legjobb krónikaírók számára a megyei népfrontbizottság kitüntető jelvényt alapított. Űjabban megindult az üzemi-szövetkezeti króniltaírás, és külön mozgalom indult a nemzetiségi kultúra hagyományainak, emlékeinek megörökítésére. A magyar-szovjet barátság hagyományai A megyében folyó béke és barátsági tevékenységet az időszerűség és a rendezvények nagy száma jellemezte. A szolidaritási akciók közül a legjelentősebbek a Vietnammal kapcsolatosak voltak. Az 1968 évi gyűjtés során Pest megye dolgozói több mint 5 millió forintot ajánlottak fel Vietnam harcoló népe megsegítésére. Az 1971. évi takaróalkcióban több mint 160 kiló fonalat adtak, illetve 1500 takarót készítettek a Pest megyei asszonyok-lányok a vietnami gyermekek részére. — Rendszeres munkakapcsolatot tartottunk fenn a hazánkban levő, szocialista or- szágokbeli kultúrirodákkal — hangoztatta S. Hegedűs László beszámolója. — A megyében hetente átlagosan egy-két rendezvényünk volt. Ugyanilyen kapcsolat alakult ki a nemzetiségi szövetségekkel is. A magyar—szovjet barátság ápolásának megyénkben nagy hagyományai vannak. 1968-ban kezdtünk barátság-vonatokat szervezni, indítani a Szovjetunióba. A négy év alatt 9 vonaton, 6 repülő- és egy hajó- úton Pest megyéből 2 ezer 445-en utaztak a Szovjetunióba. A népfrontbizottságak a magyar—szovjet barátság aktivistáival és a KlSZ-fiatalok- kal együttműködve akciót indítottak a szovjet hősök sírjainak ápolására, síremlékek felállítására, szovjet állampolgárok hozzátartozói sírjának felkutatására. A 25. évforduló alkalmából szovjet katonákat, megyénk felszabadításában résztvevő parancsnokokat hívtunk meg az ünnepségekre. Rendkívül hasznosak a munkás-paraszt találkozók S. Hegedűs László, a továbbiakban részletesen elemezte a népfront szerepét a politikai feladatok megvalósításában. A szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a népfront IV. kongresszusa így határozta meg: „A szocialista demokrácia fejlesztését egész tevékenységünk középpontjába kell állítanunk.” A munkának az MSZMP X. kongresszusa új lendületet adott. Pest megyében ez a tevékenység főleg három területen valósul meg. Gazdaságpolitikai vonatkozásban elsősorban a község- politikai koncepciók, a tájfejlesztés és a megyei gazdaság- politikai tervek társadalmi vitáiban. Ilyenék voltak például Visegrád községfejlesztési koncepcióinak vitái, a Ráckevei Duna, a Duna bal partjának komplex fejlesztési, az agglomerációs körzet távlati fejlesztési és a megye üdülőkörzetei fejlesztési koncepcióinak vitái. Ezeket a terveket már az előkészítő szakaszban megvitatta a lakosság, s a viták nemcsak a lakosság tájékoztatása és részvétele szempontjából voltak hasznosak. Az észrevételek jelentős mértékben érvényesültek az államigazgatási és vállalati szervek terveiben, és konkrét tevékenységében is. Számos nagy jelentőségű javaslat ma már a megvalósítás útján van. Az ilyenfajta gazdaságpolitikai népfrontmunka feltételei az egyes területeken fokozatosan teremtődnek meg. Emellett számos olyan kérdést vitatták meg a népfrontfóru- mekon, mint például a kereskedelmi ellátás, a javításszolgáltatás, a közlekedés. A szövetségi politika erősítése a ciklus első éveiben elsősorban az értelmiség különböző rétegei, valamint a kisiparosok és nemzetiségek fokozatos és nagyobb mértékű bevonásában jelentkezett. A szövetségi politika alapján, a munkás-paraszt szövetség erősítésének korszerű formái kezdenek a legutóbbi időszakban kialakulni. A nagyüzemi munkások és a mezőgazdasági nagyüzemi dolgozók találkozói rendkívül sikeresek és hasznosak voltak, alkalmat adtak gazdaságpolitikai kérdések megtárgyalására, egymás eredményeinek és gondjainak megismerésére, közös gazdaság- és községpolitikai fellépés megszervezésére. A kezdeményezés nyomán Pest megyében kibontakozóban van a rendszeres munkás-paraszt találkozók szervezésének mozgalma. A tanácsok és a népfront A népfrontbizottságok és a tanácsok együttműködésével kapcsolatban a népfront Pest megyei titkára kifejtette: — A népfrontbizottságak — a tanácstörvénynek megfelelően — segítik a tanácsok munkáját. Az együttműködésre 1968-ban, majd 1971- ben konkrét megállapodások születtek, s az együttműködést a tanácsok működési szabályzatukban is rögzítették. A demokrácia gyakorlati érvényesülése, a lakosság népfronton keresztül való bevonása a tanácsi munltába rendkívül sokrétű, kiterjed a tervezéstől kezdve a tájékoztatáson át egészen a közreműködésig, a tervek valóra váltásáig. A továbbiakban S. Hegedűs László beszámolójában szólt a népfrontbizottságak szerepéről a gazdaságirányítás reformja bevezetésében, illetve előkészítésében. — A reform alapvető elgondolásait minden népfrontbizottság megtárgyalta, de a reform megvalósításával ösz- szefüggő egyes részkérdések különböző népfrontfórumokon azóta is szerepelnek. Az itt elhangzottakat a bizottságok az intézkedésre jogosult szervek, vállalatok tudomására hozzák. Hangsúlyozta S. Hegedűs László a népfront szerepét a szocialista hazafiság erősítésében és méltatta a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolat fontosságát, majd így folytatta: — A Központi Bizottság nő- és ifjúságpolitikai határozatainak végrehajtására Pest megye népfrontbizottságai akcióprogramokat dolgoztak ki. A községi, járási és megyei nőtanácsok megszűnésével egy időben a megyében 104 községi, 6 városi és egy megyei nőbizottság alakult. Minden járási elnökségbe választottak nőfelelőst. Több fiatalt jelöltek képviselőnek, s megnőtt a fiatalok száma a tanácsokban is. A népfrontbizottságok a többi között támogatják a tanácsok ifjúságvédelmi tevékenységét, anyagi hozzájárulással és társadalmi munka szervezésével az óvoda-, iskola- és kollégiumépítéseket. Tervezet a testületek újraválasztására Befejezésül S. Hegedűs László előterjesztette a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága tervezetét a népfronttestületek újraválasztásával kapcsolatban. A népfront áprilisi V. kongresszusát megelőzően, február 1. és március 31. között újraválasztják a népfrontbizottságokat, az elnökségeket és a tisztségviselőket. A választás falugyűléseken, városi választási gyűléseken zajlik le, ünnepéSántlor József szerkesztőségünkben Tegnap, csütörtökön felkereste a Pest megyei Hírlap szerkesztőságét Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB irodájának vezetője. A szerkesztőség vezető munkatársait időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a találkozó. Rendelkezés a termékforgalomról Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke rendelkezést adott ki az 1972. évi termék- forgalomról. Ennek szabályai lényegében a tavalyival azonosak. Az áruk túlnyomó többségét továbbra is korlátozás nélkül adhatják-vehetik az arra illetékes vállalatok, magánjogi szerződésekben önállóan dönthetnek vásárlásáról, értékesítéséről. Néhány, a népgazdaság számára különösen fontos területen — a korábbiakhoz hasonlóan — továbbra is kötelezővé teszi a rendelkezés a szállítási szerződések megkötését. A szállító köteles szerződést kötni azokkal a beruházókkal, vállalkozókkal, akik az egyedi nagyberuházásokhoz és fejlesztési kölcsönnel támogatott beruházásokhoz akarnak különféle termékeket rendelni. Az ilyen beruházások vállalkozói azonban csak akkor követelhetik a szerződés megkötését, ha őket magukat is szerződés kötelezi a beruházással kapcsolatos munkákra. Az érintett vállalatok kötelesek szerződést kötni belföldi gyártású gyógyszerek, tápszerek, kötszerek, más vállalatok zsír, liszt és fehér kristálycukor szállítására. Az idén egyébként csupán a hús tartozik központi gazdálkodás alá, vagyis központilag csak ennél a cikknél határozzák meg, hogy a különböző vállalatok mennyit kapjanak. Kijelölték azt a néhány termékcsoportot is, amelyet csak meghatározott vállalatok szerezhetnek be, vagy értékesíthetnek. Ezek közé tartozik a színesfém-hulladék, az aluminium- tömb, a fenyőfűrészáru, a hús és húskészítmények, a kenyér- gabona, a takarmánygabona, a belföldi eredetű gyapjú. A rendelkezés felhívja a figyelmet, hogy a felvásárló vállalat köteles átvenni a termelő által felkínált kenyérgabona teljes mennyiségét. lyes külsőségek közepette, s a gyűlések minden résztvevője javaslatot tehet a bizottsági tagok személyére. — Olyan aktív, kezdeményező népfrontbizottságokra van szükség — hangsúlyozta —, amelyek kellő segítséget nyújtanak a párt országos és helyi politikája alakításához, népszerűsítéséhez és valóra- váltásához. Á felszólalások S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága titkárának az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítését élénk vita követte. Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára felszólalásában elmondotta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte a Pest megyei népfrontmozgalom négyéves munkáját, azt eredményesnek minősítette, és a beszámolót jónak tartja. Az eredmények túlszárnyalják a négy évvel ezelőtti igen optimista várakozásokat is, tükrözik azt a nagy odaadást, erőfeszítést, amely a népfront aktivistái részéről megnyilvánult. A továbbiakban hangsúlyozta: szükséges, hogy a közeljövőben megválasztásra kerülő új népfrontbizottságok összetételükben az eddigieknél még jobban tükrözzék a lakóhely összetételét. Figyelembe kell venni azt, hogy Pest megye lakosságának összetétele a foglalkoztatottság szempontjából az utóbbi években megváltozott. Ma már a megye lakosságának mintegy nyolcvan százaléka nem a mezőgazdaságból él. A helyes arányok kialakításában nagy szerepük van a szakszervezeteknek. hiszen a munkásságot azok tömörítik soraikba. Jámbor Miklós a megyei pártbizottság nevében köszönetét fejezte ki a nápfrontbi- zottságoknak, aktíváknak a végzett munkáért. A megyei pártbizottság jogos várakozással tekint az elkövetkező időszak elé, mert, mint mondotta: a népfrontmunka olyan, amit nem lehet abbahagyni, aki egyszer megismerkedett a közösségért végzett munkával, az csak folytatni tudja, mindig jobbra, mindig többre törekszik. Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője elmondotta, hogy a Pest megyei népfrontbizottság az elmúlt időszakban gyakran vállalkozott o kísérleti műhely szerepére, jelentős segítséget adva ezzel az országos népfrontmozgalomnak. Elsőként végezték el például Pest megyében a bizottságok tevékenységével, hatékonyságával kapcsolatos felmérést, példaként szolgálhat a népfront együttműködése a tanácsokkal, szakszervezetekkel, követésre méltó az új típusú munkás-paraszt találkozók megszervezése. Pest megyei „specialitás” még ma is a népfront közreműködése a táj- politika, az agglomerációval kapcsolatos gazdaságpolitika kialakításában. A népfrontbizottságok egyik legfontosabb feladata a jövőben a szocialista demokrácia elmélyítéséért végzett tevékenység kiszélesítése. Erre jó példa a tanácsokkal való együttműködés, de tennivaló még ezen a téren is van. A fenti gondolathoz kapcsolódott Sófalvi Zoltánnénak, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa titkárának felszólalása is. Mint mondotta, a demokratizmus kiszélesítésének egyik nagyon jó formája, fóruma a munkás-paraszt találkozó, ezeket rendszeressé kell tenni a jövőben. A szakszervezetek — s ezen belül a szakmaközi bizottságok — részt kívánnak venni a népfrontválasztások lebonyolításában, segítésében. Erős Jánosné, a ceglédi városi nőbizottság elnöke a fiatal tanácstagokkal való foglalkozás fontosságira hívta fel a figyelmet, s bejelentette, hogy hamarosan baráti beszélgetésre összehívják Cegléden a női tanácstagokat. Hoffmann Zoltán, a Pest megyei MÉSZÖV szaktitkára hiányolta, hogy a beszámoló — érzése szerint — nem foglalkozott megfelelő súllyal a fogyasztási szövetkezetek és a népfront kapcsolatával, holott az együttműködés régi és eredményes. Németii Károly őrbottyáni pedagógus, a megyei honismereti bizottság tagja olyan megbízólevél kiadását kérte a községi monográfiaírók számára, amely- lyel látogathatják a levéltárakat, könyvtárakat. Szükséges lenne — mint mondotta — a pedagógusok heti óráit úgy csoportosítani, hogy egy szabadnapjuk legyen a fenti munkára. Aczél Ferenc nyugdíjas, a vecsési népfrontbizottság titkára a közelmúltban megnyílt öregek napközi otthona sikeréről s ennek kapcsán a népfront szociális vonatkozású feladatairól szólt. Bedros János kemencei ktsz-elnök a község művelődési életét segítő összefogást említette követendő példaként. Dr. Korács Ferenc vácrátóti állatorvos, a váci járási népfrontbizottság alelnöke egyes falusi rétegeknek a népfrontmunkába való hatékonyabb bevonását sürgette. Solymár Béla gyáli iskolaigazgató a község óvodagondjairól beszélt. Pál falvi Györgyné óvónő, az erdőkertel si nőbizottság elnökhelyettesi a helyi nőbizottság gondjaihoz kért segítséget. A tanácskozás Csata László elnöki zárszavával fejeződött be.
