Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

4 "s*JCírlm> 1972. JANUAR 18., KEDD Nagy kát a—Szecső—Tóalmás—Farmos Ki mit tud-vetélkedő TV-FIGYELŐ Dolgozni kdl! Nem a köz­helyeim a meglepő, hanem az, hogy az üzemi demokrácia megvitatásának mottójául szolgált. Érthetővé válik azon­ban, ha tudjuk, hogy a kül­földön is elismert, sikeresen dolgozó győri óriásüzemben, a Magyar Vagon- és Gépgyár­ban folyt a közvéleménykuta­tás vezetők és vezetettek vi­szonyáról. Az egykori sztaha­novista munkásigazgató, Hor­váth Ede foglalta így össze vé­leményét, ugyanazzal a ke­ménységgel, mely hírlik róla, de amelynek eredménye meg­látszik a gyár működésén. Szó esett a műsorban vezetési el­vekről, a demokrácia külön­féle értelmezéseiről, s olyan aprónak tetsző, mégis nagy­fontosságú újításokról, mint a büféjárás megszüntetése — nem tilalommal, hanem kávé-, cigaretta-, szörpautomaták fel­szerelésével. Gondoskodás és követelés e rugékony „dialek­tikájában” meggyőzően hatot­tak a vezérigazgató szavai, hi­szen az üzemi munkarendhez való szigorú ragaszkodás ter­melésben, jövedelemben egy­aránt gyümölcsözik. A kor­szerű, szocialista gazdasági ve­zetés elvei fogalmazódtak meg a képernyőn, de úgy véljük: tovább kell hatolni a kérdés mélyébe (például a sok kárt okozó „jóemberség” leleplezé­sével) — mert korántsem tet­tünk még eleget a személyes teljesítmény és a társadalmi jólét közti összefüggések élet­szerű feltárásáért. Balogh Má- I ria, Pintér Gyula és Márton József riportja eredményes kezdő lépés volt. Útközben: A fekete város­ról. Mikszáth Kálmán utolsó nagy regényének hétrészes tévéfilm-változatából még csak az első három rész pergett le, c azt is kevesen láthatták szí­nesben. Máris megállapítható azonban, hogy a vállalkozás sikerrel járt: olyan egyensúlyt teremtett szórakoztatás, ka­land, romantika és a kor le­vegőjét erőteljesen árasztó társadalomábrázolás között, ami jelentős eredménye hazai klasszikusaink képernyőre ül­tetésének. Thitrzó Gábor át­dolgozása tudatosan, s tegyük hozzá: értő tapintattal változ­tatott némelyik regénybeli alak arányain (így az Avar István megformálta Bibók Zsi­gáén), Zsurzs Éva rendezése rátalált a realista regénnyel összecsendülő filmformára, Czabarka György fényképezése fekete-fehérben is pompás tab­lókat varázsolt elénk, legki­vált a havas jelenetekben. Bessenyei Ferenc, Némethy Ferenc és mások alakítása megfelel annak a tartalmasán népszerűsítő hangnemnek, mely színvonalasan közvetíti az anekdotázásban is keserű, tisztánlátó írót, s a tömegmoz­gatásban is illúziókeltő meg­oldások tanúi lehettünk. A részletesebb méltatásra a so­rozat befejeztével még sort kerítünk. Röviden. Ma is élő erkölcsi kérdést (megbocsáthatók-e a háborús bűnök?) vetít elénk az észt Juliu Edlis drámája, a Hol van a testvéred, Ábel? Helyes volt műsorra tűzni, bár a máskor is egymás nyomába lépő rádió- és tévéközvetítés sok a jóból, nem ártana az időbeli egyeztetés kérdését na­pirendre tűzni. Énekben, s legfőképp kore­ográfiában színvonalas szóra­kozást jelentett a Cole Porter­musical, a Csókolj meg, Ka­tám! amerikai filmváltozata. Am a bárgyú kerettörténettől ugyancsak foroghatott sírjában „a természet fele”, szegény Shakespeare Vilmos... Tanulságos, kedves doku­mentumfilmet láttunk vasár­nap délelőtt. A Japán ikrek beállításai ugyan gyakorta is­métlődtek, de megtudtunk egyet-mást az egy petéből ke­letkezett emberi jellemek kü­lönbözőségéről. Mii délután Mészáros László szobrász és Vajda János költő alakját idézi emlékműsor, este pedig Raffai Sarolta harmadik színdarabjának, az Utolsó tét­nek előadását közvetítik a Ka­tona József Színházból, felvé­telről. Szerdán a tizenöt esz­tendős munkásőrséget bemuta­tó filmre és a Színházi album új számára hívjuk fel a fi­gyelmet. Ezen a napon és pénteken kétrészes NDK bűn­ügyi filmet, A génuai hölgy-et is láthatjuk. Csütörtökön foly­tatódik a Fehér Lajos minisz­terelnök-helyettes útjáról ké­szült riportfilm, és megkezdő­dik egy érdekes kultúrtörténeti sorozat, az Európa bölcsője su­Világszerte előretörőben van az egyéni turizmus, en­nek jegyében készült el az IBUSZ Í972. évi programja is. Az idén jó néhány, a ko- rábhi években ismeretlen utazási formát is megvaló­sítanak. A kimondottam egyéni és klasszikusan csoportos túrák mellé, idén már olyanokat is beiktatnak, amelyek a csopor­tos utazás szinte valamennyi kedvezményét biztosítják az utas számára, de emellett spe­ciális igényeket is figyelembe vesznek. Bővül az olcsó kül­földi szálláshelyek köre is. A legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó tengerparti üdülő­helyeken, Romániában, Bulgá­riában és Jugoszláviában már nemcsak luxusszállók, ha­nem bungalók, bérelhető sátrak is várják a magyar turistákat, hasonló módon bővült a má­sik kedvelt idegenforgalmi területen, a Magas-Tátrában, a szálláshelyek és az utazási NEIL. SIMON, Az utolsó hősszerelmes amerikai írója érdeklődését tekintve Molnár Ferenchez hasonlít. Csak unal­masabb. A legkézenfekvőbb, a legel- csépeltebb színházi fogással él: a darab három felvonásában, három hölgynél próbál szeren­csét „az utolsó hősszerelmes”, Barnie. Mindháromszor siker­telenül. Pedig három külön­böző nővel találkozik, három hasonló szituációban. Neil Simon szándéka szerint lerántja a leplet a köztudat- ban elterjedt avitt konven­ciókról, miszerint: ha egy férfi és egy nő együtt van, egy la­kásban, azzal 'a szándékkal, hogy egymáséi legyenek — azért sem lesznek egymáséi. Miért? A feleletet a nézőre bízza. A nézők viszont az első fel­vonás első percei után — ha figyelmesen elolvasták a sze­reposztást, hogy három felvo­násban, három nő és egy férfi játszik — már tudják a vég­eredményt: Barnie egyetlen hölgynél sem arat majd sikert. Tudják, hiszen ha sikert aratna, nem ennek a darab­nak az első perceit látnák — nem volna darab. Várják te­hát, hogy Barnie miért siker­telen. AZ ELSŐ FELVONÁSBAN azért, mert Barnie-nak illúziói vannak: „naivul” a hölgy „pszichéjére” kíváncsi, udva- riaskodik, félszegeskedik, lo- vagiaskodik, tisztes polgárként azt tanulta és gyakorolta ed­dig, hogy egy férfi udvarias, lovagias... Az első hölgy vi­szont nem kíváncsi sem a sa­ját, sem Barnie „pszichéjére”, egészen másra kíváncsi. De azonnal. Ez az első felvonás a vígjáték legsikerültebb része, mivel igazi vígjátéki szituáció teremtődik: annyira két ma­lomban őröl Barnie és a kéj­sóvár hölgy, annyira mást várnak egymástól, hogy a két figura összeegyeztethetetlensé- gének tehetetlenségi ereje el­lenállhatatlan nevetésre inge­gárzása. Pénteken a „női egyenjogúság falun” címszó jegyében készült kartali ri­portfilm, továbbá egy új vál­lalkozás, A Tv Zenei Klubja ígérkezik érdekesnek. A kísér­leti műsorban egy Beckett- monodráma, Az utolsó tekercs hazai felvételét mutatják be Páger Antallal a fő (és egyet­len) szerepben. Lehotay-Horváth György programok köre. Az autós- és egyéni turisták számára a ko­rábbinál változatosabb prog­ram kínálkozik a Szovjetunió­ban is. Érdekes ajánlat a gyógyüdü- lés: orvosi tanácsra ugyanis számos szovjet szanatórium­ban tölthetnek néhány hetet a gyógykezelést igénylők. Az IT jelzésű repülősutaikra vál­lalkozóknak már nem kell megvárniuk egy bizonyos cso­portié tszámot; egyénileg is igénybe ve­hetik a csoportos kedvez­ményeket, s a program összeállításában úgyszólván szabad kezet kap­nak. A csoportos autósutak résztvevői a főbb útvonalter­vet és a szálláshelyek címeit kapják meg, s ezeket aztán olyan úton közelítik meg, amelyet a legjobbnak tarta­nak. Több nyugati országba is kényelmesebben, kedvezmé­nyesebben lehet utazni az IBUSZ útján. rel. Ráadásul tudjuk, hogy Barnie is ugyanazt akarja, mint a hölgy, csak más úton, de az út annyira járhatatlan, hogy céltalan. Mire érre Bar­nie rájön, már a második fel­vonásban vagyunk. A MÁSODIK HÖLGYNÉL Barnie már rámenős, mert megtanulta, hogy annak kell lennie. Ez a hölgy — karrier után áhítozó kis énekesnő — megszokta, hogy vele szemben a férfiak erőszakosak, hiszen amint kiderül, a szekszuális aberráció szinte minden fajtá­ját kitapasztalta már. Tehát akkor miért nem sikerül az aktus? Az író szerint azért, mert Barnie megretten a hölgytől. Sajnos, a szituáció levezetése gyenge lábakon áll. A LEGUNALMASABB a harmadik felvonás, amelyben Barnie feleségének barátnőjét szeretné elcsábítani. A hölgy tisztes polgárasszony, aki nem áll kötélnek, pedig Barnie is tisztes polgár. Talán éppen ezért? Mindenesetre az összes polgári férfi-női kapcsolatokat jellemző konvenciók felbuk­kannak. Iglódi István híven követte az írót a logikátlanságokba. Láthatóan nem sok ötlete tá­madt arra nézvést, hogyan enyhítsen az írói gyengesége­ken. Különben színvonalas elő­adást produkált, főleg a szí­nész-vezetésben. Bessenyei Ferenc (Barnie) az első felvonásban kitűnő, a másodikban valamivel halvá­nyabb, 'a harmadikban meg sem közelíti első két felvonás­beli önmagát, igazolva az írói szituációk esetlegességét. Vá- radi Hédi az első hölgy szere­pében egyenesen csodálatos, nagy érdeme, hogy az első fel­vonás ellenállhatatlanul mu­latságos. Dániel Vali, a máso­dik hölgy, egysíkúbb és szür­kébb, mint ahogy ezt szerepe követelné. Nem tudja kihasz­nálni lehetőségeit. Kohut Mag­da, a harmadik hölgy, érdeme, hogy életet lehelt élettelen, sablonos figurájába. Ma avatják Karinthy Frigyes síremlékét Ma délelőtt 11 órakor kerül sor Karinthy Frigyes síremlé­kének avatására a Mező Imre úti temetőben. A fővárosi ta­nács által adományozott sírem­lék Borsos Miklós Kossuth-dí- jas szobrászművész alkotása. Tájékoztató az ELTÉ-ről Hasznos kezdeményezés szü­letett az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem természettudo­mányi karán: az egyetem fel­vételi tájékoztató füzetet je­lentetett meg a jelentkező kö­zépiskolások számára. A tájé­koztatóban részletesen ismer­tetik a karon folyó oktatás követelményeit, az egyes sza­kaszokat, a képesítést, az el­helyezkedés lehetőségeit, hogy az érdeklődők még a felvé­teli kérelmek kitöltése előtt részletes információk birtoká­ban döntsenek végleges elha­tározásukról. A diákok és a szülők, valamint a tanárok hasznos kézikönyve taglalja a következő 1972—73-as tanév­ben meginduló új szakok: a geológus és a geofizikus szak információit. Januárban a természettudo­mányi kar oktatói 40 iskolát személyesen keresnek fel, s magukkal viszik a tájékozta­tókat. Ezzel egy időben az ország összes gimnáziumának és szakközépiskolájának pos­tán elküldik a hasznos füzetet. — Mikszáth-emlékmű vet avattak vasárnap Pásztón. A Mikszáth Kálmán gimnázium épülete előtt leleplezték a nagy palóc mellszobrát, And- ráissy -Kurta János alkotását. ELBERT JANOS FORDÍ­TÁSA kitűnő nyelvi ötleteivel tűnik ki. Ennek ellenére ez a Neil Simon darab nem hiány­zott túlságosan a magyar szín­padokról. Berkovits György A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége a kö­zelmúltban meghirdette a má­sodik délszláv népdalfeszti­vált. Ennek célja a hazai dél­szláv hagyományok kutatása, ápolása. A három évvel ez­előtti első fesztiválon kétszá­zan vettek részt, az idén ed­dig 700-an jelentkeztek a ver­senyre. A fesztivál Pest megyei döntőjét vasárnap délután rendezték meg a tököli műve­lődési házban. Az országos döntőre február végén vagy március elején kerül sor. Gyúrok György, a Magyar- országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének titkára megnyitó beszédében arról szólt, hogy a hazai délszlá­vok folklórkincse az egyete­mes magyar népdalkultúra része, s így válik ez a feszti­vál a teljes magyar kultúrát érintő megmozdulássá. A dél­szláv kultúra méltó őrzője Tököl, ezért is rendezték itt a Pest megyeiek találkozóját. A pomázi és a budakalászi jelentkezők — sajnálatos mó­don — lemondták részvéte­lüket, ezért a döntőben csak a tököli énekesek, muzsiku­sok mérkőztek a budapesti szerbhorvát gimnázium nö­vendékeivel. A színvonalas . Megyénkben ezekben a he­tekben zajlanak a „Ki mit tud?” körzeti, városi, járási ve­télkedői. Vasárnap a tápiósze- csői Damjanich művelődési házban a Nagykáta—Tápiósze- cső—Tóalmás—Farmos körzeti döntőn irodalmi színpadok, hangszeres, énekes együttesek és szólisták versenyeztek. E verseny első felét január 9-én rendezték meg a nagykátai já­rási művelődési központban. Akkor a népi táncegyütteseik, egyéni vers- és prózamondók mérték össze felkészültségüket. A most vasárnapi vetélke­dőn a tápiószecsői művelődési ház irodalmi színpada az 500 éves Dózsa-jubileum alkalmá­ból Dózsa című műsorát (ké­pünkön) mutatta be. A Tauri- nus István költői művéből, Sárközi György drámájából, Ady Endre, Juhász Gyula ver­seiből válogató összeállítást az együttes lelkesen, de kissé me­reven, túl „illedelmesen” adta elő. Ezután két énekes szólista lépett föl. Különösen a 14 éves Lesti Mária, de a 15 esztendős Dósa Erzsébet előadásán is le­mérhettük a tápiószecsői Rö­pülj páva-kör kisugárzását, népdalra nevelő hatását a fia­talokra. Ürmös Annától cigány népdalokat hallottunk, kedves és egyszerű előadásban. Végül Papp Valéria táncdal- énekes, majd a nemrégen ala­kult Hels beat-zenekar előadá­sa következett, az utóbbiak fő ihletői Illésék. Mind a tápió­szecsői szólistát, mind a zene­kart a hangerő csökkentésére, nagyobb elmélyültségre bíz­tatjuk. (A község országszerte a magyar népdal terjesztéséről ismert; az idevaló zenekar miért vett fel idegen, érthe­tetlen nevet?) produkciók a zsűrit nehéz helyzet elé állították. Az érté­kelésben a számok előadásán kívül nagy szerepe volt a da­lok eredetiségének, vagyis an­nak, hogy eredeti népdallal, vagy népies műdallal lépett fel a versenyző. Az elhang­zott számok igen nagy része — mintegy 70 százaléka — volt népdal, amit a zsűri igen jó aránynak tartott. Olyan he­lyi gyűjtésű népdal is szere­pelt a műsorban, amelyet a zsűri tagjai sem ismertek. Az ilyen jellegű műsorszámokat külön pontokkal jutalmazták. Végül úgy döntöttek, hogy ka­tegóriánként nem egy, ha­nem két együttest engednek tovább az országos döntőbe. Így jutott tovább a tököli ze­nekar és a szerbhorvát gimná­zium tamburazenekara is. Az énekkarok közül egyöntetű siker övezte a gimnázium leány-kamarakórusának és a tököli férfikarnak produkció­ját. A gimnázium kórusának finom, kultúrált éneklését, a tököliek természetes, ösztönös népi hangvételét emelték ki. Két duó is bekerült a döntőbe, mindkettő a gimnázium nö­vendékeiből; a Geosic Balati- nac és a Klaic-Tupcija duó. Korda Agnes Katona Mária és Kápólnási András nagykátai versenyzőit, akik technikai hiba miatt a műsor elején lemondták fellé­pésüket, végül a zsűri felkéré­sére mégis előadták számaikat. E nagykátai járásbeli körzeti Kit mit tud-vetélkedőről ® a zsűri csak hétfőn hozta meg döntését. így talán a szerep­lőkkel is mi tudatjuk először, hogy erről a körzeti versenyről a járási döntőbe a tápiósze­csői művelődési ház népi trió­ja és népi tánccsoportja, a nagykátai Tápiómenti népi együttes, Rada Erzsébet tóal- mási, Bodor Gizella tápiósze­csői, Pálinkás Zoltán nagyká­tai vers- és prózamondók, 'a harmonikán játszó farmosi Vágány Sándor, a tápiószecsői művelődési ház irodalmi szín­pada, Lesti Mária tápiószecsői népdalénekes, a cigány népda­lokat előadó tápiószecsői Vr- mös Anna, a táncdalt éneklő nagykátai Katona Mária és ugyancsak Nagy kátéról a san­zont előadó Kápólnási András jutott tovább. ______________ P. A. Me gjelent a Delta legújabb száma A váratlan szívhalál volta­képpen hosszú betegségfolya­mat végét jelenti, s ebben a magas vérnyomás, a dohány­zás, a cukorbaj, az elhízás, a zsírvérűség és a feszült ideg­állapot hatványozott kockáza­tot jelentenek. A kockázati té­nyezők szerepét orvosi statisz­tikák alapján elemzi a Delta új száma. „Háromdimenziós atomnyomok” címen magyar kutatók páratlanul érdekes fi­zikai kísérleteiről számol be, s látványos a „Színes csontok és egyéb röntgenújdonságok” cí­mű anyaga is. Szkita ásatások, mesterséges havazás, szuper­hővezetés, a műanyagok építé­szeti alkalmazása, a lokátorok új szerepe, a repülőgépek új nyersanyagai szerepelnek még a lap témái között, hasznos öt­letekkel szolgál a tv-készülék és a lakberendezés kapcsola­tait taglaló cikk, s érdekes a beszámoló a fa nélküli alma­termesztésről. Színes képek mutatják be az egzotikus „szentjánosbogarak”, a vilá­gító állatok legszebbjeit. Szá­mos hír, információ, ötlet és újdonság szerepel még a Delta legújabb számában, amely ez­úttal is száznál több — java­részt több színű — fényképet közöl. (KS) Magyar könyvek kairói kiállítása Már hagyományosnak szá­mít a magyar könyvek éven­kénti bemutatkozása a kairói nemzetközi kiállításon, amely az idén január 27-én nyitja meg kapuit. Az Akadémiai Ki­adó angol és más idegen nyel­ven megjelent kiadványai, a Corvina Kiadó világszerte is­mert, magas színvonalú köny­vei az országunkat ismer­tető albumok, útikönyvek, a múzeumok kincseit bemutató művészi kötetek mellett — az idén először — a Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalat pavilon­jában helyet kapnak a TA­NÉRT iskolai szemléltető esz­közeinek legmodernebb, leg­változatosabb kollekciói is. Egyéni igények, csoportos kedvezmény IBUSZ-PROGRAM 1972-RE Fővárosi színházi esték Az utolsó hősszerelmes BEMUTATÓ A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN A népi kultúra jegyében Délszláv népdalfesztivál lokolon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom