Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

\ >»-i>£SfMEfrYEI HÍRLAP " KÜLÖN KIAP^sX XVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1973. JANUÁR 18., KEDD Teljesítette tervét az erdőgazdaság Négyszázezer forint nyereség — Bevált a fák:dolgozó üzent MOZIKRÓNIKA ‘'ok bérletet vásároltak a fiatalok Premier Nagykőrösön A Nagyerdő 2500 holdas terü­letén folytat erdőgazdálkodást a Termelőszövetkezetek Erdő- gazdasága. Nagy a hideg, a va­dak behúzódnak a bozótos területekre, pedig, mint mond­ják, sok a vadnyúl, a fácán és az őz az erdőben, s nem is olyan rég vaddisznót lőttek a vadászok. A központ épülete mellett halomban várnak a fák a fel­dolgozásra. Susán János igazgató a múlt évi munkáról tájékoztat. Be­szélgetésünkben részt vesz Te- lekdy Pál erdőmérnök is. — Az Állami Erdőfelügyelő­ség irányelvei szerint és el­lenőrzésével végezzük a gaz­dálkodást. 1956-ban két lóval és egy kocsival fogtunk hozzá a munkához, s ma már 5 és fél millió forint a termelési értékünk. A kitermelt fa fel­dolgozását átlagosan 50 dolgo­zó végzi. — Hogyan zárták az évet? — Bár a zárómérlegünk még készül, azt már tujduk, hogy a tervet teljesítettük, s körül­belül 400 ezer forint nyere­séget értünk el. — Milyen elvek szerint gazdálkodnak? — Amennyi fát kitermelünk, ugyanannyi erdőt kell tele­pítenünk, de mi jóval többet telepítünk, az előírás szerint főleg fenyőt, tölgyet, s kisebb részben akácfát. — Milyenek a telepítés lehetőségei? — A sarjadzással való er­A napokban mély megha­tottsággal lapoztam végig egy 136 esztendős könyvet, melyet egy körösi ember írt: Hány oki Losonczy István, a nagykő­rösi gimnázium egykori tu­dós igazgató professzora. A Hármas Kis-Tiikör címet vi­selte a mű, s ez volt az ország első magyar nyelvű tanköny­ve, mely Pesten, a Trattner és Károlyi nyomdában, több ki­adásban megjelent, és évtize­dekig ezt hfasználták az os­kolamesterek a gyermekek alapfokú tanításához. Az első kiadás előszavában Losonczy István bátor szóval hirdette, amikor még a köz- igazgatásban s az oskolákban mindenfelé a latin nyelv volt az uralkodó, hogy: „Sokkal hasznosabb a falusi gyermeke­ket magyar olvasásra, ének­lésre, írásra, számvetésre s a nemzet történetére tanítani, mint gyermeki elméiket hat, hét deák dedinátióknak, vagy reguláknak tanulásával gyöt- reni, jövendő megsirathatat- lan károkkal.’’ A Hármas Kis-Tükör az or­szág földrajzát, a nemzet és Erdély történetét ismerteti. Pest, Pilis és Solt megyéről dőnevelés nagyon legyöngítet­te a talajt. Az új telepítés elő­készítése is súlyos gond, a tuskózást már „mindéből” sem vállalják, s a terület gépi erő­vel való tisztítása holdanként 3—4 ezer forint költséget igé­nyel. — Biztosít-e az erdő a fafeldolgozó üzemnek ele­gendő nyersanyagot? — 1970-ben még 600 köb­méter fát vásároltunk és dol­goztunk fel a magunk által kitermelt famennyiséggel együtt, a múlt esztendőben már csak 300-at, s az a cé­lunk, hogy ebben az évben már semennyit se kelljen vá­sárolnunk. •— Épületfának való fe­nyőjük is van? — A halastónál 30 hold fe­nyőerdőt ritkítunk, ahonnan, számításaink szerint, 450 köb­méter épületanyagnak való fát termelünk ki. — Mit készít a fűrész­üzem? — Parkettalapanyagot és akácléceket, amelyeket jól ér­tékesítünk. — Az új telepítésre hon­nan szerzik a csemetéket? — Nem szerezzük, hanem neveljük 20 holdas csemete­kertünkben, amelyre nagy gondot fordítunk. Fenyő- és lombos erdei facsemetéket ne­velünk. — Csak házi haszná­latra? — Eladásra is. Már vásárolt szólva, környékünkről ezt ír­ja: „Itt vagyon Czegléd is, Kö­rös, Kecskeméttel gazdag há­rom város, veres borszüret­tel ...” De a tudós professzor nem­csak az első magyar nyelvű tankönyvet írta meg Nagy­kőrösön, hanem gazdasági­lag is sokat tett a városért. Sokat beszélnek erről a régi város- és családtörténeti fel­jegyzések és szájhagyomá­nyok. 1768. június közepén magas vendég érkezett országos kőr­útján városunkba: II. József, aki már akkor német császár s anyja, Mária Terézia mellett, társuralkodó volt. Megyei ren­delkezésre már hónapokkal előtte javítgattatta a város az utakat, de midőn, 6 lovas hintáján, kíséretével megér­kezett a császár, nem nagy örömmel fogadták, mert a tö­rök kiűzése után is sokat szen­vedett a lakosság a császári hadaktól: Nagykőrös és Kecs­kemét határában több mint 10 virágzó kisközség pusztult el, s abban az időben irtották ki a várost szépen körülvevő kőrisfaerdö jó részét is. Nz a tőlünk az állami gazdaság, a Hunyadi és a kocséri Petőfi termelőszövetkezet. Tavaszra több mint 1 millió darab cse­metét értékesítünk. — Az erdőgazdaság Szol­noki utcai fatelepének el­látása megfelelő? — Többféle méretű akácfa­oszlopokat és szőlőkarókat árusítottunk tavaly. Az idén fenyőfa épületanyagokat is ér­tékesítünk, tűzifát pedig kor­látlan mennyiségben árusí­tunk. — A jelenlegi munkás­létszám elegendő a tervek teljesítéséhez? — Ez évi nagy feladatunk, hogy dolgozó törzsgárdát ala­kítsunk ki, a fokozott gépe­sítéssel pedig arra törek­szünk, hogy a fiatalok is meg­kedveljék az erdei munkát. ______ K. L. Va n elég tüzelő A legfrijebb tájékoztatás szerint, vidéken nincs fenn­akadás a tüzelőellátásban. A szövetkezeti telepek a tavalyi­nál nagyobb készletekkel ren­delkeznek, van elegendő szén, jó minőségű brikett, s nincs hiány tűzifában sem. A továbbiakban csak az akozhat — főként vidéken — problémákat, ha hóviharok, il­letve váratlan nagy mennyi­ségű havazás nehezíti, lassítja a szállítást. hír is rontotta a hangulatot, hogy a kormányzat a megrit­kult lakosságú Alföldre, más vidékről, idegeneket szándéko­zik telepíteni, az adójövedelem emelése céljából, azzal az el­gondolással, hogy „Ahol az ember, ott a pénz!” (Ubi po- pulis, ibi obulus.) Így csak hivatalos köteles­ségből fogadta a császárt Bállá Gergely főbíró úr, Patai Jó­zsef másodbíróval és Szépe János adóügyi bíróval, mi­közben a város emberei átad­tak a kíséretnek, az utazás folytatásához, 28 hámos és 2 nyerges lovat, s a konyhára 40 font írós vajat, 400 tojást, 60 csirkét, 16 hízott kappant, 10 ludat, 40 foglyot, 40 gulipan- sneffet, amely abban az idő­ben elterjedt vízimadár volt a körösi nádasokban, továbbá 2 köteg spárgát, 2 pozsonyi mérő lisztet, 40 citromot és fűszerféléket. Rövid itt-tartózkodás után tovább ment II. József Kecs­kemétre. Máskor a város ven­dégeinek fogadásán mindig ott volt Losonczy István pro­fesszor, hogy őket édes deák­nyelvű beszéddel köszöntse, de a császár fogadására nem Bélyeglapok í cseréje Azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak, akik a múlt év­ben bélyeglappal álltak mun­kaviszonyban, a bélyeglapokat legkésőbb január 28-ig érvé­nyesíteniük kell a városi ta­nács igazgatási osztályán, az 52-es számú szobában. • • Oakezével vetett véget életének Németh Ferenc fuvaros (Dalmadi Győző utca). Tettének oka ismeretlen. Leütötték az éjjeliőrt Pénteken, január 14-én, éj­jel 22 és 23 óra között, a Kos­suth Lajos utcában, a Vízgaz­dálkodási Társulat előtt, Lócs­kái József éjjeliőr figyelmez­tette Pap p Györgyöt (Arany János utca 31.) és Máté Imrét (Pöcök d. 3.), hogy az árok szélén levő korlátot ne rongál­ják. A figyelmeztetett szemé­lyek leütötték Lócskai Józse­fet. Mindkettőjüket őrizetbe vet­ték, eljárás indult ellenük. A rendőrségen a vizsgálat folyik. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Juhász István én Hegedűs Erzsébet: István, Kiss Sándor és Kató Katalin: Sán­dor, Pócsi Lajos é3 Juhász Éva: Nándor, Aszódi László ás Szabadi Mária: Ferenc ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Kádár Zol­tán és Halápi Mária: Zoltán, Pálfi Gyula és Kulik Erzsé­bet: Zsolt nevű gyermekének. Házasságot kötött: Nagy Ambrus és Baka Erzsébet, Ge- recze László és Bálint Erzsé­bet. Meghalt: Kis Sándor (Ádám László u. 20.), Kin Ambrusné Szentpéteri Lídia (Zsemberi Gy. u. 2.), Sima Sándorné Ist- ráb Amália (Hétvezér u. 7.), Krenyóczi Mihályné Martic-ek Ilona (Mészáros János u. 12.), Hegedűs Ilona (Baracsi u. 5.), Szentpéteri .Feíehcné Oláh Te­rézia (Kinizsi u. 7/e.), Nagy József né Kovács Eszter (Ady Endre u. 12.). ment el. Hanem ugyanazon a napon V. Faragó Pál körösi gazdálkodóhoz látogatott, aki­nél gyakran öszegyült több tisztes tanácsbéli. Pár pohár bor mellett, a megye és a vá­rosról beszélgettek, s akkor született meg az elhatározás: üzenetet menesztettek a csá­szári udvarba, azzal a kérés­sel, hogy az idegenek oda­telepítésétől álljanak el, mert az nagyon lerontaná az itteni állattenyésztést, pedig: „Ahol marhácska van, ott az arany!” (Ubi bosculus, ibi aureus.) Az üzenetet azután gróf Niczky Ferenc királyi személynök tolmácsolta, akinek a felesége, Majthényi Éva, körösi leány volt. És nem is következett be jelentősebb telepítés a környéken. A V. Faragó Páléknál foly­tatott beszélgetések során, Lo­sonczy István professzor hoz­ta szóba, hogy a magyar em­bernek nemcsak fel kell ne­velnie a sok szép marhát, ha­nem magának kell el is adnia. Nem szabad lenézni a becsü­letes kereskedelmet. A pro­fesszor biztatására, tíz körösi tanácsbeli meg is alakította a „Hajtási és vásártartási tár­sulatot”. Ez a kompánia köl­csönt vett fel, s százszámra nevelte, majd hajtotta fel, fegyveres kísérőkkel, a hizlalt göbölyöket és szilaj marhá­kat Bécsbe és más vásárokra. Kopa László — Növekedett, vagy csök­kent a látogatók száma a múlt évben? — Csökkent. Méghozzá fo­lyamatosan — válaszol Sulyok Sándor, az Arany János Film­színház vezetője. — 1969-ben 177 ezer 600, 1971-ben 156 ez­ren látogatták a filmeket. — Oka? — Közismert: elkényelme- sedtünk. A televízió, még ha műsora gyenge is, helyben van. — Volt-e kasszasikerük? — Az úgynevezett bunyófil­mek vezettek. A félszemű se­riff, Az inkák kincse, az Idegen a cowboyok között, A hét mes­terlövész, A neretvai csata. — A krimi nem vonzotta a közönséget? — Inkább Stanislaw Mi- kulski. A gyilkos a házban van gyenge volt, de Mikulski min­denkinek tetszett. — Vetítettek-e premier fil­meket? — Gyakran, néha megelőzve Budapestet is. A Hahó, öcsi első bemutatója például ná­lunk volt, s nálunk viszi elő­ször közönség elé Palásthy György újabb filmjét is, a Hahó, tengert, márciusban. — A KISZ-esek bérlete be­vált? — 793 bérletet adtunk el a fiataloknak. Mi ezt nagyon jó Pest megye és egyben a nagykőrösiek első idei hivata­los sportvetélkedőjét szombat- vasárnap Dobogókőn tartották: az úttörő-olimpia megyei sí­versenyeit rendezték meg. Sokan aggódtak, hogy az idei, eddig eléggé hómente" télben elmarad a verseny. Do­bogókőn mégis 20 centis hó várta a fiatalokat. Igaz, hogy ez a hó helyenként fagyos volt, másutt pedig olvadt. Volt gondjuk hát az edzőknek és a versenyzőknek bőven, hogy a többféle viaszból melyikkel kenjék be sílécüket. A nyolc számból lebonyolí­tott viadalon harmincán in­dultak. Városunkat az Arany János Általános Iskola úttörői képviselték, akik két számban álltak rajthoz. Biatlonban, vagyis sportlö­vészettel összekapcsolt sífu­tásban, a múlt évi rajt után most, szombaton rendeztek másodszor vetélkedőt. A lá­nyok egy kilométeres távon versenyeztek, s közben 10 mé­terről kellett maximum öt lö­vésből egyszer eltalálniuk egy léggömböt. E számban Rózsás Zsuzsanna végzett az élen 5 perc 28 másodperces teljesít­ménnyel. Bielik Katalin lett a harmadik (10:28 másodperc), Molnár Zsuzsanna pedig a ne­gyedik (12:14 másodperc). Vasárnap a körösi lányok 1200 méteres sífutásban áll­tak rajthoz. Sikerük teljes volt: mindhárman elhódították a dobogós helyezéseket: 1. Bielik Katalin 6:33, 2. Rózsás Zsuzsanna 6:34, 3. Molnár Zsu­zsanna 7:02 másodperc. A kiegészítő szánkóverse­nyen a lányok között Molnár Zsuzsanna végzett az élen. A futó-, lesikló- és biatlon- számok győztesei jutottak a VII. téli úttörő-olimpia Kősze­ere'dménynek tartjuk. Elége­dettek vagyunk a szovjet fil­mek látogatottságával is: 28 ezren néztek meg tavaly szov­jet filmeket. — A nagyobb figyelmet igénylő filmalkotások iránt is mutatkozik érdeklődés? — A Kitörés című film pél­dául 2700, a Ragyogj, ragyogj, csillagom 1700, az Eper és vér 1500 nézőt vonzott. — A filmklub? — Állandó gárdája alakult ki. Már készítjük másfél, két­éves tervét. — Hogyan kedveltetik meg a nyugdíjasokkal a mozit? — Becslésünk szerint 3800 nyugdíjas van a városban. Mindegyiküket felkeressük, és ismertetjük velük a nyugdí­jasbérlet előnyeit. T. P. Mit látunk ma a moziban? Ördögcsapat. Harc a Fekete­erőd ellen. Színes szovjet ka­landfilm. Kísérőműsor: Vitaklub. Ma­gyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. gen e hó végén megrendezésre kerülő országos döntőjébe, ahol rajtuk kívül még a váltó­ban a három körösi sífutó lány képviseli majd Pest megyét. NB I-es kosármeccsek? Bár még nincs teljesen „rajtra kész” állapotban az élelmiszeripari szakközépis­kola épületkomplexumának nagyméretű tornaterme, máris érdeklődnek iránta a környék­beli helységekből is. A Kecs­keméti Dózsa NB I-es női ko­sárlabdacsapata itt szeretne, kéthetes edzőtáborozással, a bajnokságra felkészülni, s a téli időszakban hazai mérkő­zéseit itt akarja lejátszani. Ugyancsak érdeklődtek már az edzés- és mérkőzéslehetőségek iránt a Kecskeméti Petőfi NB I-es férfi kosárlabdacsapatá­nak vezetői is. Lehetséges, hogy o körösi sportkedvelők ebben az évben több NB I-es mérkőzésnek is szemtanúi le­hetnek. Női teremkézilabda-toma előtt A rendező Toldi ITSK-n kí­vül 5 női csapat (közöttük szol­noki, szegedi, kiskőrösi együt­tesek) neveztek az élelmiszer- ipari szakközépiskola tornater­mében sorra kerülő taremkézi- labda-tornára. A 6 női csapat egyfordulós mérkőzéssorozat­ban dönti el a Toldi Vándor­kupa sorsát. Az indulás a tor­naterem elkészültének idejétől függ. S. Z. Köszönetét mondunk az Ismerő­söknek, szomszédoknak, összes rokonainknak és mindazoknak, akik szeretett jó édesapánk, nagy­apánk : Balogh Ferenc temetésén részt vettek, sírjára virágot, ko­szorút tettek, és szomorúságunk­ban velünk együtt éreztek. A gyászoló család. Az első magyar nyelvű tankönyv Emlékezés Hányoki Losonczy Istvánra S a P ffii O ■ R * T Idei sírajt két megyei úttörő győzelemmel Január 17-től 30-ig „FEHÉR HETEK” A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MÉTERÁRU-SZAKÜZLETÉBEN Nagykőrös, Szabadság tér 10. Kész ágyneműgarnífórák, ágynemű- és lepedővásznak nagy választékban. ni,, irt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom