Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
”"&€ívlap 1973. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Honnan az erő? A népművelés gondozói | Az Agócs-házaspár ■— a férfi matematika-fizika szakos, a fiatalasszony ma- gyar-történelem-testnevelő tanár — közel tíz éve, pályakezdőként érkezett Pilisszántóra. Kaptak egy nagyon szerény szolgálati lakást, házrészt, azóta is — ma már két gyerekkel —■ abban élnek. A pécsi diákévek után, nehezen szokták meg ezt a hegyközséget, ahol még ma is egyéni parcellákon gazdálkodnak, ahol az idősebbek a hagyományokban élnek, a fiatalok pedig elfordultak a földtől, elfordulóban vannak a hagyományoktól. Az ő útkeresésüket próbálja segíteni, „fogékonyságukat a tisztaságra” megragadni a maga tehetségével, lehetőségeivel, eszközeivel az Agócs-házaspár. Az iskolai munka mellett szinte letelepedésük óta ők ketten fogják össze a' község kultúréletét. A , pilisszántói közművelődés otthona egy két évvel ezelőtti, a járási nemzetiségi találkozóra — csak kívülről — rendbehozott épület, amelyben filmszínházat, könyvtárat, párt- és KISZ-he- lyiséget, klubszobát találunk. Agócs Attiláné kilenc éve tiszteletdíjas könyvtáros itt: 1900 lakoshoz most háromezer kötetet — benne szlovák nemzetiségi irodalmat — és 415 olvasót számlál. Emellett egy szentendrei ipari szövetkezet helyi műanyagüzemében is alapított s vezet egy fiókkönyvtárak Matematika szakosaiéi'je a tanítás mellett, később ébredt elszánással, szobrászattal foglalkozik. Vi- segrádon önálló kiállítása volt már, egy szentendrei kiállításon harmadmagával szerepelt, a közeljövőben pedig egy budapesti vállalat KlSZ-helyisé- gében mutatják be szobrait. S mind e mellett, 4—5 éve már, hogy. a községi irodalmi színpadot vezeti. Legutóbb Illyés Gyula, Juhász Ferenc műveivel szerepeitek: „fogékonyságukat a tisztaságra, megragadni...”. Pár száz forintos tiszteletdíj ellenében Pilisszántón az Agócs-házaspár fogja össze évek óta a tehetsége, lehetőségei szerint a községi művelődést. Honnan az energia, az ügyben való hit, az emberek iránti szeretet? J Dr. Dulkay Lórántné | fiz éve került történelem- és testnevelőtanárként Törteire, azelőtt a kemencei iskolában dolgozott. Testnevelőnek régebbi versenyeredményei képesítik. Törteién pedagógusszolgálati lakásban él szakmájában elismert férjével, aki körzeti állatorvos. Két gyermekük már felnőtt. Dr. But- kay Lórántné 1963 óta községi tanácstag, 8 évig volt községi népfrontelnök, 1967 óta járási tanácstag. Az elmúlt választások utárf a katedrát, az iskolai testnevelésit, az ottani igazgatóhelyettesi munkát felcserélte: községi tanácselnöknek választották. Dr. Dutkay Lórántné a tanárképző főiskolai képesítéshez időközben elvégezte a marxista—leninista psti egyetemet, majd beiratkozott a bölcsészkarra,.történész- hallgatónak: 2 év múlva bölcsészdoktor. Törődni — de ilyen igény- hyel! — egy község százféle nagy, százféle apró gondjával! A közel tízezer kötetes könyvtárnak, 1300 olvasójának, 130 főnyi irodalombarát körének egymillió forintos új könyvtár építésére készülni, erre tavaly is félmilliót tartalékolni, előre megvásárolni a téglát, a Széchenyi könyvtár ajánlására Békés megyében bevált' egyedi tervet szerezni, a helyi termelőszövetkezetekben kivitelezőt találni... Azután itt az iskolai testnevelés gondja, jelenleg a folyosón tartják a, tornaórát... Szűk az óvoda... I Az utcák fásítása nem kielégítő, legalább egy parkot kellene építeni ... Közben: kibékíteni egy anyát a fiával, kik 10 éve nem beszéltek... A tsz-elnököt egy tanyai emberrel, kinek szőlőjét évek óta nem szántották be, de tovább nem halaszthatták... A legtörekvőbb cigánycsaládok építkezéseihez bontásból maradt ablakot, ajtót szerezni... Nevelni a fiatal tanácsi ügyintézőket ... Figyelemmel tartani, hogy a — vendégmarasz- talóan ízléses — ifjúsági klubban még mi minden hiányzik... Elnökölni a „Ki mit tud?”-vetélkedőn ... Mindezt ilyen igénnyel végezni: nagy dolog, sok ügyben való hit, emberek iránti szeretet kell hozzá. » Törődni családdal, munkával, háztartással, a község ügyeivel, az egyes emberekkel, tanulni közben — honnan az erő? .------------------ TermészetükI Honnan? | tői fakad: ad- ——————ni, előrehaladni, cselekedni? Egyéni képesség tehát nem utánozható? Biztosan kell hozzá adottság is. De mindez nem csupán önmagukból fakad. Életük nyitott — a többiektől is kapnak, visszakapnak. Mert nemcsak önmagukért élnek — ezért gazdagok. Padányi Anna Bicskén tanulhatnak a megye postaforgalmistái A Posta Vezérigazgatósága és a Fejér megyei Tanács megállapodása értelmében 197° szeptemberétől a bicskei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskolában postaforgalmi szakközépiskolai képzés kezdődik. Az idén és a következő tanévben egy-egy postaforgalmi osztályt indítanak, a későbbiekben pedig lehetőség nyílik párhuzamos osztályok szervezésére is. Az új szakképzésre Pest, Fejér és Komárom megyéből jelentkezhetnek a tanulók. Elhelyezésükre a bicskei gimnázium kollégiuma nyújt lehetőséget, amelyet 1974-ben bővítenék is. Felavatták Karinthy Frigyes síremlékét Szerdán, a Mező Imre úti temetőiben felavatták Karinthy Frigyes új síremlékét. Az álló bronzalakot — Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását —, a Fővárosi Tanács adományozta. Az avatóünnep végén dr. Benedek István író méltatta a nagy író munkásságát, emberi helytállását, következetességét; etikáját. A családtagok, írótársak, tisztelőik által körülvett síremléket az Írószövetség nevében Illyés Gyula és Simon István, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Tolnai Gábor akadémikus koszorú zta meg. Karinthy Ferenc, a család kegyeletét rótta le. Koszorúval tisztelgett Karinthy emléke előtt a Fővárosi Tanács és a Petőfi Irodalmi Múzeum is. — Március 10-ig. A Magyar Iparművészeti Főiskola 1972—73-as tanévre érvényes felvételi hirdetménye megjelent a Művelődési Közlöny januári számában.. A felvételi vizsgára 1972. március 10-ig kell a jelentkezéseket a főiskolára beküldeni. „A váci Dunakanyar-talá pályám meghatározói ” *! , , Beszélgetés Balázs Árpád zeneszerzővel Szobájának falát rengeteg fénykép borítja, mindegyikhez élmények sora társul, külföldi utak, találkozások neves muzsikusokkal, művészekkel, hivatásos és amatőr kórusokkal. A polcokon érmek, plakettek sorakoznak; különböző zeneszerzői versenyek díjai. A fényképek között költők verseinek kéziratai, közös munkák eredményei. Köztük talán a legértékesebb a neves szovjet költő, Robert Rozsgyeszt- venszkij négysoros versikéje, melyet Szocsiban Balázs Árpád születésnapjára írt. Zenei „múltjának” számos emléke alapján joggal gondolhatna bárki idős zeneszerzőre, pedig mindössze 34 éves, s máris a SZOT-díj és az Erkel- díj birtokosa. Műveit fiatalok és öregek százezrei éneklik az országban, sőt külföldön is A kórusmozgalom fáradhatatlan harcosa, a legkülönfélébb zenei bizottságok tagja, fesztiválok, kórustalálkozók, bemutatók állandó részvevője. A KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére kiírt kóruspályázaton kiemelt első díjat nyert két műve: a Borsodi ének és a Májusi ének; Fáklya című művét pedig harmadik díjjal tüntették ki. Mindhárom műve megjelent a kongresszus tiszteletére kiadott „Dalol az ifjúság” című hanglemezen. (A címadó daj. is Balázs Árpád szerzeménye.) ' * Értékelt a kongresszus A KISZ központi bizottsága nemrég választotta tagjai sorába. Egyik legfontosabb céljának tekinti a mindennapi élet, a csoportos megmozdulások összekapcsolását a zenével, a közös énekléssel; ezt tükrözte felszólalása is a kongresszuson. — Véleményem szerint a közös éneklés tömegélménye hatalmas nevelő és közösség- formáló erőt rejt magában. A kórusmozgalom hazánkban felismerte és sikeresen hasznosította is ezt az erőt, de úgy vélem, ezen a területen még bőven akad tennivalónk. Szeretném elérni, hogy a kórusokon kívül is az iskolákban, KISZ-ben, munkásotthonokban is helyet kapjon az együtt éneklés, minden egyes taggyűlés, társadalmi munka vagy bármilyen más közös megmozdulás alkalmával. Ez volt a lényege, „rendhagyó'’ kongresszusi felszólalásomnak, melynek végén a kongresszus részvevőit — az elnökséggel együtt! — megénekeltettem. Felszólalásom eredményeképpen a, kongresszuson attól kezdve minden szünetet végigénekeltünk, s így a KISZ- vezetők magukkal vitték alapszervezeteikbe az éneklés fontosságát. Az előadó: rangos együttes Balázs Árpád a napokban újabb pályázati díjjal gazdagodott. Nemrég bírálták el a Székesfehérvár millenniuma tiszteletére meghirdetett kóruspályázatra beküldött műveket. Balázs Árpád Várnai Zseni versére komponált művével első díjat nyert, bemutatója a millenniumi ünnepségek keretében rendezendő Alba Regia-kórustalálkozón lesz. — Jelenleg min dolgozik? — A váci Dunakanyar-talál- kozóra több tételes kórusművet komponálok Polner Zoltán szegedi költő verseire. Mivel a találkozó előtt a kórusok nem árulhatják el titkaikat, azért most csak annyit mondhatok, hogy rangos magyar együttes fogja előadni. A mű címe: Varázslások. Polner Zoltán verseiben magyar népi babonákat, őshiedelmeket dolgoz fel; ezeket szeretném modern effektusokkal a legkorszerűbb nyelven visszaadni. A kórus az éneken kívül nem zenei hangokat is megszólaltat: dobolások, jajgatások, tapsok segítségével próbálom a mű hangulatát érzékeltetni, s ezzel mintegy a zenét visszavezetni az ősi népi összművészethez. A modernkedésnek, álmodernségnek ellensége vagyok, de ezeket az effektusokat maga az anyag, a téma indokolja. Hogy mennyire sikerült elképzeléseimet megvalósítani? — eldönti majd a váci közönség. A magyarországi kőrusmoz- galomnak igen fontos centruma Vác, Személy szerint nekem is igen sok jelentős élményem fűződik á Dunakanyar- találkozókhoz. Igen sok művem — amelyeket azóta külföldön is megismertek — onnan indult el a nagyvilágba, így például az „Űj kor köszöntése”, „Varázs és varázslat” vagy „Két szerelmes madrigál” című műveim. Mivel minden együttesnek bemutató művet is kell vinnie a találkozóra, ez inspirálón hat a komponistákra és együttesekre egyaránt. Hétköznapok örömei Balázs Árpád számára nem válnak külön a hétköznapok az ünnepnapóktól. Állandóan dolgozik. A karácsonyt évek ója a Parlamentben tölti, ahol idén is megénekeltette a gyerekeket. Fáradozásaiért a hivatalos elismerésen kívül azoknak a lelkesedése, öröme kárpótolja, akikért, akiknek dolgozik. Örül a' díjaknak, .kitüntetéseknek, de talán még jobban annak, ha az utcán mosolyogva ráköszönnek, ha egy kórustag azt mondja: „tetszett a dal, zeneszerző elvtárs.” Számtalan levele között különös becsben őrzi annak az általános iskolás kislánynak a leveleit, aki lerajzolja neki az iskolában tanult dalokat; tündéreket, palotákat, s ha nem tetszett, akkor boszorkányokat. Egyik vidéki amatőr kórusból egy idős parasztember egy görögdinnyét küldött neki ajándékba. Balázs Árpád szerint ezekért a pillanatokért érdemes élni, dolgozni. Korda Ágnes Heti film jegyzet Nyírfaliget Két beteg ember történetét meséli el Andrzej Wajda legújabb filmje, a Nyírfaliget. Stanislaw egy svájci szanatóriumból utazik haza meghalni bátyjához, Boleslawhoz, az erdészhez. Csak látszólag gyó-, gyűlt a beteg, a halál előtti emberek felfűtöttségével, utolsó nekirugaszkodásaival kapaszkodik az életbe, a szerelembe, a természetbe, a napsütésbe, a fákba. Testvére, az erdész, Boles- law is beteg. Nem fizikailag, lelkében tűnik gyógyíthatatlannak. Felesége meghalt, kislányával él elzárva a világtól, leikiismeretfurdalás gyötri, gyűlöli a világot, az embereket, még haldokló öccsére is féltékeny, mert a fiú élvezni próbálja az utolsó perceket. Kettőjük közül furcsa módon 6 tűnik sajnálatraméltóbb- nak. Ennek a két embernek — és Boleslaw magányos, koraérett kislányának — együttélését, próbálkozásait a kapcsolatteremtésre — ezt ábrázolja a film. Időtől, tértől élvonatkoztatott kis sziget ez az erdészház a nyírfaligettel. A Wajdától megszokott konkrét társadalmi-történelmi meghatározottság azonban hiányzik a filmből. Hőseinek lelkivilágát analizálja, az eltorzulások okait és következményeit kutatja. Nincs különösebb történése a filmnek, a figurák járnak, kelnek, vallanak magukról szavakkal, cselekedeteikkel; szituációk alakulnak, amelyekben Wajda hősei megnyilatkozhatnak. A film hangulatát, költőiségét segít megteremteni Ziffrí munt Samosiuk operatőr. Vá-e lószín űtlen színeivel jellemzi a figurákat, ennek a sajátos sziget-világnak tónusait pró-r bálja megalapozni. Dániel Olbrychski színész? képességeiről az eddig látott Wajda-filmékből is fogalmunk lehet. Itt azonban tf- megszokottól eltérő — mond-» juk azt —, „nem testre szabott” szerepet kapott. A magába, beteg világába zárkózott erdészt alakítja remeküki Egyszerre kelt undort és szánalmat a nézőben. Egy fizikailag egészséges, erős, szép férfit állít elénk, aki valósággal megmérgezi maga körül a levegőt, ahová néz, amihez nyúl, az boldogtalanná válik. A tüdőbeteg öccsét alakító Olgierd Lukaszevicz egészen kivételes pszichológiai érzékkel játssza a figurát. A halál előtti utolsó rácsodálkozásaí a világra, a szépre, a szerelemre egészen kivételes pillanatai a filmnek. Az élni akarást, az élet szeretetét régen láttam ilyen meggyőző erővel játszani, mint Lukaszevicz alakításában. A szerelmet a filmben Maiina, a szolgáló személyesíti meg. Az öt alakító színésznő, Emilia Krakowska naivan csalfa, őszintén egyszerre többet szerető parasztlányt játszik. A film talán legfurcsább, legsokatmondóbb szereplője az erdész kislánya. Felnőtt, érett asszonyarcú, magányos kis figurája f^l-feltűnik a házban, a nyírfaligetben. Az ő sorsa, koraérett boldogtalansága mutatta talán a legpreg- nánsabban a felnőttek tragédiáját. Stan és Pan meg a hölgyek Gyerekek, felnőttek egyaránt szívesen nézik meg majd ezt a filmet. Az amerikai összeállítás öt — Stan és Pan VAC SZENT LÁSZLÓ Február elsején megnyílik az óvoda Valkónaik és Vácszentlászlő- nak közös a tanácsa, és egyik községben sincs óvoda. Val- kón 2600, Vácszenitlászlón 1900 ember él, mindkét község lakossága régóta sürgeti az óvodát. Nagy szükség volna rá. De sem az önálló, sem a közös tanácsnak nem állott módjában létrehozná. Vácszenitlászlón azonban, hogy megszűnt az önálló tanács, üresen maradt a tanácsháza, ezt a lehetőséged most azután kihasználta a közös tanács és átépítette óvodának. Mégpedig teljesen korszerű, központi fűtéssel is ellátott napközi otthonos gyermekintézménynek, ahol két csoportban mintegy 40 apróság számára van hely. Az építkezés befejeződött, 18-án, kedden került ser a műszaki átadásra, február elsején pedig már meg is nyílik az új óvoda. Székhelyén, Valkón is szeretne mielőbb óvodát létesíteni a közös tanács; 'egyelőre azonban hiányzik hozzá az anyagi lehetőség. Ebben a községben nemcsak nagyobb létszámúra lenne szükség, hanem új épületre is, mivel átalakítható régi nincsen. Az új óvodaépület tervét a tanács mindenesetre még az idén megrendeli. Arra számít ugyanis, hogy társadalmi-ösz- szefogással mégis sikerül talán már a mostani ötéves terv időszakában, egyelőre szintén 40 gyermek részére megépíteni. Olyan tervet akar készíttetni tehát, hogy az új óvodaépület később könnyein bővíthető legyen. főszereplésével készült —búr- leszket tartalmaz: az Édes apuci, Fújhatják már, Maradjon-e otthon a férj?, Én kis feleségem és az Ilyenek a férfiak? címűeket. A régi kockák a buríeszk- műfaj kedvelőinek kellemes perceket szereznek. A hét kalandfilmje a Csermen Színes, szovjet—grúz fiira Nyikolaj Szanisvili munkája, A falujából igazságtalanul üldözött Csermen sorsát mutatja be, aki visszatér, hogy harcoljon nemcsak a saját, hanem társai boldogságáért, szabadságáért is. Takács István — Elisabeth Taylor és Richard Burton Budapesten, Február elején kezdik forgatni a MAFILM műtermedben a „Kékszafcáll” című francia—olasz—nyugatnémet koprodukciós filmet, amely a harmincas évek Németországában játszódik. A filmet Edward Dmytrik rendezi. Forgatására Budapestre várják Richard Burtont, a film főszereplőjét, valamint feleségét, Elisabeth Taylort
