Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
1973. JANTJÄR 16., VASÄRNAP ”“5cfúrlak 7 Magyarország és az Interkozmosz Már az első mesterséges hold felbocsátása óta világos, hogy az űrkutatási tevékenység a tudomány és a technika szinte valamennyi területével igen szoros kapcsolatban áll. Ebből a tényből szinte önként adódik a következtetés: célszerű ezt az új tudományos tevékenységet nemzetközi alapokra helyezni, hiszen a tudomány a maga egészében nemcsak időben, hanem térben, vagyis nemzetközi vónatkozásokban is fejlődött. Közelebbről nézve ez utóbbi megállapítást, arról van szó, hogy a tudomány és a technika jelenlegi épületét a különböző népek és nemzetek kiemelkedő tehetségei, emelték és munkálkodtak is annak továbbépítésén. Ezért a tudomány eredeténél is, jellegénél fogva is nemzetközi, s ésszerű, hogy így legyen ez az űrkutatás tudományának területén is. Kezdetben több tényező nehezítette az együttműködést. Mindenek előtt a hordozórakéták harcászati-hadászati jelentősége. Számos ország, amely valamilyen módon alkotó szerepet vállalhatott volna az'űrkutatással kapcsolatos tudományos tevékenységben, úgy képzelte el részvételét ebben a munkában, hogy a hordozórakétát majd rendelkezésére bocsátják, saját felhasználásra. Európa nyugati országai már a hatvanas évek elején elhatározták egy Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) létrehozását, s megalapították az ennek működéséhez szükséges intézmények egész sokaságát. Az eredmény, amit azóta elértek, vajmi kevés. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy a nemzeti ipar fejlesztése szempontjából jelentős területeket mindenki igyekezett saját magának megszerezni, s így az együttműködés helyett viszálykodás jellemzi e szervezet munkáját. Az ilyen típusú együttműködés tehát egyelőre zsákutcának bizonyult. Időközben azonban másfajta együttműködések is születtek, s ezek jelentős része lendületes fejlődésnek indult. Már a hatvanas évek közepén sor került például arra, hogy amerikai hordozórakétával olasz, illetve francia mesterséges holdat bocsátottak fel. Ugyanebben az időben vette kezdetét a francia—szovjet együttműködési tervezet kidolgozása. Ennek keretében például a szovjet *Molnyija—1, illetve Molnyija—2 típusú hírközlő holdak segítségével rendszeres távközlési kapcsolat áll fenn a Szovjetunió és Franciaország között. Ismeretes az is, hogy a valamivel több mint egy esztendeje felbocsátott Lunohod—1 holdraszállító egysége, a Luna —17 francia gyártmányú lázét- tükröt vitt a Holdra, s ezzel a mérések a Szovjetunió és Franciaország együttműködés sével folynak. Azt is sokan tudják, hogy az Apollo—11, az első • emberes holdéxpedíció utasai svájci gyártmányú napszélmérővel dolgoztak a Hold felszínén. Az amerikai holdexpedíciók utasai és a szovjet Luna—16 által a Holdról hozott talajmintákat a világ számos országában, többek között hazánk tudományos laboratóriumaiban is vizsgálják. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok is több egyezmény alapján működik együtt a világűr kutatásában. Rendszeresen kicserélik például az emberes űrrepülések orvosi és tudományos tapasztalatait. Egyezmény született a közelmúltban,' hogy az amerikai és a szovjet űrhajókat szabványosított, kölcsönös csatlakozásra alkalmas dokkoló berendezésekkel szerelik fel, hogy az esetleg szükHáromlépcsős francia rakéta ségessé váló mentések feltételeit így is javítsák. A világűrben történt tevékenység után a hazatérés során bajba jutott űrhajósok mentésére már korábban sokoldalú nemzetközi megállapodás jött létre. 1966-ban jelentette be a Szovjetunió, hogy ^ehetőséget kíván nyújtani a szocialista országoknak a kozmosz tudományos tanulmányozásában és békés felhasználásában való konkrét részvételre. 1967-ben megalakultak az egyes országokban az együttműködést koordináló nemzeti bizottságok. Hazánkban ennek szerve az űrkutatási bizottság. A szocialista országok — közöttük a Szovjetunió — nemzeti bizottságai az Interkozmosz elnevezésű szervezet keretében működnek együtt. Az együttműködés gyakorlati és elméleti jellegű területekre egyaránt kiterjed. Itt műszerek szerkesztése és építése, a holdak megfigyelése és adatainak vétele jelenti a gyakorlati, á feladatok tervezése, a kutatásra érdemesnek tűnő területek elméleti vizsgálata, a megfigyelési anyag feldolgozása és értékelése pedig az elméleti jellegű területeket. Ezek mindegyikében bármely szocialista ország részt vehet. Hazánk az ionoszféra, a napfizika és g magnetoszféra területén főként a földfelszínről végezhető mérésekben vesz részt, Sopronban, Budapesten, Tihanyban és Debrecenben működő tudományos intézetek bevonásával, Gyulán pedig rövidesen újabb obszervatórium létesül. Részt veszünk a kozmikus sugárzás kutatásában és a mesterséges holdak optikai megfigyelésében.' Ez utóbbi kapcsán a felső és középső légkör állapotváltozásainak vizsgálatát és a laser-geodéziai módszerek kidolgozását látjuk fontosnak. A Vertikál—1 rakéta olyan, részben magyar konstrukciójú műszert is vitt magával 1970 őszén, amely g bolygóközi térben található mikrométeorok vizsgálatára alkalmas. A következőkben szovjet—csehszlovák—magyar együttműködés keretében kidolgozzuk e műszernek mesterséges holdra szerelhető változatát is. Elvállaltuk, hogy az Inter- kozmosz-holdak számára készülő adatátviteli — telemetriái — rendszer ’ két egységét kidolgozzuk. Ezeknek már a laboratóriumi példánya el is készült. Vizsgálatokat folytatunk — elméleti téren — arra vonatkozóan, miként lehetne hatékonyabbá tenni a mesterséges holdak adatgyűjtő rendszerét. Sinka József Elektronmikroszkóp képmagnóval Néhány évvel ezelőtt a tudományos kutatás új távlatokat megnyitó eszközzel gazdagodott: a térhatású elektronmikroszkóppal. Kezdetben csak statikus jelenségek megfigyelésére volt alkalmas, a képen látható tökéletesített változata azonban már dinamikus jelenségek és mozgó tárgyak tanulmányozását is lehetővé teszi, pl. az anyagstruktúra átrendeződését terhelés hatására, mikrobiológiai folyamatokat síb. A vizsgált tárgy vagy folyamat képe egy katódsugárcső képernyőjén jelenik meg, amellyel szemben tv-kamerát helyeznek el. Ez utóbbi egy, a képjelek rögzítésére alkalmas készülékkel, ún. képmagnóval áll kapcsolatban. így a nagy fókuszmélységű elektronmikroszkóp által szolgáltatott háromdimenziós kép minden részlete rögzítődik a későbbi visszajátszás, részletes tanulmányozás céljára. amikor a reprodukált folyamat sebessége tetszés szerint gyorsítható vagy lassítható, illetve meg is állítható, „kimerevíthető” a kép. A számítógép „szeme“ Napjainkban mind több olyan feladat merül fel, s ezekre mind több olyan számítógépes megoldást dolgoznak ki, amelyek nemcsak megkívánják, hanem lehetővé is teszik, hogy az ember menet közben beavatkozzék a számítógép információ-feldolgozó munkafolyamatába. A számítógép többek között minden olyan munkához is hozzájárulhat, amelynek elvégzése során nagymennyiségű adat áttekintésére és kezelésére hosszadalmas szá- mítgatások gyakori ismétlésére vagy más szellemi rutinmunkára van szükség. A favágást ilyenkor nyilván a gép végzi, az emberre pedig az alkotó, a kezdeményező, illetőleg csak az emberi döntést kívánó fázisok maradnak. Olyan összekötő berendezésre van ilyenkor Automatizálási Kutató Intézete- fejlesztett ki.’ (A grafikus képműre csupán néhány év múlva kerül sor.) Valamennyi -megoldásnak közös 9jZ őse: a katódsugárcsöves oszcilloszkóp. Az oszcilloszkóp lényeges egysége az elektronágyú, amelynek sugara egy alkalmasan kialakított (lumineszkáló) ernyőre esik, és felvillantja azt. Ha az elektronsugár pályáját elektrosztatikus térrel befolyásolják — eltérítik —, a sugár vonalat rajzol a képernyőre. Legyen az eltérés, vízszintes irányú és periodikus. Működjék a berendezésben olyan áramkör, amely az elektronsugarat csak balról jobbra tartó útján engedi a képernyőig, de a visszafutó szakaszon oltsa ki — és működjék ugyanakkor egy függőleges irányú pályaváltozást okozó eltérítő rendszer is, amelyre valamilyen vizsgálandó jelet vezetünk. Ha a vizsgálandó jel frekvenciája megegyezik a vízszintes irányú — rendszerint nagyobb intenzitású, úgyneyezett nagyjelű — eltérítés frekvenciájával, vagy ha ez utóbbinak egész számú többszöröse, a képernyőn a vizsgálandó jel időbeli lefutásának képét látjuk.' Programozott betűk Mindén egyes betűnek, írásjelnek külön „programja” van, amelyet mágneses tér rögzít, s amely a beépítés után nem változtatható többé. A program felbontja a betűk, számok, írásjelek alakjait függőleges és vízszintes összetevőikre — e jelek kerülnek az eltérítő rendszerre. Gondoskodik a program arról is, hogy a fény csak akkor villanjon fel a képernyőn, amikor az elektronsugár a betűpálya látható részein fut át. (Bonyolultabb betűformák esetében egyszerűbb sugárpályához jutunk, ha nem írunk folytonos vonallal, hanem kioltott pályarövidítéseket iktatunk a sugár útvonalába.) Az írásjelprogramokat rögzítő tér s az azt kiolvasó és felhasználó áramkörök alkotják a berendezés második lényeges egységét, az ún. karaktergenerátort. A párbeszéd A soron következő írásjel kiválasztásáról, generálásáról és megjelenítéséről a kijelző vezérlőrendszere gondoskodik. Amíg a felhasználó az írásjelbillentyűkkel dolgozik, nincs kapcsolatban a számítógéppel. A kijelző a géppel akkor lép összeköttetésbe, amikor az üzenet már elkészült, s hibátlanul várakozik a tárban. Ekkor t a külön e célra szolgáló gomblenyomás felszólítja a számítógépet, hogy az olvassa ki a tárat (vagy más szervezésmód esetén, felkínálja a gépnek, hogy az egy valamivel későbbi időpontban, amikor majd .„ráér”, kiolvashassa: a késleke- dési idő ilyenkor is alig vehető észre.) A kapcsolat akkor szűnik meg, amikor a gép kiolvasta a tárat. H.ö. Sztereo-tv A Szovjetunióban, a filmfotó kutatóintézetben kísérletek folynak egy berendezéssel, amely képernyőn — integrál rendszerrel — sztereo- sztatikus ábrázolásra lesz használható. A képernyőn egyidejűleg kilenc — egymástól alig különböző ábra jelenik meg, amelyek elhelyezésük folytán sztereohatást keltenek. A képernyő előtt nem kell keresni a megfelelő nézőszöget — mint a sztereo- moziban —, hogy a kívánt hatást elérjük. Az intézet egyedülálló sikert könyvelhet el, megalkották a hexagonális lencseképernyővel történő sztereofoíó- kép létrehozásának integrálmódszerét. Képtelefon Kísérleti képtelefon-összeköttetést helyeztek üzembe a darmstadti posta és a müncheni Siemens Művek között. Ez tökéletesített formája gz 1936-ban Berlin és Lipcse között létesített képtelefonnak. Akkor csupán két meghatározott pontot lehetett öszekap- csolni, a mostani kísérletben részt vevők viszont kölcsönösen saját maguk választhatják meg. partnerüket., A szórakoztatás célját szolgáló televízióval ellentétben, a képtelefonnál a két végpont között kétoldali képátvitelt kell egyidejűleg megoldani. A beszélő kép benyomását a képtelefon készülékéhez tartozó képernyőbe beépített hangszóró kelti. Képfordító tükör segítségével írásos anyagot, rajzot stb. is közvetíteni lehet. „Saját kép” is bekapcsolható. Ezzel a képtelefont használók ellenőrizhetik a kamerájuk által felvett képet. A fel- vevőkam'era ki is kapcsolható, úgyhogy mindenki maga döntheti el, megmutatja-e magát partnerének. A darmstadti postánál jelenleg öten, a müncheni Siemens Műveknél tizen kapcsolódtak be a hálózatba. Tervbe vették a kísérlet kiterjesztését: később Bonnt is bekapcsolják a hálózatba- Az általánosan igénybe vehető képtelefon-hálózat létrehozására azonban 1980 előtt nem kerülhet sor. T eSefonüzenet-közvetítő \rű készüléket azonban, amely telefonhívásra — megfelelő kód megadásakor — „beolvassa” az addig rögzített üzeneteket, most állítottak elő először. Az „Ansafone” nevű távvezérlésű üzenetközvetítő kódját az előfizető bármikor megA számítógép „szeme”. szükség, amely rugalmasan kapcsolja össze a: embert és a gépet, ugyanakkor gyors is, átte kinthető is, könnyen kezelhető is. Azt i: mondhatnánk, hogy a számítógépnek „szemet’ kell gyártani, amellyel olvasni tud, illetőiéi amelyben megjelenhet minden, amit a szá mítógép „tud”, akárcsak szemünkben, „a lé lek tükrében”. Ez utóbbi eszközt, az ún. ka tódsugárcsöves megjelenítőt képműnek (dis playnek) is nevezik. változtathatja. A készülék üzenetközvetítő kapacitása egyórás felvételt is lehetővé tesz. Többszöri visszajátszásra is alkalmas. Ha olyan személy hívja a telefonállomást, aki a visszakérdező kódot nem ismeri, annak csak a szokásos jelentkező szöveget mondja be a készülék, felszólítván, hogy vételre állt át az esetleges üzenet rögzítése céljából. X display szíve Az egyszerűbb változat betűk, számok, szöveges üzenetek követítésére alkalmas. Bonyolultabb berendezés, és a számítógépre is nagyobb terhet ró a vonalas ábrát, a tónusos rajzot megjelenítő grafikus kijelző. Az egyszerűbb változat a szokásos írógéphez, sornyomtartóhoz hasonló módon csatolható az adatátviteli hálózatra.. Működtetése nem veszi erősen igénybe a központi számítógép idejét és figyelmét; alig kíván többet a géptől, mint hagyományos társai. A szövegmegjelenítő számos változatban készült a világ minden táján. Hazánkban is gyártanak már az Orion Rádió- és Villamos- sági Gyárban szövegkijelzőt, amelyet az MTA veszi az üzeneteket, ma már nem tartozik a műszaki ritkaságok közé. Olyan rendszeA telefonhoz kapcsolható , hangrögzítő készülék, amely | az előfizető távollétében is át-1
