Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

\ \ 6 pen Hegvet 1972. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Oltványok csomagban Hazánk neves borvidékein megkezdték az oltványkészítést az Ültetvénytervező Vállalat üzemeiben. Tavaszig 30 millió vadalanyt nemesítenek értékes fajtákkal. Köztük első helyen szereped a muskath ottonel, a piros tramini, ezt követi nagy­ságrendben a rajnai rizling, az olasz rizling, a furmint és a hárslevelű. A tervek szerint 25 fajta sza­porítóanyagát állítják elő. El­sősorban a háztáji gazdasá­gokra számítanak, s részükre a kész olvtányokból 10—20—50 darabos csomagokat hoznak forgalomba. A szaporítóanyagból a ter­vek szerint 5 millió darabot exportálnak a Szovejtundó Moldvai Köztársaságába. Vizikosztümök Újabb nagy mennyiségű könnyűbúvár-felszerelés gyár­tására kapott megrendelést a tatai műanyagipari szövetke­zet. Tavaly kilencmillió forint értékű szemüveget, gumi­uszonyt és légzopipát készítet­tek exportra. Ebben az évben pedig már 12—13 millió forint értékű „vízikosztümöt” szállí­tanak a környező országokba. Csehszlovákia, Románia, Ju­goszlávia, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Lengyel- ország rendelt a keresett cikk­ből. Szerelik Kertvárost Néhány dermesztő nap után ezerdán ismét kedvezőbbre fordult az időjárás, kisütött a nap a Mecsek alján. Az építők nyomban kihasználták ezt: Pécsett megkezdték a mint- “egV 4'OWT lakásnak helyet adó Kertváros ellső, emeletes pa­nelházának szerelését. Az új városrész Pécs déli részéhez kapcsolódik. A csa­ládi házas negyed modern hát­tere lesz, szemben a Mecsek­kel. Pécs legifjabb lakónegye­de várhatóan a következő öt­éves terv elejére készül el tel­jesen. A Cement­es Mészművek Váci Gyára azonnali belépésre felvesz: fiatal gépészmérnököt vagy felsőfokú végzettségű szaktechnikust műszaki fejlesztési munkakörbe; fiatal építésztechnikust beruházási munkakörbe és fiatal, gimnáziumot vagy közgazdasági technikumot végzett nőt számviteli munkaterületre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, személyesen vagy telefonon. Telefon: Vác, 256, 167-es mellék. Sok a tv-készülék — kevés a javítója A postagond tatán már hattyúdat Budakeszi egy kicsit Nagy- Budapest. Gyakran, rövid me­netidővel, kék buszok indul­nak a Moszkva térről, hatje­gyű számmal teremthető tele­fonkapcsolat, gyorsabban meg­közelíthető, mint a főváros belterületéhez tartozó néhány kerület. Lakosainak száma mintegy tizennégyezer, a mun­kaképes korosztály általában naponta bejár a fővárosba; Pesten dolgoznak, falun élnek. A lakosságnak nemcsak a száma — igényei is növeksze­nek, s minthogy az életszint- norma naponta szemük előtt van, érthető, ha bizonyos vo­natkozásokban túlzottan is fa­lunak érzik otthonukat. Ami­ért nagyon sokan ragaszkod­nak a községhez; gyönyörű fekvése, egészséges levegője — s hogy kicsit még és már Nagy-Budapest. Ugyanez az oka az elégedetlenségeknek is. A szolgáltatás például Buda­keszin gyerekcipőkben jár. El­maradottsága viszont ugyan­azzal magyarázható némiképp, ami legfőbb vonzóereje. A szanatóriumok, a bizonyos te­kintetben üdülő jelleg ugyanis nem teszi lehetővé nagyobb ipari üzemek létesítését — így hát a levegő kristálytiszta, de a község zsebe... Van, de kevés Gábor Mihály, a nagyközségi tanács vb-titkára a község szolgáltatásának helyzetéről így tájékoztat. — Általánosságban korsze­rűsítésre szorul a község szol­gáltató hálózata. A szövetke­zeti és a magánkisipar fej fej mellett — s bár részint külön­böző okokból — lényegében azonos nehézségekkel küzdve dolgozik. A budaörsi Vegyes­ipari Ksz-nek nálunk aszta­los, padlóburkoló, cipész, ház­tartási gépjavító, lakatos, ka­rosszérialakatos, kőműves, női fodrász, fényképész részlege működik, szinte egytől egyig szűk és elavult, magánházak­ban bérelt helyiségekben. Mindenekelőtt sürgős lenne a cipészet és a fodrászat korsze­rűsítése, bővítése. Helyiséget ehhez a tanácstól várnak — nekünk azonban nincs helyisé­günk. Váci iparvállalat felvételre keres: gyakorlott titkárnőt (igazgató mellé), adminisztrátort (gyors- és gépírót jogtanácsos mellé), belső ellenőrt (revizort) mérlegképes könyvelői végzettséggel, igazgatási előadói munkakörbe (jogi egyetemi v végzettséggel), kezdő dolgozót is, gyakorlattal rendelkező gépkocsielőadót. Az ajánlatokat „Nem kezdő 390512” jeligére a váci hirdetőbe kérjük. — És a niagánkisiparosok? — Sajnos, szintén kevés. So­kuk csupán mellékfoglalko­zásként űzi az ipart, sok az idős kisiparosunk. Talán szem­léletessé teszi a helyzetet, ha megemlítem: a ksz-nek egy fodrászata működik nálunk, ezenkívül két magánkisiparos dolgozik egy-egy alkalmazot­tal és egy-egy ipari tanulóval, ez van tizennégyezer ember­nek. — Üj iparkérelmek? — Mostanában asztalos, la­katos, műszerész és autósze­relő ipart kértek adtunk. Nagy a kőműveshiány, de az utóbbi időben ilyen kérelmet nem adtak be. Egyetlenegy rádió-tévészerelő magánkis­iparosunk van, és a budaörsi Vegyes Ksz részlege, hat-nyolc négyzetméteres miniatűr mű­helyben. ök is tőlünk kértek helyiséget a korszerűsítésre, erre azonban, mint mondtam, njncs semmiféle lehetősé­günk. Első az óvoda — Irreális kívánság tehát. Más megoldás? — A szolgáltatás helyzeté­vel foglalkozó egyik vb-ülésen elvben megállapítást nyert, hogy a község szolgáltató há­lózata alaposan megérett a korszerűsítésre, bővítésre — a „honnan, miből” kérdése azonban súlyos gond. Egyér­telműen leszögeztük ugyanis azt, hogy minden mást meg­előz az óvoda építése. A meg­levő 206 férőhelyre máris tíz százalékkal több kicsit vettek föl, s még 200—250 férőhely szükséges. Ennél sürgetőbb feladat nincs, nem lehet. Ezt követi szükségességi sorrend­ben a közmű: vannak belte­rületi részek is, ahol „szaggá- tott” a vízvezeték, csatorna pedig csak néhány utcában van. Négymillió 600 ezer fo­rintért még az idén befejez­zük legalább az Erdő utca megkezdett csatornázását, s az ottani földút aszfaltozását. De e munkálatokat nem folytat­hatjuk addig, amíg meg nem történt a vízműhálózat to­vábbfejlesztése. Községünk fővárosi vizet kap, ahol vi­szont nincs vízvezeték, ott ezt már helyi erőből kell megol­danunk. Visszatérve a szolgál­tatásra: szükséges a meglevő Patyolat-felvevőhely mellett egy önkiszolgáló mosószalon, e tárgyban rövidesen felvesszük a kapcsolatot a Patyolattal. Régi, s az előírásoknak nem megfelelő gázcseretelepünk helyett újat létesít a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Képviselőjük a mi­nap. járt nálunk, már csak a hatósági engedélyezésekre várnak, hogy a tanács kijelöl­te terepen a terv szerint még az első félévben elkészüljön, és üzemelni kezdjen az új te­lep. Tíz éve ígérik — Vajon hány rádíó-tévétu- lajdonos van a községben? Egerszegi Lászlóné postave­zető a január eleji adatokat mondja. Budakeszin jelenleg 2339 tv és 2692 rádió műkö­dik. Ha működik. Hiszen, mint megtudtuk: egy szövetkezeti törperészleg és egy magán­kisiparos (aki méghozzá a környező községekbe, Zsám­békra, Nagykovácsiba is ki­jár) tartja karban ezt a tö­méntelen készüléket. — Ki­jön a pesti Gelka-szerviz is — teszi hozzá a postavezető —, persze, így is kevés. S ha már szolgáltatásról kérdezem, a posta személye­sen és naponta tapasztalt mostoha helyzetét is érzékle­tesen tárja elém. — Két helyiségben tizenhét munkaerő — de legfeljebb ti­zenöt ügyfél; mert többennem jtrnek be. A távbeszélő köz­pontunk már-már muzeális régiség, mi kapcsoljuk a fővá­rosból érkező hatjegyű hívá­sokat (a közvetlen kapcsolású tanács és rendőrség kivételé­vel), de, bár Budakeszin ma 96 telefontulajdonos van, s elvben tizenöt ki-bejövő vo­nal, ez gyakorlatban legfeljebb három-öt kapcsolást tesz lehe­tővé. A helyi posta kezelésé­ben egy, a pestiében három nyilvános állomás van, de azt az egy árvát a roncstelepről hozták, alkatrész nincs a javí­tásához. Különben: a helyi posta nyolc-tízéves probléma.' A té­ma „külön is megérne egy mi-' sét” — a postai munkaerő- helyzet sem érdektelen. Hogy- cikkem végén valami jóról írhassak, ide tartogattam a vb-titkárnak azt az informá­cióját, hogy a Pestvidéki Pos­ta Igzagatósággal történt meg­beszélés értelmében még ez év őszén megkezdik a mintegy hárommilliós költséggel meg­épülő, korszerű, kétszintes új postahivatal építését a köz­pontban. Vagyis a posta vezetővel megbeszélt, kifejezetten pos­tai panaszokkal foglalkozó cikk már hattyúdalként fog­hatná föl a gondok sorolását., Pereli Gabriella özv. P.app Ferencnél Rácke­véról idestova két éve járja a különböző hivatalos szerveket és orvoslást kér panaszára. Ahogy beadványaiban írja: a helyi tanács megfosztja egyet­len jövedelemforrásától, a háza körül elterülő kerttől, miután az Árpád Tsz csupán évi 347 forint földjáradékot fizet a leadott földjéért. Ház­tájinak meghagyták Somogyi Béla út 37. szám alatti kert­jét, ahol lakóháza is áll. A kert terményeit eladta, ily módon évi 8—10 ezer fórint a bevétele. A nagyközségi ta­nács bölcsődét és mentőállo­mást épít az ő telkével szom­szédos Ács-féle kertben oly módon, hogy nemcsak az ő területének egy részét sajá­títják ki, hanem elvágják út­ját a még megmaradó földda­rabjához, ezért azt sem tudja tovább művelni. Második esztendeje Papp Ferencné panaszával 1970 nyarán már foglalkoz­tunk. Megkeresésünkre akkor a ráckevei tanács titkára vá­laszolt. Közölte, hogy bár Pappnával még nem tárgyal­tak, de eddig négy hivatalból kértek felvilágosítást ügyéről. Tekintettél a levélíró körül­ményeire, nincs szándékuk őt hátrányos helyzetbe hozni, még akkor sem, ha a több ezer ember érdekeit és cél­jait szolgáló járási mentőállo­más építéséről van szó. Meg­keresik a kisajátítási munkát előkészítő tervezőirodát, s fel­kérik, hogy a tulajdonos be­járása és a visszahagyandó terület művelése érdekében módosítsanak a terveken. A ténylegesen igénybe vett te­rületért megfelelő kisajátítási kártérítést adnak. Ez történt 1970 nyarán. Pappné nemrég újra eljött és elmondta, hogy ügyében sem­mi előrehaladás nincs. Megvizsgáltuk a panaszt. Az Hungaropán és drótszövetüzem állt munkába Orosházán Orosházán megkezdték az alumíniumkeretes nyílászáró- szerkezetek és a drótszövet- betét gyártását. Az új ötéves terv időszakában több mint 200 millió Ft-os műszaki fej­lesztést valósítanak meg az orosházi üveggyárban. Űj üze­mek épülnek, nagy teljesítmé­nyű automatákkal, technoló­giai berendezésekkel gyarapo­dik a gyár. Ezzel ötven száza­lékkal nő a termelékenység, s a napi termelés értéke eléri a kétmillió forintot. A műszaki fejlesztés első lépcsőjeként egyszerre két új üzem készült el: a hüngaropán- és a drótszövetgyártó üzem. Mindkettőben megkezdték a termelést. A hungaropánüzem- ben alumíniumkeretes nyílás­záró szerkezetek készülnek a megrendelők kívánsága sze­rinti méretben. A drótszövet­gyártó üzemben osztrák gépi berendezéssel évente több mint egymillió négyzetméter kiváló minőségű huzalbetétes síküveg készül. Nyestezés A Bakonyban, ahol ismét hótaka­ró borítja az erdei avart, kivonultak a nyestvadászok. Ezen a vidéken ősi vadászati ág­nak számít a nyes­tezés. A bakonyi királyi szabad va­dászok régente nyestbőrrel rótták le az adót. A kis prémes állatok el­ejtése sok fárad­ságot és nagy hoz­záértést követel. A nyestezők módsze­re ma sem válto­zott, ugyanúgy ej­tik el a vadat, mint évszázadok­kal ezelőtt. A nyest és a nyuszt vadászatánál fel­tétel a friss hósző­nyeg, a faodvak- ban rejtőző álla­tok hollétét ugyanis csak az avart takaró ha­von lehet felfedez­ni, s a nyomokat csak tapasztalt va­dász képes végig­kísérni. A rókánál is ravaszabb állat, hogy megtévessze üldözőit, rendsze­rint megszakítja földi útját és fáról fára ugrálva halad tovább. A bakonyi vadá­szok szigonnyal, általában a faod- vakban ejtik el az értékes prémű ál­latot. ügy jegyzőkönyvében az októ­ber 7-én kelt irat öt személy véleményét rögzíti, köztük a panaszosét, aki helyszíni szem­lét kért. Ez még — a jegyző­könyv szerint — aznap meg­történt. Másnap folytatták a megbeszélést. Ekkor Pappné bejelentette, hogy csereingat­lanra nem tart igényt, ellen­ben ügyvédje útján a járásbí­rósághoz fordult. A telek utá­ni évi tízezer forint/ jövede- lemkiesás pótlására, valamint a zöldkár megállapítására és megtérítésére tart igényt. A nagyközségi tanács az egész objektum kisajátítása fejében élete végéig havi 800 forint járandóságot ajánlott fel. Az egyhetes gondolkozás: idő után az asszony az ajánlatot eluta­sította. Nem kell a segítség Nehezen érthető a beteges, fájós lábú Pappné álláspontja. Ha kertjéből évi 8—10 ezer fo­rint jövedelemre tesz szert, miért nem fogadja el a tanács által felajánlott havi juttatást, amely azonos összegű azzal, amennyit ő megjelöl. Ezért a pénzért nem kellene fáradoz­nia, gond és munka nélkül jut­na hozzá. Arra sem számíthat, hogy a telket később jobb áron eladhatja. Vele együtt min­denki tudja — a nagyközség lakosságával a terveket is­mertették —, hogy ez á terület Ráckeve jövendő központja, az ott levő üres telkeket kisa­játítják, az épületeket szanál­ják. Ott áll már a járási párt- bizottság és a tanács modern épülete, az új üzlettömb, a vendéglő, több emeletes lakó­ház. Készül a bölcsőde és a mentőállomás, ami miatt Pappné és a községi tanács el­lentétbe került egymással. Az építési hatóságok ugyanis a megyei tanács építési osztályá­nak szakvéleményével egye­zően határozottan, kijelentet­ték: a mentőállomás tervein nem változtathatnak. A szom­szédban épülő bölcsőde miatt a mentőállomás udvara két méterrel már amúgy is kisebb az előírásosnál. Pappné átjá­rási kérelmét nem teljesíthe­tik, mert akkor nem jutna hely kocsifordulóra, márpedig anélkül az állomás elképzelhe­tetlen. Sajnos viszont, Pappné az egyelőre megmaradó ingatla­nát a másik oldalról sem tud­ja megközelíteni, mert ott hú­zódik az épülő bölcsőde víz­vezetéke, felette állnak a fel­vonulási barakkok. Lebontá­suk után ezt a telekrészt a bölcsődéhez csatolják, csak így lesz meg a gyerekek számára szükséges mozgástér. Várják az ítéletet Papp Ferencné beadványát a bíróság még nem tárgyalta, döntésük még nem ismeretes. A nagyközségi tanács aláveti magát a hozandó határozat­nak, a kisajátításhoz azonban harmincezer ember érdekében ragaszkodnak. Komáromi Magda » — A MAHART balatoni hajózási üzemigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy Siófok—Balatonfüred között a személyhajó járatot és Tihanyrév—Szántódirév között a kompjáratot jégve­szély miatt megszüntette. Január 17-től 30-ig „FEHER HETEK" A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Kész ágyneműgarniiúrák, agynemű- és' epedővásznak nagy választékban. • •• > ■ A fejlődés megértést is kíván

Next

/
Oldalképek
Tartalom